Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

1988. július 14,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szomszédolás Toliból aranyat Az utóbbi időben sok szó esik az új, előkészítés alatt álló társasági törvényről. A megalkotandó jogszabály cél­ja, hogy elősegítse a tőke­mozgást a vállalatok között, hozzájáruljon a külföldi tő­ke és a lakossági pénzmeg­takarítások bevonásához a gazdasági élet vérkeringé­sébe. Kevesen tudják, hogy sikeresen működik egy ve­gyes vállalat a Dél-Ali'öldön, amely részben külföldi tő-' kévéi kezdte meg tevékeny­ségét. Ez a vegyes vállalat - a Hungarofeder rollfeldöj-'- gozó Kft. Paplant a japánoknak Hogyan sikerült ezt a szédületes fejlődést elérni, amit — terveikből ítélve, folytatni akarnak és tudnak is! Minden bizonnyal szere­pet játszik ebben, hogy olyan árukat — feldolgozott toll termékeket, paplant, pár­nát — állítanak elő és ex­portálnak, amelynek kivé­telesen jó piaca van a fej­lett tőkés országokban. Az általuk exportált pehely­paplan ára Japánban pél-'’ dóul meghaladja az 1500 dollárt! A felszabadulás előtt és után is egy ideig, Ma­gyarországon elismert ex­porttermék volt a baromfi- toll, akkor azonban jórészt feldolgozatlan állapotban szállítottuk ezt a terméket külföldre. — A Hungarotex közremű­ködésével kapcsolatba kerül­tünk az osztrák Viktor Bauer- rel, egy tollfeldolgozó üzem tulajdonosával — mondja Gellért Ákos ügyvezető igaz­gató. — A Hungarofedei) Kft-t 1983. októberében a Hungarotex Külkereskedel­mi Vállalat, a makói Lenin Tsz és az osztrák Viktog Bauer Bettfedernfabrik ala­pította meg. Az osztrák fél adta a gépeket és a terme­lési eljárást, a know-hovv-t. A vegyes vállalat induló tő­kéje 36 millió forintot tetj ki. A kft-be 1985-ben be­lépett a Debreceni Baromfi- feldolgozó Vállalat is, így a tőkeállomány 45 millió 800 ezer forintra növekedett. Az osztrák fél részesedése 33,4 százalék, a többi a magyar partnereké. Vattaemberek nélkül A cégnél az átlagéletkor 31,5 év, az ügyvezető igaz­gató elmondja, hogy olyan csapatot sikerült összetobo­rozni, amelynek életeleme, vágya és szenvedélye a kre­atív. az újító munka, a vál­lalkozás. Nem egyetlen szak­mához kötődő, hanem sok­oldalúan képzett, fiatal szak­emberek dolgoznak itt, akik meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, és a vegyes vál­lalat ehhez ideális lehetősé­get nyújt. — A munkaszervezetet a technológiai követelmények­nek megfelelően alakítottuk ki — mondja Gellért Ákos —, nálunk nincs egyetlen fe­lesleges „vattaember" sem. Három üzemrészünk van, egy-egy vezetővel, továbbá művezetők, akik pontosan ismerik részlegük, a hozzá­juk beosztott munkások fel­adatait, s teljes felelősség­gel tartoznak az ott folyó munkáért. Azt tartjuk, ami­ről a tévé legutóbbi Fóru­mán is szó esett, hogy a termelési folyamatban nincs demokrácia, csak utasításoké-, végrehajtása. Minden új dolgozót há­rom hónapos próbaidőre vesz­nek fel, és akinek a mun­kájával elégedetlenek, azo­kat elbocsátják. Irányító és adminisztratív munkakörbe pályázattal vesznek fel je­lentkezőket. Legutóbb egy anyagkönyvelői állásra 22- en, titkárnőnek pedig 14-en jelentkeztek. Ennek alapján nem lehet csodálkozni azon, hogy az egv főre eső átlagjövedelem eléri a 170 ezer forintot, ami havonta több, mint 13 ezer forintot jelent. Ez év elején a bruttósított béreket 20 százalékkal emelték. Gellért Ákostól azt is meg­tudtam, hogy dolgozóik kö­zül senkinek nincs másod­állása vagy mellékfoglalko­zása, gmk sem működik ná­luk. Sokszor van szükség túlórára és majdnem min­den szombaton, vasárnap is . dolgoznak, de az azért já­ró pénzt már a következő kedden megkapják a dolgo­zók. Megduplázott fizetések Vajon maguk a munká­sok hogyan nyilatkoznak