Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-19 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. április 19 , kedd Hazánkba érkezett Nyikolaj Rizskov Grósz Károly: Erőt ad számunkra a Szovjetunió támogatása Megkezdődtek a borsodi közgazdásznapok (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte Nyikolaj Rizskovot és feleségét, s a jelenlévő vendégeket. Kijelentette: a látogatás minden tekintetben kiemelkedő jelentőségű, fontos állomása a Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozóin létrejött megállapodások kormányzati szintű megvalósításának. A magyar—szovjet viszonyt elemezve megállapította: eszméink, fő céljaink és alapvető érdekeink azonosságára támaszkodva kapcsolataink olyan sokrétű és átfogó társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerré fejlődtek, amelyeknek eredményei hazánkban az élet minden területén jelen vannak. A Szovjetunióval kialakult őszinte barátságot, az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködést poNyikolaj Rizskov: Nyikolaj Rizskov válaszában elöljáróban köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának a meghívásért, hangsúlyozva: Budapesten az első pillanattól fogva érzik a baráti légkört és a vendégszeretetet. A szovjet rríiniszterelnők a továbbiakban kifejtette: kontaktusainkat a tartalmasság, a nyíltság, az alkotó munka jellemzi. Ilyen szellemben zajlanak le Mihail Gorbacsov és Kádár János talállitikánk legnagyobb, történelmi jelentőségű eredményei között tartjuk számon, s mindez a jövőről alkotott elképzeléseinkbe is szervesen illeszkedik. A tárgyalásokról szólva elmondta: Részletesen tájékoztattuk egymást helyzetünkről, gondjainkról, a megoldásra váró feladatokról. Elmondtuk, hogy Magyarországon megtettük a kezdeti lépéseket annak a munkaprogramnak a végrehajtásában, amelyet a múlt év őszén fogadott el az Országgyűlés a stabilizáció és a kibontakozás érdekében. — A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletre készül. Az ország jövőjét befolyásoló döntések előtt állunk. Ebben a felelősségteljes munkában nagy erőt ad számunkra az, hogy magunk mögött tudhatjuk a Szovjetunió erkölcsi és politikai támogatását, a szovjet emberek érdeklődését, rokonszenvét — jelentette ki Grósz Károly. kozói. amelyek a kor kihívásának: és a megújulás újabb, a szocialista gyakorlat által még meg nem oldott kérdéseinek megfelelő válaszok közös keresésére ösztönzik országainkat. A szovjet emberek jóindulattal és tisztelettel figyelik, hogyan alakul magyar barátaink helyzete, és megértést tanúsítanak a társadalmi és gazdasági stabilizáció és kibontakozás programját megvalósító magyar kommunisták, dolgozók erőfeszítései iránt. A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat érintGrósz Károly az egész magyar társadalom közös ügyéről, a stabilizációról, a társadalmi-gazdasági kibontakozásról szólva kifejtette: nagyon fontosnak tartjuk az ország reális helyzetének megértetését mindenkivel, a kitűzött feladatok elfogadtatását, a;: egész társadalom alkotó- és cselekvőkészségének mozgósítását egy lendületesebb fejlődés feltételeinek megteremtése, szocialista értékeink megőrzése és gyarapítása érdekében. Az országaink előtt álló feladatok lényegi azonossága kölcsönösen érdekeltté tesz bennünket egymás eredményeiben és sikereiben — •hangsúlyozta. — Szilárd meggyőződésünk: miként magyar részről őszintén kívánjuk, hogy az átalakítás és a nyíltság politikája a Szovjetunióban mielőbb és minél jelentősebb eredményeket tudjon felmutatni, úgy szovjet barátaink számára sem közömbös a mi reformpolitikánk sikere. ve Nyikolaj Rizskov kiemelte: mindinkább előtérbe kerülnek az együttműködés haladó formái. Nyikolaj Rizskov a továbbiakban nagyra értékelte, hogy Magyarországgal a nemzetközi kérdésekben is teljes a nézetazonosság. A Szovjetunióban üdvözlik Magyarország nemzetközi ügyekben játszott aktív szerepét, jelentős hozzájárulását a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikai kezdeményezéseihez. (Folytatás az 1. oldalról) Dudla József beszéde után Stabilizáció és kibontakozás címmel dr. Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes tartott előadást. Bevezetőjében utalt rá, hogy olyan helyzetben került sor a kibontakozási program kidolgozására, amikor tovább növekedett az ország külső eladósodása. Ez párosult még azzal a kedvezőtlen ténnyel, hogy tovább romlott, rosz- szabbodott belső egyensúlyi helyzetünk. Ezt a veszélyes folyamatot kell most megállítani, aminek nincs alternatívája. Egyetlen út van a magyar gazdaság számára, gátat kell vetni az adósság emelkedésének. A miniszterhelyettes ezután utalt rá. hogy téves helyzetmegítélés következtében a magyar gazd'aság nem igazodott időben a világban végbemenő változásokhoz. Számos országban, főként tőkés államokban, idejekorán. már a hetvenes évek elején nagy lépést tettek a fejlett technika váltásának Az elmúlt évben a miskolci gazdálkodó szervek 5607 állást kínáltak, a munkahelyet keresőik ennél jóval többen voltak, több mint 10 600-an. Ebből közel 21 százalék szakmunkás, 15 százalék szellemi munkakörben kívánt elhelyezkedni. A jelentkező munkavállalóik 60 százaléka nyolc általános, illetve ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett. A pályakezdő fiatalok és a nők munkába állása a térség, a város kedvezőtlen gazdasági szerkezete miatt már hosszabb ideje problémát okoz. Ezek a foglalkoztatási gondok az eddigiektől eltérő, bonyolultabb feladaA résztvevők egy csoportja irányába, ami egyet jelentett azzal, hogy a tudás felértékelődött. Nem így hazánkban, ahol a mennyiségi növekedés szemlélete uralkodott. Kollarik István elmondta, a stabilizációs és a kibontakozási programnak az egyik legfőbb célja, hogy helyreálljon a népgazdaság külső és belső egyensúlya. Ugyanakkor ennek a folyamatnak a belső struktúra átalakítátot jelentenek a szakszervezeti mozgalomnak is. Ezért is hívtak életre Miskolcon, tavaly ősszel az ideiglenesen munkahely nélkül lévő szervezett dolgozók érdekképviseletének biztosítására egy ideiglenes bizottságot, melyet az SZMT elnöksége kezdeményezett. A bizottság felsával kell együtt járnia. Nincs más út, mint fokozni az exportot, növelni a hatékonyságot, amelynek természetesen a teljesítmény-érdekeltségen kell alapulnia. A továbbiakban beszélt a monetáris szféra szerepéről, megemlítve, hogy a kétszintű bankrendszer, noha kezdetben zökkenőkkel járt működésűik, bevált, 'pezsdülés kezdődött a pénz, a tőke mobilizálása területén. adata a rászorulók anyagi segítésén túl, az 50 százalékos utazási kedvezmény, az átképzés és a továbbképzés biztosítása, valamint elhelyezkedésük támogatása. E gondok megoldása miatt határozott úgy a Hazafias Népfront városi elnöksége és a Szakszervezetek Miskolc Városi Bizottsága, hogy együttes ülésen tárgyalják meg a további feladatokat! A tegnap délutáni tanácskozáson mindkét szervezet ismertette javaslatait a Miskolc és városkörnyék, foglalkoztatási gondjainak enyhíA TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ elnökségének ülésén Vélemények az MSZMP pártértekezletének állásfoglalás-tervezetéről tesere. ihnulioii - •JjijjVidrn, . Elhunyt Herczeg Karoly j Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Herczeg Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára április 15-én, 63 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása április 21-én, csütörtökön 14 órakor lesz, a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársa^ 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi kérdésekben is teljes a nézetazonosság A szakszervezet és a népfront együttes ülésén A miskolciak foglalkoztatásáról Három társadalmi-érdekképviseleti szervezet elnöksége: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető testületé vitatta meg hétfőn az MSZMP országos pártértakezletének állásfoglalás-tervezetét. A TOT elnöksége Szabó István vezetésével — élénk és konstruktív vita után — megállapította: az elmúlt időszakban rendszeresen többet költöttünk, mint ameny- nyit megtermeltünk, s ezen a hibás gyakorlaton változtatni kell. A társadalmat ima élénken foglalkoztató kérdések eldöntésénél joibban tekintetbe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat, egyebek között az érdekvédelmi szervek véleményét. Az ülésen többen rámutattak: a nagyobb nyilvánosság segítheti a gazdaság hatékonyságának fokozását is. Közelebb hozhatja a helyes megoldást az, ha a vitában hangot kapnak új kezdeményezések, értékes vélemények; mindez a gazdasági eredmények javulásában is lemérhető lenne. A testület foglalkozott azzal, hogy az utóbbi időben fölütötték fejüket szocializmusellenes vélemények, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdaság kialakult szövetkezeti rendszerét, ezen keresztül a gazdaságpolitikai Elképzelések helyességét. Ezek a hangok a szövetkezeti parasztságtól idegenek — hangsúlyozta az elnökség. A termelőszövetkezeti gazdálkodás immár hosszú távon bizonyította képességeit, s a parasztság úgy érzi: az alapok adottak és az eddig járt úton — a szövetkezeti tulajdonra, önkormányzatra alapozva — kell továbbhaladni. Ám sürgetik, hogy a gazdaság élénkítését akadályozó kötöttségeket mielőbb számolják föl. A jól működő gazdaságokat szinte gúzsba kötik a bérgazdálkodás ellentmondásai, ezért a bérreformot. nem szabad elodázni. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az adózás esetenként mérsékli a települések népességmegtartó képességét, ezen szintén változtatni kell. Keresni kell a lehetőséget arra is, miképpen' lehetne a gazdasági érvényesülés alapját adó állami és szövetkezeti tulajdon hatékonyságának növelése mellett javítani a kiscsoportos érdekeltséget, és a magántőkét is bekapcsolni a gazdasági folyamatok élénkítésébe. A termelőszövetkezeti gazdálkodás további eredményessége azon is múlik — hangsúlyozta a TOT elnöksége —, miként sikerül kibontakoztatni a reformfolyamatokat. Az ebben rejlő lehetőségeket még nem sikerült eléggé kihasználnunk. A SZÖVOSZ elnöksége — Szlamenicky István bevezetője után — megerősítette: a szövetkezeti közvélemény azért is nagy várakozással tekint a pártértekezlet elé. mert a fogyasztási szövetkezetek 3,3 milliós tagsága és 180 ezer dolgozója napi munkája során érzi a társadalmi feszültségeket. Fontos, hogy legyen vége a várakozó magatartásnak, s kezdődjék meg a dinamikus cselekvés a gazdasági és társadalmi folyamatok gyorsítására, a feszültségek oldására. Mai helyzetünk okainak elemzésére van szükség; a következtetések levonása nélkül nehezen képzelhető el a társadalom és a gazdaság megújulása. Az elnökség úgy vélte: a párt mozgalmi jellegének, eszmei és politikai szerepének erősítése mellett fejleszteni kell demokratikus működését és korszerűsíteni munkastílusát is. A szövetkezeti tagság körében némi elbizonytalanodás tapasztatható; ezért is időszerű, hogy a politika a jelenleginél hangsú 1 yosabban ismerje el a szövetkezeti tulajdon alapvető szerepét, eddigi eredményeit. A tartalékok felszínre hozása érdekében meg kell teremteni a szövetkezeti autonómia teljessé tételének a feltételeit. Célszerűnek tartotta a testület, hogy a pártértekezlet végleges dokumentuma mondja ki: a piacgazdaságnak meghatározó szerepe van, ami azt is jelenti, hogy a gazdálkodók teljes önállósággal rendelkeznek, de emellett kockázatuk és felelősségük is van. Az elnökség kifejezte meggyőződését: szükség van a gazdasági reformok következetes végrehajtására, a többszektorú árutermelő gazdaság kiépítésére, s az egyéni termelés fokozásában való érdekeltség télies körű megteremtésére. Az OKISZ elnökségének — Köveskuti Lajos vezetésével megtartott — ülésén a testület általában egyetértett a dokumentumban meghatározott alapvető célokkal, hangsúlyozva, hogy azok alapot adhatnak a további munkához. A hozzászólásokban ugyanakkor erőteljesen kifejeződött az is, hogy a tervezet a fejlődés szempontjából több fontos kérdést nem elég világosan és egyértelműen fogalmaz meg. így a dokumentumában — bár az megállapítja, hogy sok tekintetben fordulatra van szükség — a kibontakozást szolgáló kulcsfontosságú intézkedések nem elég konkrétak, a megoldandó feladatok időtávja, ütemezése nem világos, és nem elég tisztázottak a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközei sem. Az állásfoglalás-tervezet rögzíti, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon szerepe a jövőben is meghatározó, de a tulajdon új mozgásformáira vonatkozó utalások, a többszektorúság értelmezése és annak társadalmi következményei nem eléggé tisztázottak. A szövetkezeti tulajdon értelmezésével, szerepével kapcsolatban az elnökség azokkal a törekvésekkel ért egyet, amelyek úgy segítik az ipari szövetkezeti mozgalom fejlődését, hogy a megújulás során is sikerüljön megőrizni a szövetkezeti vonásokat. Az elnökség azt is szükségesnek tartja, hogy a dokumentum az érdekek .képviseletével és az érdekegyeztetéssel kapcsolatiban a gazdasági érdek- képviseleti szervek szerepét és annak jövőbeni alakulását is mutassa be. (MTI) Amíg a készlet tart Egyes hébi- és gyermekcipők (30-as méretig) 30%-os engedménnyel a kazincbarcikai KAZINC, az ózdi TULIPÁN, a leninvárosi SAJÓ és a miskolci BÜKK ÁRUHÁZBAN, a TIP-TOP CIPÖBOLTBAN, (Miskolc, Széchenyi u. 10.) a TÚRA CIPÖBOLTBAN (Miskolc, Korvin O. u. 3.) és Miskolcon, a Széchenyi u. 54. sz. alatti cipöboltban.
