Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 85. szám 1988. április 11 Hétfő Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Megújul a Hámori-tó A tegnapi szemerkélő esőben is nézelődtek hazánk távolabbi részeiből érkező vendégek Lillafüreden és természetesen megcsodálták a sötétzöld vizű Hámori-íta- vat. Mindahányan, helybéliek és távolabb élők örömmel vehetjük tudomásul, hogy ez a szépséges tó megújul. Miként már többször tudó­sítottunk róla lapunkban, társulat alakult, melynek célja a tó megmentése, ere­deti állapotának megőrzése, hogy még sokáig gyönyör­Konferencia és ünnepi megemlékezés ködhessünk látványában és persze megfelelően töltse be ipari funkcióját is, ami leg­alább ilyen fontos. A társu­lat legutóbbi közgyűlésén örömmel vehette tudomásul, hogy új tagokkal gyarapo­dott. A Közúti Igazgatóság­gal, az Idegenforgalmi Hi­vatallal, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal. Ráadásul a cél már nem csupán a tónak, hanem kör­nyezetének, a Garadna völ­gyének megóvása, rendezése is. Miként már hírül adtuk, a tó eredeti állapotában számottevő változások kö­vetkeztek be. Az eliszaposo­dás nagy mennyiségű vízfe­lületet vett el, - tehát a tó félszíne kisebb lett. A hely­reállítás érdekében az Évi- zig által elkészített terv alapján megkezdődött a munka a tó felső részében. Elkészült az iszapot felfogó kőgát. Emögött létesítették az úgynevezett szorító gá­tat, a kettő között lévő te­rületre emelik majd ki a tó­ból az iszapot. Tudományos konferenciával és ünnepi műsorral emlékeztek meg április 9-én Mis­kolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyv­tárban az MSZBT Központi Gorkij Nyelv­iskola Borsod Megyei Tagozata megalaku­lásának 25. évfordulójáról. A délelőtti tu­dományos előadásokon, szekcióüléseken az orosz nyelvoktatás módszertani kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Délben Dudla József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta Bíró Gyulát, az MSZBT főtitkárát és Szőke Józsefnét, a Gorkij Nyelviskola tagozatvezetőjét. Az ünnepi megemlékezés résztvevőit Bor­sos Árpád, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte. Faragó Tűz és War T egnap valahogy mégis kiegyezett, megbékélt egymással a két ellentétes őseíem. Pedig így április elején-közepén a tűz kü­lönösképpen éledezik, megjelenik, Száraz avarú, lábas erdőkben, fiatal fenyvesekben. A hó már eltűnt, a nedvesség beszivódott a talajba, vagy elpárolgott a mind magasabb ívre emelkedő Nap melegétől, viszont az alj­növényzet még várakozik. Mintegy helyet biztosítva a csak ilyenkor virágzó, szépséges koratavasziaknak, a csillagvirágnak, a lila, sárga, fehér, kék ki tudja miknek, s ezek persze nem takarják be az egész erdőaljat. Ahhoz majd a csak most ébredező növények szükségeltetnek. Ebben az időben talán a legvédtelenebb az erdő, sajnos, az elmúlt hetekben már többször is kényszerültünk hírt adni tüzekröl. Pedig egy-egy ilyen hirtelen­jében elharapózó tűz kártétele milliókban mérhető. Mármint a felelőtlenségé. Azoknak az embereknek a felelőtlensége, kártételei, akik eldobják a csikket, az égő gyufavéget, nem oltják el a szalonnasütés parazsát, meg akik a vikendházuk udvará­ban, hétvégi kertjükben bármily szélben is vidáman égetik a gazt. Hiszen a tűznek Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője ünnepi megemlékezésében elmondotta, hogy az elmúlt negyedszázad alatt több, mint huszonötezren ismerkedtek meg a Gorkij Nyelviskola megyei tagoza­tában az orosz nyelvvel. A nyelvtanulás, -tanítás idő- és munkaigényes, a sikert nem adják olcsón. Az elért eredmények minden­képpen tiszteletet parancsolnak. A kitünte­téseket, jutalmakat Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára adta át. Szőke Józsefné a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Tarcsi Lajosné az MSZBT aranykoszorús jelvényét, a mis­kolci 8. Sz. Általános Iskola az MSZBT aranykoszorús plakettjét vette át, s többen kaptak elismerő oklevelet. mindig van valami (valakit) oka, de sajnos, csupán magáról a kártételről, a tűzről olvas- hatunk-hallhatunk, okozóikról szinte soha. „A tűz okának vizsgálata szakértők bevonásával megkezdődött'’, legfeljebb ennyit, a többi né­ma csend. Bizonyos, hogy az ilyen tüzek oko­zóinak felderítése legtöbbször alig-alig le­hetséges, vagy egyáltalán nem is lehetséges. Nem is ez lenne a lényeg persze, hanem az erdő, oly drága kincsünk, - melyet már a sa­vas esők és ki tudja mily környezeti ártalmak az év minden szaKában is pusztítanak - szóval nagy-nagy kincsünk megóvása. Ciga­rettáktól, eldobott üvegektől, gazégetésektől. Naiv elképzelés bizony ez, de miért ne hány­juk most is a borsót a falra? Tegnap egyébként tűzoltóinknak nyugodt napjuk volt, örültek az országos esőnek. A másik nyugtalan elemnek, a víznek az örizői már nem'annyira örültek. Ámbár az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság ügyeletén elmondták, hogy nagyobb baj nincs. Igaz, „fokozatban" vannak, mármint első fokozatban a Tisza, a Bodrog bizonyos részein, és ez állandó figyelést, ellenőrzési igényel, tulajdonképpen készültséget az eset­leges újabb, súlyosabb fokozatra, de tény - kopogjuk le gyorsan -, hogy eleddig me­gyénkben az ilyenkor szokásos áradás nem okozott nagy gondot. A két elem hát tegnap békésen megfért egymással. Velünk is. (Pt) Hazánkba érkezett a jugoszláv kormányfő Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására vasárnap a reggeli órákban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. A jugoszláv kormányfő kí­séretében van Egon Padovan, a szövetségi kor­mány tagja, a magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv társelnöke, Trajko Trajkovszki külügyminiszter-helyettes és Rudolf Sova, a JSZSZK magyarországi nagy­követe, aki Budapesten csatlakozott a kíséret­hez. A magas rangú vendéget és kíséretének tag­jait Grósz Károly, Villányi Miklós pénzügymi­niszter és Őszi István külügyminiszter-helyettes fogadta a jugoszláv és magyar zászlókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után, a vendégek vendéglátóik kíséretében gépkocsiba ültek és a jugoszláv kormányfő szállására hajtattak. Branko Mikulics szállásán szűk körű megbe­szélést tartottak a kormányfők. Grósz Károly és Branko Mikulics vezetésével magyar részről Őszi István és Györke Sándor; a jugoszláv tár­gyalócsoport részéről Egon Padovan, Trajko Trajkovszki és Rudolf Sova ült tárgyalóasztal­hoz. A nyílt és szívélyes légkörű, kötetlen jellegű eszmecserén a tárgyalófelek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást országaik belső fejlődésé­nek kérdéseiről, gazdasági, társadalmi hely­zetéről, a két ország előtt álló fő feladatokról. Gorbacsov-Arafat találkozó Moszkvában A Szovjetunió szolidáris a palesztin nép harcával A palesztin népi mozgalom felerősödése ma a legfonto­sabb impulzus az átfogó közel-keleti rendezés felkutatását célzó gyakorlati lépések számára — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton. Jasszcr Ara- fattal, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet V. B. elnökével folytatott moszkvai megbeszélése során. A szovjet vezető hangsúlyozta: ,e tömeges mozgalom ereje abban van, hogy mélységesen demokratikus, s a megszállók provokatív és el­nyomó intézkedései ellenére sem lép az extremizmus útjára. Ezáltal a mozgalom a legkülönbözőbb körök mind nagyobb nemzetközi támogatását és együttérzését váltja ki. A főtitkár a szovjet nép nevében kifejezte szolidari­tását a palesztin nép harcá­val, amely mind nagyobb nemzetközi támogatást élvez, s ez a záloga annak, hogy megoldódik a palesztin nép számára legfontosabb kérdés, az önrendelkezés kérdése. Ahogy Izrael állam elisme­rése, biztonsági érdekeinek figyelembevétele, úgy a pa­lesztin kérdés megoldása is nélkülözhetetlen eleme a tér­ségben! béke és a nemzetközi jog elvein alapuló jószom­szédság megteremtésének. Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a rende­zés legfontosabb előfeltétele az izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt területek­ről — a Jordán-folyó nyu­gati partjáról, a -Gáza-öve­zetből és a Szíriái Golán- fennsíkról — való kivonása. A palesztin népnek ugyan­olyan mértékben joga van az önrendelkezésre, mint ami­lyen mértékben az biztosított Izrael népe számára. Kizáró­lag a palesztinok ügye, hogy milyen módon élnek ezzel a joggal. A rendezés leginkább ha­tékony mechanizmusa az ENSZ égisze alatt összehí­vandó nemzetközi konferen­cia. Ennek jogi alapja, hogy' minden résztvevőnek el kell ismernie az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa 242-es és 338-as határozatát, valamint a pa­lesztin nép törvényes jogait, beleértve az önrendelkezési jogot. Az értekezlet résztvevője lenne minden, a konfliktus­ban érintett fél, köztük a Pa­lesztinái arab nép, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak állandó tagjai. Mihail Gorbacsov megértéssel viszo­nyult ahhoz az elképzelés­hez, hogy a nemzetközi kon­ferencián összarab küldöttség vegyen részt. Hangsúlyoztam Szovjetunió nincs ellene az átfogó rendezéshez vezető úton megvalósuló köztes in­tézkedéseknek és szakaszok­nak. Riportfotók - Képriportok Megnyílt Tokajban Laczó József fotókiállítása Vasárnap délelőtt 11 órára benépesült a Tokaji Galéria, a volt görögkeleti templom Tokajban. Igen nagy számban jöttek el az érdeklődők részben a városból, részben Miskolcról és a. megye más helységeiből, hogy részesei legyenek Laczó József, lapunk fotóriportere Riportfotók — Képriportok című fotókiállítása megnyitásának. A május 5-ig látogatható tárlaton Laczó hetven fotója látható. A nyitó ünnepség közönségét a rendező Tokaj Városi Művelődési Ház és a Zilahy György Művészetbarátok Köre képviseleté­ben Heteiné Girincsi Ilona művelődési ház igazgató köszöntötte, majd Benedek Miklós, lapunk főmunkatársa szólt Laczó munkás­ságáról, méltatta a kiállítást, amely egyben a már említett művészetbaráti kör 294. tár­lata. (A Riportfotók — Képriportok című kiállításról bővebben lapunk 4. oldalán szó­lunk.) nmHHnBnn

Next

/
Thumbnails
Contents