Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

1988. április 19 , kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Megújuló társadalmi szervezetek Társadalmunkban az állampolgárok joga és igénye, hogy részt vegyenek a közösségi célok kijelölésében és megvalósításában. Ennek az idők folyamán különböző^ formái alakultak ki. Vannak történelmi múltú társadalmi szervezeteink, mint például a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a népfront-mozgalom vagy a tudományos egyesületek. Politikai intézményrendszerünk nélkülöz­hetetlen alkotóelemei ezek a régebbi és új közösségek. Számuk, elsősorban a 80-as években gyorsan gyarapodott, a szervezeti formák gazdagodták. Különösen gyorsan növekedett a különböző egyesületek és szö­vetségek, a társaságok, a klubok, a körök és az alapítványok száma. FEJLESZTIK A POLITIKAI KULTÚRÁT Minden fenntartás nélkül állítható, hogy a társadalmi szervezetek, az egyesületek és a szövetségek munkájukkal hozzájárul­nak a szocialista demokrácia fejlesztésé­hez, bővítik az állampolgári jogok gyakor­lásának lehetőségét. Tevékenységük gaz­dagítja a különböző érdekek és nézetek feltárásának és egyeztetésének módozatait, segítik a politikai kultúra fejlesztését. Te­ret adnak olyan közösségi értékeknek, mint az öntevékenység, az önkéntes áldo­zatvállalás, a kezdeményező cselekvés a közjó javára. Ezért azt valljuk, hogy közéletünkben helye van minden olyan szervezett közös­ségnek, amely elismeri szocialista rendsze­rünket, tiszteletben tartja népköztársasá­gunk törvényeit és nemzetközi szövetségi kötelezettségeit. Ilyen szervezetek létesíté­sét a párt politikai eszközökkel maga is ösztönzi és segíti, ezért támogatja az egye­sületekről szóló törvény megalkotását. MEGALAPOZOTTABBA TEHETIK A DÖNTÉSEKET Szükségesnek tartjuk, hogy a politikai intézményrendszer fejlesztése során növe­kedjen a társadalmi szervezetek szerepe a politikai és az állami döntések, a törvé­nyek és más jogszabályok előkészítésében. Eszerint kell majd kialakítani a legfonto­sabb döntéseket megelőző társadalmi vi­ták előkészítésének és megszervezésének rendjét. A választási rendszer korszerűsí­tésé ''keretében célszerű bővíteni a külön­böző társadalmi szervezetek, szövetségek képviseletét az Országgyűlésben és a ta­nácsokban is. Azzal is számolnunk kell, hogy egy-egy társadalmi szervezeten belül is többféle érdek ütközik. Ha a belső viták a mainál demokralikusabbak és nyíltak, ha a fo­lyamatok átláthatónk lesznek, akkor a ki­sebbségi érdek háttérbe szorulását nem va­lamiféle meghatározatlan, felsőbb hatalom közbeavatkozásának tulajdonítják majd az érdekeltek, hanem a többségi akarat érvé­nyesülésének, és ezt bizonyos méltósággal lehet tudomásul venni. KEZDEMÉNYEZŐ KOMMUNISTÁK A társadalmi szervezetekben a párt be­folyása erős, a nagyobb szervezetekben meghatározó, a kommunisták nagy szám­ban és kezdeményezően vesznek részt a különböző mozgalmakban. A társadalmi szervezetek ugyanakkor munkájukkal hoz­zájárultak a párt és a tömegek közti kap­csolatok erősítéséhez, érdemi részt vállal­tak az ország, a helyi közösségek előtt álló feladatok megoldásából. A párt és a társadalmi szervezetek vi­szonya politikai természetű, kapcsolatukéi partneri viszonynak kell jellemeznie. A párt szervei részéről ma nemegyszer hiá­nyos a politikai orientáció és minősítés, viszont túlteng a szakmai döntések