Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. május 14., szombat 11A közművelődési munkától Kazincbarcikán Művelődési központéi városkörnyékértSzinte már közhelynek számít, hogy intézményrendszereinknek csak egy hányada működik kielégítően. A problémák ellenére mégsem a megszüntetések jelentik a megoldást, hanem a hatékonyabbá tétel módjainak felkutatása. Napjainkban komoly viták folynak a közművelődési intézmények feladatairól. A gyengébb működésért nemcsak a művelődési házak hibáztathatok, hiszen ők önmaguk csak a keretet jelentik, amit a gyakorlatban kell tartalommal megtölteni. A vizsgálódások célja tehát elsősorban az kellene, hogy legyen: hogyan lehet a feltételeket javítani, milyen mód nyílik a tartalmi feltöltődésre. Röviden ez volt a lényege annak a szóbeli kiegészítőnek is, amely az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár tevékenységéről szóló írásos jelentést megelőzte a kazincbarcikai tanács ülésén. Mint azt Hazag Mihály igazgató elmondta, miközben a szakmai célra fordítható anyagi lehetőségek csökkennek, addig a működési kiadások költsége emelkedik. A könyvbeszerzési keretösszeg változatlan, viszont a kiadványok ára gyorsan nő. A gondok ellenére évről évre sikeresen teljesítik a munkatervben rögzítetteket, s eredményesen közreműködnek a várospolitikai feladatok végrehajtásában. 1987-től kiemelt figyelmet fordítanak az ifjúság hétvégi művelődésének és szórakozásának színvonalasabbá tételére. Az amatőr művészeti csoportok többsége megyei, országos hírnevet szerzett. 1984-től Kazincbarcika városkörnyéki településeinek száma 30-ra emelkedett. A közművelődés szakmai irányítását a városi tanács művelődési osztálya látja el, míg a szakmai-módszertani feladatok az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtárra hárulnak. Ezen falvak intézményeiben — a nagyobb települések kivételével — a tárgyi, szakmai felszereltség meglehetősen szegényes és hiányos. Például a téli időszakban a rossz fűtési lehetőségek akadályozzák a közművelődési tevékenységet. A művelődési központ fontos feladatának tekinti az intézményvezetők képzését, továbbképzését. Erre évente két alkalommal kerül sor, ahol neves szakemberek tartanak előadásokat a köz- művelődés aktuális kérdéseiről, a megyei feladatokról és tervekről. Emellett két alkalommal szerveztek ifjúsági klubvezetőképző tanfolyamot, s az amatőr művészeti csoportvezetők továbbképzése is folyamatos. Kiemelten foglalkoznak a községek műsorellátásának segítésével. A kistelepüléseken évente több alkalommal szerveznek gyermek- színházi előadásokat, s 1985; óta két színházi bérletsorozatot is indítottak. Az intézmény művészeti csoportjai rendszeresen szerepelnek a községek politikai, társadalmi és kulturális rendezvényein, a települések csoportjainak pedig fellépési lehetőséget biztosítanak Kazincbarcikán. Az oktatási és közművelődési feladatok hatékonysága érdekében módszertani bemutatókkal, anyagokkal segítik a pedagógusok és a közművelődési alkalmazottak munkáját. Ehhez kapcsolódnak a városkörnyéki könyvtárosok számára tartott műhelynapok is. A művelődési központ dolgozói olyan mozgókonténereket készítettek, amelyéket lemezjátszókkal, magnókkal, vetítőgéppel szereltek fel. Ezeket 2—4 heti időtartamra vehetik használatba a környék művelődési házai. A jövőt illetően azokat a tevékenységeket, művelődési formákat kell megtalálniuk, amelyek leginkább kötődnek a lakosság igényeihez. Következésképp meg kell vizsgálni az oktatási és művelődési intézményekkel való integrálódás jobb lehetőségeit. A falunapok alkalmával hasznossá válhat a komplex, kulturális-közművelődési rendezvények szervezése is. (czoborczy) Ezt nem a madarak csicseregték, hanem megyénk északi részén a festői szépségű csepp faluban — Visz- lón hallottuk. Ebben a mintegy kétszáz lelket számláló közösségben is szeretnének egy kicsit rugalmasabb kiszolgálást, bővebb áruválasztékot az ott lakók. Szóvá tették a faluban ugyanis, hogy a nyár közeledtével jó volna, ha a Szendrő és Vidéke Áfész által üzemeltetett kis bolt, és testvére — az italbolt — később nyitna, s egy órácskával később is zárna be. Ezt az óhajt a Rakaca Községi Közös Tanács elnöke, Dede Sándor is helyén,valónak tartaná a társközségbeliek részére, hiszen egyébként is előrébb vettük az órát, tehát mindkét bolt este, valójában hét órakor zár be. Mert hisz’ a napot nem tudtuk előbbre állítani egy órával. Az este nyolcórai zárást így korainak tartják. Persze itt más időszámítás is van. A kis faluban nincs termelő- szövetkezet, itt az emberek egyéni földjeiken gazdálkodnak. Így munkaidejük végét az jelzi, ha az éltető nap a dombok mögé bújik. Akkor mennek haza az emberek a mezőről, de bizony a boltocska már bezárt. Az ellátás minőségéről meg csak annyit, amennyit az áfész osztályvezetője — Molnár István — is elismer: akadozik az ellátás a kilós kenyérből, máskor meg a boltosra romlik, de van úgy, hogy gond van a minőségével is, amit egy-egy levél után javítanak ideig-óráig. Tartós fogyasztási cikket bizony nem rendel a viszlói bolt. De előfordult, hogy hétvégén még kólát sem lehetett kapni. Az osztályvezető egy kiutat már talált, mivel már több partnerral is kötöttek ez ügyben szerződést, úgyhogy most már a söripar és a szeszipar is küld túrajáratot. Persze előfordul, hogy a túrajárat 8— 10 rekesz kólával már nem megy ki Viszlóra, így ki-ki- marad egy hét. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat most már talán minden csütörtökön elér a faluba, ígéri Molnár István. A hentesáru-ellátás problémáiról tudnak Szend- rőn is, ennek is csak egy részét tudták megoldani. Drótos István tanácstag az eddig elhangzottakat szinte szóról szóra elismétli. Mint ahogy elmondta már véleményét a fogyasztási szövetkezet gyűlésén az ellátásról is, a nyitva tartásról is. Ö azt mondja: napközben nyáron szinte senki sincs otthon, ki lehetne rabolni a falut. Szerinte az lenne a kívánatos, ha reggel nyolctól lenne nyitva a két bolt, este pedig öttől kilencig. A boltokat Kondás József és húga, Mária vezeti. A nyugdíjas asszonyt kérdezem a fenti bajokról, aki így fakad ki: — Százhetvenezer forint lehet a havi készlet, ezt kell megfordítanunk. Tartós fogyasztási cikket a szendrői szövetkezet hoz hetente, hiszen látogatja rendszeresen a falut egy járatuk. Fáradt is vagyok, a bátyám pedig most is táppénzen van — egyedül végzem helyette is a munkát. A nyitva tartásról annyit, hogy az asszonyok el tudnak jönni este nyolc előtt is vásárolni, szóltunk az áfésznek, hogy nézzék meg: nyolc órakor már csak azok jönnek, akik egy kicsit iszogatni, beszélgetni akarnak. Több, mint tíz éve vezetjük a boltot, vasárnap is kinyitunk, mise előtt a beharangozáskor rohanják meg a pultot a legjobban. Kenyérből pedig úgy rendelünk, ahogy fogy. Színből hozzák, látjuk, hogy nincs olyan szép, mint a szendrői, kérjük is, hogy cseréljék ki, de inkább visszaviszik, és akkor kevés marad. Az ellátási gondokra mond egy példát is Kondás Mária: Hoztak ide már televíziót is, itt eladták, de mire hazaért vele a vevő, otthon nem működött. Visszavitték, úgyhogy cserélni kellett, 'hisz szakszerűen nem tudják kipróbálni a kisboltban. Az áfész fiatal osztályvezetője ottjártunkkor megígérte: mindent elkövet a jogos panaszok orvoslására. Nem kell sehová fordulni a viszlóiaknak, hogy javuljon a közérzetük, úgy az ellátás minősége, mint a nyitva tartási idő tekintetében. A magunk nevében szívesen kipróbáljuk, hogy a beígért rövid határidő után egy este fél kilenckor finom kenyeret vásárolhatunk-e Viszlón. B. Sz. L. Küldötteink a pártértekezletre Kulcsár Imre színművész: „...a művészetek nélkülözhetetlenek A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletére készülődik szű- kebb pátriánkból Kulcsár Imre színművész is. Az elmúlt hetekben, hónapokban többször volt módunk beszélgetni a napi politikai eseményekről, a közelgő pártértekezletről. Most, miután küldötté választották, miről is beszélgethetnénk ismét, mint azokról a gondolatokról, amelyek az értekezlet előtt, a napi eseményeket átérezve feszítik. — Azon töprengek már elég régóta, hogy az emberformálásban a művészeteknek jóval nagyobb a szerepe, mint amit napjainkban gondolnak róla. Sajnos a vezetésben és a köztudatban is kicsit háttérbe szorul ez a szerep... Igen sokan egyenlőségjelet tesznek a művészetek és a tartalmatlan szórakoztatás közé. Amikor gazdasági nehézségeinkből adódóan különféle takarékossági intézkedések válnak szükségessé, elsőként a művészetek érzik a megszorítást. Pedig a művészetek nélkülözhetetlenek. Hazaszeretetre, humánumra, ideálok tiszteletére, az erre alkalmas családokon és az iskolákon kívül csak a művészetek nevelhetik a felnövekvő ifjúságot és a már felnőtteket is. S nem jó, ha a hazaszeretetre való nevelésben a deheroizálásé a domináns szerep, mert nekünk az ifjúság elé követendő példákat kell állítani. Nem tudok hinni a mindenkor kiábrándultságot, kiégettséget, a lepusztult embert sugalmazó művek kizárólagosságában. Lehetnek a jelenben kiábrándító mozzanatok. De azt hiszem, a művészetek feladata, hogy az elérendő, minden bizonnyal jobb jövőből is felcsillantson valamit. — Kulcsár Imre már küldött volt korábban a XII. pártkongresszuson. Most másodszor éri ez a megtisztelő megbízás. — Valóban megtisztelő számomra ez a küldetés, amely, úgy érzem, személyemen túl a művészek és a művészetek megbecsülését is jelenti. Sokféle gondolat munkál bennem az értekezletre készülőben. Mint a színházi pártszervezet titkára nagyon jól tudom, és bizton állíthatom, hogy a kommunista művészt nemcsak a szűk szakmai kérdések érdeklik. Túltekintünk a színház falain, az országépítö társadalom tagjaiként figyelünk közös gondjainkra, és nagy megelégedéssel nyugtázzuk a megyei pártbizottság állásfoglalásának azt a kitételét, amely mélységesen kárhoztatja az értéktelen, fércművek dömpingjét, különösképpen a mozikban, és intézkedéseket sürget azok ellen. Sokszor feltettük magunkban a kérdést, máként tudnánk mi kommunista, és párton kívüli haladó gondolkodású színészek nagyobb hatást elérni a közönségnél, a szépre, a jóra, a nemesre tanításban, ha a gépi tömegkommunikációs eszközük megállás nélkül árasztják a kulturális szennyet. Ezzel szemben a mi erőnk eltörpül. A művész életében nehéz a pártmunka, nehéz kiszűrni a sok divatáramlat, blöff, különféle kísérletek közül az igaz értéket. Mert mostanában sok az engedmény, rugalmasak az értékhatárok. Az említett megyei pártbizottsági állásfoglalást ezért is fontosnak tartjuk. — Ügy tudom, a színházban igen sok beszélgetés előzte meg a pártértekezletet. — Természetesen. Elbeszélgettünk a tagkönyvcse- re idején, a politikai intézményrendszer vitájában, az állásfoglalás-tervezet vitájában, meg mindig, hisz’ állandóan együtt vagyunk az öltözőben, társalgóban, próbára és szerepre várás közben, s ez most állandó beszédtéma volt. Magam is sokat töprengtem azon, miként érvényesül majd a párt vezető szerepe, ha bizonyos területekről visszavonul. Meg arról is, vajon az értelmiség szerepének átértékelésére sor kerül-e, hiszen ebben a munkásmegyében is bebizonyosodott, hogy az alkotó értelmiség munkája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkásosztály elláthassa a maga funkcióját. Sok egyéb mellett ezekre is gondolok, s még egyszer el kell mondanom, nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a megyét képviselhetem. Sorsdöntő lehet ez a pártértekezlet, s érzem a súlyát az ezen való részvételnek, közreműködésnek. (benedek) Ma este a képernyőn Lehár Ferenc magyarul eddig sohasem játszott kis darabja, a Koscnstock und Edelweiss című zenés komédia tévéváltozata kerül ma este 20.05-kor az első műsorban a képernyőre. Lehel .Judit írta — Julius Bauer librettója nyomán — a forgató- könyvet, a versszövegeket meg Bradányi Iván, a rendező pedig a korábban csak színészként ismert Tímár Béla. A városból kirándult férfiú és a falusi lány találkozásának története csak keretül szolgál .néhány Lchár-melódiához, kellemes ígéretű játékhoz. A két főszerepet Kerekes József és Malek Andrea alakítja, képünkön is ők láthatók. Jódlival Forgács Gábor működik közre; az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.
