Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
1988. július 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Laczó József felvételei Miért lassult le az építés üteme? Beruházási helyzetkép Borsodból Egy kisebb nyájban gyönyörködöm itt, a Takta partján. Mintegy hatvan juh látványa nem különös még maszek portán sem, hiszen láttam én már egy téeszelnök tulajdonában háromszázat is. Igaz, ő külön juhászt tartott, ami bizony itt is elkelne. De hát Taktaszadán csupán a múlt tisztelete, örökségünk megmentésének vágya késztette Magyar Gábor körzeti orvost, hogy csavart szarvú rackákat tartson: fehéret-feketét. De van itt két magyar szürke üsző is, úgyhogy rögtön a Hortobágy jut az eszembe, meg a harminc évvel ezelőtti, rézgombos szarvú két nagy szürke ökör, amiket házszomszédunk tartott, hogy naponta végigbandukolja velük a rázós utat Csillagtanyára, meg vissza. Képzelném ide a pulit is, de hát más hűséges terelök vannak helyette, a szintén ősi magyar kutyafajták — a mudi és a pumi. A fecskehasú mangalicák és a szőke mangalicák kényszersufniban szoronganak tízen. És újra csak előtolakodik gyerekkori emlékeim közül a göndörszőrű coca, ami úgy a szívünkhöz nőtt turpisz orrával. Becézgettük is eleget, va- kargattuk a hátát, tokáját, és amikor megelégelte, másik oldalára fordult, hogy azt is vakargassuk. így múltak el az évek, így múltak ki a háziállatok egyes fajtái, hogy most itt elevenedjenek mcf egy orvosi lakás zsúfolt udvarán. Természetes környezetben bizonyára szebben mutatna az a hét fajtatyúk, amiből összesen száz kapirgál az udvaron. Nemcsak a teljesség kedvéért sorolom fel e fajtákat, hanem azért, hogy mások is tudjanak a magyar kendermagosról, a magyar fehérről, a magyar sárga parlagiról, a pofástyúkról, a magyar és erdélyi kopasznyakúról. A hetedik fajta a bőrzi, amely olyan ronda, hogy az orvos szerint csak azért tartották egyes vidékünkön, mert félt tőle még a görény is. Ez nem is csoda, kicsi, ritka szárnytollai előre állnak, alatta csupasz bőre vereslik. Ha a baromfiak között időzünk, említhető még a magyar kacsa és a magyar fodroslúd. A körzeti orvos kénytelen a szomszédok istállóit is bérbe, venni, a lovakat — kisbérit, mezőhegyesi félvért — egy harmadik helyen találjuk, ínséges helyen, lóhoz teljesen méltatlan környezetben. Nem is beszélve a szamárról, amelyet száz kilométerrel odébb helyezett ideiglenes gazdája, várva a kedvező lehetőséget. Mert a lehetőség nem realizálódott, pedig ígértek a falu vezetői tágas istállót, rétet, kaszálót, de hát eddig nem jött össze. Pedig kár érte, mert így tönkremegy lassan-lassan ez az állomány. A rackák egymást böködik a szűk helyen bezárva, az egyik ló már lesérült, s a szétszórt jószágokat ki tudja végig gyönyörködni, amikor rossz körülményeiket látja? Pedig így volna szép az állomány. Egyikük a Horto- bágyról, a másikuk Gödöllőről, Debrecenből vagy tanyasi portáról került az élő „múzeumba". Mert azt szeretné elérni szenvedélyes gyűjtési munkával a körzeti orvos, hogy bemutathassa őseink háziállatait, a külterjes állattartás néhány egyedét. Keres-kutat hozzá néprajzi anyagokat, irodalmat, videót, írott és mondott hagyományt, hogy egyszer bemutathassa szükebb pátriánk fiataljainak, hogy ezáltal erősödjenek a gyökerek, csiszolódjanak a hagyomány ifjú tisztelői. Dr. Magyar Gábor abból indult ki, hogy sajátos világunkban túlzottan sokat foglalkozik az új generáció a narkóval, a krimivel, a pornóval. Az igénytelenséget szeretné ellensúlyozni a nemzeti öntudat és jellem erősítésével, az ő sajátos hagyományőrzésével. Taktaszadára is azért jött, mert remélte, hogy munkája mellett e szép és nemes hobbi részére jobb feltételeket tud teremteni. Még lovagolni is tanítanák a fiatalokat, hiszen felesége ennek nagy mestere, de hát a korlátok megmaradtak, ezért más lehetőséget keres az