Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. július 4., hétfő A ladányi homokbánya titkai Déli pihenő, ebéddel. Kék sátor áll a zöld mezőben. A muzeológusok ismét -tanyát vertek a tiisza- ladányi homokbányában. Június 20-án kezdődött az a munka, amely tulajdonképpen a tavalyi folytatása. A buldózer és markológép által gyötört tájon az elmúlt esztendőiben egy, körülbelül másfél ezer év előtti település nyomaira bukkantak. A Herman Ottó Múzeum régészéi sírokat, fal- rnaradványokat, edényeket és feltűnően jó állapotban -megmaradt gaJbonavenmékét találtak. A szakember „császárkorinak” miinősíti a leleteket, azaz itt éppúgy jelen van a Vaskor, mint a bronzkor, s az időszámítás utáni második-harmadik században* élő népességről árulkodnak a nyomók. A mostani, második ásatási menet még csak az elején tart. Két szakember: Kós Judit és Lovász Emese irányításával futballcsapatnyi — jobbára helybeli — lapátos és csákányos ember vallatja a tokaji Kopaszhegy árnyékában meghúzódó dombot. Az eredményre még várni kell. De az már most bizonyos, hogy a környékbeliek nagy .figyelemmel kísérik a múlt kutatóinak ténykedéseit. Gyakori vendég itt a tanácselnök Csiikai István, s a -Magyar Róna Termelőszövetkezet elnöke, Bényei Miklós. A -sátor menedéket nyújt ,az eső elől, a vadászház pedig otthont ad Az idősek brigádjának legfiatalabb tagja hetvenéves. a finom szerszámokkal dolgozó homokbányászoknak. A csapat egy része a termelő- szövetkezet kosztosa, de gyümölccsel, gombával az alkalmi és gyakori látogatók kedveskednek. B. I. Annak idején előzetesen hírt adtunk arról, hogy a Hatvanban, Moldvay Győző -kollégánk szerkesztésében és kiadásában megjelenő Délsziget című helytörténeti és művészeti folyóirat baráti körének találkozóját rendezik meg Hatvanban június 18—19-én. A Délszi-get-bará- tok találkozója azóta lezajlott, közel négyszázan vettek részt rajta, s a kétnapos rendezvény -gálaműsorának tisztes bevételét két nemes célra, az erdélyi menekültek segélyezésére, illetve az 1848 —49-es történelmi emlékhely létesítésének -alapjára utalták át. Ezen a találkozón adták át a folyóirat barátainak a Délsziget legújabb, 11/ 1988-as számát is, -amely mostanában került azok kezébe, -akik nem voltak jelen az összejőve télen. A folyóirat említett új számában továbbra is kitapintható a hídépítés szándéka Hatvan és HódmezéDélsziget 11/1988 vásárhely között, változatlanul jelen van a helytörténet, az irodalomtörténet és az élő irodalom és képzőművészet. S észlelhető a szerzői kör bővülése. A lapszám ólén Czi-ne Mihály bevezetőjével-'ajánlásával Németh László Sipka Sándorékhoz írt leveleiből találunk válogatást; Szabó Lőrinc 1951-es önéletrajzát pedig Kabdebo Lóránt adja közre és fűz hozzá megjegyzéseket, míg Bibó Lajosra Szenti Tibor emlékezik. Joszif Brodszkij verseinek fordításait és a szerző -méltatását Baka Istvántól olvashatjuk; Kiss János erdélyi novellistát Döme László mutatja be, s megismerhetjük Hólabda című elbeszélését. Az élő hazai költészetet verseivel e lapszámban is képviselő Kárpáti Kamillról Bakony,i István írt tanulmányt. Hatvan és Hódmezővásárhely: a törökidők Hatvanjának rangját, múltját kutatja Demény-Dittel Lajos, a vásárhelyi századelej-i színjátszásról Conner Mihály értekezik, a magyar őstörténet modelljéről pedig Katona Imre tollából olvashatunk. Mindezeken túl — természetesen — igen gazdag irodalmi, képzőművészeti anyaggal is találkozunk: portrék, kritikái méltatások, interjúk sorjáznak és nem kevés vers és műfordítás i-s található a Dólsziget 11/1988- as számában. A folyóirat legközelebb októberben jelenik meg. (bin) A tokaji tv-állomás Megkezdte kísérleti sugárzását A tokaji tv-állomáson 1965-ben helyezték üzembe az MTV 1-es programját sugárzó 4-es csa'tornájú adót és 1970-ben az üzembiztonságot növelő tartalékadót is felszerelték. Ez az állomás látja el megyénket, továbbá Hajdú-Diihar és Szabolcs- Szatmár egy részét. A nagyvárosok, így Miskolc és Debrecen jó Vételi lehetőségeit egy-egy átjátszóadó biztosítja. Borsod-Aibaúj-Zemplén domborzati viszonyai miatt 12 kis teljesítményű átját- szóadót kellett telepíteni, s az idén újabb -négyet helyeznek üzembe a jó vétel érdekében. A 'tv 1-es programot sugárzó csatornájú adó technikailag elavult, karbantartása, üzemeltetése egyre többe került, ezért 1987 májusában rekonstrűkció kezdődött Tokajban több, mint százmillió forint értékben. Üj, NSZK- gyártmányú antennarendszert szereltek fel a IV. és V. tv-isáv-ofcra, így lehetővé yállt, hogy a tv 2-es programját sugárzó 26-os csatornájú adó és az új 43-as csatornájú, tv 1-es programot sugárzó adó egy antennarendszerről sugározzon. Az új antennarendszert, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól, búrába, hengerbe helyezték el. Egylidejűleg új adóberendezést telepítettek, japán NEC-gyártmányt, amely japán körülmények között is a legkorszerűbb. A Beloiannisz Híradás- technikai Gyár szákemberei NSZK-beli és japán szerelésvezetők irányításával befejezték a muníkát, így pénteken megkezdődhetett a 30 napos próbasugárzás. Mint Székely István, ,a Posta Rádió- és Televízióműszalki Igazgatóság Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőségének vezetője elmondta, ez alatt az idő alatt végzik el a finom beállításokat, és a szükségessé váló kisebb javításokat, azért előfordulhat, hogy a 43-as csatornán hosszabb- rövidebb időre le kell állniuk. A végleges üzembe helyezés -augusztusban lesz. Tudni kell -még, hogy a régebbi típusú televíziókészülékeken, pl. a Deltán, a Favorit 40-esen, müvei ezeken nincs IV-es és V-ös sáv, nem lehet venni a 43-as csatornán az adást. A régi, a 4-es csatornájú adó előreláthatólag 1992-ig sugározni fog még, így bőven van idő, hogy az egyedi és közösségi antennákat átállítsák, kicseréljék. A 26- os és a 43-as csatornájú adó egy antennával lesz vehető. A szakemberék a kereskedelemben ma kapható síkref- lektoros, vagyszuperspektrál, vagy kombinált VHF/UHF an-tennatípusokat ajánlják. Az új adó a korábbinál jobb minőségű vételt biztosít. A 43-as csatornájú adó térmérései megkezdődnek, -az eredményektől függően, az ellátott területeik növelése érdekében Fehérgyarmat közelében új tv- és URH-, Aggtelek környékén pedig új tv-adó telepítését tervezi a posta. A tokaji tv-állomás rekonstrukciója lehetővé tette, hogy felszabaduljon a CCIR URH-sáv, így ezen a területen i-s elkezdődhet a CCIR URH-adókkal a sugárzás. i. gyRádió mellett; Közvetlen Az európai (görög—római-keresztény) értékrend szerint a legnagyobb érték az emberi élet. Nem minden kultúrkör vélekedik így. A keleti (például a hindi) hierarchia nélkül minden életet szentnek tart, míg más (például az indián) megkülönbözteti a szerves („nedves”) életet a szervetlen léttől („száraz”). De bármelyik kultúrkört vizsgáljuk is, az élet elpusztítását mind kárhoztatja, elítéli. A magzatét is. A hajdani boszorkányperek hátterében is ez a tilalom áll — az egyházé —, amely kínos halállal büntette az „angyalcsinálást”. (A nagy hókusz-pókusz színház volt, célja a nézők-hívek elrettentése.) Korunk embere — a „racionális?” — viszont természetesein veszi tudomásul, hogy a „nem kívánt” életet, értsd: magzatot, rutinjellegű orvosi beavatkozással távolítsa el az anyaméhből. A művelet — ne szépítsük a dolgot — azonos a hajdani falusi bábák, javasasszonyok angyalcsinálásával. A képlet és a helyzet minden moralizálás nélkül is abszurd, mivel századunk embere (tudománya) már messze többet tud a teremtés misztériumairól, a homo sapiens keletkezéséről. Rögtön helyesbítek; többet kellene kapcsolat tudnia, mint dédanyáinknak. Holott nem tud többet. Így aztán az emberi faj reprodukciója minden korábbihoz képest esendővé és bizony sivárrá (is) vált. Az egyik oldalon működik az ösztön — a fajfenntartásé —, a másik oldalon durván beavatkoznak a „körülmények”. Freud óta már vannak sejtéseink erről az ösztönről, de időközben mintha elfelejtettünk volna valami lényegeset, (amit a keleti kultúrák még tudnak) az erotikáról, a két nem harmonikus kapcsolatáról. A líra, életigenlő erotika helyett szexet mondunk és „örömszerzésről” beszélünk, minden morális tartás nélkül. De még ezt sem tudjuk jól, mert a „felvilágosító” előadások, könyvek is csak „technikáról” fecsegnek, az _ önzést ideologizólják meg.