Észak-Magyarország, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 108. szám 1988. május 7. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Folytatódott Grósz Károly angliai programja Látogatás az értéktőzsdén és a parlamentben Közös jövőnkért Környezetvédelmi konferencia a Csanyikban Robin Leigh-Pemberton, a Bank of England igazgatója és Grósz Károly miniszterelnök a bank székhazában. (MTI-fotó). A londoni City, az üzleti és bankvilág idegközpontjával ismerkedett pénteken délelőtt Grósz Károly. A Minisztertanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy- Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvilágpiacán ma is kulcsszerepet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, amelyek működése iránt a megújuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. Első útja a határidőügyleti értékpapír- és deviza- tőzsdére vezetett, ahol Dávid Burton elnökhelyettes magyarázta el ennek a viszonylag újkeletű, a hagyományos értéktőzsde „segédmotorjaként” létrehozott intézménynek a különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hosszabb lejáratú határidős üzletkötéseknél viszontbiztosító ügyletekkel védje ki a valuta- árfolyamok, illetve a bank- kamatlábak hevesebb ingadozásából keletkező veszteségeket. Grósz Károly sétát tett az alkuszok termében, ahol az ügyletkötők a kívülállók számára kiismerhetetlen hang- és zűrzavarban kiáltozzák egymásnak eladási és vételi ajánlataikat. Ezután a magyar kormányfő minden börzék ősét, a londoni értéktőzsdét kereste fel, ahol Sir Nicholas Goodison elnök adott áttekintést a kétószázötven éves múltú intézményről. Itt adják-veszik az állami és intézményi kölcsönkötvénye- ket, illetve jegyzik az ötezer legnagyobb brit ipari és üzleti vállalat részvényeit, amelyek összes névértéke meghaladja a 600 milliárd fontot. Ebben a teremben a kiabálásnak és sürgés-forgásnak már nyoma sincs — az alkuszok helyét 1986-ban számítógép-terminálok foglalták el. Grósz Károly nem hagyott kétséget az iránt, hogy Londonnak ez a közkedvelt turisztikai érdekessége számára nem -pusztán látványosság: elmondotta vendéglátóinak, hogy Magyarországon is napirenden van az értékpiac továbbfejlesztése. Délben a Bank of England (Angol Bank) kormányzója, Robin Leigh-Pemberton látta vendégül Grósz Károlyt és kíséretét a Bank of England székházában. A brit és a nemzetközi pénzpiacon egyaránt kulcsszerepet játszó Bank of England vezetőivel folytatott eszmecserét megelőzően látogatott el a Minisztertanács elnöke a parlamentbe. Itt előbb Robert Adley alsóházi képviselőivel, a brit —magyar parlamenti csoport vezetőjével, majd Sir Bernard Weatherill házelnökkel találkozott. Mindkét megbeszélésen szó esett a kedvezően fejlődő magyar—brit törvényhozói kapcsolatokról és ezek további bővítésének lehetőségeiről. Délután London főpolgármestere, Sir Greville Spratt köszöntötte a magyar kormányfőt a Mansion House- ban, amely évszázadok óta a mindenkori .• főpolgármester rezidenciája. Grósz Károly csütörtöki és pénteki találkozóin részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Domokos Mátyás londoni magyar nagykövet. Kapolyi László, a Minisztertanács kormány- biztosa, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár, Rát- kai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke pedig brit partnereikkel, kormánytisztviselőkkel, intézmények és vállalatok vezető képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Grósz Károly délután nemzetközi sajtókonferencián összegezte hivatalos nagy- britanniai látogatásának eredményeit. líj munkahelyek állami támogatással A foglalkoztatási alapból az idén mintegy 500—600 millió forintot fordit munkahelyteremtő beruházások támogatására az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Az év eleje óta az ország különböző részeiből csaknem 150 pályázat érkezett új beruházások támogatására, amelyek legalább 7 ezer új munkahelyet jelentenének. A legtöbb pályázatot — az összesnek csaknem a felét — borsodi és szabolcsi vállalatok, szövetkezetek nyújtották be. A megyék közül egyedül Győr-Sopronból, illetve a fővárosból nem érkezett eddig még konkrét igény. Kisiparosoktól a nagyvállalatokig a legkülönfélébb munkáltatók igényelnek saját anyagi forrásaik kiegészítésére állami támogatást korábbi tevékenységeik bővítéséhez, vagy új szakmák, gyártási kultúrák bevezetéséhez. A jelentkezők egy része egyidejűleg több mindent kíván fejleszteni, s nem egy pályázó eddigi tevékenységétől merőben eltérő munkával is megpróbálkozna. így például az egyik bánya