Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-08 / 83. szám
1988 április 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Április 21-én: versenyértékelés laviilt mem munkavédelme Korongozás kept öntik a tányért Közös kényszer a fejlesztés Megyénk gazdálkodó szervezeteinek munkavédelmi helyzetét értékelte dr. Havasi Béla elnök és Perjési Zsolt titkár vezetésével a megyei munkavédelmi bizottság. Tavaly a megye vállalatainál, üzemeinél, intézményeinél, ipari és mező- gazdasági szövetkezeteinél javult a munkavédelmi helyzet. Az előző évhez képest csökkent az összes balesetek, a halálos balesetek száma. Ezen belül csökkent a munkabalesetek száma is, viszont majdnem százzal emelkedett az üzemi úti baleseteké. Az SZMT munkavédelmi és környezetvédelmi bizottságával együttesen tartott ülésen úgyszólván minden érdekes és érdemes tudnivalóra választ kaptak a résztvevők. FEGYELMEZETLENSÉG ÉS ITALOZÁS Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdálkodó szervezeteinél tavaly 7371 foglalkozási baleset következett be. Ez az összes foglalkoztatott számához viszonyítva jobb arányt jelent az országos átlagnál. Ebben benne van, hogy csökkent a munkabalesetek, viszont sajnálatos módon nőtt az üzemi úti (vagyis a munkából hazafelé történt, illetve munkába menet közben bekövetkezett) balesetek száma és a halálos balesetek száma is csupán eggyel csökkent. Harminc- nyolc név sorakozik a tavalyi szomorú listán! Harmincnyolc halál és gyász, amelyek fele(!) fegyelmezetlen, vagy előírást sértő munkavégzésre vezethető vissza! S akkor még nem beszéltünk az alkoholról... Megdöbbentő, hogy csak a Le- * nin Kohászati Művekben öten haltak meg tavaly. Mint ahogyan az is, hogy az építőanyag-ipar területén bekövetkezett egyetlen halálos baleset is az italra vezethető vissza. Az ÉMÁSZ-nál a halálos balesetet igen nagyfokú fegyelmezetlenség előzte meg, amihez már csak plusz volt az alkohol jelenléte a szervezetben ... 1988 első három hónapjában már ismét kilencen haltak meg foglalkoztatási baleset következményeként megyénkben ... ELRETTENTŐ PÉLDÁK A munkavédelmi és munkaügyi felügyeleti szervek és hatóságok — együttműködve a gazdálkodó szervekkel — évről évre igyekeznek minél alább szorítani a negatív statisztikai adatokat. Egyik és leggyakrabban gyakorolt eszköz kezünkben az ellenőrzés, ezek fokozása. S hogy mennyire érdemes erre odafigyelni, arra kézenfekvő példa a faipari gépeknél és berendezéseknél elrendelt tavalyi vizsgálat, amely számos balesetveszélyes körülményre derített fényt. Egyszerűen elképesztő. s mégis igaz: 571 vizsgált gép közül 395 nem felelt meg a biztonsági elő írásoknak, s közülük 22-t még a helyszínen azonnal le kellett állítani. Nem csoda, hogy ilyen és hasonló körülmények miatt a konkrét intézkedések szánta nőtt — s talán ennek is köszönhető, hogy az összkép végül is .javult !... —, s csak az előírásokat súlyosan megsértőkkel szemben kiszabott szabálysértési és végrehajtási bírságok összege megközelítette a félmillió forintot. S maradjunk még néhány mondat erejéig a foglalkoztatási baleseteknél, hiszen a bányászat nem tartozik a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség hatáskörébe. Ezért volt érdekes Balázs Aladárnak, a Kerületi Bányaműszáki Felügyelőség vezetőjének írásos és szóbeli tájékoztatója a tanácskozók számára. A lényeg: megyénk bányászatának baleseti mutatói 1986-hoz képest nem változtak, néhány esetben romlottak. Szénbányászaink az elmúlt évben 1165 három napon túl gyógyuló üzemi baleset részesei voltak, s ez némi növekedést, jelent. Ezek többsége a föld alatt történt. S talán annak említése sem árt, hogy 443 baleset elcsúszásból, elesésből, valamihez hozzáütődésből származott... Nagyjából ugyanennyi balesetet a szénbányászat területén is a figyelmetlenség okozott! S még a teljesen laikusok is felfigyelnének ama, hogy a balesetet szenvedettek döntő többsége a 31—50 év közötti