Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. július 14., csütörtök Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Hozzászólások az előterjesztéshez lernatíva a stabilizáció és a (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt időszak és a jelenlegi helyzet értékelése alapján nyilvánvaló, hogy még nem találtuk meg a fordulatot eredményező stabilizáció és kibontakozás megvalósításának legcélszerűbb módját. A kormány stabilizációs munkaprogramja helyesen jelölte meg a továbblépés irányait, de bebizonyosodott, hogy a problémák súlya és ebből következően az igazi fordulathoz szükséges intézkedések nagysága, „kritikus tömege” nagyobb, mint azt eredetileg gondoltuk. A sürgetővé vált fordulatnak most tisztáznia kell a gazdaság- és társadalompolitikai tartalmát és ezzel egyidejűleg fel kell készítenünk a a társadalmat is a szükséges változásokra, a kényszerű feszültségekkel járó döntésekre. A fordulathoz meg kell szerezni a társadalom megértését és cselekvő rétegeinek támogatását. Kiinduló tételünk a következő: egyedül a gazdaságpolitikai gyakorlatban, a gazdálkodásban megtett fordulat az érdemi választásunk, mert a jelenlegi gyakorlat folytatása zsáikuteátoa visz. Mik lennének a mai gazdaságpolitikai gyakorlat változatlan fenntartásának következményei? A gazdaság- politika változatlan folytatása felerősítené az 1988. évi népgazdasági terv fő céljainak elérését veszélyeztető folyamatokat, ismét fokozódna az adminisztratív, bürokratikus kényszer-beavatkozás. A tovább folytatott és többletbürokráciával megterhelt restrikciós gazdaságpolitika hosszabb távon visszavonhatatlanul csökkentené mozgásterünket, gazdaságunk fejlődése leszakadna a világgazdaságban érvényesülő irányzatoktól. A központi újraelosztás „kényszerű” további bővítésével sem lenne biztosítható a társadalom- és szociálpolitika, a humán és gazdasági infrastruktúra fejlesztése. A foglalkoztatáspolitikában meglevő hiányosságok továbbélése arra kényszerítené a lakosság munkaképes részét, hogy jövedelmét szabadidejének további feláldozásával próbálja kiegyenlíteni és ezzel még jobban leértékelődne az egészséges életmód, a szaktudás, a főmunkaidő becsülete, tovább kopnának a kulturális, családi és morális értékek. Mindez megsemmisítené a pártértekezlet nyomán megerősödött, de jelenleg még törékeny bizalmat, lehetetlenné tenné az olyannyira szükséges új közmegegyezést, szétzilálná a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Fordulatra van tehát szükség! Miben áll ennek lényege? Röviden: gazdaságunkat és társadalmunkat valóban nyitottá kell tenni. Sokoldalú, intenzív munkamegosztási kapcsolatokat kell kiépíteni a külfölddel minden ürány- ban. Így tudjuk csak megerősíteni a szerkezetátalakítás hajtóerőit, lebontani a gazdaság túlzott védelmét szolgáló korlátokat. Ugyanakkor teret és lehetőséget kell adni a teljesítmények erőteljes növeléséhez, sőt ezt a gazdaságirányítás és a piac eszközeivel ki is kell kényszeríteni. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a magyar gazdaságban csak a versenyképes teljesítményt nyújtó vállalkozók — legyen az nagyvállalat, vagy kisszövetkezet — jussanak hozzá a fejlődési lehetőségekhez. Ennek érdekében csökkenteni kell a költségvetés terheit, mindenekelőtt a veszteséges termelés támogatását, hogy csökkenteni tudjuk az elvonások, a jövedelemcentralizáció mértékét. A külvilágra nyitó és teljesítményelvű gazdaságpolitikához olyan társadalompolitikát kell kialakítanunk, A KB-ülés résztvevői amely kettős feladatot teljesít. Egyrészt ösztönzi a teljesítményt a gazdasági demokrácia fejlesztésével, a dolgozók belső motivációs rendszerének teljesítményorientált átalakításával, továbbá a teljesítmény, mint alapvető érték átfogó elismertetésével társadalmunkban. Másrészt olyan szociálpolitikát kell folytatni, olyan szociális védőhálót kell létrehozni, amely gondoskodni képes a hátrányos helyzetüekről, a rászorulókról. A gazdaságpolitika célrendszerének fókuszába most már ténylegesen is a világ- gazdasághoz