Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. július 4., hétfő II hét vége megyénkben Lévay Józsefre emlékezve (Folytatás az 1. oldalról) település szeretné helyiben látni a maga múltját, előbb- utóbb megtalálja az uta't, a „kézzel fogható” felé. A szülőföldnek kötelessége is ápolni kiemelkedő szemé­lyiségei emlékét. Sajőszent- péteren a hét végén avatott Lévay-szobor a költő válo­gatott verseinek, visszaemlé­kezéseinek, a „szeretpéteri üres fészek” naplójegyzetei­nek, életműve bibliográfiá­jának kiadása bizonyítja: az itteniek komolyan veszik e kötelességüket. (dobos) A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége 66 éve ha­tározta el, hogy július első vasárnapját nemzetközi szö­vetkezeti nappá nyilvánítja. A 66. nemzetközi szövetke­zeti napon már a világ 70 országában több mint 650 millió — hazánkban 3 mil­lió, megyénkben több mint 300 ezer — szövetkező '.kö­szöntheti a szövetkezetek nemzetközi ünnepét. A 66. nemzetközi szövet­kezeti nap országos ünnep­ségét az Országos Szövetke­zeti Tanács július 2-án Ba­lassagyarmaton rendezte meg; megyénkben a szövet­kezetek koordinációs bizott­ságának ünnepi megemléke­zésére hét végén Miskolcon, a megyei Kiszöv székházá­ban került sor. Az ünnepségen jelen vol­tak a mezőgazdasági, az ipa­ri és a fogyasztási szövetke­zeti mozgalom mindhárom ágazatának vezetői, a megyei szövetségek apparátusának dolgozói; részt vettek a szö­vetkezetek alapító tagjainak és élenjáró dolgozóinak meg­hívott képviselői is. A jelen­lévőiket Kolláth Sándor, a KisZöv titkára üdvözölte, majd Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titkára mon­dott ünnepi köszöntőt. A megyei pártbizottság tit­kára mindenekelőtt átadta a vezetőtestület jókívánságait a 66. nemzetközi szövetkeze­ti nap alkalmából, majd át­tekintve megyénk mezőgaz­dasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek helyzetét, méltatta munkájuk jelentő­ségét. Szólt a feladatokról is. Hangsúlyozta, hogy meglévő gondjaink ellenére a meg­újulásba vetett hittel kö­szönthetjük szövetkezeteink tagjait, dolgozóit és vezető­it; .bízunk abban, hogy az országos pártértekezlet út­mutatásainak szellemében, alkalmazkodó és megújuló készségükkel, újabb eredmé­nyeikkel hozzájárulnak a ki­bontakozási program megva­lósításához. Az ünnepi köszöntő után kitüntetéseket adtak át. A Szövosz elnöksége Kiváló Szövetkezeti Munkáért ki­tüntetést adományozott Ré- thy Pálnénak (Sárospatak) és Varkoly Ferencnének (Encs); az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesítette Fodor Ist- vánnét (Miskolc); az Okisz elnöksége a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozott Bartók József- nénak (Miskolc) és Szabó Jó­zsef nénak (Mezőkövesd). (csé.) Aranyérmes borok díjátadása Krakkói Béla, az 1986 és ’87-es évjáratú kékfrankos boráért a kategóriájában különdijat kapott. Ma este: Orgonaszó az Avason A kistermelőik nyolcadik megyéi díjainak átadásával befejeződött a borverseny szombaton a Vasas Műve­lődési Házban. A borverseny eredményességét méltatta Miitró László, a borkombi­nát vezérigazgatója, a ver­seny fővédnöke. Zárszavában elmondta, hogy nagyon sok gondossággal és tudással ke­zelt borokkal találkozott a zsűri. Sok hasznos szakmai tanácsot .adott a résztvevők­nek, kiemelte, hogy nemcsak ■a mennyisége, de a minőség és a fogyasztók igénye a döntő. Lengyel Miiklósné, az Eger-Vin osztályvezetője ér­tékelésében felhívta a kister­melők figyelmét a vörösbo­rok .kezelésére, és az új sző­lőfajtákra. Felajánlotta a borikombinátok nevében se­gítségüket, felszerelés, tech­nológiai folyamaitok ismerte­tésére és tanfolyamok meg­tartására. Kitűnő akusztika, lélek­emelő hangzás, híres elő­adók, s még híresebb szer­zők. Ezek lehetnek talán a Collegium Musicum hang­versenysorozat sikerének leg­jellemzőbb tényezői. Az a va­si templom kétmanuálos Angster gyártmányú orgoná­ját szívesen szólaltatják meg a művészek, így érthető, hogy a már 1965 óta rende­zett hangversenysorozat év­ről évre egyedülálló élményt jelent e zene kedvelőinek. S hogy többet tudjunk er­ről az orgonáról: a sípok magassága 6 millimétertől 5 és fél méterig terjed, a 