bányászokból ‘ került ki, akiknek a legjobban kellene ismerniük a szakma veszélyeit, a munkavédelmi előírásokat ... LESZŰRNI A TAPASZTALATOKAT Az idén éppen 20 éves megyei munkavédelmi verseny értékeléséről Bartók István, az SZiMT munkavédelmi és környezetvédelmi bizottságának elnöke tájékoztatta a bizottságot. Megtudtuk, hogy tavaly a versenybe már benevezett a KISZÖV és a TESZÖV is, így mintegy 200 pályázatot kell értékelni. Ebben a munkában most először segítséget nyújt egy Commodore 64 típusú számítógép is. A helyezésekre tett javaslatot az SZMT elnöksége április 11-én értékeli, s hagyja jóvá, majd az április 21-i megyei munkavédelmi konferencián adják át a legjobbaknak járó serlegeket, kü- löndíjiakat, okleveleket. Ám talán ennél az ünnepi epizódnál is fontosabb lesz, hogy a tanácskozáson ismét mód és lehetőség adódik számbavenni: miit tettünk és mit tehetünk azért, hogy a megye munkavédelmi mutatói tovább javuljanak, s iaz országos megméretés! listán is előbbre kerülhessünk. Nyikes Imre fokozott közúti ellenőrzés A gazdasági szabályozók nemkülönben pedig a piaci igények, amelyek megkövetelik az eladhatóságot, tették szükségessé, hogy korszerűsítsék a gyártást az Építőanyag-ipari Vállalat Sá rospataki Kerámiaüzemében Ebben a nagy múltú üzemben, melyben a korábbiakban elsősorban népművészeti termékeket állítottak elő, az évék folyamán a fokozatos termékváltással tértek át mind nagyobb mértékben a használati kerámiák előállítására. Innen kerültek ki a közkedveltté vált káposztáshordók, a különböző konyhái és étkezési készletek. Most újabb lépésváltásra került sor. Eddig ugyanis a termékek jelentős részét korongozással állították elő, ami ugyan egyedi volt, de éppen a technikai művelet miatt behatárolta a készíthető választékot. Most, a sárospataki üzemben mindinkább az öntési technológiát alkalmazzák. Ez lehetővé teszi, hogy olyan egyedi alakú, korongozással elő nem állítható tárgyakat is gyártsanak, aminek jó az eladhatósága. Az új technológia bevezetése szükségessé tette az üzemen belüli átszervezést is, amit végrehajtottak. Ennek során 10 korongozót képezték át az öntési technológia alkalmazására. Az új technológia megújította a tárgyak formai kivitelezését, egyben pedig .mintázását is. Ma már ezzel állítják elő például a terítési eszközöket, tányérokat, különböző tálaikat. A község és nagyüzeme A szendrői alumíniumgyár - hivatalosan: az Alumínium Arugyár Budapest II. Számú Gyáregysége - területén a látogatónak azonnal szemébe ötlik az építkezés. Az új, 2500 négyzetméteres üzemcsarnok közvetlen környékét földhányások tarkítják, sejlik, hogy rövidesen megindul itt a parkosítás. Hogy belül mi folyik, arról Hudák József gyáregység-igazgató világosit fel. Az őszibarack-termesztés korszerű módszereiről tart előadást Dávid Miklós, a Budapesti Kertészeti Egyetem szaktanára április 10- én, vasárnap délelőtt 10 órától a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Az előadás keretében szó lesz a telepítésről, a talajiművelésről, a metszés- módokról, illetve a korszerű fajtákról. A rendezők minden érdeklődő kertbarátot szeretettel várnak. — A 74 millió forintos beruházási összeg nagyobb részét az anyavállalattól kaptuk, de semmire se mentünk volna, ha a megyei tanács nem juttat az elmaradott térségek fejlesztésére szolgáló alapból 25 millió forintot. Az építkezés sok-sok vállalkozó bevonásával 1986- ban kezdődött meg. Már régen számításban volt a szendrői gyár fejlesztése, a pontot az „i”-re azonban a megpályázott munkahelyteremtő támogatás tette fel. Kemény feltételeknek kellett eleget tenniük, hogy elnyerjék — mondja az igazgató. A következetes felügyelet a megyei tanács részéről még mindig a fejük felett lóg — rendszeresen eljönnek Szendrőre és lépésről lépésre ellenőrzik, hogyan halad a munka. Eddig még nem merült fel semmilyen kifogás ... — A beruházás célja, hogy hosszabb távon, tehát a kilencvenes