való alkalmazkodást, a strukturális átalakulást, a .műszaki fejlődés meggyorsítását kell állítani. Elengedhetetlen követelmény a nemzetközi műszaki-technikai fejlődés fő áramlataihoz való sikeres kapcsolódás. Ugyanakkor a változásoknak figyelembe kell venniük reális korlátáinkat: a külföldi adósságnövekedés nem lehet nagyobb annál, mint amelyet a nemzetközi pénzügyi szervezetek indokoltnak elismernek, és amely nem hoz létre lehetetlenül magas törlesztési kötelezettségeket a ’90-es évtized első éveiben. Nem folytatható olyan radikális életszínvonal-csökkentő politika sem, amely a társadalmat a programmal és ezen keresztül a politika egészével szembeállítja. Mindezekből következik, hogy nem lehet a gazdaság- politika egyik vagy másik elemét olyan mértékben kiemelni, meghatározóvá tenni, hogy veszélyeztessük akár a két fő cél — a struktúraátalakítás és az egyensúlyjavítás — bármelyikét. Más oldalról figyelembe kell vennünk az elhárílhatatla- nul jelentkező gazdasági és társadalmi korlátokat is. A struktúraátalakítást előtérbe helyező, a társadalmi-gazdasági kibontakozás feltételeit .megteremtő és ugyanakkor kielégítő egyensúlyi helyzetet fenntartó gazdaságpolitika szükségszerűen sok elemből álló kombinált eszközrendszert igényel. Ezt úgy kell kiépíteni, hogy a piacgazdaság megteremtésének irányába hasson, olyan elemekkel, amelyek a szabályozó típusú piaci viszonyok építőköveit jelentik. A legfontosabb követelmények a következők: — először: valódi áru-, pénz-, tőke-, és munkaerő- piac kiépítése; a belföldi „szereplők” körének és versenyfeltételeinek bővítése mellett az áru- és tőkeimport versenyének megjelenése, a vállalkozási és piaci formák gazdagítása; — másodszor: a vállalatok gazdálkodási feltételeinek olyan átalakítása, hogy azok a termelés különböző tényezőivel felesleges kötöttségektől mentesen, szabadon rendelkezhessenek; — harmadszor: szigorú monetáris és fiskális politika kombinált alkalmazásával olyan gazdasági környezet kialakítása, amely erősebb érdekeltséget teremt és késztet az erőforrások minél hatékonyabb felhasználására; — negyedszer: az állam gazdasági szerepének olyan átalakulása, amely a kormányzati gazdaságpolitika kialakítása, a közösségi szektorok közvetlen irányítása mellett, közvetett úton — tehát jogi és gazdasági szabályozással — gondoskodik a versenyszféra megfelelő működéséről. E funkciók ellátása a kormányzati munka- megosztási és szervezeti rendszerben, a működési jellemzőkben egyaránt változásokat követel meg. Hangsúlyozni kell. hogy sikert csak akkor remélhetünk, ha az említett elemek mindegyikét, mégpedig egymással összehangoltan alkalmazzuk. Egyik vagy másik elem kiragadása szükségszerűen zavarokhoz és kudarchoz vezethet. (Az erőteljes külpiaci nyitáson alapuló, radikálisabb struktúraváltozást képviselő „A” változat esetében a piaci hatások egyszerre, vagy legalábbis nagy „adagokban” érnék a gazdálkodó szervezeteket. Ez a változat határozottan utat nyitna a piaci erőknek, ami azzal járna, hogy a gazdálkodó szervezeteknél nagyobb lenne a kiugrás lehetősége, de egyúttal a bukás veszélye is megnőne. Ez a változat a terhek időbeli koncentrálásával hamarabb és biztosabban teremtené meg a kibontakozás feltételeit. A „B” változat a termelési szerkezet átalakítását a külgazdasági egyensúly rövid távú javításának alárendelten irányozza elő. Ez kisebb külső és belső feszültségekkel jár ugyan, de az alkalmazkodás ideje elnyúlik, annak távlatokban jelentkező hátrányos következményeivel együtt. A legnagyobb kockázat abban áll, hogy ennél a változatnál a jelenlegi állapotokba való visszacsúszás, a visszarendeződés veszélye meglehetősen nagy.) A Politikai Bizottság a napirend megvitatása során előzetes jelleggel és a kellő megalapozás követelményének hangsúlyozásával — az „A” változatban leírt fejlődési út mellett foglalt állást, mivel — nagyobb feszültségek és kockázatok vállalásával ugyan, de — hamarabb vezet érdemi kibontakozáshoz. Felelős politikai döntés, a változatok közötti választás azonban csak a feltétel- rendszer várható alakulásának megalapozott tisztázását követően, a későbbiekben születhet meg. A gazdaságpolitika szociális következményei és szociálpolitikai feltételei elsősorban hatókörükben, mértékükben térnek el az egyes változatokban. Elosztási rendszerünket azonban mindenképpen meg kell újítani. Ennek során lépéseket kell tennünk a bérpolitika és a bérmechanizmus reformja irányába, meg kell változtatni társadalombiztosítási rendszerünket. Rendszerbe kell illesztenünk a munka- nélküli segélyt. Ki kell alakítanunk a perifériára sodródó, leszakadó egyének, csoportok sajátos, gyakran eltérő problémáinak feltárására, enyhítésére alkalmas intézményrendszert. Anyagi eszközeinket úgy kell összpontosítanunk, hogy a társadalmi juttatások reálértékét a legérzékenyebb, legkritikusabb pontokon lehetőség szerint teljeskörűen, az egyéb területeken pedig minél nagyobb mértékben igyekezzünk megőrizni. Különös figyelmet kell fordítani a nyugdíjasok helyzetére, ezért az új nyugdíjrendszer kidolgozását ennek tudatában kell folytatni. Egyben jelezni szeretném a tisztelt Központi Bizottságnak, hogy a korábbi állásfoglalástól eltérően ez évben nem, csak jövőre tudjuk az új nyugdíjrendszer elveit a Központi Bizottságnak bemutatni, s mai megítélésünk szerint — széles körű társadalmi vita tapasztalatait is hasznosítva — legkorábban 1990-ben tudjuk azt bevezetni. Kérem ennek tudomásul vételét, s ezzel a korábbi határozat módosítását. Németh Miklós végezetül a tárgyhoz kapcsolódó politikai feladatokról is szólva rámutatott: a jelenlegi helyzetből való kitörési kísérlet — bármelyik utat is válasz- szűk — megbontja a korábban kialakult érdekegyensúlyokat, hiszen a változások az egyes rétegeket, csoportokat eltérő módon érintik. Látnunk kell, hogy fejlődő politikai rendszerünkben a 'korábbinál markánsabban jelennek meg, és keresnek érvényesülési lehetőséget az eltérő érdekek, ezért sok vitának és konfliktusnak nézünk elébe. Ezért hatványozott fontosságú, hogy a pártban, társadalmunk vezető erejében konszenzus támogassa a gazdaságpolitikai célokat, a társadalom egészében azonban a cselekvőképességhez szükséges mérvadó többség támogatásának elnyerése lehet a reális cél. A párton belüli konszenzus azonban nem biztosítható a korábbi módon és eszközökkel. Ezért javítani kell a döntések előkészítését, érlelélést, munka- bizottságok működésével és a párttagság széles körű bevonásával. Csak tartalmas viták, esetleg termékenyítő új szempontok és a megvalósítás sokszínűsége biztosíthatják együttesen a tényleges egyetértést a párton belül. Az írásos előterjesztéshez, Illetve Németh Miklós .szóbeli kiegészítőjéhez K Hasznai Lajos, 'az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első ■titkára Horváth István belügyminiszter és ,)udik István, a Nagyialföldii Kőoluj- és F'öldgáztermelő Vállalat szegedit üzemének termelő- ■meatcre tett fel kérdéseket. A Központi Bizottság titkára — válaszát témakörömként csoportosítva — előbb a fizetési mérleget csorbító tényekről szólt. Elmondotta, hogy csupán a világútlevél bevezetése miatt az utazási célú vaiutakiadásaliink jó 350 százalékkal, legkevesebb 100 millió dollárral tnövekedtek. Emelkedtek .külföldi hiteleink kamatkiadásai, s végül rántották a fizetési mérleg egyenlegét az áru- és pénzmozgások jelentős eltérései is. Németh Miklós szükségesnek tartotta hozzáfűzni: az esztendő első öt hónapjában nem volt cserearány- vesztesége a rmaigyar népgazdaságnak a .nem rubelei- iszámolású piacokon, ez azonban egyedi konjunkturális tényezőkkel, például az alumínium, vagy a kohászati termékék növekvő árával függ össze. Mindenesetre van ■rá remény, hogy a tervezett 500 milliós fizetési mérleghiányt ebben az évben ne lépjük túl. A Központi Bizottság tagjai ia vitában a legnagyobb figyelmet az előadói beszédben felvázolt 'két fejlesztési iránynak szentelték. Valamennyi félszólaló az „A” változatot (támogatta, kiemelve, hagy ez felel meg annak az elképzelésnek, amely