Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

1988. április 30., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13

A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófájaként tartják számon azt, ami két évvel ezelőtt Csernobilban történt. A történtekre, bár akkor lassan és fokozatosan váltak csak ismertté, szinte mindenki emlékszik.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor két egymást követő robbanás elpusztította az ukrajnai Csernobil atomerőművének 4. reaktorblokkját. Az első hőrobbanás volt, s ez még nagyobb erejű vegyi robbanást okozott,

amely feltépte a reaktorépület tetejét, s a reaktor úgynevezett aktív zónájában lévő — azaz sugárzó — anyagokat, berendezéseket a tetőre, illetve a környező területre dobta. A hiányos tájékoztatás miatt a keletkezett tüzet az első órákban közönséges tűzvédelmi módszerekkel próbálták megfékezni, s ez sok olyan tragédiát okozott, amelyek egyébként talán elkerülhetőek lettek volna.

A későbbi vizsgálat megállapítása szerint a katasztrófát sorozatos és megbocsáthatatlan üzemeltetési és technológiai hibák, melléfogások okozták. A tervszerű karbantartás keretében lassan és fokozatosan leállították a reaktort. De — mint utóbb kiderült — ezt a műveletet összekapcsolták egy olyan kísérlettel, amellyel a működést akarták vizsgálgat- ni. Ennek keretében — példátlan óvatlansággal! — leállították a reaktor valameny- nyi vészjelző- és védelmi rendszerét.

A hozzá nem értés hatalmas katasztrófát okozott. A következmények elhárítására hozott intézkedések közvetlen költségei megközelítik a négymilliárd rubelt, de ez még évekig növekedni fog. Még a robbanás éjszakáján megkezdték az erőmű 30 kilométeres körzetének kiürítését. Oda még hosszú évtizedekig nem térhet vissza a lakosság, s az ehhez kapcsolódó gazdasági kiesés ugyancsak mintegy négymilliárd rubel.

A reaktor egyik kezelője azonnal életét vesztette, társa a kórházban halt bele égési sérüléseibe. Sugárbetegséget szenvedett 237 személy, közülük 28-an haltak meg, köztük az elsőként helyszínre érkezett tűzoltócsoport valamennyi tagja. A robbanások nyomán keletkezett radioaktív felhő a Szovjetunió kiterjedt területei fölött vonult el. A leginkább érintett körzetben akkor 17 millió felnőtt és 2,5 millió ötévesnél fiatalabb gyermek élt. A sugárzásmérések alapján hat körzet lakosságát, több mint egymillió embert kell még hosszú évekig rendszeresen ellenőrizni.

A szerencsétlenséget meg kellett fékezni, majd következményeit felszámolni. Mindez eddig soha, sehol sem alkalmazott megoldásokat igényelt. Negyven minisztérium, hivatal és szervezet, több tízezer ember vett részt a munkában. A sérült reaktorblokk fölé 400 ezer köbméter betonból és tízezer tonna fémszerkezetből óriási ' „szarkofágot” emeltek, hogy megakadályozza a további sugárszennyezést. Az erőmű területén mért sugárzás így már tavaly alacsonyabb volt az engedélyezettnél, s a telepített, beépített műszerek lehetővé teszik a várhatóan még évtizedekig aktív zóna folyamatos megfigyelését. Az erőmű területén 21 millió négyzetméter felületet tisztítottak meg a sugárszennye- zéstő.l, s tették ismét használhatóvá az itteni eszközöket, berendezéseket. Több mint félmillió köbméter szennyezett talajt temettek el.

Teljesen megtisztították a sugárszennyezéstől a Dnyeper és a Pripjaty folyók vízgyűjtő területét, valamint 600 települést. Az erőmű 30 kilométeres körzetéből kitelepítettek számára felépült több mint 21 ezer családi ház és 15 ezer lakás; a kiUe- lepítettek 900 millió rubelnyi segítséget kaptak. Az erőműtől 50 kilométernyire már megkezdték az energetikusok új városa, Szlavutics felépítését.