munkájukról, keresetükről, .az üzemen belüli viszonyok­ról. Csillag Józsefné 17 évig a HÓDIKÖT makói üzemé­ben dolgozott. Három évvel ezelőtt kérte felvételét a céghez. Szakvégzetlsége sze­rint kötszövőipari konfekci- ós munkát végez. A HÓDIKÖT-ben is elég jól keresett, ti—7 ezer forin­tot vitt haza, itt keresete el­éri tisztán a 13—14 ezer forintot. — Többet kell itt dol­gozni, mint a másik üzem­ben? — kérdeztem tőle. — Nem többet, hanem jobban, lelkiismeretesebben, nagyobb gondossággal, mint másutt — mondja. — A jó minőség minden dolgozó érdeke, mert ettől függ a keresetünk. Kocsis Judit 1984-ben vé­gezte el a szakmunkáskép­zőt, azóta itt dolgozik a varrodában. Egytűs gépen „stégeli" a paplanhuzatot. Szereti és érti a munkát, fiatal kora ellenére, bére tisztán meghaladja a hét­ezer forintot. Ebbe nem szá­mítja bele a szombati, va­sárnapi munkáért járó bért, .ami egy-egy alkalommal két napra eléri a kétezer forin­tot. Szabó Tibor művezető >a munkások véleményét így foglalja össze: — Mindnyájunknak az az érdeke, hogy folyamatosan legyen munkánk, a munka­időt valóban munkával tölt­sük el, és ennek megfele­lően jól keressünk. A mun­ka szervezettségére nem le­het panaszunk, és jól is ke­resünk. Az én bruttó kere­setem havonta eléri a 23— 24 ezer forintot. T. M. A kánikulában V Heghíztak a zempléni jégcsapok Noha megszakadt a szaha- rai forróság folyamata — el­viselhetőbbé vált a júliusi kánikula — ám a kombáj­nok vezetőülése fölött resz­ket a levegő, mint ahogy vibrál a kohók füzénél, a hengerek között kígyózó iz­zó vas fölött is. Ám e forró munkahelyek mellett meg­találhatók a „sarki hideget” lehelő helyek is megyénk­ben. Mert egyáltalán nincs me­legük azoknak a raktári dol­gozóknak, akik például a Miskolci Hütoház hűtőkam­ráiban tárolják a gyorsfa­gyasztott zöldség- és gyü­mölcsféléket. ők bizony vat- takabálban dolgoznak a mí­nusz 25 fokos hidegben. Bizonyos, hogy az ország leghidegebb része n zemplé­ni hegyvidéken található tel­kibányai jegesbarlang is. Itt akár tél van, akár nyár, a hőmérséklet átlagosan mí­nusz öt fok körül van. A változatos zempléni tájnak ez a természeti érdekessége a nyári hónapokban mint természetes hűtőszekrény tölti be szerepét, ahol facse­metéket, esetenként vadhúst tárolnak. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által jégveremnek használt, 5 mé­ter széles és több mint 20 méter hosszú természetes sziklaüreg nevét onnan kap­ta, hogy a sziklafal milliónyi repedésén keletkezett jég- csapok valóságos függönyt alkotnak, s minden helyet elborítanak a szikrázó jég­kristályok. Most, a június­júliusi csaoadék, a felszín­ről leszivárogva, sok helyütt megvastagította, jégcsapok­ká erősítette ezeket a kris­tályokat. Nem ritkák az ujj­nyi vastagságúra hízott jég- csapok sem. A Miskolci Hütöhcubctn tart a nagyüzem KGST Gát vagy ösztönző? ,,A KGST nem előmoz­dítója, hanem komoly hát­ráltatója lesz az egyes szo­cialista országokban megin­dult és elkerülhetetlen át­alakítási folyamatoknak, ha rövid időn belül nem követ­kezik be radikális változás az együttműködés mechaniz­musában, és nem érvénye­sülnek kellő súllyal az áru- és pénz viszonyok" — így fogalmazott a KGST 44. ülés­szakán a magyar küldöttség vezetője, és következetesen ezt az álláspontot képvisel­te a magyar küldöttség a múlt héten Prágában. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BIRALATA Magyarország nem először adott hangot a KGST mű­ködését illető komoly aggá­lyoknak, de talán most elő­ször kapott ilyen mértékű, egységes támogatást a ma­gyar álláspont. A KGST-ben kialakított együttműködést valamennyi tagország kép­viselői bírálták. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő egyenesen azt mondta, hogy a Szovjetunió­ban már nyugtalansággal figyelik a KGST jelenlegi gyakorlatában kialakult ne­gatív folyamatokat. Ezek kö­zött említette, hogy 1985 óta mindössze 4 százalékkal nőtt a tíz ország közötti árucse­re. A tagországok elfogadták a nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-től 2005-ig kidolgozott kollektív- koncepcióját. A tanácskozás e fő okmányának a vitájá­ban többen sürgették, hogy a koncepciót ne tekintsék megváltoztathatatlan dogma- gyűjteménvnek, hanem az abban foglaltakat a pillanat­nyi helyzetnek megfelelően — menet közben — módo­síthassák. és így egyeztessék a népgazdasági terveket. A kollektív koncepcióval összhangban külön progra­mokat hagytak jóvá a nem európai KGST-országokkal kialakított együttműködés javítására. VIETNAM, KUBA, MONGÓLIA Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség vezetője fejtette ki: ma már arra van szükség, hogy a nem kellően egyeztetett és távol­ról sem hatékony segélyfo­lyósítások helyett Vietnam, Kuba. és Mongólia jobban kapcsolódjék be az együtt­működésbe, a szocialista or­szágok segítségnyújtása le­gyen hatékonyabb, s így na­gyobb lendülettel igyekezze­nek kiegyenlíteni e három ország és a többi tagország gazdasági fejlettsége közötti különbséget. A programok továbbra is kedvezményezett feltételeket biztosítanak e három országnak, de foko­zottabban építenek a vietna­mi' kubai, és mongol erőfor­rásokra. A tagországok — Romá­nia kivételével — elhatároz­ták, lépéseket tesznek a KGST-n belüli valutaátvátt- hatóság és a KGST közös pia­cának megteremtéséhez szük­séges feltételek kialakításá­ra. A szovjet álláspont sze­rint az egyesített piac ugyan nem a közeli jövő feladata, de nem is marad­hat csupán divatos jelszó, hanem az integrációs folya­mat fejlesztése fő irá­nyának kell lennie. E kérdés­ben talán a lengyel álláspont a legradikálisabb. Messner kormányfő szerint ezt a pia­cot már az ezredfordulóra létre kell hozni. A magyar küldöttség ve­zetője szerint a szocialista közös piac létrehozásának módszereit illetően sokszínű­ek az elképzelések. Ez nagy­részt abból következik, hogy a KGST-ben tömörült tíz ország igen eltérő gazdasági fejlettségi szinten áll, eltérő a készségük és eltérnek le­hetőségeik is a piac megte­remtésére, és amivel ez jár, az ár- és valutarendszer át­alakítására. ZÖLD ÚT A KÍSÉRLETEZÉSNEK Prágában zöld utat kap­tak az együttműködés fej­lesztését célzó kísérletek, egyebek között a vállalatkö­zi együttműködés területén a nemzeti valuták részleges átválthatóságának megterem­tését célzó kétoldalú progra­mok. Ilyen megállapodás jött már létre a Szovjetunió és Bulgária, illetve Cseh­szlovákia között. A rubel és a leva, a rubel és a cseh korona részleges átváltható­ságának megteremtése lehe­tővé teszi, hogy az exportőr országok akár az importőr ország nemzeti valutájában is megkaphassák termékeik ellenértékét. A rendszer ki- szélesítését célzó munkála­tokba már a KGST hét tag­országának vállalatai kap­csolódtak be kísérleti jelleg­gel. A 44. ülésszak résztvevői szerint az EGK-val megte­remtett hivatalos viszony csak az első lépés a két gaz­dasági tömörülés együttmű­ködésének fejlesztésében. Egyedül a román kormányfő nehezményezte, hogy a Ta­nács bizonyos szerveinek munkájában „túlságosan nagy hangsúlyt" kaptak a külországokkal fenntartott kapcsolatok kérdései. Magyar megítélés szerint egyértelművé vált, hogy a jelenlegi formák nem biz­tosítják a KGST-n belül a többoldalú együttműködés előnyeinek érvényesítését, de csak az e felismerésből szü­lető döntések gyakorlati megvalósítása eredményezhe­ti, hogy a KGST ne akadá­lyozója. hanem ösztönzője legyen a jövőben a tagorszá­gok gazdasági fejlődésének. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents