Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
1988. július 14,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szomszédolás Toliból aranyat Az utóbbi időben sok szó esik az új, előkészítés alatt álló társasági törvényről. A megalkotandó jogszabály célja, hogy elősegítse a tőkemozgást a vállalatok között, hozzájáruljon a külföldi tőke és a lakossági pénzmegtakarítások bevonásához a gazdasági élet vérkeringésébe. Kevesen tudják, hogy sikeresen működik egy vegyes vállalat a Dél-Ali'öldön, amely részben külföldi tő-' kévéi kezdte meg tevékenységét. Ez a vegyes vállalat - a Hungarofeder rollfeldöj-'- gozó Kft. Paplant a japánoknak Hogyan sikerült ezt a szédületes fejlődést elérni, amit — terveikből ítélve, folytatni akarnak és tudnak is! Minden bizonnyal szerepet játszik ebben, hogy olyan árukat — feldolgozott toll termékeket, paplant, párnát — állítanak elő és exportálnak, amelynek kivételesen jó piaca van a fejlett tőkés országokban. Az általuk exportált pehelypaplan ára Japánban pél-'’ dóul meghaladja az 1500 dollárt! A felszabadulás előtt és után is egy ideig, Magyarországon elismert exporttermék volt a baromfi- toll, akkor azonban jórészt feldolgozatlan állapotban szállítottuk ezt a terméket külföldre. — A Hungarotex közreműködésével kapcsolatba kerültünk az osztrák Viktor Bauer- rel, egy tollfeldolgozó üzem tulajdonosával — mondja Gellért Ákos ügyvezető igazgató. — A Hungarofedei) Kft-t 1983. októberében a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat, a makói Lenin Tsz és az osztrák Viktog Bauer Bettfedernfabrik alapította meg. Az osztrák fél adta a gépeket és a termelési eljárást, a know-hovv-t. A vegyes vállalat induló tőkéje 36 millió forintot tetj ki. A kft-be 1985-ben belépett a Debreceni Baromfi- feldolgozó Vállalat is, így a tőkeállomány 45 millió 800 ezer forintra növekedett. Az osztrák fél részesedése 33,4 százalék, a többi a magyar partnereké. Vattaemberek nélkül A cégnél az átlagéletkor 31,5 év, az ügyvezető igazgató elmondja, hogy olyan csapatot sikerült összetoborozni, amelynek életeleme, vágya és szenvedélye a kreatív. az újító munka, a vállalkozás. Nem egyetlen szakmához kötődő, hanem sokoldalúan képzett, fiatal szakemberek dolgoznak itt, akik meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, és a vegyes vállalat ehhez ideális lehetőséget nyújt. — A munkaszervezetet a technológiai követelményeknek megfelelően alakítottuk ki — mondja Gellért Ákos —, nálunk nincs egyetlen felesleges „vattaember" sem. Három üzemrészünk van, egy-egy vezetővel, továbbá művezetők, akik pontosan ismerik részlegük, a hozzájuk beosztott munkások feladatait, s teljes felelősséggel tartoznak az ott folyó munkáért. Azt tartjuk, amiről a tévé legutóbbi Fórumán is szó esett, hogy a termelési folyamatban nincs demokrácia, csak utasításoké-, végrehajtása. Minden új dolgozót három hónapos próbaidőre vesznek fel, és akinek a munkájával elégedetlenek, azokat elbocsátják. Irányító és adminisztratív munkakörbe pályázattal vesznek fel jelentkezőket. Legutóbb egy anyagkönyvelői állásra 22- en, titkárnőnek pedig 14-en jelentkeztek. Ennek alapján nem lehet csodálkozni azon, hogy az egv főre eső átlagjövedelem eléri a 170 ezer forintot, ami havonta több, mint 13 ezer forintot jelent. Ez év elején a bruttósított béreket 20 százalékkal emelték. Gellért Ákostól azt is megtudtam, hogy dolgozóik közül senkinek nincs másodállása vagy mellékfoglalkozása, gmk sem működik náluk. Sokszor van szükség túlórára és majdnem minden szombaton, vasárnap is . dolgoznak, de az azért járó pénzt már a következő kedden megkapják a dolgozók. Megduplázott fizetések Vajon maguk a munkások