a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet javítását, az egész -gazdái'kodásunkban a 'radikális fordulat elérését célozza. A felszólalók aláhúzták, hogy ez a változat további gazdasági nehézségeket, társadalmi feszültségeket teremt, de ezzel együtt az egyetlen célravezető alkitoontako/.as célkitűzéseinek elérésére. Berend T. Iván rámutatott, hogy a radikális váltó zások élte Iá r o zás áv a 1 sokéves késésben vagyunk, Percnyi János pedig azt hangsúlyozta, hogy az ilyen súlyú döntések meghozatalához valósághű helyzetelemzés, politikai .szándék és 'akarat szükséges. A vitában sok szó esett arról, mi akadályozta eddig ia gazdaságban 'elengedhetetlen fordulatot. A legtöbben .a szerkezetváltás elmaradásában, iá különböző területeken megvalósított, de nem hatásos visszafejlesztésekben és a bátortalan és hibás intézkedésekben, az alsó és középszinten a ikívánatosnál lassúbb személyi változásokban jélölték meg az okokat. A további tennivalókat 'illetően szinte valamennyi felszólaló érintette valamilyen formában ,a termelési szerkezeit megjavításának elsőrendű fontosságát. Dudlia József albban látta a továbblépés egyik lehetőségét, hogy la vállalatok ©gyre jobban a piaci követelmények iszeriiint működjenek, és sikerüljön hatékonyan működtetni a szocialista köztulajdont. Mindezek érdekében javasolta, hogy készüljön ,a Borsod-Abaúj megye sajátosságait figyelembe vevő sajátos szabályozási és fejlesztési elképzelés. A vitában többen szóltak <az .importigazdálkodás liberalizálásának szükségességéről, amely .nemcsak a behozatal ésszerűsítését jelentené, hanem elősegítené az exporttermelést, a termelő- berendezések fejlesztését, a ■gazdas ág t c r m el ő k é n es s égé - nek (növelését, és gyártmányai minőségének javítását. A külgazdaság témáit érintve, szóltak arról, hogy hatásosabb intézkedéseket kell lenni a külföldi működő tőke behozatalára. * * A Magyar Szocialista Munkáspárt székhazában szerda este befejezte első napi munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készült előterjesztés, illetve a jövő évi fejlődés irányaira .kidolgozott javaslat, valamint a szóbeli kiegészítés vitájában' huszonegyen mondták el véleményüket. A tanácskozás csütörtökön újabb hozzászólásokkal folytatódik. (MTI) Miniszteri tájékoztató a terrortámadásról Nikosz SZkulasz, a (görög .kormány turisztikai ügyekkel megbízott minisztere szerdán Athénban sajtóértekezleten adoitt tájékoztatást •a City of Poros kiránduló- hiajó elleni terrortámadás áldozatairól és selbesültjairől. Eszerint — a korábbi bejelentésekkel szemben — 9 és nem 11 személy vesztette életét a támadás következtében. A .halálos áldozatok közül csak két személyt tudtak eddig minden kétséget kizáróan azonosítani. Egyikük a hajó .görög másod- tisztje, a másik egy dán állampolgár. A 'miniszter közölte, hogy 80 személy sebesült meg, akik közül hétfő estére 57 személyt szállítottak görög kórházakba. A sebesültek közül szerda délelőtt még 18-a.n voltak kórházban: 12 francia, 2 svéd, 1 skandináv (akinek állampolgárságát még ".nem tisztázták), 2 dán állampolgár és egy 5 éves egyiptomi .kislány. Dr. Kovács Sándor köszöntése Tegnap 65. születésnapja alkalmából a megyei pártszékházban köszöntötték dr. Kovács Sándort, aki 1945. óta tagja a pártnak. Dolgos életútja során aktív közéleti, politikai tevékenységet fejtett ki, ennek során ellátta többek között a megyei párt- bizottság titkári tisztét; állt a Miskolc Városi Tanács élén, rövid ideig felelős szerkesztője volt lapunknak is. Mint pártmunkást, közéleti embert szerte a megyében ismerik, tisztelik. A Lenin Kohászati Művektől ment nyugdíjba, ahol ezt megelőzően felelős beosztásokban dolgozott, de mint a megyei pártbizottság politikai tanácsadó testületének tagja, ma is aktívan segíti gazdag élettapasztalatával a helyi pártmunkát. Születésnapja alkalmából tegnap Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte és tolmácsolta a testület jókívánságait. Csatlakozva a gratulálok sorához, mi is sok boldogságot, jó egészséget kívánunk!