konfekcionáló üzem létesítéséhez kért támogatást, míg egy húsipari vállalat építőipari munkákra is vállalkozna. Sokan olyan hagyományos foglalkozásokban kívánnak új munkahelyeket létrehozni, mint például a varrás, vagy a hímzés. Ugyanakkor a legkorszerűbb iparágak — mint az elektronika — is terjeszkednének állami segítséggel. A pályázatok elbírálásának első fordulójában, áprilisban 12, összességében 930 új munkahelyet biztosító javaslatot fogadott el az ÄBMH, s azok megvalósításához 75 millió forint, részben vissza nem térítendő támogatást adott. További 80 pályázat gazdasági-pénzügyi hátterét is megvizsgálták már a szakemberek, közülük 40-ről hamarosan döntenek. Az elemzések szerint ebből a 40-ből valamivel több mint 20 kaphat. majd „zöld utat”. Maróthy László miniszter és a konferencia résztvevői. Tegnap megyénkbe érkezett Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A délutáni órákban a minisztert és kíséretét fogadta Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, és eszmecserét folytrttak a megye vízgazdálkodásáról és környezetvédelméről, valamint Borsod tudományos életéről. A vendégek ezután a csa- nyiki Ságvári Endre Politikai Képzési Központban részt vettek az I. országos környezettudományi diák- konferencia plenáris ülésén. A háromnapos rendezvény- sorozatot Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. • Járjuk a várost lábunk elé néző szemmel. De néha felemeljük tekintetünket a tornyokra, Királyasszony szoknyáját formázza a fürdő felett, sátort az Avas oldalában a templomon, s égbenyúló tü a kilátóé. Korok tornyai - a jelenben. Fotó: Balogh Imre Arról beszélt, hogy a természetvédelemre, környezettiszteletre a nevelést már az óvodában el kell kezdeni, mert ezzel az ember jövőjét szolgálja. Maróthy László miniszter előadásában a környezetvédelem aktuális kérdéseiről szólt. Röviden értékelte a konferenciára beérkezett pályaműveket, melyeket az egyetemek és főiskolák tudományos diákkörei dolgoztak ki. Szólt arról, hogy olyan történelmi lehetőség, előny van társadalmunk kezében a környezetvédelem terén, a fejlett ipari országokkal szemben, amellyel feltétlenül élnünk kell annak érdekében, hogy ne szennyezzük tovább vizeinket, levegőnket. A miniszter beszélt azokról a feladatokról, melyeket az idén létrehozott minisztériumnak kell megoldania. Azt is hozzátette, hogy ha az olyan vidék ipartelepítését tovább szorgalmazzuk, ahol nincs infrastruktúra — csak azért, mert ott a munkaerő —, akkor a hírhedt monori erdei példa szaporodni fog az (Folytatás a 2. oldalon) Szekcióülésekkel Véget ért az országos innovációs tanácskozás Az országos innovációs tanácskozás második napján pénteken szekcióüléseken találkoztak a konferencia résztvevői. Ez alkalommal csaJcnam harminc előadás hangzott el az innovációval kapcsolatos témakörökben. A C-szekció tegnapi ülésén elsőként dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója a vállalati stratégia és az innováció kapcsolatát elemezte. A vezérigazgató bevezetőjében utalt rá, ‘hogy a két fogalom, a vállalati stratégia és az innováció között szoros kapcsolat fedezhető fel. Mivel lehet- ezt alátámasztani? Mindenekelőtt azzal, hogy minden gazdasági szervezet arra törekszik, hogy létét biztosítsa. Azután, az is realitás, hogy egyetlen gazdasági szervezet sem szakítható ki az őt körülvevő környezetből. Továbbá: a társadalmi-gazdasági környezet bővített újratermelést folytat, fejlődik. Nem utolsósorban: ha a gazdasági szervezet nem akar leszakadni a környezettől, illeszkednie, alkalmazkodnia kell. Ebből nyomban levonható a következtetés, hogy a gazdasági szervezet, fejlődési, növekedési kényszer alatt áll. Igen lényeges, hogy a gazdasági szervezet felismerje a környezet optimális relációját, mert az e területen elkövetett tévedésért igen nagy árat kell fizetni. Mi eredményezhet fejlődést? — folytatta a gondolatsort az előadó. — Csakis a szüntelen megújulás, amely tulajdonképpen egyenlő az innovációval. Eljutottunk tehát oda, hogy a gazdasági szervezet legfőbb stratégiai célja az illeszkedés egy progresszív gazdasági környezetbe, amelynek döntő eszköze az innováció. A vállalatnak tehát meg kell vizsgálnia, hogyan tud megújulni, mit jelent számára az innováció. Ebben sokat segít a piac értékítélete, amely minősíti az adott vállalat értéktermelő tevékenységét. Az eredmény növelésének egyik lehetséges módja, hogy az önvizsgálódás során feltárják, melyik az a termelő tevékenység, ami veszteséget okoz a vállalatnak. Ezt (Folytatás a 2. oldalon) m Miskolci tornyok