orvos. Érdeklődtek már Szentendréről, különböző utazási irodáktól. Kár volna érte, ha egy napon arra ébrednénk, hogy ez a sokszínű ősi állomány, mely megyénkben kétségtelenül egyedülálló, valahol másutt gyönyörködtetné a szemeket. Bekecsi Szabó László MEZOGAZDASAGI ÖRÖKSÉGÜNK MENTÉSE: KÖZÜGY Amerikai tudások a következő kísérletet végezték: növelték az atmoszféra szén- dió xid-taritalmát, és arra az eredményre jutottak, hogy a mezéi termények zömének hozama körülbelül egyhar- madával, a gyapoté pedig egyes esetekben 118 százalékra nő. A természeti feltételeket maximálisan megközelítő körülményék közöti mind az öntözött kultúráknál, mind a csekély vízigényű növényeknél jó eredményéket értek el. ötszáz pprr (a jelenleginél mintegy afelévél nagyobb) széndioxid koncentráció mellett a hoza mók növékedése 50 százaiéi körül mozgott. kell az asztalra letenni. — Mire kell még ügyelni a versenyeztetésnél? — A költségtényezők mellett az eddiginél jobban figyelembe kell venni a vállalkozók felkészültségét, • megbízhatóságát. — Ebből is adódhat probléma? — De még mennyire. Itt vannak például az építőipari feladatokat vállaló kisszövetkezetek, vagy termelőszövetkezetek építőipari tevékenységgel foglalkozó melléküzemágai. A megyében az általunk szervezett, illetve koordinált munkák több, mint negyven százalékát ezek a kisszervezetek végzik, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kismértékben rendelkeznek referenciával. Az kétségtelen, hogy vállalkozási áraik lényegesen kedVezetékes ivóvíz Károlyfalvának Vezetékes ivóvízhet jut a közeljövőben a Sátoraljaújhelyhez tartozó Károlyifialva lakossága. Ennek megvalósítására vízműtársulaitot hoztak létre az érdékelt lakosság részvételével. A társulati közgyűlés megszavazta a családonkénti 25 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást. Hozamnövelés széndioxiddal (Folytatás az 1. oldalról) — Az idén tizenkilenc feladatra hirdettünk versenyt — mondja Batta Mihály, a Borsod Megyei Beruházási Vállalat igazgatója. — A tizenkilenc versenytárgyalás közül tizenöt fejeződött be, az értékelés alapján kilenc bizonyult eredményesnek, ami nem túl jó arány — tette hozzá az igazgató. — Mi lehet az oka a versenytárgyalások eredménytelenségének? — kérdeztük. — Többségében azzal a helyzettel találjuk szemben magunkat, hogy az igények, az egy-egy létesítmény megvalósításával kapcsolatos elképzelések messze meghaladják a meglévő pénzügyi, finanszírozási lehetőségeket. A megrendelők sokszor úgy vannak vele, hogy csak kezdődjön meg egy beruházás, s idő múltán majd csak előteremtik valahonnan hozzá a pénzt is. Ezt a gyakorlatot régebben még elnézték az illetékesek, ma viszont már mind ritkábban fordulluit az elő, hogy fedezet nélkül foghat hozzá valaki egy-egy beruházáshoz, fejlesztéshez. — Itt van például az encsi áruház bővítésének ügye — említi. — Ebben az esetben is szembe találtuk magunkat a pénzhiánnyal, ugyanis lényegesen kevesebb az áruházbővítésre, illetve rekonstrukcióra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet, mint amennyi feladatot a megbízó és a kivitelező kitűzött. — Ilyenkor mi történik? — Mivel eredmény az újabb versenyeztetéstől sem remélhető, a megbízást közvetlen megrendeléssel lehet kiadni a kivitelezőnek, ugyanakkor újra kell gondolni a megvalósítandó célokat, s át kell értékelni a költségekkel kapcsolatos elképzeléseket is. Azaz vezőbbek, mint a jól szervezett építőipari vállalatoké, vagy ipari szövetkezeteké. Viszont igen gyakori, hogy a határidőket ezek a kisszervezetek nem tudják tartani. Az is többször előfordul, hogy a Beruházási Vállalatra hárul a szóban forgó építőipari szervezetek munkájának koordinálása, illetve ellenőrzése. Műszaki ellenőreinknek pedig nem kevésszer művezetői munkát is el kell látniuk. — Még egy kedvezőtlen jelenségrg hívom fel a figyelmet — mondja. — Az utóbbi időben azt tapasztal- . juk, hogy a kivitelezői teljesítmény csökken, ami általános, vagyis minden építőipari szervezetre vonatkozik. Szerintem ebben közrejátszik, hogy időnként akadozik az építőanyagellátás, ami végső soron határidőeltolódásokat okoz az adott létesítmény megvalósításában. Ezzel persze nem akarom felmenteni a kivitelezőket, ugyanis megeshet, hogy a szervezettség hiánya is hátráltatja a munkát. — Az utóbbi időben nagyot változott az épületek, lakóházak külső megjelenése. Mivel magyarázható mindez? — Ezzel nem csupán az egyhangúságnak üzennek hadat a tervezők és az építők, de minden bizonnyal belefáradtak a lapos tetős épületek szigetelési problémáiba is, amelyek hosszú évek óta szinte megoldhatatlan feladat elé állították az építőket. A magastetős épületeknél ilyesmi nem fordul elő, annál inkább a tetőfedő-, illetve faanyaghiány. — Az idei terv milyen feladatokat ír elő a Borsodber számára? — A vállalatunk lebonyolításában 1988-ban 1,3 milliárd forintnak megfelelő építési teljesítést kell Borsod megyében — Miskolc kivételével — elérni. Hogy menynyire lelassult a beruházások üteme, arra elegendő megemlíteni az első negyedév 12,8 százalékos teljesítését, ám féléves szinten sem rózsás a helyzet, 32—34 százaléknál aligha remélhetünk többet. — Az építési feladatok is átrendeződtek. — A legszembetűnőbb, hogy erőteljesen csökkent a lakás- beruházás, az idén a tavalyi több, mint félezerrel szemben mindössze 159 lakás elkészítésére kaptunk megbízást. Szerencsére más területen nem csökkentek ilyen drasztikusan a beruházások. Ebben az évben egyebek között száz óvodai férőhelyet, 22 általános iskolai tantermet, hat tornatermet, egy tornacsarnokot, csaknem három és fél ezen- négyzetméter kereskedelmi és szolgáltatóipari létesítményt kell üzemeltetésre átadni. De vannak feladataink az egészségügy területén is, így például tizenhárom orvosi rendelőnek, kell ebben az évben elkészülni, ugyanakkor 42 kórházi ággyal bővítjük egészség- ügyi intézményeinket, hogy csak a leglényegesebb munkákat említsem. Lovas Lajos szolidabb terveket Jó ütemben haladnak a Bodrogköz meliorációs munkái. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság sárospataki szakaszmérnökségének dolgozói Nagyhomok és Tiszacsermely között csatornát építenek. Erről a munkáról készült képriportunk. Folyamatosan érkeznek a különböző gyümölcsfélékkel megrakott gépkocsik a Miskolci Hűtőházba, ahol három műszakban dolgozzák fel a Folyamatos műszak a hűtőházban terményeket. Eddig már mintegy 3000 tonna nyersanyagot dolgoztak fel, és a gyors fagyasztással tartósított áru a hűtőkamrákban várja az elszállítást. A hűtőházba folyamatosan érkezik az egyik legfontosabb termény, a zöldborsó. A feldolgozásban a leszerződött mennyiség felénél tartanak, s eddig mintegy 1600 tonnát tartósítottak. Megkezdték a málna feldolgozását is. Ugyancsak feldolgozó sorokra került a fekete- és a piros ribizli. Ám ezeknek a termékeknek a felvásárlási ára a hűtőház megítélése szerint irreálisan magasra szökött — ezért a jelek szerint, csak annyi kerül felvásárlásra, amennyi a hűtőház exportkötelezettségének teljesítéséhez elegendő. Feldolgozásra érkezik jelenleg még a szomolyai cseresznye. Ezt a szív alakú, kemény húsú gyümölcsöt is exportra készítik. Részint mert a szállítást jól bírja, részint pedig mert különböző élelmiszerek színezésére külföldön szívesen vásárolják. Beérkeztek az első meggyszállítmányok, és továbbra is készítenek gyorsfagyasztással brokkolit. Ennek feldolgozását a tervek szerint egészen őszig folytatják, hogy exportkötelezettségüknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni. „Lefutott” már a korai érésű termékek közül az egres, valamint gyakorlatilag a cseresznye. A nagyüzemek mellett a kistermelőktől is vásárol a hűtőház. Csatornaépítők
