Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. március 28., hétfő A megyei pártbizottság napirendjén: Az agrárágazat helyzete és fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) A megyei végrehajtó bizottság ajánlására az utóbbi hónapokban a pártszervezetek tíz termelőszövetkezetben kezdeményeztek vezetőcserét. Az elmúlt év végén felgyorsított kádermunka eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy az emberek politikai támogatásában, bizalmában megtérül az a feszültség, nyugtalanság, amelyet egy-egy személyi kérdés rendezésében a pártszervezeteknek, testületnek és tisztségviselőnek vállalnia kell. Ami a testület elé kerülő koncepcióban feladatként szerepel, azt senki a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeknek el nem rendelheti. Ezék ajánlások, amelyekből mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mit választ, mihez csatlakozik. Ahhoz viszont, hogy iaz ajánlás ne maradjon írott ma- laszt, nemcsak pénzügyi feltételek, hanem politikái biztosítékok is szükségesek. Két dolgot a megyei pártbizottság, illetve a helyi pártszervezeték hatáskörében kell tudnunk elrendezni. Az egyik, hogy mindenütt segítsük elő a megértést, a befogadást, a nyitást az új gondolatokra. A másik pedig, hogy a megyéi tanács apparátusa a koncepciót — elfogadása után —, a gyakorlati cselekvést vezérlő, az időközben megjelenő új dolgokkal állandóan gazdagodó programmá fogalmazza, amely alapja lesz folyamatos szervező, koordináló, ellenőrző munkájának, siamely biztosítja, hogy az a szellemi élénkülés — amelyet e koncepció kiváltott —, tettekké, cselekvéssé formálódjon. A megyéi pb titkára e gondólatok jegyében ajánlotta a testület figyelmébe az előterjesztést és a határozati javaslatot. Előtérben az érdekeltség, a vállalkozás Szűcs Erika szóbeli előterjesztéséhez csatlakozott Pál József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Ö is aláhúzta: Az átértékelést elsősorban az ágazatban bekövetkezett súlyos működési gondok kónyszerítették ki. A feladatot rendkívül nehézzé teszi az a körülmény, hogy olyan viszony ók között kell gazdálkodnunk, amikor a saját lehetőségeink minimálisra szűkülték, és gondjaink megoldásához egyre kevesebb külső segítségre számíthatunk. A gazdasági differenciálódás következtében az üzemek helyzete — különösen gazdasági egyensúlyukat tekintve — igen eltérő. Nem lehet tehát olyan koncepciót megfogalmazni, amely minden mezőgazdasági nagyüzemre receptként alkalmazható. Munkánk során törekedni kellett arra, hogy valameny- nyi olyan lehetőségünket vizsgáljuk meg és dolgozzuk fel, amelyek adottságainkból következnek, nem tartalmaznak irreális anyagi feltételezéseket, és abban minden üzem megtalálhassa a saját viszonyainak megfelelő megoldást. A koncepció mielőbbi kialakítását, az üzemek kritikus helyzetének bekövetkezése sürgette. Az ellentmondások olyan erővel kerültek felszínre, hogy azokat a hagyományos módon már nem lehetett kezelni. A két szövetkezet felszámolása 10—15 üzemnél annak közelsége a megelőzés és a „hogyan tovább” mielőbbi megfog alma z ását indokolta. Tapasztalataink, a kialakult és várható helyzet megerősített bennünket, hogy újszerű — az érdekeltséget és a vállalkozást messzemenően figyelembe vevő — megoldásokkal lehet csak megtalálni a kivezető utat. Elképzeléseink kontrolljával nem rendelkeztünk, ezért kezdeményeztünk tapasztalatcseréket és főhatósági egyeztetéseket. Előzetesen véleményt cseréltünk a megyei politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel is. Törekvéseinket a megyében 1987 novemberében megtartott, kihelyezett miniszteri értekezlet minősítette. elképzeléseinkkel egyetértett. Az ezt követően megfogalmazott koncepció széleskörűen megvitatásra került. A szintetizált vélemények a kialakított koncepciót megerősítették, illetve gazdagították. Ezt az előterjesztést tárgyalhatták meg a megyei párt és a tanács végrehajtó bizottságai. A koncepció törekvéseink szerint nyitott, számol a kapcsolódó területek megújulási készségével, a kölcsönös érdekeken alapuló együttgondolkodással, a társadalmi problémák megoldásában