évek elejére a mostani háromszáz dolgozói 'létszámunkat ötven százalékkal növeljük. Munkát adjunk a községben és a környékén lakó embereknek. A szendrői nagyüzem jelenleg 300 dolgozót foglalkoztat, ötven százaléka nő. A férfiak jó része szakmunkás, a hölgyek főként betanított munkások. Dolgoznak az Ikarosznak — autóbusz-részegységeket gyártanak, köztük fűtőberendezéseket, légrúgó vasszerelvényeket. Készítenek házgyári szellőző elemeket, tőkés exportra folyékony gázt elpárologtató berendezéseket. Most alakítanak ki — szintén tőkés piacra — anyagtároló konténerekét. Termékeik zöme az első megmunkálást a budapesti törzsgyárban kapja. — A befejezés előtt álló beruházás éppen azt szolgálja, hogy sok művelet hozzánk kerüljön, nőjön a feldolgozottsági fok, több pénzt kapjunk — érvel az igazgató. Hogy mennyire nyereségesek, azt jelenleg nem tudják. A tervek között szerepel azonban, hogy önelszámoló egységgé fejlődjön a szendrői gyár és akkor pontos képet kapnák munkájukról. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vennék elő a papírt és ceruzát, hogy kiszámolják,, milyen olcsón vagy drágán állítanak elő egy-egy terméket. Azt mondja az igazgató, hogy kedvező a do 11 á rk it e rm el és i mutatójuk. Pedig az év eleji árváltozások nem érintették kellemesen a szendrőieket sem. A készárut 88—90-es szorzóval kellett átárazniuk, vagyis 10—12 százalékkal leárazni, az alapanyagoknál az árindex 100, tehát változatlan. A különbség okozta veszteség a borsodi gyárat, közvetve az egész Alumínium Árugyárat terheli. Ez az a „béka”, amit úgymond le kell nyelniük, — Az még bagyján, hogy az anyag annyiba kerül amennyibe! De legalább időben megkapnánk! — méltatlankodik Hudák József — majd egy példát említ. Az egyik szállító azt ígérte, hogy 1987. november 1. és 1988. március 31. között szállít. Letelt a határidő, s egy dekát sem láttunk az igéit anyagból' A példából az is kitűnik, hogy bizony előfordul, két tűz közé kerülnek. Ha nem kapnak feldolgozandó árut, nem tudnak részegységet • szállítani például az Ikarosznak, az pedig képtelen befejezni a buszt. Nem éppen irigylésre méltó helyzet. Kis öröm a nagy gondban, hogy az Ikarosznál tudnak erről, megértők. A részegy- séggvártókikal együtt nyakukba veszik az országot és közösen kutatják fel a nélkülözhetetlen alapanyagot. Visszatérve az új üzemcsarnokra. Jelenleg a technológiai berendezéseket szerelik. Még ebben a hónapban betelepítik a szükséges gépeket. Hogy pontosan milyeneket, azon még gondolkodnak, de az biztos; számos, a sziint emelését szolgáló berendezés szóba jöhet. Mint minden beruházás, természetesen ez sincs olyan gond nélkül. Mi legyen a keletkező szennyvízzel, hová vezessék a környezet szennyezése nélkül? — Erről is von elképzelésünk, mi több, tervünk — folytatja az igazgató —, mégpedig olyan, ami Szend- rőnek is jó lenne. A megvalósításhoz azonban szükségeltetik egy széles körű összefogás. Konkrétabban: pénz, mert a jó szándék nem elegendő. Arról van szó, hogy a kazincbarcikai szennyvíztisztítóra kötnék rá a gyár és természetesen a község ipari, kommunális szennyvizét. A barcikai tisztító kapacitása . elbírná ezt a kis többletet. Ahhoz, hogy így mentesítsék a Bódvát a szennyezéstől, a környék vállalatainak, a helyi tanácsnak, a környezet - védelemnek az összefogása kell. Megérné, már csak azért is, mert így előre hoznának egy, a VIII. ötéves tervben megfogalmazott kívánalmat. Az év végéig tehát benépesül az új üzemcsarnok. Az ott dolgozókat a saját gárdából képezik ki — napi gyakorlat a helyi képzés a szendrői gyárnál. Aztán fokozatosan veszik fel az újakat — a községi ingázók és a környéken lakók — reméljük — legnagyobb megelégedésére. M. Szabó Zsuzsa A lapáttól az elektronikáig A bizalmi vezetés szintién Fokozott közúti ellenőrzést tartanak áprilisban hazánk útjain. A fővárosra és valamennyi megyére kiterjedő akcióban a rendőri erők mellett részt vesznek többek között a megyei közlekedési felügyeletek és a nagyobb közlekedési vállalatok munkatársai, illetve a rendőrség önkéntes segítői is. A fokozott közúti ellenőrzés elsődleges célja a közlekedési fegyelem megsziláre dítása, a balesetek visszaszorítása. A mostani akció alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a közlekedési szabálysértők, az ittas vezetők felderítésére, vizsgálják a vasúti átjárók, a jelzőlámpákkal ellátott útkereszteződések forgalmát, ellenőrzik a biztonsági öv használatát és a környezetvédelmi előírások betartását. Kiterjed az ellenőrzés a gyalogos ‘közlekedés, a személy- és áru- szállítás szabályainak megtartására, a különböző engedélyek érvényességére, a járművek hatósági jelzésére, világítóberendezéseire és a gumiabroncsok állapotára is. (MTI) A hajdani lapátgyárból kinövő Autóvillamossági Felszerelések Gyára Mezőkövesdi Gyáregysége jó eredményeivel hívja fel magára a figyelmet. A nehezedő körülmények ellenére folyamatosan nyereséges. Tavaly 775 dolgozóval 725 millió forint termelési értéket produkált. Az egy főre jutó évi átlag- kereset 94 ezer forint volt. Szabó Ferenc igazgatóval beszélgetünk: — Milyen szempontok alapján választotta munkatársait? — A bizalmi vezetés híve vagyok, ezért az elengedhetetlen jó szakmai képességeken túl fontosnak tartom az etikai állapotot is. Szeretem, ha kollégáim nem szakbarbárok, ha széles lá- tókörűek, ha érdekli őket például az irodalom, az ország általános gondja-baja. Sajnos, az idő nem ennek a típusnak dolgozik, sok a „kötelező olvasmány” asztalunkon. — Mi a véleménye az úgynevezett felsőbb kapcsolatokról? — Meggyőződésem, hogy ma már nem túlságosan eredményesek. Elítélem azt a vezetőt, aki azért keres felsőbb ismeretséget, hogy mindent el tudjon intézni. Ehhez belülről kell rendnek lenni. Viszont, ha ezeknek a kapcsolatoknak egy jól működő, szervezett gazdaság az eredménye, szerencsés dolognak tartom. — Mit csinálna másképp a gazdaságirányítás fejeként? — Csak érzem, hogy milyen irányba kellene mennie a dolgoknak. Nagyobb teret engednék az új ötleteknek, a vállalkozó embereknek, és anyagilag is elismerném őket. — Mennyire tartja személyes sikerének az elért eredményeket? — Álszent lennék, ha azt mondanám, nem tartom annak is. De döntően a jó vállalati határozatoknak és azok megfelelő helyi végrehajtásának köszönhetők az eredmények. Képesek voltunk az állandó megújulásra, a termékszerkezet-váltásra. A technológiát . megpróbáltuk saját erőből fejleszteni, a hiányosságokat lelkiismeretes munkával pótolni. Megpróbáltunk odafigyelni a kritikákra. Nem arra fordítottuk energiánkat, hogy megmagyarázzuk a dolgozóknak. miért ilyen rossz a helyzet, hanem arra, hogyan kell tovább menni. — Sokat dolgozik? — Ha azt nevezzük munkának, hogy aláírok, érte- kezek, ülést tartok, beszélgetek, akkor nem. Ma már nem kell sok időt tölteni a körmölő vezetői munkával. Inkább a naprakészség a lényeg. Nem érzem magam túlterheltnek s nem is akarom ezt a látszatot kelteni. Az izzadtságszag senkit nem érdekel, az eredmény a fontos. — Mi jelenti életében a legnagyobb stresszt? — Például egy interjú ... Komolyra fordítva a szót: nem vagyok nyugodt típus, a problémák nagyon megviselnek, rendkívül feszült vagyok mindaddig, míg meg nem találom a megoldást. A stressz fogalmát egyébként nem úgy mint vezető, inkább, mint átlagember érzékelem. — Mit szeretne még elérni magánéletében és a munkahelyén ? — Szeretném, ha gyermekeimnek teljesülnének vágyaik. Jó lenne végre kertes házban élni, és a 12 éves Wartburgomat kicserélni. A ranglétra különösebben nem érdekel. Ha sikerül lépést tartani a fejlődéssel, ha változások sora megy végbe, akkor is elégedett leszek, ha innen megyek nyugdíjba. De azért szeretném magam újra kipróbálni. Ha Magyar- országon beindulna egy valamirevaló személygépkocsi gyártása, szeretnék abban részt venni. M. Kiss Csaba [lőatlás kertbarátoknak