3010 fémsíp mellett 170 da­rab fasíp található benne. Első manuáljában 8, a máso­dikban 6 regiszter van. Ezek az adatok persze leginkább a szakemberek számára je­lentenek valamit. Nekünk többet mondanak a nevek: ma este hét órától például Sebestyén János szólaltatja meg a „hangszerek király­nőjét”, s fuvolán Matuz Ist­ván játszik. Többek közt Vi­valdi, Bach, Chopin, Liszt darabokban kereshetik nyu­galmukat az ideges hétköz­napok vasárnapjaként a szé­pet, a muzsikát kedvelő, er­re időt is áldozó emberek. Otthon, munka közben is hallgathatjuk kedvenc leme­zeinket, de legyen bár a leg­jobb, legdrágább készülé­künk, annak hatása soha nem lesz olyan, mint a hang­szer „eredeti környezetében”, így az avasi (esetleg a sze­gedi, vagy a lipcsei) templo­mokban. Július 18-án az NSZK- beli Josef Beckmanns, au­gusztusban pedig Elekes Zsu­zsanna, Peskó György és Virág Endre játszanak majd az avasi orgonán. (dk) Nemzetközi visszhang a romániai „területrendezésről” „Románia lerombolása” címmel közölt vezércikket szombaton a tekintélyes ame­rikai lap, a The New York Times. „Miközben Moszkvá­ban támadják a ,sztálinizmus katasztrofális örökségét, Ro­mániában továbbira is virág­zik az egykori zsarnoki módszer, írta többek között. Nicolae Oeausescu húszéves kemény uralma Európa egyik hagyományos élelmlszerellá- tó országát a legendás mé­retű hiányok államává .tet­te. Bükarestben, a valaha elegáns fővárosiban ilerom- boiltatita a régi házaik, temp­lomok hektárjait, hogy dísz­teret hozzon létre. Most azt a programot szorgalmazza, hogy rombolják le az ország falvainak felét és költöztes­sék lakóikat az új »agrár­ipari« komplexumokba. Ceausescut nem gátolják meg azoknak (könyörgései, áküfenek faragott kerítéseit, ősi temetőit,' családi házait most a .földbe .akarják szán­tani. Azt ígérgeti, hogy az élelmiiszer-termélós .növek­szik, h.a mezőgazdasági cé­lokra használják maj-d fel a 6000—7000 »célszerűtlen« kis falu területét. De Romániá­ban már így is a legalacso­nyabbak között van a nép­sűrűség: nincs hiány meg­művelhető területben. A románok azonban ennek ellenére 'éhesek. Télen fáz­nak — a saigorú tüzalő- anyag-tadagolási rendszer miatt. Hálásak még azért is, hia harminc wattos izzólám­pákat gyújthatnák fel. És napról napra /kegyetlenül el­nyomják őket. Előbb az tör­tént, hogy Ceausescu gran­diózus tervei következtében a külföldi adósság fenntart­hatatlan szintre növekedett. Azután az adósságot felére cs okként ették, elképzelő etet- len méretű korlátozásokkal. Most pedig .a falvaik lerom­bolásával akarja megnövelni az ország feletti vasöklű el­lenőrzést. A .romának, akiket az el­nyomás évei már a földre tepartek, általában csendben vannak. Másoknak azonban éppenséggel nem szabad csendben miaradniók. Oeau- sesou most kikerülte .a vár­ható amerikai kereskedőim! szankciókat, azonban csak úgy, hogy maga szüntette meg Románia számára a .leg­nagyobb kedvezmény elvé­nek alkalmazását. Most a befolyásolás más formáira van .szükség. Ceausescu sztá­linista stílusú megvétő ma­gatartásának az emberi jo­gok, a kulturális örökség és a külföldi állásfoglalások iránt nem lebet helye Euró­pában, legyen az Kelet-, vagy Nyugat-Európa” — írta töb­bek között a The New York Times. * A belgrádi televízió szom­bat esti híradójában Nikola Gavriloviics professzor, ne­ves szerb történész nyilatko­zott. Elmondta, hogy Romá­niában so.k magyar ól, míg a szerbek száma 54 000, a horvátoké pedig 12 000 kö­rül mozog. Utalt arra, hogy 1948-ban, a Tájékoztató Iro­da Jugoszlávia-ellenes hatá­rozata után, .a román ható­ságok az erdélyi szerbek és horvátok egy részét az or­szág más vidékeire telepítet­ték át. „Most félünk, hogy felszámolják a még megma­radt romániai délszláv £al­MISKOLC vaikat. Meglepett a román kormány és Ceausescu elnök drasztikus álláspontja” — jelentette ki a professzor. A legtekintélyesebb belg­rádi hetilap, a NIN leg­újabb számában közölte Iván Ivanjii, az ismert író cikkét, melyben kifejtette: — A nyugatnémet és a magyar sajtó már egy hónapja fog­lalkozik a döntéssel, amely szerint Romániában lerom­bolnak több mint 7000 falut és települést, s lakóikat 