hogyan nyilatkoznak munkájukról, keresetükről, .az üzemen belüli viszonyokról. Csillag Józsefné 17 évig a HÓDIKÖT makói üzemében dolgozott. Három évvel ezelőtt kérte felvételét a céghez. Szakvégzetlsége szerint kötszövőipari konfekci- ós munkát végez. A HÓDIKÖT-ben is elég jól keresett, ti—7 ezer forintot vitt haza, itt keresete eléri tisztán a 13—14 ezer forintot. — Többet kell itt dolgozni, mint a másik üzemben? — kérdeztem tőle. — Nem többet, hanem jobban, lelkiismeretesebben, nagyobb gondossággal, mint másutt — mondja. — A jó minőség minden dolgozó érdeke, mert ettől függ a keresetünk. Kocsis Judit 1984-ben végezte el a szakmunkásképzőt, azóta itt dolgozik a varrodában. Egytűs gépen „stégeli" a paplanhuzatot. Szereti és érti a munkát, fiatal kora ellenére, bére tisztán meghaladja a hétezer forintot. Ebbe nem számítja bele a szombati, vasárnapi munkáért járó bért, .ami egy-egy alkalommal két napra eléri a kétezer forintot. Szabó Tibor művezető >a munkások véleményét így foglalja össze: — Mindnyájunknak az az érdeke, hogy folyamatosan legyen munkánk, a munkaidőt valóban munkával töltsük el, és ennek megfelelően jól keressünk. A munka szervezettségére nem lehet panaszunk, és jól is keresünk. Az én bruttó keresetem havonta eléri a 23— 24 ezer forintot. T. M. A kánikulában V Heghíztak a zempléni jégcsapok Noha megszakadt a szaha- rai forróság folyamata — elviselhetőbbé vált a júliusi kánikula — ám a kombájnok vezetőülése fölött reszket a levegő, mint ahogy vibrál a kohók füzénél, a hengerek között kígyózó izzó vas fölött is. Ám e forró munkahelyek mellett megtalálhatók a „sarki hideget” lehelő helyek is megyénkben. Mert egyáltalán nincs melegük azoknak a raktári dolgozóknak, akik például a Miskolci Hütoház hűtőkamráiban tárolják a gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcsféléket. ők bizony vat- takabálban dolgoznak a mínusz 25 fokos hidegben. Bizonyos, hogy az ország leghidegebb része n zempléni hegyvidéken található telkibányai jegesbarlang is. Itt akár tél van, akár nyár, a hőmérséklet átlagosan mínusz öt fok körül van. A változatos zempléni tájnak ez a természeti érdekessége a nyári hónapokban mint természetes hűtőszekrény tölti be szerepét, ahol facsemetéket, esetenként vadhúst tárolnak. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által jégveremnek használt, 5 méter széles és több mint 20 méter hosszú természetes sziklaüreg nevét onnan kapta, hogy a sziklafal milliónyi repedésén keletkezett jég- csapok valóságos függönyt alkotnak, s minden helyet elborítanak a szikrázó jégkristályok. Most, a júniusjúliusi csaoadék, a felszínről leszivárogva, sok helyütt megvastagította, jégcsapokká erősítette ezeket a kristályokat. Nem ritkák az ujjnyi vastagságúra hízott jég- csapok sem. A Miskolci Hütöhcubctn tart a nagyüzem KGST Gát vagy ösztönző? ,,A KGST nem előmozdítója, hanem komoly hátráltatója lesz az egyes szocialista országokban megindult és elkerülhetetlen átalakítási folyamatoknak, ha rövid időn belül nem következik be radikális változás az együttműködés mechanizmusában, és nem érvényesülnek kellő súllyal az áru- és pénz viszonyok" — így fogalmazott a KGST 44. ülésszakán a magyar küldöttség vezetője, és következetesen ezt az álláspontot képviselte a magyar küldöttség a múlt héten Prágában. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BIRALATA Magyarország nem először adott hangot a KGST működését illető komoly aggályoknak, de talán most először kapott ilyen mértékű, egységes támogatást a magyar álláspont. A KGST-ben kialakított együttműködést valamennyi tagország képviselői bírálták. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő egyenesen azt mondta, hogy a Szovjetunióban már nyugtalansággal figyelik a KGST jelenlegi gyakorlatában kialakult negatív folyamatokat. Ezek között említette, hogy 1985 óta mindössze 4 százalékkal nőtt a tíz ország közötti árucsere. A tagországok elfogadták a nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-től 2005-ig kidolgozott kollektív- koncepcióját. A tanácskozás e fő okmányának a vitájában többen sürgették, hogy a koncepciót ne tekintsék megváltoztathatatlan dogma- gyűjteménvnek, hanem az abban foglaltakat a pillanatnyi helyzetnek megfelelően — menet közben — módosíthassák. és így egyeztessék a népgazdasági terveket. A kollektív koncepcióval összhangban külön programokat hagytak jóvá a nem európai KGST-országokkal kialakított együttműködés javítására. VIETNAM, KUBA, MONGÓLIA Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség vezetője fejtette ki: ma már arra van szükség, hogy a nem kellően egyeztetett és távolról sem hatékony segélyfolyósítások helyett Vietnam, Kuba. és Mongólia jobban kapcsolódjék be az együttműködésbe, a szocialista országok segítségnyújtása legyen hatékonyabb, s így nagyobb lendülettel igyekezzenek kiegyenlíteni e három ország és a többi tagország gazdasági fejlettsége közötti különbséget. A programok továbbra is kedvezményezett feltételeket biztosítanak e három országnak, de fokozottabban építenek a vietnami' kubai, és mongol erőforrásokra. A tagországok — Románia kivételével — elhatározták, lépéseket tesznek a KGST-n belüli valutaátvátt- hatóság és a KGST közös piacának megteremtéséhez szükséges feltételek kialakítására. A szovjet álláspont szerint az egyesített piac ugyan nem a közeli jövő feladata, de nem is maradhat csupán divatos jelszó, hanem az integrációs folyamat fejlesztése fő irányának kell lennie. E kérdésben talán a lengyel álláspont a legradikálisabb. Messner kormányfő szerint ezt a piacot már az ezredfordulóra létre kell hozni. A magyar küldöttség vezetője szerint a szocialista közös piac létrehozásának módszereit illetően sokszínűek az elképzelések. Ez nagyrészt abból következik, hogy a KGST-ben tömörült tíz ország igen eltérő gazdasági fejlettségi szinten áll, eltérő a készségük és eltérnek lehetőségeik is a piac megteremtésére, és amivel ez jár, az ár- és valutarendszer átalakítására. ZÖLD ÚT A KÍSÉRLETEZÉSNEK Prágában zöld utat kaptak az együttműködés fejlesztését célzó kísérletek, egyebek között a vállalatközi együttműködés területén a nemzeti valuták részleges átválthatóságának megteremtését célzó kétoldalú programok. Ilyen megállapodás jött már létre a Szovjetunió és Bulgária, illetve Csehszlovákia között. A rubel és a leva, a rubel és a cseh korona részleges átválthatóságának megteremtése lehetővé teszi, hogy az exportőr országok akár az importőr ország nemzeti valutájában is megkaphassák termékeik ellenértékét. A rendszer ki- szélesítését célzó munkálatokba már a KGST hét tagországának vállalatai kapcsolódtak be kísérleti jelleggel. A 44. ülésszak résztvevői szerint az EGK-val megteremtett hivatalos viszony csak az első lépés a két gazdasági tömörülés együttműködésének fejlesztésében. Egyedül a román kormányfő nehezményezte, hogy a Tanács bizonyos szerveinek munkájában „túlságosan nagy hangsúlyt" kaptak a külországokkal fenntartott kapcsolatok kérdései. Magyar megítélés szerint egyértelművé vált, hogy a jelenlegi formák nem biztosítják a KGST-n belül a többoldalú együttműködés előnyeinek érvényesítését, de csak az e felismerésből születő döntések gyakorlati megvalósítása eredményezheti, hogy a KGST ne akadályozója. hanem ösztönzője legyen a jövőben a tagországok gazdasági fejlődésének. K. T.
