Észak-Magyarország, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. április 15., péntek Álapszervezeti taggyűlés a Digépben Higgadt, tárgyilagos eszmecsere Grósz Károly Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Miért éppen ezt a diósgyőri kisközösséget választotta a miniszterelnök? —kérdezték többek között a sajtótájékoztatón. Grósz Károly elmondta, hogy örömmel jött a Diósgyőri Gépgyárba, ebbe a nagy munkás- és mozgalmi hagyományokkal rendelkező nagyüzembe, ahol az emberek őszintén és nyíltan szólnak tapasztalataikról, gondjaikról, és őszintén nyilvánítanak véleményt az országos politika kérdéseiben is. (Megjegyezzük, hogy e választásnak bizonyára személyi indítékai is voltak, hiszen miniszterelnökünk fiatal korában a gyárban inas- kodott, édesapja is itt dolgozott.) A Politikai Bizottság döntött arról, hogy tagjai közül az országos pártértekezletet megelőzően ki, melyik megyei pártbizottsági ülésen vegyen részt. Grósz Károly a Borsod Megyei Pártbizottság munkáját segíti, ehhez is gyűjtött tapasztalatot a tegnapi diósgyőri találkozón. Ahogyan az már megszokottá vált, a miniszterelnök ezúttal is hosszasan elbeszélgetett a sajtó képviselőivel, szívesen válaszolt a sokrétű kérdésekre. Vendégünk diósgyőri programja a késő délutáni órákban ért véget. N. Z. Béke és Szocializmus Jubileumi tanácskozás Prágában Szűrös Mátyás felszólalása A szocialista országokban kibontakozó megújulási folyamat, a kommunista pártok politikájában tapasztalható változás, a Szovjetunióban végbemenő átalakítás kedvező feltételeket teremt arra, hogy a kommunista mozgalom ismét erőre kapjon. A közős célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége és folytatódik, visszafordíthatatlanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. A változások jegyében a Béke és Szocializmus című elméleti folyóirat tevékenységét is meg kell újítani — hangoztatta a lap jubileumi prágai tanácskozásán csütörtökön elmondott felszólalásában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a kommunista és munkáspártok politikájának kedvező változásával, — a több szocialista országban kibontakozó, mélyreható megújulási folyamattal egyidejűleg növekedett a pártok önállósága, felelősségük és kapcsolataikban egyre jobban kifejeződnek az együttműködés korszerű élvei és formái. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége, visszafordíthatatlanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a létező szocializmus — amelynek országai mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai átalakuláson mennek át, vagy annak küszöbén állnak — politikai szempontból hosz- szú idő óta nem volt eny- nyire ösztönző a kommunista mozgalom számára. A változások legfontosabb ösz- s'zetevője a Szovjetunióban kibontakozó átalakítás. A szocializmus megújulásában nagy felelősség hárul az SZKP-ra, hiszen az — súlyánál és tapasztalatainál fogva — a kommunista mozgalom kiemelkedő tekintélyű és jelentőségű pártja. A KB-titkár a mozgalom fejlődésének egyre kedvezőbb nemzetközi feltételének nevezte a kínai reformfolyamatokat, amelyek — mint mondotta — szerves részét alkotják a világszo- cializmusmak. Szűrös Mátyás arról beszélt, a kommunista mozgalom önmagában nem tudja megállítani a fegyverkezési hajszát és elhárítani az atomháború veszélyét, ezért keresni kell a szövetséget minden más, az emberiség fennmaradásáért felelősséget érző politikai és társadalmi erővel, párttal, mozgalommal. Utalt arra, a kommunista és munkáspártok, illetve baloldali mozgalmak és szervezetek tavalyi moszkvai találkozója egyértelműen bebizonyította, hogy lehetséges az együttműködés a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erők között az emberiség létét érintő kérdésekben. Ezen az úton haladva a nemzetközi kommunista és munkásmozgaA SÁROSPATAK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre átadja 1988. június 1-től 1993. június 30-ig az alábbi egységeket: 22. sz. Dohánybolt, Sárospatak, Kossuth L. u. 48. 30. sz. Presszó, Kenézlő, Rózsa F. u. 3. Jelentkezési határidő: 1988. április 30. A versenytárgyalás időpontja: 1988. május 16-án délelőtt 9 óra, az áfész elnöki irodájában (Sárospatak, Kádár Kata u. 26.) Tájékoztatást és felvilágosítást ad a fenti címen a szövetkezet főkönyvelője, és pénzügyi osztályvezetője lom nemcsak az együttes gondolkozásban, hanem a közös cselekvésben is képes hozzájárulni a széles körű szövetség kiépítéséhez a baloldali erőkkel. A KB-titkár beszélt a magyarországi fejlődésre*! is, beszámolt arról, hogy az MSZMP társadalmi és gazdasági stabilizációs és kibontakozási programot dolgozott ki, a kormány pedig elkészítette munkatervét. A májusi országos pártértekezletnek az lesz a feladata, hogy minél szélesebb összefüggéseket megvizsgálva, gondoskodjék a program továbbfejlesztéséről és a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, a politikai intézményrendszer mélyreható demokratizálásáról. Szűrös Mátyás hangoztatta, hogy a folyóiratot is hozzá kell igazítani a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom új követelményeihez, megváltozott feltételeihez. Ennek érdekében a magyar párt is szükségesnek tartja a folyóirat tevékenységének gyökeres és mélyreható tartalmi megújítását. Olyan lap kialakítására kell törekedni, amely alapvetően kommunista jellegének megőrzése mellett képes a haladó" társadalmi erők, a széles baloldal fórumává válni — hangoztatta. A Béke és Szocializmusnak a maga sajátos eszközeivel törekednie kell a világban és a munkásmozgalomban végbemenő folyamatok valósághű elemzésére, a pártok eltérő tapasztalatainak bemutatására, az elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos új kérdések mélyebb és árnyaltabb vizsgálatára. Szűrös Mátyás aláhúzta: a folyóiratnak olyan felszabadult, őszinte, nyílt eszmecserék, a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló elvtársi viták közös fórumává kell válnia, amelyek segítik a mozgalom eszmei alapjainak a továbbfejlesztését és jól szolgálják az elméletet, valamint a gyakorlatot egyaránt. Magyar—NDK külügyi megbeszélések Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, külügyminisztéri- umi államtitkár csütörtökön befejezte kétnapos berlini látogatását. Megbeszéléseket folytatott Herbert Krolikowski külügyi államtitkárral, az NSZEP KB tagjával és más külügyi vezetőkkel. Fogadta öt Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. Találkozott továbbá az NSZEP KB külügyi osztályának vezető képviselőivel. A tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két országban folyó szocialista építőmunka, a társadalmi, politikai fejlődés napirenden lévő feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az európai leszerelési folyamat erősítésének lehetőségeiről, a bécsi utótalálkozó eredményes befejezése érdekében szükséges további lépésekről, valamint a helyi válsággócok tárgyalásos rendezésének módozatairól. Áttekintették a két ország közötti kapcsolatok további széles körű fejlesztésének időszerű feladatait. A megbeszéléseken részt vett Roska István berlini magyar nagykövet. Békekilátások Afganisztánban A fegyvernyugvás még nem béke, a be nem avatkozásról megkötött egyezség nem szünteti meg a hadüzenet nélküli háborút. A hírmagyarázó kénytelen így kezdeni cikkét, ha Afganisztánról, a Kabul és Iszlámábád, illetve a két vezető nagyhatalom közötti egyezményről ír. Pedig nagy dolog ez! Hat évig közvetített Diego Cordo- vez, az ENSZ-főtitkár helyettese és személyes megbízottja. Közvetített Genfben, az afgán és pakisztáni kormányok képviselői között. Eleinte a véleményeket külön épületekben hivatalt tartó megbízottak között hozta és vitte. Pakisztán olyannyira ódzkodott az afgán vezetéssel folytatandó tárgyalástól, hogy még ugyanabban az épületben sem voltak hajlandók tartózkodni a kabuliak- kal. Az utóbbi időben annyi változott, hogy a genfi Nemzetek Palotájának különböző szobái között ingázott az ENSZ-diplomata. Diego Cordovez többször járt Kabulban és Iszlámábádban, valamint Moszkvában, s tárgyalt a washingtoni kormányzat vezetőivel. Akármi is történjék az egyezség megkötése után, Cordovez nagy munkát végzett, jogosan tartják a következő Nobel-békedíj várományosának. Az egyezménycsomag legfontosabb eredménye a szovjet csapatok kivonulása lesz. 1979. decemberében érkezett a szovjet „korlátozott létszámú haderő” Afganisztánba, s ha ragaszkodnak a kilenc hónapos időtartamhoz, úgy 1989. február 15-re távozik a most 115 ezer fősre becsült hadsereg utolsó harcoló katonája is az országból. A majd tíz évvel ezelőtti bevonulás körülményeiről sokat írtak már. Elemezték, miért történt, hogy az 1978-as áprilisi fordulat után az Afganisztáni Népi Forradalmi Pártot (ANDP) végzetes és véres frakcióharc osztotta meg, hogy a szektás türelmetlenség szembefordította a tömegeket a haladó eszmékkel. A kérdéseket lehetne még folytatni. Köztük azt a Szovjetunióban most oly sokszor feltettet, hogy akármilyenek voltak is a körülmények ebben az országban, mégsem lett volna szabad a katonai beavatkozás útját választani. A veszteséglistákat még nem tették közzé. Nincs az Afganisztánban elesett szovjet katonáknak emlékműve Moszkvában. De ma már tudjuk, sokan voltak; sokan rokkantak meg testileg, s még többen szenvedtek egész életükre kiható lelki sérülést ebben a kegyetlen háborúban. A harc, amit az egyre jobban felfegyverzett ellenforradalmi csoportok folytattak, nem ígérhetett győzelmet, de mind több vérveszteséget okozott a békés afgán lakosságnak, az afgán fegyveres erőknek és a szovjeteknek is. Ennek a vérontásnak véget kellett vetni. Tájértekezlet az árfigyelésről (Folytatás az 1. oldalról) Giltner László, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség vezetője hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy nem az ellenőrzések száma és a bírság összege a legfontosabb szempont, hanem a hatékonyság. Az a tapasztalatuk, hogy az ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságokból nemigen tanulnak a gazdálkodó szervek, nem vonják le a szükséges konzekvenciát, a hibákat nem korrigálják. Hübner Lászlóné, az Országos Árhivatal ellenőrzési főosztályvezetője megnyugtatta a résztvevőket: a bejelentési kötelezettség felszabadításával sem lesz az idei áremelés nagyobb 15 százalékosnál. Arról is szólt, hogy a termékek szabad ára semmiképpen nem jelenthet szabadosságot, és a tisztességtelen haszon fogalma továbbra is ugyanaz marad a kereskedelemben, mint eddig. (obc) Adóelőleg-fizetés az orvosi hálapénzek után A Pénzügyminisztériumban csütörtökön tájékoztatták az újságírókat az orvosi hálapénz adózásáról. Csúcs László főosztályvezető elmondotta: a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróságon állásfoglalás született, amely szerint az orvos és más egészségügyi dolgozó az állami egészségügyi szolgálat keretében nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi, vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez nem kötheti. Ha azonban a kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban — annak külön elismeréseként — felajánlott hálapénzt, vagy más juttatást az orvos utólag elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Amennyiben ilyen forrásból jövedelme származik, az után adóznia is kell. A személyi jövedelemadózásról szóló törvény előírja, hogy magánszemély bármilyen címen megszerzett vagyoni értéke jövedelemnek számít, ami adóköteles. A törvény végrehajtási rendelete szerint a borravaló és a hálapénz nem minősül ajándékVállalkozókat (társakat) keresünk egyes nagy alapterületű, jó infrastruktúrájú épületrészeink hasznosítására. INFORMÁCIÓK: MIÉP, Miskolc, József Attila u. 40. Tel.: 18-251, 18-229 nak, ebben az esetben egyébként adómentes, de illeték- köteles lenne. Az érintetteknek április 20-ig eleget kell tenniük az adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek, vagyis az ilyen címen elért jövedelem 20 százalékát be kell fizetniük. Aki elmulasztja ezt a kötelezettségét, annak vagyoni, jövedelmi helyzetét az adóhatóság öt évre visszamenőleg megvizsgálja. Ugyanis a hálapénz 1988. január 1-je előtt is adóköteles volt, az általános jövedelemadóról szóló rendelet alapján. A sajtótájékoztatón azt is elmondották, hogy a kormányzatnak hosszú távon meg kell találnia azokat az eszközöket, módszereket, amelyek segítségével a láthatatlan jövedelmek csökkenthetők, megszüntethetők. Erre természetesen az adórendszer nem alkalmas. A láthatatlan jövedelmek elsősorban a gazdaságban, a szolgáltatásban kialakult monopol- és hiányhelyzetekből származnak. Az adórendszernek elsősorban az a feladata, hogy minden területen biztosítsa a jövedelem- arányos közteherviselést. így létező és a jelenlegi feltételek között vissza nem szorítható láthatatlan jövedelmeket. Az adóhivatalnál természetesen tisztában vannak azzal, hogy minden érintett egészségügyi dolgozónak más és más a jövedelmi helyzete. Van, aki egyáltalán nem részesül hálapénzben. Mindenkinek tényleges jövedelme alapján kell elkészítenie adóbevallását. Ezt az adóhivatal ellenőrizni fogja. így megvizsgálhatják az adózó vagyongyarapodásának mértékét, s azt, hogy a vagyongyarapodás forrásai adózott jövedelmek-e. Az idén csak az előlegfizetés helyességét vizsgálhatja az adóhivatal, s azt, hogy az érintettek vezetnek-e jövedelmeikről megfelelő nyilvántartást. Az éves jövedelemről 1989. március 20-ig kell a bevallást elkészíteni, és benyújtani az adófelügyelőségekhez. A jelenlegi ellenőrzési rendszer szerint egy-egy állampolgár adóbevallását átlagosan ötévenként vizsgálja részletesen az adóhivatal. Indokolt esetben azonban ennél rövidebb időközönként is sor kerülaz is, hogy megadóztassa a hét vizsgálatra. (MTI) V Újabb áradás a Dunán Az Alpokban lehullott jelentős csapadék újabb árhullámot indított el a Duna osztrák szakaszán. Bécsnél egy nap alatt majdnem egy méterrel duzzadt a folyam, s még további áradással számolnak. Az újabb árhullám eleje már a magyar szakaszra is eljutott. Duna- remeténél egyelőre 5 centiméterrel növelte a vízállást, de miután a következő napokban tovább emelkedik a víz, Szigetköznél csütörtök délután első fokúról másodfokúra növelték az árvízvédelmi készültséget.