Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! o XLIV. évfolyam, 74. szám 1988. március 28. Hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja inmmrnmnBiiii i hím HMin——■nimi mh——■iihmimui—i hii un hí mi mmmiii — Á Szózat hangjai mellett Esküt tettek a néphadsereg katonái Jersey Csaba az eskü szövegét mondja A bal kéz a fegyver csövén. a jobb a magasban, ökölbe szorítva — és halkan szól a Szózat: Hazádnak rendületlenül... Esküszöm... Megható, felemelő, sokáig el nem feledhető pillanat... Március 26-a, szombat, Miskolc. Petőfi laktanya. Esküt tettek a hazára, a dolgozó népre néphadseregünk fiatal, egy hónappal ezelőtt bevonult kartonéi. A Nap is kisütött erre a szombatra. Bár fúj a szél, de ez arra is jó, hogy a szülők szeméből kigördülő könnycseppet felszárítsa. Sokan vannak a laktanya udvarán. Anyák, apák. testvérek. feleségek, barátok és kedvesek. A fiúk, férjek rezdülés nélkül, vigyázzban, mondhatni: valóban katonásan állnak. Kürtszó harsan, parancs süvít a levegőbe. Fogadás jobbról, érkezik a parancsnok, Márton András mérnök ezredes. Ellép a felsorakozott esküt tevők előtt, majd köszönti őket. Hosszan elnyújtott Hajrá...! a válasz. A parancsnok helyettese, Sallai István alezredes lép a mikrofonhoz.: — Esküt tevő fiatalok — kezdi. — Alig telt el néhány hét, mióta Önök — eleget téve a Magyar Népköztársaság alkotmányában rögzített állampolgári kötelességüknek — bevonultak, hogy szocialista hazaiiságuknak semmi mással jobílóan nem mérhető próbáját, a katonai szolgálatot elkezdjék. Ezen rövid (Folytatás a 2. oldalon) Gondoltak a gyerekekre is Kommunista műszakok a drótgyárban és a járműjavítóban Szombati szabadnapjukon is dolgoztak az elmúlt hétvégén a miskolci December 4. Drótművek munkásai: a szocialista munkaverseny célkitűzéseinek megfelelően kommunista műszakon vett részt a gyár több mint kétezres kollektívájának mintegy négyötöde. Ginovszky Arisztid műszaki igazgatóhelyettes elmondotta, hogy a kommunista műszak fő célja az év- első hónapjainak megfelelő többletteljesítés biztosítása, a többletexport időarányos részének túlteljesítése. Ezenkívül va drótgyáriak fontos feladatnak tartják a magas minőségi követelményeket kielégítő, emelt szilárdságú huzalok, horganyzott acélve- zctékhuzalok, sodratok készítését, ezen termékekből a belföldi igények kielégítését, s így szombaton ezek gyártására is nagy hangsúlyt fektettek. — A kommunista műszak munkabérét — az összbizal- mi testület javaslata alapján — az alacsony jövedelmű nyugdíjasaink szociális gondjainak enyhítésére, a Számítógépet az iskoláknak akció támogatására, s a jóléti-szociális alap bővítésére fordítjuk — mondja az igazgatóhelyettes. Ehhez a tudósításhoz még annyit: a drótművek KISZesei a munkások gyermekeire is gondoltak ezen a kommunista műszakon, ugyanis üzemlátogatásra, játékos vetélkedőre, rajzversenyre, videofilm-vetítésre invitálták őket, addig, míg a szülők dolgoztak. * A MÁV Járműjavító Miskolci Üzemének dolgozói, ugyancsak kommunista műszakot tartottak, összesen 3200 órai munkával terven felül 40 vasúti tehervagont javítottak ki. A munka ellenértékét a vállalati szociális pénzösszegek növelésére és a vállalati üdülők felújítására ajánlották fel. Á megyei pártbizottság ' • ' Áz agrárágazat helyzete és fejlesztése Szombaton a megyei pártszékházban ülést tartott a megyei pártbizottság. Szűcs Erika megyei ’titkár és Pál József megyei tanácsi osztályvezető előterjesztésében a testület megvitatta a megye élelmiszergazdasági termelésének helyzetéről és fejlesztésének -feladatairól, a mezőgazdasági üzemek stabilizálásának elősegítésére készített koncepciót. Ezt követően Dudla József első titkár tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1988. március 23—24-i üléséről. A megye mezőgazdasága fordulóponthoz érkezett A mezőgazdaság az elmúlt évek ellentmondásos fejlődése, növekvő eredménytelensége, az ezek következtében kialakult feszültségek miatt, a megye gazdaságának neuralgikus pontja lett. Évek óta visszarvisszatérő gazdálkodási, vezetési hibák, felhalmozódó adósságok, létükben megingott közös gazdaságok, munkahely, megélhetési esély nélkül maradt családik — sajnos ez az a kép, amely a mezőgazdaságról hallván megjelenik előttünk, bár tény, hogy nem csak ez van. A mezőgazdaság irányításáért felelős szakmai és pártszervek egy ideig elmulasztották, hogy objektívebb tükörbe nézzünk és összehasonlítsuk magunkat az ország más, nem kevésbé kedvezőtlen adottságú tájaival, vagy elgondolkodjunk azon: ebben a megyében is vannak hasonló adottságokon jó, és kevésbé jó mezőgazdasági üzemek — kezdte az előterjesztés szóbeli indoklását Szűcs Erika, majd így folytatta : — 1985-től a megyei párt-, állami és érdekképviseleti szervek több alkalommal foglalkoztak testületi üléseken is a mezőgazdaság problémáival, feladataival. A többszöri közös gondolkodás az elmúlt évben érlelte meg az egyetértést, abban, hogy a megye mezőgazdasága, szövetkezeti mozgalma fordulóponthoz érkezett. A kilábalás, az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtése, az eredmények növelése csak egy gyökeresen új, szakmai, szövetkezeti mozgalmi szemlélettel és politikai felfogással, problémakezeléssel valósítható meg. A koncepció kialakítását ilyen politikai útravalóval kezdte meg a megyei tanács. Arra is ösztönzést kapott, hogy módszereit is igazítsa az új követelményekhez, és az apparátus szakértelmével kidolgozott tervezetet az érintettek körében minél sokszínűbb közegben vitassa meg. Ez nemcsak a célok megismertetését, kontrollját, újabb javaslatok megszületését szolgálta, hanem hozzájárult a kérdéskör kiegyensúlyozottabb kezeléséhez is. Azzal azt hiszem, senki nem vádolhat itt a megyében bennünket, hogy a nagyüzemi mezőgazdasággal szemben türelmetlenék voltunk — mondta. — A termelőszövetkezeték egy részével indokolatlanul nagyon is türelmesek voltunk. (Ahogy a vb-ülésen fogalmazták, van olyan termelőszövetkezetünk, mélyet már háromszor megvett az állam.) Nem vettük észre, vagy nem akartunk tudni róla, hogy egy jó mozgalomban szaporodnak a rossz gazdaságok. M® is azt valljuk, hogy a szövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi mezőgazdaság jó szisztéma, de annyira nem, hogy a tulajdonosi érdekeltség végletes fellazulását, az ehhez társuló hozzá nem értést, tehetetlenséget is korrigálja. A hibákért nem tehető felelőssé a szövetkezés eszméje, a mozgalom, sokkal inkább megvalósuló gyakorlata. Ezért nem szabad megriadni attól, hogy ezt a gyakorlatot változtassuk. El kell fogadnunk és fogadtatnunk, hogy az eddigi mérvű és formájú állami gondoskodás megszűnése, a gazdaságirányítás új felfogása, 'új típusú gazdasági kapcsolatokat, a közös vagyon védelmét, gyarapítását hatékonyabban motiváló érdekeltségi rendszerék kialakítását teszi szükségessé. Ezeknek az érdekeltségi viszonyoknak a megváltoztatása, új alapokra történő helyezése pedig nem választható el a szervezeti formák korszerűsítésétől, formációinak gazdagításától. A dolog lényege, hogy az új helyzetnek megfelelő forma- gazdagság csak a szocialista nagyüzem integrációs szerepének megőrzésével, sőt erősítésével képzelhető el. Ma ugyanis nem lehet tiszta egyéni, vagy tiszta szövetkezeti forma: egyéni c közössel, közös az egyénivel tud csak boldogulni. A viták másik forrpontja a szubjektív feltételek megítélése volt. Sokan szóvá tették, hogy hosszú időn át elmaradtak azok a vezetői cserék, amelyekre szükség lett volna, bár tény, hogy a megyei tanács korábban a szövetkezeti elnökök egyharma- dának cseréjét kezdeményezte. így is maradtak azonban megoldatlan ügyek, ráadásul volt olyan váltás, amelyik jól sikerült, és volt olyan, amelyik nem. Az egyéni képességeken túl, ebben az is közrejátszott, hogy jó néhány helyen nem elég egyetlen ember tudása, energiája, csak több, új vezető közös akarása mozdíthatja ki a gazdaságot a kátyúból. A koncepció a személyi feltételek biztosításában is új, eredményesebb módszerek alkalmazását célozza meg. Ez egyes helyeken nagyon nehéz, sok konfliktussal járó feladata a pártszervezetnek. (Folytatás a 2. oldalon) Á város kulturális életéért Túlságosan fiatal még a Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület ahhoz, hogy kiforrott munkaprogramja legyen erre az esztendőre. Idei közgyűlésükön, amelyet pénteken, az estébe nyúlóan a Miskolc Megyei Városi Tanács Hivatalának nagytermében tartottak meg, inkább csak az elképzelések körvonalazódtak. Az az alapállás, hogy az egyesület — őrizve szellemi és szervezeti függetlenségét és önállóságát — sajátos eszközeivel a kulturális és közművelődési célok megvalósításához kíván segítséget nyújtani a város tenni kész lakosainak közreműködésével. S ami ezzel együtt jár, természetesen cselekvési lehetőséget is teremt. Az eszmecsere a hogyanról folyt. Szabadfalvi József elnöki beszámolója után nagyon sokan mondták el elképzelésüket, javaslatukat. Amiben szinte valamennyien egyetértettek; a névadó emlékének ápolása; Szemere történelmi szerepének, munkásságának alaposabb megismerése és megismertetése. Ezzel kapcsolatban szó volt arról, hogy az 'egyesület is támogatja a tavalyi Szemere tudományos ülés anyagának megjelentetését, s ösztönzi a további kutatásokat. De konkrétabb — s csak látszatra csekélység — felajánlás is született. A Szemere nevét viselő avasi szakmunkásképző intézet elvállalta, hogy elkészíti a kaput a sírhoz, amely a randalírozóktól védi meg a politikus nyughelyét. A történelmi múlt hagyományainak ápolásában persze sokkal szélesebb tevékenységre is lehetőség nyílik. Felvetődött Eötvös József neve — közelgő, 175. születésnapjáról megemlékezni már csak azért is helyénvaló lenne, mert sályi kapcsolatai köztudomásúak. És persze a történelmi örökség megőrzése másképp is lehetséges. A tervezett klubprogramok egyike például a város munkásművelődési hagyományaival kíván foglalkozni. Javaslatként hangzott el, a programok sorába nem ártana eg.v olyan előadást is bevenni, amely a (Folytatás a 2. oldalon) iM—l—M——HM——HM——M—1 Hl
