Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
Világ proletárjai, egyesültek! Az aratás Ideje [ff? V mké'mwímm 9 Megyénkben is javában dolgoznak a kombájnok, tart a nagy nyári munka, az aratás. Nehezítheti a munkát, hogy az őszi árpa és a repce után szinte egy időben ért be az őszi búza, a tavaszi árpa és a borsó is. A gazdaságok az eddigi tapasztalatok szerint most is felkészültek a nagy nyári munkára - amit az utóbbi napok viharos időjárása miatt megdőlt termény kombájnolása csak tovább nehezít. A gazdaságoknak a betakarításhoz csaknem 750 saját kombájn áll rendelkezésre. Ezzel az erővel kedvező körülmények esetén tízórás műszakot számítva, naponta megközelítőleg 7500 hektárról tudják levágni a kalászosokat. A kapacitás bővítésére a gazdaságok kooperációs lehetőséget is kihasználnak. Ezen belül is a megyék közötti együttműködést, de számítanak a szomszédos, csehszlovák partnerek segítségére is. így, ha az időjárás sem okoz különösebb nehézséget, megfelelő időben tudják learatni a kalászosokat az ország legészakibb szántóföldjein. Elcsendesedtek az iskolák. Ahol némi zaj veri fel a környéket, ott nem a nebulók, hanem azok buzgólkodnak, akik tatarozzák, javítják az osztálytermeket, hogy frissen festett-imeszelt tantermekben kezdhessék az új tanévet a gyerekek. Bár egyre szűkülő lehetőségekkel, egyre kevesebb pénzzel rendelkeznek a helyi tanácsok, arra törekedtek, hogy a szükséges összeg rendelkezésre álljon. Megyénkben az általános iskolák és az óvodák rendbetételére megközelítőleg összesen 200 millió forintot tudnák fordítani, megyénként — hol többet, hol kevesebbet. Ott, ahol szűkösek az anyagi lehetőségék, ott csak kimeszelik az osztálytermeket, rendbetaszik a táblákat, kijavítják az iskolapadokat. Ahol bővebben tudnak erre a célra fordítani, ott olyan tartós megoldást választanak, amely több évig kitart. Ilyen például, hogy lambériává'! látják el a folyosókat, osztálytermeket. Ezeket ugyanis nem kell minden évben „javítani”. Az iskolák, óvodák rendbetételét egyre több helyen saját karbantartó részlegeikkel végzik el. Az új körülmények között ugyanis csak mérsékelten tudnak segítséget nyújtani a vállalatok, társadalmi munkát vállalni a kisiparosok, hiszen az anyagárak emelkedése, az őket is szorító gazdálkodási kényszer egyre kevesebb lehetőséget ad. Ott, ahol lehet, a szülői munkaközösségeket is bevonják ebbe a munkába —, de hát a szüleik is elfoglaltak. Marad tehát az „önellátás”, a saját erő — amiivei mind a helyi tanácsok, mind pedig a helyi iskolavezetés birkóznak. Aim bizonyos, hogy mindezen nehézségek ellenére is felfrissült, rendibehozott iskolákban kezdhetik meg a tanítást majd szeptemberben. A szülői munkaközösségek is segítenek Tatarozzák az iskolákat •• r-nvilat Hans-Dietrich Ge rischer, az N?ZK lalkancellárja és külügyminisztere szerdán kifejezte azt a reményét, hogy a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének a hét végén tartandó varsói ülése olyan fontos politikai esemény lesz, amely minden területen erőteljes lökést ad a kelőt —nyugati együttműködés fejlesztésének. A nyugatnémet politikus nyilatkozatát a külügyi -hivatal délben hozta nyilvánosságra. Genscher éhben kiemelte: Mihail Gorbacsov főtitkár július 11-én Varsóban -ismét kinyilvánította ■a Szovjetunió egyetértését azzal, hogy a hagyományos sf-aíhilii-táis-ról folytatandó tárgyalásoknak az első szakaszban -él kell vezetniük a fen-nál'ló egyensúlyhiányok felszámolásához. Befejeitél o Dunai Vasmű III. kokszolcblokkjának építését. A 9,5 milliárd forintos nagyberuháiás már teljes kapacitással üzemel. (MTI-fotó) Ülésezik az MSZMP KB Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól Szerdán reggel, a Jászai Mari téri székhazában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB - korábbi döntésének megfelelően - nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú dön. téssel fogadta el: 1. Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára; 2. Javaslói a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; 3. A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; 4. Különféle döntésre váró kérdések - az ülés soros elnökének előadásában; 5. Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A szerdai ülés különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként — részt vett az Országos Tervhivatal államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Grósz Károly megadta a szót 'Németh Miklósnak. Grósz Károly elnökletével ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. (MTI-fotó) Le kell vonni a tanulságokat Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és éntékesítési ka posola bakban dezi ntegrá - lódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csalit az állami költség- vetés egészségtelenül hagy iközpontosító-újraelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges t élj esítm ónyelkhez. A 'lakosság átlagos élet- színvonala folyamatosan növekvő teltjesítmény-köVietel- mónyek mellett hosszabb ideje stagnál, la'mii egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelenít, A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott .statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál klisebb jövedelemmel rendelkezett. A másilk pólust, a legtehetősebbeket 'illetően egzakt szántaink .nincsenek, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindiannyiian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy .a diffferenéiá'lódáis elsősorban nem a társadalmilag- gazdaságilag hasznos .teljesítmény-különbségek, hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási ■rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelenségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpolitikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglévő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba tervezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítménykövetelmények érvényesítésében és — bár fájdalmas lesz — az ezzel összefüggő gazdasági feszültségek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbe léptetett adóreform, az ehhez kapcsolódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telife, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hiszen eddig soha nem alkalmazott új eleinek kerültek gazdaság- irányításunk eszköztárába. Mindezt mérlegelve összességében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogadhatónak minősíthető. Az első fél év tapasztalatai a tervcélok helyességét, illetve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültségek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott, melyek azonban nem voltak elegendőek a veszélyek elhárítására, tehát további hatásos intézkedések szükségesek, olyanok is, amelyeket korábban nem terveztünk. (Folytatás a 2. oldalon)