500 új „agrárgazdasági központ­ban” helyezik el. A német és a magyar újságok tele vannak erre vonatkozó ada­tokkal, beszámolókkal, kom­mentárokkal és tiltakozások­kal. A témáról vitát rende­zett a bonni parlament, Bu­dapesten pedig a Hazafias Népfront, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetség partner- szervezete. A jugoszláv saj­tóban erről még .semmit sem olvastam, a jugoszláv köz­véleményt még nem avatták be a szomszédos Románia legújabb történéseibe. Vajon hallgathat-e Jugo­szlávia akkor, amikor szom­szédságában százezrek, köz­tük szerbek erőszakos átte­lepítését készítik elő? Hall­gathat-e olyan pillanatban, amikor egész Európa felhá­borodva tiltakozik? — mu­tatott rá végül a neves szerb író. A Jugoszláv Szocialista Szövetség (Népfront) orszá­gos választmánya hétvégi, belgrádi ülésén megalakítot­ta az Emberi Jogok Fóru­mát, amely fő feladatának a jogrend védelmét és erő­sítését tűzte ki. * Hangsúlyozott figyelemmel követi a magyar—román vi­szony alakulását a spanyol sajtó is. A kormányhoz kö­zelálló El Piaás vasárnapi számában budapesti tudósí­tója beszámol arról, hogy Grósz Károly visszautasítot­ta a vádalfcat, amelyek sze­rint Magyarország területi követelésekkel lépne fel Ro­mániával szemben. A lap részleteket közöl a magyar vezető által a Magyar Hír­lapnak elmondottakból. Ki­emelve : Magyarország to­vábbra is követeli a romá­niai magyar kisebbség jogai­nak tiszteletben tartását. Az El P.áis tudósítója sze­rint a bécsi utókonferenciát megbénítja Románia maga- tar tá'sa, az emberi jogokkal összefüggő intézkedésék elfo­gadásától való elzárkózása. Romániáról úgy ír a spanyol lap, mint az ország legfőbb vezetője által sugallt iparo­sítási és építészeti ötletektől romba döntött országról, ahol a társadalom csalódottság­ban, nyomorban és remény­telenségben tengődik. A független D.iar.io 16 és a jobboldali ellenzéki ABC azonos címet adott tudósí­tásának: Magyarország dip­lomáciai megoldást keres a Romániával fennálló nézet- eltérések rendezésére. Mind­két lap kiemelten ír arról, hogy Grósz Károly a köz­vetlen, kétoldalú párbeszédet szorgalmazza a magyar és a román vezetők között. * Az NSZK hírközlése — együttérző hangsúllyal — széles körben ismertette az Országgyűlésnők a román, úgynevezett településfejlesz­tési tervekkel szemben elfo­gadott határozatát. Az erdélyi magyarság sor­sáért ebben kifejezett ag­godalomhoz hasonlóan a nyugatnémet közvélemény is szorongva figyeli az általá­nos európai, ezen belül a nemzetiségi és így a német kisebbségi kulturális értéke­ket is pusztítással fenyegető román „területátalajkítási” élőkészületéket. EZt a félel­met tükrözte a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) egyhan­gúlag elfogadott legutóbbi ál­lásfoglalása Is. A Deutsdhlandfunk nevű országos rádióállomás és a ZDF, a legnagyobb tévéadó többszöri pénteki híradása után a szombati újságok — némelyikük első oldalon — részletesen tudósítanák az Országgyűlés határozatáról, a Budapest—Bükarest vi­szony további romlásáról. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung című polgári napilap helyszíni tudósításában úgy értékeli, hogy a magyar Par­lament döntése válasz volt Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető leg­utóbbi beszédére, amelyben nacionalizmussal és soviniz­mussal vádolta meg a ma­gyar vezetést. A lap terjedelmes beszá­molójában mindenekelőtt azt idézi Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizott­sága elnökének beszédéből, hogy a két állam kapcsola­taiban bekövetkezett nyug­talanító fejlemények megfon­tolt magatartást igényelnek, s az érzelmeket nem szabad szabadjára engedni. Óra állj! A JÚNIUS 24-ÉN FELHÚZOTT és széfbe zárt ÓRÁT Ígé­retünk szerint JÚLIUS 1-ÉN, A HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ SZÜLETÉSNAPJÁN közjegyző jelenlétében ELŐVETTÜK. A MUTATÓI a megállás pillanatában 7 óra 40 percei­mutattak. Játékunk nyerteseinek névsora a július 13-14-i napilapok közlemény rovataiban olvasható. De mi, már most gratu­lálunk nekik. GONDOSKODUNK, BJ HUNGÁRIA TEHAT VAGYUNK F!BIZTOSÍTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents