Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesültek! Az aratás Ideje [ff? V mké'mwímm 9 Megyénkben is javában dolgoznak a kombájnok, tart a nagy nyári munka, az ara­tás. Nehezítheti a munkát, hogy az őszi árpa és a repce után szinte egy időben ért be az őszi búza, a tavaszi árpa és a borsó is. A gazdaságok az eddigi tapasztalatok szerint most is felkészültek a nagy nyári munkára - amit az utóbbi napok viharos időjárása miatt megdőlt termény kombájnolása csak tovább nehezít. A gazdaságoknak a betakarításhoz csak­nem 750 saját kombájn áll rendelkezésre. Ezzel az erővel kedvező körülmények esetén tízórás műszakot számítva, naponta megkö­zelítőleg 7500 hektárról tudják levágni a ka­lászosokat. A kapacitás bővítésére a gazda­ságok kooperációs lehetőséget is kihasznál­nak. Ezen belül is a megyék közötti együtt­működést, de számítanak a szomszédos, csehszlovák partnerek segítségére is. így, ha az időjárás sem okoz különösebb nehézsé­get, megfelelő időben tudják learatni a ka­lászosokat az ország legészakibb szántóföld­jein. Elcsendesedtek az iskolák. Ahol némi zaj veri fel a kör­nyéket, ott nem a nebulók, hanem azok buzgólkodnak, akik tatarozzák, javítják az osztálytermeket, hogy fris­sen festett-imeszelt tanter­mekben kezdhessék az új tanévet a gyerekek. Bár egyre szűkülő lehető­ségekkel, egyre kevesebb pénzzel rendelkeznek a he­lyi tanácsok, arra töreked­tek, hogy a szükséges összeg rendelkezésre álljon. Me­gyénkben az általános isko­lák és az óvodák rendbeté­telére megközelítőleg össze­sen 200 millió forintot tud­nák fordítani, megyénként — hol többet, hol kevesebbet. Ott, ahol szűkösek az anya­gi lehetőségék, ott csak ki­meszelik az osztálytermeket, rendbetaszik a táblákat, ki­javítják az iskolapadokat. Ahol bővebben tudnak erre a célra fordítani, ott olyan tartós megoldást választa­nak, amely több évig kitart. Ilyen például, hogy lambé­riává'! látják el a folyosó­kat, osztálytermeket. Ezeket ugyanis nem kell minden év­ben „javítani”. Az iskolák, óvodák rendbe­tételét egyre több helyen sa­ját karbantartó részlegeikkel végzik el. Az új körülmé­nyek között ugyanis csak mérsékelten tudnak segítsé­get nyújtani a vállalatok, társadalmi munkát vállalni a kisiparosok, hiszen az anyagárak emelkedése, az őket is szorító gazdálkodási kényszer egyre kevesebb le­hetőséget ad. Ott, ahol le­het, a szülői munkaközössé­geket is bevonják ebbe a munkába —, de hát a szü­leik is elfoglaltak. Marad te­hát az „önellátás”, a saját erő — amiivei mind a helyi tanácsok, mind pedig a he­lyi iskolavezetés birkóznak. Aim bizonyos, hogy mind­ezen nehézségek ellenére is felfrissült, rendibehozott is­kolákban kezdhetik meg a tanítást majd szeptemberben. A szülői munkaközösségek is segítenek Tatarozzák az iskolákat •• r-nvilat Hans-Dietrich Ge rischer, az N?ZK lalkancellárja és külügyminisztere szerdán ki­fejezte azt a reményét, hogy a Varsói Szerződés Szerve­zete Politikai Tanácskozó Testületének a hét végén tartandó varsói ülése olyan fontos politikai esemény lesz, amely minden területen erőteljes lökést ad a kelőt —nyugati együttműködés fejlesztésének. A nyugatnémet politikus nyilatkozatát a külügyi -hi­vatal délben hozta nyilvá­nosságra. Genscher éhben ki­emelte: Mihail Gorbacsov főtitkár július 11-én Var­sóban -ismét kinyilvánította ■a Szovjetunió egyetértését azzal, hogy a hagyományos sf-aíhilii-táis-ról folytatandó tár­gyalásoknak az első sza­kaszban -él kell vezetniük a fen-nál'ló egyensúlyhiányok felszámolásához. Befejeitél o Dunai Vasmű III. kokszolcblokkjának építését. A 9,5 milliárd forintos nagyberuháiás már teljes kapaci­tással üzemel. (MTI-fotó) Ülésezik az MSZMP KB Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól Szerdán reggel, a Jászai Mari téri szék­hazában összeült a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. A KB - koráb­bi döntésének megfelelően - nyílt ülést tar­tott, az írott és elektronikus sajtó révén be­tekintést engedett tevékenységébe, megkezd­ve „a társadalom, a cselekvésre, együttgon­dolkodásra kész emberek bevonását a Köz­ponti Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cse­lekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gaz­daság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A Politikai Bizottságnak az ülés napirend­jére tett javaslatát a testület egyhangú dön. téssel fogadta el: 1. Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslói a gyülekezési és az egyesülé­si jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; 3. A Központi Bizottság, valamint a Poli­tikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; 4. Különféle döntésre váró kérdések - az ülés soros elnökének előadásában; 5. Személyi kérdések. Előadó: Grósz Ká­roly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó na­pirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatá­val a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés el­nökét. A szerdai ülés külön­böző napirendi pontjainak megvitatásában — meghí­vottként — részt vett az Országos Tervhivatal állam­titkára, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és városfejleszté­si miniszter, az Országos Ár­hivatal elnöke, a pénzügy­miniszter, az igazságügy-mi­niszter, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak el­foglalták helyüket az ülés­teremben, Grósz Károly megadta a szót 'Németh Miklósnak. Grósz Károly elnökletével ülést tart az MSZMP Központi Bizott­sága. (MTI-fotó) Le kell vonni a tanulságokat Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezd­te beszédét a Központi Bi­zottság titkára. Erőforrása­ink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozáso­kat túlszabályozás és gazda­sági kényszerből eredő túl­zott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcso­lódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a ma­gyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet ta­lálunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, ke­resleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energe­tikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fej­lesztési programok és nem elég erősek a piaci indítta­tású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és éntékesítési ka posola bakban dezi ntegrá - lódás tapasztalható. A szer­kezeti és hatékonysági gon­dok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős ré­sze csalit az állami költség- vetés egészségtelenül hagy iközpontosító-újraelosztó sze­repe, széles körű támogatá­si rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges t élj esítm ónyelkhez. A 'lakosság átlagos élet- színvonala folyamatosan nö­vekvő teltjesítmény-köVietel- mónyek mellett hosszabb ideje stagnál, la'mii egyes ré­tegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emel­kedést jelenít, A lakosság jö­vedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különb­ségek jellemzik; a nyilvá­nosságra hozott .statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál klisebb jöve­delemmel rendelkezett. A másilk pólust, a legtehető­sebbeket 'illetően egzakt szá­ntaink .nincsenek, de tapasz­talatból tudjuk, hogy az át­lagot meghaladó különbsé­gek is jelentősen nőttek. Mindiannyiian tudjuk: a gon­dot egyfelől az okozza, hogy .a diffferenéiá'lódáis elsősor­ban nem a társadalmilag- gazdaságilag hasznos .telje­sítmény-különbségek, hanem más tényezők alapján követ­kezett be. Ilyenek: a csalá­dok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gon­dot jelent az is, hogy szo­ciális ellátási ■rendszerünk nem a tényleges rétegkü­lönbségek alapján differen­ciált és így nem elég haté­kony a legrászorultabbak el­látásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelen­ségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpoliti­kánkat csak az objektív kül­ső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglévő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alterna­tívák és tartalékok kialakí­tásával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba ter­vezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítmény­követelmények érvényesíté­sében és — bár fájdalmas lesz — az ezzel összefüggő gazdasági feszültségek, tár­sadalmi konfliktusok vállalá­sában. Az év elején életbe lépte­tett adóreform, az ehhez kapcsolódó jelentős árválto­zások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni idő­be telife, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezé­sekre építhettek, hiszen ed­dig soha nem alkalmazott új eleinek kerültek gazdaság- irányításunk eszköztárába. Mindezt mérlegelve összes­ségében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogadhatónak minősíthető. Az első fél év tapasztalatai a tervcélok helyességét, il­letve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültsé­gek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott, melyek azonban nem voltak elegendőek a veszélyek elhá­rítására, tehát további hatá­sos intézkedések szüksége­sek, olyanok is, amelyeket korábban nem terveztünk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents