Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1988. április 30., szombat Szembetűnő szerkezetváltás Előretör a lengyel kisipar Egyre több mérőeszközt állít elő a kisipar - a képen egy zsebben elférő árammérő. Lengyelország idei gazdaságfejlesztési terve az elmúlt évihez viszonyítva a kisipari termelés és szolgáltatások értékének 10—11 százalékos emelkedését irányozza elő. Ez a mutatószám lényegesen magasabb az ipari termelési ütem növekedésénél. Minthogy az 1987-es évben is hasonló volt a tendencia, amelyet programként tűztek ki az egész 1986—1990-es időszakra, egyre reálisabb annak az esélye, hogy a kisipar részesedése az ország ipari termelésében egyre jelentősebb mértékben növekszik. Ez a részesedés, amely 5—6 évvel ezelőtt még alig 8 százalék volt, 1986-ban 12 százalékra, 1987-ben pedig 1^ százalékra emelkedett. A gazdasági szakemberek egyetértenek abban, hogy ennek a részesedésnek viszonylag gyorsan, a legközelebbi néhány esztendő során legalább 15 százalékra kell emelkednie. Tízegynéhány év elteltével pedig az állami helyiipari üzemek és műhelyek, a kisipari és egyéni szövetkezetek, valamint a magánszektor az ország ipari termelésének 25 százalékát állíthatná elő, ezen belül jelentékeny lenne az exporttermelés is. Lengyelországban 1982 és 1987 között bejegyeztek mintegy 450 új kisipari szövetkezetei, közel száz állami helyiipar» üzemet, körülbelül 650 vegyestőkéjű kisipari vállalatot és mintegy 120 000 új magánkisiparosi üzemet. Ez utóbbiak száma — az 1988. január 1-i adatok szerint — 359 000. A lengyel kisipar fejlődési tendenciáit szemlélve szembetűnő a szektorban végbemenő fokozatos szerkezetváltozás. Lengyelországban a kisipar állítja elő a cipők több mint 15 százalékát, a kötöttáruk 30 százalékát, a női és férfi textilkabátok 40 százalékát, a játékok és bőrdíszműáruk 70 százalékát, a kefeáruk, a padló- és cipő- pasztáknak pedig teljes skáláját. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribb példa — exportra is — a műszakilag magasan kvalifikált termékek előállítása. Ezek. közé tartoznak a különböző .orvosi berendezések (bonyolult diagnosztikai eszközök, műszerek, műtőberendezések), mérőeszközök, mikroprocesz- szoros automatikai és vezérlőrendszerek, laboratóriumi berendezések, iskolai taneszközök, elektronikai elemek és alegységek. A legutóbbi két esztendőben csupán a magán- szektorban több száz új gép- és berendezésgyártó vállalat alakult, valamint másfél ezer új elektrotechnikai és elektronikai műhely nyílt. Az ismert külkereskedelmi vállalat, a Labtmex, amely laboratóriumi berendezéseket, mérőműszereket stb. exportál, exporttermékeinek jelentős részét a kisipar és a szövetkezetek állítják elő. Újabban a kisiparban egyre több közép- és felsőfokú végzettségű műszaki szakember, rádiómechanikus, elektronikus és számítógép- technikus áll munkába, s ez az egész szektor és közvetve az egész népgazdaság számára mind nagyobb távlatokat nyit. Karol Rzcmieniccki (Interpress—MTI-Press) Ez év elején tartották meg Szófiáiban a Bolgár Kommunista Párt országos konferenciáját. Ezzel befejeződött az a három hónapos vita, amelyet az ország gazdaságának és társadalmi életének átalakításáról a pártszervezeteikben folytattak. Bulgáriában az átalakítás szükségessége már néhány évvel ezelőtt megérett, akkor, amikor világossá vált, hogy az ex- tenzív fejlődés addigi modellje már nem képes biztosítani a bolgár gazdaság fejlődését. A hangsúlyt az intenzív technológiákra, a műszaki-tudományos haladás felgyorsítására, a tudomány közvetlen termelőerőkénti alkalmazására helyezték át. A BKP XIII. kongresszusán, 1986-iban dolgozták ki a gazdaság minőségileg új fejlesztésének irányvonalát, amely a műszaki-tudományos forradalmon, az önkormányzaton és az adminisztratív irányítási elvék gazdasági elvekkel való felváltásán alapszik. Az átalakítási folyamat során az önkormányzatban, valamint a gazdasági és a társadalmi élet demokratizálásában máris jelentős reformokat hajtották végre. Az új munka- törvénynek megfelelően létrehozták az önkormányzat kollektív szerveit, nyílt és titkos szavazással megválasztották a brigádok, vállalatok, egyesületek vezetőit. Egy sor, a népgazdaság irányításával kapcsolatos jogszabály lépett életbe, az első helyen a gazdasági tevékenység szabályzata. Létrehozták az új típusú termelői egyesüléseket, amelyek már funkcionálnak és arra hivatottak, hogy önkéntes alapon az egyesülés tagjainak sorába lépett vállalatokat koordinálják anélkül, hogy döntéseikbe beleavatkoznának. Kereskedelmi bankok alakultak, amelyek feladata a gazdasági tevékenység pénzügyi ellenőrzése. A mezőgazdaságban a brigádok növekvő önállóságával, az egyéni, a családi és a csoportos foglalkoztatás széles körű alkalmazásával szintén megkezdődött az átalakulás folyamata. A szocialista tulajdon különböző formáinak — állami, szövetkezeti, tanácsi és egyéni — egyenjogúvá tételével új erőre kapott a szövetkezeti mozgalom. Jelentős változások vannak az állami vezetés legmagasabb szintjein is, ahol az ágazati minisztériumok többségét és a minisztertanács mellett működő kormánybizottságokat megszüntették. Megváltozott az ország területi felosztása. Ennek az ,a célja, hogy a tanácsokat, mint a lakossági önkormányzat alapvető formáját erősítsék. Az eddigi 2-8 megyét 9 területtel helyettesítették. (Nyolc terület és a kilencedik a főváros, Szófia.) Az átszervezés a demográfiai folyamatok és a termelési kölcsönviszonyok kedvezőbb fejlődéséhez teremti meg a feltételeket. Egy sor nehézség, objektív és szubjektív jellegű akadály lassítja ma még az átalakítás sikerét. Sok helyen a technológiai bázis már elavult. Sok terméknek gyenge a minősége. A szerződési fegyelmet nem mindig tartják be. Lassan halad a beruházási folyamatok átalakítása. A vezetők egy része nem tud belenyugodni abba, hogy bizonyos jogokat és privilégiumokat elvesztett. Ahelyett, hogy a rájuk hízott új feladatokat elfogadnák, -arra törekszenek, hogy elvesztett pozícióikat visszaszerezzék. A nehézségek leküzdése érdekében 1988-ban és az azt követő években a beruházások alapvető része nem az új építkezésekre, hanem a technológiai bázis korszerűsítésébe és elektronizálására irányul. A gazdasági szankciók és ösztönzők összehangolásának és a konkurencia bevezetésének segítségével várhatóan javul a termékek minősége, lehetőség nyílik a vállalatok kötbérezésére, a szerződésben foglalt feltételek megszegése esetén. Szamucl Franszcsz (Soíia-Press—MTI-Press) Csehszlovákia Lépéstartás a nagyvilággal A szocializmus építésének negyven éve alatt Csehszlovákia szép sikereket ért el az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a lakosság élet- színvonalának emelésében. Számos gyártmánya, mint például a Tatra és Avia tehergépkocsik, az atomreaktorok és az atomerőművek különböző berendezései, cukorgyári és sörgyári berendezések, vegyipari, fafeldolgozó- és üvegipari termékek, gépek és berendezések, textil, és cipőipari gyártmányok szerte a" világon a csehszlovák tudósok, munkások tudását, ötletességét, fel- készültségét bizonyítják. Csehszlovákia egyenrangú partnerként alakítja ki együttműködését a KGST- tagállamokkal, s más országokkal, aktívan vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban s egyre nyitottabbak külkereskedelmi kapcsolatai is. Persze a pozitív fejlődés mellett akadnak hiányosságok is, s ezek következményeként különösen az utóbbi években már nehezebben tud lépést tartani a nagyvilággal a legkorszerűbb technológiák kifejlesztésében, a tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazásában, a tömeggyártás minőségének javításában. Évről évre növekszenek az elfekvő készletek, ezek értéke 650 milliárd korona, ez gyakorlatilag egyévi nemzeti jövedelemnek felel meg. Túlhaladott a népgazdaság irányításmódja is, amely az extenzív fejlesztésnek kedvezett, s a döntésekben a bürokratikus-adminisztratív felfogás dominált. A bérezésben elburjánzott egyenlősdi nem ösztönzi kellőképpen az egyes dolgozókat és munkakollektívákat arra, hogy jobban törődjenek munkájuk eredményével. A ma is érvényes irányítási rendszer már nem jelent biztosítékot arra, hogy a VIII. ötéves terv (1986—1990) feladatai megvalósulnak. A növekvő problémák megoldása, a társadalmi és gazdasági fejlődés javítása érdekében a CSKP XVII. kongresszusa kialakította a radikális áttörés stratégiáját. Megindult a népgazdaság és a társadalom átszervezési folyamata. Tavaly óta az egész társadalom ismerkedik e kulcsjelentőségű dokumentumanyaggal, azaz Csehszlovákia gazdasági mechanizmusa átépítésének alapelveivel. Az átszervezéssel kapcsolatos további munka javítását szolgálja az állami vállalatokra vonatkozó törvényjavaslat, amelyet 1987 júliusában bocsátottak össznépi vitára. A hozzászólások, javaslatok alapján egyértelműen kiderült, hogy a közvélemény döntő többsége egyetért az átszervezéssel, a vállalatok és központjaik közötti kapcsolatok elvi változásával, önellátásával, valamint a vállalati önkormányzat fejlesztésével. Hasonló visszhangot és támogatást nyert két, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos törvényjavaslat is. Az előkészítő munkálatok gyors ütemének köszönhetően a CSKP KB 1987 decemberi ülése egységes koncepciót dolgozott ki, s döntése fontos határkő lett a gazdaság- irányítás átépítésében. Ladislav Hvizdos (Orbis—MTI-Press) A szovjet lapokból csak úgy sugárzott a derűlátás, amikor az SZKP Központi Bizottsága tavaly júninsi ülésén megfogalmazta a szovjet népgazdaság arculatát megváltoztató radikális reform koncepcióját. Még több reményt és optimizmust sugallt, hogy a Legfelsőbb Tanács elfogadta az állami vállalatokról szóló törvényt, amely jelentősen kibővítette a vállalatok önállóságát. Mára kiderült, hogy a gazdaság átépítése jóval nehezebb, mint elképzeltük. A szenvedélyek az állami megrendelések körül csaptak össze. Ez nem ismeretlen fogalom a világ gyakorlatában, így nyereségesebb és garantált az értékesítés. Ügy gondolták, hogy a megrendeléseket verseny- tárgyalásokon lehet elérni. De nem lett verseny. Új bor — régi hordóban Á bürokrácia mlméélwmmm A minisztériumok bürokrata hivatalnokai az új bort a régi hordóba töltötték. Megrendelés címén a jól ismert, szigorúan szabályozott utasításos feladatokat szabták meg. Az Ogo- nyok című hetilapnak Vlagyimir Kabaidze, az iva- novói szerszámgépgyár vezérigazgatója mondta el a következőket. Az egyesülés gondos számítások alapján javasolta a minisztériumnak, hogy a termelés felét tegye ki az állami megrendelés, a többi gépre pedig maguk keresnek vevőt. A minisztérium állami érdekekre hivatkozva a „szabad” részarányt 15 százalékra csökkentette. Kabaidze a viták után jobb meggyőződése ellenére beleegyezett. Nem sokkal később azonban a vállalatnak újabb állami megrendelést adtak, ami 7 millió rubellel meghaladja a tervezettet. Kabaidze a meglepett riporternek azt mondta, hogy a vállalat harcba száll ez ellen. Ha így lehet eljárni az egyik legtekintélyesebb szovjet gazdasági vezetővel, akkor mi lehet a többivel? A Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija című lap egész oldalon közölt olyan leveleket, amelyekből nyilvánvaló, hogy az állami megrendelés a korábbi adminisztratív ostor szerepét tölti be. Nem sokkal az állami vállalatokról szóló törvény elfogadása után a Novo- szibirszkben megjelenő EKO című gazdasági folyóirat így írt: „Az új döntés tulajdonképpen ideiglenes kompromisszum a reform kezdeményezői és a régihez szokott, tehetetlen irányítóapparátus között. Ez utóbbi — konzervatív álláspontját leplezendő — sokat hangoztatja a peresztrojka frazeológiáját.” Nyilván ez a helyzet kulcsa. A gondot nem maga az állami megrendelés okozza, hanem az, hogy a bürokrácia nem akarja kiadni a kezéből a hatalmat. Mindaddig, amíg a minisztériumi hivatalnokok diktálják, hogy ki, mit és mennyit termeljen, addig megőrzik előjogaikat. A bürokrácia az állami megrendelést a végtelenségig megnövelve a reformnak egyszerre két elvére mér csapást: az önálló tervezésre és a nagykereskedelemre. A párt Központi Bizottságának februári ülésén nem véletlenül hívták fel a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyekkel az állami megrendelések címén tett adminisztratív intézkedések járnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak, akik lényegében ellenzik a reformot, szabotálják a gazdasági szabályozási módszereket, minden eszközzel igyekeznek megfosztani hitelétől, miközben objektív okokra hivatkoznak. Az ivanovói konfliktus végére még nem tettek pontot. Természetesen fontos, hogy ez a vita, kinek a javára dől el. De éppen olyan lényeges az is, hogy a vállalatok kezdenek élni azokkal a jogokkal, amelyeket az új gazdasági mechanizmus ruházott rájuk. Alekszcj Putyincev (APN—MTI-Press) 1 ^ ’ tj ■*8?» : '< ÓH . ff itt w * IT 1 I jJL. 11 iQ£J ■2JII 1 Él flp SP j'j i T s Számos országban ismertek az atomerőmüvi berendezések.