« A hosszú bevezető után kellene szólnom Pásztor Magdolna és Simkó János műsoráról (hétfő, Kossuth 19/15—20.15), amely ezúttal az abortuszról szólt. Ügy, ahogyan erről a témáról ma Magyarországon szólni lehet. Ezt a megjegyzésemet nem iróniának szánom. Intelligens emberek (pap, genetikus, nőgyógyász, jogár.z, szociológus, valamint — telefonon — a közönség, a hallgatók) mondtak bölcs és megszívlelendő dolgokat. Az abortusz, „mint olyan” ugyanis, ha úgy tetszik a jéghegy csúcsa, nem egyszerűen csak etikai, jogi, vagy orvosi kérdés. Nemcsak a nőkre tartozik, mert az egész nemzetet, népességet érinti. A legelső reflex — a demográfusé —, hogy meg kell szigorítani, mivel vészesen fogy az élveszületések száma, elapad, elöregszik a nemzetünk. Csakhogy — bármenynyire megszívlelendők is — az erkölcsi megfontolásokkal a kérdés nem oldható meg. Az abortusz ugyanis -• noha valóban káros és sajnálatos — csupán következménye valaminek. A jogász (és a feminista) ugyanis azt mondja, hogy az anya (és az apa?) jog£\ eldönteni, hogy vállalja-e a gyereket. Ám — szólal meg a szociológus — ez a jog is csupán elméleti, mert maguk a körülmények: a nők munkavállalása, a lakáshelyzet, azaz a társadalom „elvárásai” illuzórikussá teszik ezt a jogot. Már tudniillik a gyermek vállalásának jogát. Maga az abortusz, mint művi beavatkozás tehát úgy jelentkezik a gyakorlatban, mint holmi balesetelhárítás. Ha ez a megfogalmazás cinikusnak tűnik, akkor még gondoljuk hozzá a magyar egészségügyet is, a bürokratikus ügyintézésével, az,za'< a bánásmóddal, ahogyan a bizottságok, nőgyóHa július, akkor Belgium gyászok „kezelik” a nőket. Erre több megdöbbentő példa is elhangzott a műsorban. (A műszerek, a műtét körülményei stb.) Nincs más megoldás? Javítani kell a „fel- világosító munkát” a családban, az iskolában stb. i— hallottuk. Kicsit unalmas már ez, hisz a csapból is „szexuális felvilágosítás” folyik. Igen, de milyen? Erre már utaltam. Ügy vagyunk ezzel is, mint — hogy hasonlóan megoldatlan példával illusztráljam —, a halál témájával. Nem tudunk mit kezdeni vele, mert az is tabu volt, arról se tudunk beszélni (okosan). A szerelem, két ember egymásra találása valóban nagy dolog, de túl szemérmesek vagyunk ahhoz, hogy erről beszéljünk gyerekeinknek. Ady „héjanászából” mintha csak a harc maradt volna meg, s ebben nincs helye a gyereknek. Egyáltalán ki várja ma a gyereket? Szerződések köttetnek rá, illetve a lakásra, „demográfiai hullámról” beszélünk, amire — úgymond — „nem készültünk föl”. Ez a „második Ratkó-nemze- dék” — mondta valaki a műsorban. Az első nemzedéket a kényszer (tiltás) hozta világra, s a másodikat? Egy percre se feledkezzünk meg arról, hogy a mai lányok, fiatalasszonyok — potenciális anyák — már a mi nevelésünk! Ilyenek, s ezekkel a dilemmákkal küzdenek. Többnyire magukra — illetve a nőgyógyászokra — hagyatva. Ez „a közvetlen kapcsolat ...” h. s. Belgiumi vendégszereplésre utazik július 4-én a mezőkövesdi Matyó Néptánc- együttes. Zottegen városa hívta meg a 38 táncossal útra kelő együttest, a tavalyi mezőkövesdi néptáncfesztivá- li meghívást vlszonzandó. De ha már ott járnak, fellépnek még Gentben, Antwerpeniben és Brüsszelben is, és több kisebb városban. Ütban hazafelé megállnak az NDK-iblan, Mezőikövesd testvérvárosában, Bad-Salzun- genben Is műsort adnák. A csoport július 17-én tér haza. Értesítjük T. Vásárlóinkat, hogy vállalatunk alkatrcsz- cs műszaki szerviz osztálya a betakarítási munkák zavartalan biztosítása érdekében 1988. JÜLIUS 15—AUGUSZTUS 19. között aratási ügyeleti szolgálatot tart Ügyelet időpontja: Munkanapokon 7—19 óráig Szombaton 7—17 óráig Vasárnap 7—13 óráig Ügyeleti telcfonszám: 46/41-328 Telexszám: 62-240 Hibabejelentés: 46/41-488 AGROKER Vállalat M A U Y I .eletek reményében krátereket ásnak a múlt faggatói. Balogh Imre felvételei