Számos intézkedés született a Csernobilhez hasonló építésű, úgynevezett grafit- modulátoros, vízhűtéses RBKM atomerőművek biztonságosabbá tételére, miután az is kiderült, hogy ez a reaktortípus „hajlamosabb” kritikus helyzetek előidézésére, mint a nagyobb biztonsági követelményekkel épült egyéb típusok. Helyreállították az 1., 2. és 3. reaktorblokkot — ezek azóta mintegy 20 milliárd kilowattóra energiát termeltek. De a jövőben nem építenek több RBKM-reaktort sehol, csak a már megkezdett öt építését fejezik be. A már működő reaktorokba is fokozottabb biztonságot nyújtó rendszereket építettek be, s a jövőben a környezeti szempontokat is jobban figyelembe veszik újabb atomerőművek helyének kijelölésénél. Javítják a szakemberek kiképzését is — határozták még el a tanulságok levonásaként.

Napjainkban legtöbbször az a kérdés merül fel: mi lesz az erőmű körüli 30 kilométeres sugarú biztonsági zóna sorsa? Mire számíthatnak az innen kitelepítettek? A szakemberek szerint az erőmű közvetlen környezete, mintegy 10 kilométer sugarú körzete még hosszú évekig, akár évtizedekig is zárt terület marad. A távolabbi részekre azonban fokozatosan visszatérhet a lakosság. E területeken már egy-két éven belül megkezdhetik mintegy 30 ezer hektárnyi szántóföld mező- gazdasági művelését.

A sugárszennyezett területeken most kutatásokat folytatnak a tudósok. Az erőműtől 5 kilométerre állnak azok a melegházak, amelyeket még a szerencsétlenség előtt építettek Pripjaty élelmiszer-ellátásának javítására. Itt kéthektárnyi területen sugárbiológiai laboratóriumot hoztak létre. Már régóta ismeretes, hogy a radioaktív sugárzás sok esetben serkenti a növények fejlődését. Ezt mutatják az itteni melegházakban termő gyönyörű virágok, zöldség- és gyümölcsfélék is. Az eddigi megállapítások szerint a növények gyökerében levő szennyezettség nagyjából azonos a talajéval: s ez a normális, úgynevezett háttérsugárzásnak mintegy tízszerese. Száruk és termésük azonban már tízszer-száz- szor kevesebb radioaktivitást tartalmaz.

A laboratóriumi területen kívüli zónában — az erőműtől 10 kilométeres sugárig — természetvédelmi területet hoztak létre. Itt a felszíni talajréteg már kevésbé szennyezett, és nem is távolít ják el. A tudósok itt azt vizsgálják, hogyan veszi fel a harcot a radioaktivitással maga a természet. Nagy figyelemmel kísérik a szakemberek a mutációk megjelenését is, ezek többsége azonban csak néhány év múlva, a növények 6—7. nemzedékében várható.

Egyes szakemberek szerint az innen 30 kilométeres határig terjedő külső övezetet néhány év múlva már fel lehet használni vetőburgonya termelésére.

Fazekas Judit

Milyen az élelmiszerek minősége?

Az élelmiszerek minőségéről tájékoztatta az újságírókat a napokban Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Elmondotta: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszer-ellenőrző szervezetének intézményei — a 19 megyei és a fővárosi állategészségügyi és élclmiszerellenőrző-állomás — a fogyasztók érdekeit védve végzik vizsgálataikat. Eddig ritkábban foglalkoztak a már a kereskedelmi forgalomba, illetve a piacokra került élelmiszerek, illetve terményminták minősítésével.

Ám egyre nagyobb az igény arra, hogy az élelmiszer-gazdaság terményeinek, a felhasznált nyersanyagoknak és a kész termékeknek az útját egészen a fogyasztóig — a kereskedelmi hatóság illetékeseivel együtt — ellenőrizzék. Ezért a Kereskedelmi Minisztériummal együtt határoznák a közeljövőben a közös ellenőrzés megszervezéséről.

Az élelmiszeripar vállalatainál és az élelmüszerfeldol- gozásra vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemeknél folytatott legutóbbi vizsgálatok tapasztalatairól a miniszterhelyettes elmondotta: egy év

alatt 4500 üzemben 200 ezer élelmiszerből vettek mintát. Ezek 7,2 százalékát kifogásolták, főleg a szabvány előírásaitól való eltérés, miatt. Tavaly 1600 esetben kezdeményeztek fegyelmi büntetést, 1870 alkalommal részesítették figyelmeztetésben az üzemek dolgozóit, 350 szabálysértési feljelentést tettek, és 310 esetben róttak ki helyszíni bírságot. Az ellenőrzések nyomán mintegy 2500 tonna élelmiszert semmisítették meg, és 2230 tonna készterméket utaltak a szigorú, úgynevezett hatósági forgalmazás körébe.

A hiányosságok ellenére

javult a cukor-, a konzerv- és a dohányipar termékeinek minősége, jobb lett a húsipar munkája is, ám a sertéshús minőségét a fogyasztók még mindig bírálattal illetik. Erről azonban jobbára nem is a feldolgozó- ipar tehet, az lenne a kívánatos, hogy a kis- és a nagyüzemek jobb minőségű húst adó, korszerűbb sertésfajtákat szállítsanak a jövőben. Valamelyest romlott néhány száraztészta és tejipari termék minősége. Egyebekben ez a két iparág növelte termékeinek választékát, a kifogásolt áruk a kínálatnak csupán a töredékét adják. Számos iparág termékeinek minősége lényegében nem változott; a növényolajipar áruit a vizsgálatok során kiválónak minősítették.

Gyakran tapasztalható, hogy az üzemekből kiszállított élelmiszerek a kereskedelmi hálózatban, például a tárolás közben károsodnak, veszítenek értékükből.

... Vésőt tartó kéz. A vésőre rásujt a kalapács, a vésőt tartó kéz megremeg, majd a tenyér izzadtságától nedves szer* számon azonnal új fogást keres, markol erősen, rezzenetlenül várja az újabb ütést. Durva, mészmarta kéz, de nil E durva kézben hirtelen a véső lesz eleven: a tenyér kinyílik, a szerszám a hüvelykujjtól a kisujjig ívet, támaszt keres, majd rácsapódik a gyűrűsujj, $ íme a két leghosszabb ujj felszabadult; kikotorja a törmeléket.,.

... Betongerendát emelő kezek. Az érdes anyag a tenyér és az ujjak hajlatába váj, a kéz káromkodni látszik, ezt a nehéz-fájó munkát már elfeledte, majd int, mert mondandója van. s az okos hüvelykujj parancsát két másik kéz érti meg: a gerendát daru emeli...

... Egy kéz meghúz egy kart, megforgat egy kereket, majd olÉ szorosan simul a gépre, mintha része lenne, s mintha maga a kéz mama a fémbe, repítené a fényes forgácsot a gép mögé. Egy mozdulat, még egy, a gép nem sivit, megáll engedelmesen. A jobb kéz mérőeszközt illeszt a bal kézben tartott munkadarabhoz ...

. .. Védőkesztyűs kezek, összeillesztett fémlemezeket emelnek, egy gép szájához teszik, végighúzzák benne, hogy a gép izzó harapása forrassza össze a szélüket. Üjabb lemezek, újabb lemezek, a védőkesztyűs kezek fáradhatatlanok, teszik, amit kell, mindig ugyanazt, mindig ugyanúgy. Az ütem sem változik, itt a gép diktálja a tempót. De mos' hirtelen . . . megáll a gép. Valami baj lehet, a szalag nem adja kézre az újabb lemezeket, az automaták sem tökéletesek, és a kezek, nézd a kezeket! Ledobják a kesztyűt, amiből mintha egy csapásra elszállt volna az értelem, és tíz ujj tornászik vadul, görcsösen, míg merevségük fel nem enged, s a két keskeny női kéz nem táncoltatja meg őket boldogan . . . De a gép újra elindul, s az ujjak sóhajtva öltik fel rabruhájukat,

.. . Gombokon táncoló kezek. Egy hengerállvány gomb-billentyűrendszerén zongorázók, súlyos-okos kezek, fegyelmezett kezek, egy

roppant szerkezet diadalmas parancsolói.

. .. Egy szikét tartó kéz. Kérlelhetetlenül hasít az élő anyagba, pontosan szúr és vág, megment egy életet.

...ölbe ejtett kezek. Egy élet fáradtságát hordozók.

... Éneklő kezek. Egymást félve érintő, társkereső kezek. Kérdezd meg tőlük, hogy miért éppen ők, a kezek keresik egymást először, kérdezd meg tőlük, hogy miért olyan borzongatóan jóleső az ujjhegyek találkozása ...

A kezek megmondják. A kezek tudnak beszélni.