befo­lyásolásának igénye. Ez elkerülhetetlenül aprólékos, operatív napi beavatkozáshoz vezet, háttérbe szorítja a testületek közti elvszerű kapcsolatokat, lehetőséget teremt a szubjektivizmushoz, a hatósági jellegű munkastílushoz. Mindez végső soron gyen­gíti a párt politikai befolyását is, ezért megszüntetését sürgető feladatnak tartjuk. TISZTSÉGVISELŐK ÉS VÁLASZTÓIK A párt abban érdekelt, hogy társadal­munkban tekintélyes, erős, önálló társadal­mi szervezetek munkálkodjanak, amelyek vezető testületéi és tisztségviselői élvezik n tagság bizalmát. Ennek érdekében szüksé­gesnek látszik az is, hogy a társadalmi szervezetek tisztségviselői a jövőben egy­értelműen választóiktól függjenek. A tár­sadalmi szervezetekben ennek megfelr' választási szabályokra van igény. Meg­szüntethetőnek látszik a felsőbb szervek, illetve a párttestületek előzetes állásfog­lalási kötelezettsége is, ha a tagság köz­vetlenül választja a tisztségviselőket. Növelni kell a társadalmi jellegű szer­veződések anyagi, pénzügyi önállóságát. Kívánatos, hogy gazdálkodásukban növe­kedjen saját eszközeik aránya és gazdál­kodásuk nyilvánosságot kapjon. A POLITIKAI BEFOLYÁS ERŐSÍTÉSE A párt a társadalmi szervezetekben és egyesületekben tagjai által, politikai esz­közökkel kívánja biztosítani befolyását. A párt testületéinek és a társadalmi szerve­zetekben dolgozó párttagoknak a kapcsolat tát elsősorban azokra a szervezett kom­munista csoportokra érdemes építeni, ame­lyek a társadalmi szervezetek vezető tes­tületéiben tevékenykednek. Velük a jövő­ben érdemes rendszeresen tanácskozni a párttestületek elgondolásairól és a politikai döntések kialakítása előtt indokolt kikérni véleményüket, javaslataikat. A kommu­nista csoportok feladata lehet az is, hogy megvitassák a munka tapasztalatait, és kezdeményezéseket terjesszenek a válasz­tott testületek ülésein. A közeli jövőben kezdeményezni fogjuk, hogy a társadalmi szervezetek vizsgálják meg munkájukat, dolgozzák ki tennivalói­kat és azokhoz igazítsák szervezeti felépí­tésüket, működési rendjüket. Azt is szor­galmazzuk, hogy a kommunisták ennek során lépjenek fel a társadalmi szerveze­tek, érdekképviseletek, egyesületek tévé- [ kenységének demokratizálásáért, munká­juk nyilvánosságának növeléséért, az érde­mi érdekegyeztetés meghonosításáért. Po. videbben szólva: azért, hogy a tisztségvi­selők munkáját a tagság és a választott testületek rendszeresen ellenőrizzék, s a társadalmi szervezetek tevékenysége teljes egyértelműséggel fejezze ki a tagság ér­dekeit. Kovács Jenő az MSZMP KB osztályvezető-helyettese Egyetlen érseki vagy püs­pöki székhely sincs hazánk­ban, amelyet annyi súlyos és végzetes csapás ért volna az idők folyamán, mint a kalo­csai. (Tatárdúlás, huszita mozgalom, török háború, tűzvész stb.) Bármelyik ég­táj felől közelítünk Kalocsa felé, a székesegyház két ha­talmas tornya messziről jel­zi a történelmi városközpon­tot. A kalocsai egyházmegye­alapítás az állam- és egy­házszervező István . király nevéhez fűződik. Néhány látnivaló az ala­pító tükrében...: Az északi .szobortalapzat domborművé­nek témája: „Asztrik, Kalo­csa első érseke átadja Ist­ván királynak a pápától ho­zott koronái”. A templom egyik remeke, a körfolyosó oltárán álló Szent István király ereklyetartó mellszob­ra. A tiszta ezüstből készült nagyarányú herma valódi remeke az ötvösművészet­nek. (Jelenleg restaurálják.) Ugyancsak remekmű a fehér oarnairaii márványból készült szobor, István királyt ábrá­zolja magasra tartott ke­reszttel, a hilterjesztés jel­vényével. Az északi oldalon a barokk Szentkereszt-oltár található, majd a klasszici- záló Szent István király- oltárkép. A déLi oldalon az oltár fölött a XVIII. századi vallási kultusz példája Iái­ható: „Szent Pius vértanú” teste üvegkoporsóban, me­lyet. 1741-ben hoztak Rómá­ból. A főoltárkép a Boldog- ságos Szűz Mária mennybe­menetelét ábrázolja, mestere Kupelwieser bécsi festőmű­vész. Az orgonakarzat középső tartóívén felirat: „Domine dilexi, Dacorem, Domus Tue Ps. 25. 8” („Uram, szeretem a te házad ékességét” — bib­liai idézet) látható. 1987. novemberében ké­szült el a mai műemlékvé­delmi követelmények szerin: és a legkorszerűbb anyagok felhasználásával külsőleg is felújított főszékesegyház. A toronyóra az országban ez idő szerint egyedülálló műszaki megoldással működik: kvarc- vezérlésű. Az orgonát is fel­újították. Az orgonát 1876— 77-ben Angster József pécsi orgonaépítő mester készítet­te 45 változattal. Liszt Fe­renc is játszott rajta, s igen megdicsérte szép franciás hangzását. Sztára József ter­vei alapján 1922—23-ban átépítette és 50 változatúra bővítette. 1985—87 között Koloss István és Leányfalu­si Vilmos tervei alapján felújította és korszerűsítette Fehér László, Koloss István. Váradi Ottó és fia. Jelenleg az orgona három manuálos, 64 regiszterrel, 4782 síppal. A játékasztalt Aug. Lauk- huff cég (NSZK) készítette 16 generál és 2 osztott Set­zer kombinációval. A „hang­szerek királynőjének” meg- szólaltatója ma — Leányfa­lusi Vilmos orgonaművész, karnagy, kinek lenyűgöző orgonajátéka sokakat vonz a városba. Kalocsa nemcsak az át­utazó, hanem a hosszabb időn át itt tartózkodó ven­dégnek is sok szépséget, ér­dekességet kínál. Gyöngyösi Péter Évente kétszer mérik a fogyasztást., , Minden literből egy deci benzint megtakarít­hatnának a gépjárművezetők, ha az autó fo­gyasztását időnként ellenőriznék és beállíttat­nák. Benzinre megy a játék... Mennyit fogyaszt az autó? Kétségtelen, amióta eltörölték a benzinje­gyet, zsebre megy a „játék". Ugyanis a közü­leti gépkocsik vezetőinek — a hivatásos sofő­röknek — egyáltalán nem mindegy, mennyit fogyaszt autójuk. Érdekük, hogy minél keve­sebbet költsenek benzinre. És végezetül a népgazdaságnak sem mindegy... Miskolcon, a hejőcsabai autójavító kisvállalat majd fél éve kezdte meg a hatósági üzemanyag-fo­gyasztás mérését, s mint ahogy Bánhidi And­rás igazgató elmondotta; az ellenőrzések azt mutatják, hogy a közületi személygépkocsik és kis teherautók 5—10 százalékkal több üzem­anyagot fogyasztanak az előírtnál. Egyelőre mozgó fogyasztásellenőrző műszerüket vehetik igénybe a gépjárművek üzemeltetői, de körül­belül egy hónap múlva már a hejőcsabai szerviz területén is működik a berendezés. Ezen a vizsgálaton minden gépkocsi évente kétszer esik át. Fotó: Balogh Imre Görömbölyön A vesegyógyászatért Kutyakiképző iskola Üj helyen, Görömbölyön, a lovasiskola területén kez­di munkáját a MEOE mis­kolci szervezete újjászerve­zett kutyakiképző iskolája. Az első foglalkozást április 23-án, szombaton, 15 órától tartják az iskola vezetői, akik egyébként szeretettel várnak minden kutyatartót. A kutyakiképző iskolában minden gazda képeztetheti kutyáját, fajtára tekintet nélkül, sőt a beiskolázásihoz törzskönyv sem szükséges. A foglalkozásokat szombaton­ként 3-tól 5 óráig, vasárna­ponként délelőtt 9-től 12 óráig tartják. Sorra érkeznek arra az át­utalási betétszámlára a fel­ajánlott összegek, melyet a magyar vesegyógyászat fej­lesztésére ajánlanak fel kö- zületek, intézmények és ma­gánszemélyek. A felkérés alapján a megye takarékszö­vetkezeteinek dolgozói 23 ezer forinttal járultak hozzá a vesebetegek gyógyítási kö­rülményeinek javításához. A tagsági érdekeltségi alapból a sajókazai, forrói, felsőzsol- cai, ricsei, kenézlői, tállyai, gönci, szendrői és a tarcali takarékszövetkezeti dolgozók 5 és 2 ezer forint közötti összegeket juttattak el a kö­zelmúltban az MNB 279- 98 342-es számlára. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat április 6-án megtartott tanácskozá­sán a vállalat Pátria Áruhá­zának Petőfi Sándor szocia­lista brigádja fordult felhí­vással a város és a megye szocialista brigádjaihoz, gaz­dálkodó szervezeteihez, in­tézményeihez, miszerint csat­lakozzanak a vesebeteg em­berekért kezdeményezett ak­cióhoz, nyújtsanak anyagi tá­mogatást a megyei kórház műveserészlegének segítésére. Az eddig jelentkezett Petőfi Sándor, Rónai Sándor és Napsugár szocialista brigád mintegy 10 ezer forintot, a vállalat ellenőrzési osztályá­nak dolgozói egynapi munka­bérüket ajánlották fel e ne­mes célra, s fizették be a Vesebetegek Egyesületének miskolci regionális csoport­ja csekkszámlájára. (279- 98 005 4031). ParlamenJ az építő fiataloknál Míg a középiskolások or­szágos ifjúsági parlamentje a hét végén zajlott Buda­pesten, addig a vállalatok­nál, intézményeknél még tartanak a helyi szintű par­lamentek. Az Észak-magyar­országi Állami Építőipari Vállalat miskolci munkás- szállóján az építő fiatalok parlamentjére gyűlt össze 57 küldött, valamint a vállalati irányítást képviselők. Joósz Gábor, vezérigazga­tó egyebek között elmond­ta: a felvételt kereső szak­munkásoknak, annak ellené­re, hogy frissen kerültek ki az iskolapadból. gondjuk van az írással, olvasással. Napjainkban ez nemcsak a napi munka hátráltatója, ha­nem a vállalat hosszabb tá­vú terveinek is határt szab­hat. hiszen továbbképzésre, átképzésre így kevés a le­hetőség, pedig az ÉÁÉV-nek és a többi üzemnek is ma, már csak a jó, a tovább­képzésre alkalmas szak­munkásokra van szüksége. Ha megállják a helyüket, megbecsülik őket az ÉÁÉV- nél. Pályakezdő segélyben részesítik az újonnan beke- rülteket, a nemzetközi vásá­rokon jutalmazásokon, ki­tüntetésekben arányuknak megfelelően részesülnek a fiatalok. A vállalat a múltban és a jövőben is segítette, segíti lakásépítésükben őket — hangzott el. Ám, mint az egyik felszólalásból kiderült, néhány korlátozó szabály miatt nem mindenki élvez­heti ezeket az előnyöket. Joósz Gábor a kérdésre válaszolva elmondta, hogy kivételeket mindig is tett a vállalat hasonló ügyekben, ám csak a kivételesen jó munkát végző dolgozói kö­zött, így erre ezentúl is le­hetőség lesz. A felszólalások ezenkívül a szerszámellá­tottság, az ifjúsági klub ne­hézségeiről, a szakszervezet ifjúsági tagozatának kezdeti lépéseiről vetettek fel prob-, lémákat. Az elhangzottak- j nak megfelelően bővítették! az 1990-ig szóló ifjúságpoli-j ti kai programot, majd a be-! számolót egyhangúan elfo­gadták a résztvevők. Az ágazati szintű parlamenten! Vince Miklós képviseli a vállalat fiataljait.

Next

/
Thumbnails
Contents