az ágazat szerepével, s a me- netközbeni esetleges változtatások szükségességével is. Végrehajtása széles körű összefogást és cselekvési egységet igényel. Emellett szükség van a kormányzati szervek differenciált támogatására, prioritásdk biztosítására. Pál József szóbeli kiegészítője után a Vitában elsőként Szabó Pál, az Edelény Városi Pártbizottság első titkára kért szót. Üdvözölte, hogy a koncepció elkészítését széles körű tájékozódás, sok eszmecsere előzte meg. Fontos, hogy reális értékeléssel zárjuk le a múltat, teremtsünk szellemi egységet — mondotta. Szerinte a kialakult helyzetért a megyei pártbizottságot is terheli felelősség. „Asszisztáltunk a kényelmességhez, koordinálatlan, szétfolyó lett a munka.” Vitatkozott azzal a szemlélettel, hogy „inkább dolgozzunk alacsonyabb hatékonysággal, de mindenkinek jusson munka a faluban.” Azaz: meg kell szabadítani a tsz-eket a teljes foglalkoztatottság kényszerének görcsétől. Ehhez viszont több munkahelykínálatra van szükség, kivált az elmaradott térségekben. Hartman Bálint, a Mező- gazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetségének titkára egyetértett a koncepcióval. Hangsúlyozta, a jövő formálása érdekében kell keresni a gazdálkodás hatékony formáit, de ez útkeresés közben ne a cégtáblák átfestése legyen a lényeges, hanem a meglevő termelő- szövetkezetek gazdálkodásának érdemi, tartalmi módosítása. A Teszöv elnökségének véleménye szerint a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának eredményesebbé tétele, a fizetőképesség megtartása, a stabilitás növelése, a szövetkezet keretein belül, a tulajdonviszonyok lényeges változtatása nélkül, de nagyobb mozgási szabadsággal megvalósítható. Ennek biztosítása érdekében eredményérdekeltségű egységeket kell kialakítani, és növelni a tagok, dolgozók vállalkozókészségét. A múlt tapasztalatait értékelve kitűnik, ma az a korszerű szövetkezési forma, amely a legfőbb célok megvalósítását, teljes körű biztosítását leginkább lehetővé teszi, vagyis eredményesen gazdálkodik. Makó József, a Mezőkö- ■- vesd Városi Pártbizottság első titkára a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésének eddigi tapasztalatairól és további lehetőségeiről szólt. A közös gazdaság és a vállalkozók, a termelők és a felvásárlók közötti bizalom fontosságát hangsúlyozta. Részletezte, hogy Kövesd vonzáskörzetében mennyi formája és alfaja alakult ki a belső érdekeltségi rendszernek. Ezek sokszínűsége javára válik mind a közös gazdaságnak, mind az egyéneknek. Skapinyecz Gyula, sátoraljaújhelyi első titkár szerint fejlődésünk fontos tényezője az agrárpotenciál megőrzése. A megyei és a helyi törekvésekben nemcsak elvi, hanem gyakorlati támogatást is kért az országos szervektől. Bírálta, hogy egy-egy átrendeződés jogi tortúrája igen hosszúra nyúlik. Elemezte a kádermunka feladatait. Erősíteni kell a szövetkezeti tagok, a testületek szerepét a vezetők kiválasztásában és minősítésében. Erősebb tulajdonosi szemléletre lenne szükség a testületekben — mondotta többek között. Molnár László, ózdi első titkár térsége szövetkezeteinek munkáját minősítette. Időben ismertük-e fel, hogy radikálisabb lépésekre van szükség? — tette fel a kérdést. A válasz: nem, vagy nem akartuk tudomásul venni a gondokat. Állami segítséggel átmenetileg rendeztük a problémákat, de valójában csak prolongáltuk azokat. A A termelői szféra mellett nem alakult ki a feldolgozás, illetve a termelés és a kereskedelem érdeke önnön rovására is elkülönül egymástól. A testület ülésén több országos szerv is képviseltette magát. A MÉM-ből Redná- ger Jenő miniszterhelyettes, a PM-ből pedig Kolarik István miniszterhelyettes, az Országos Tervhivatalból Szerdahelyi Péter elnökhelyettes vett részt a pártbizottság ülésén. Nevükben Rednáger Jenő kért szót. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a megye kiemelt gondja, hanem az egész ország agrár- politikájának is kiemelt célja az elmaradott térségek problémájának megoldása. Színvonalasnak, alaposnak, átgondoltnak minősítette a koncepciót, amely sokoldalúan közelíti meg a kibontakozást. Ugyanakkor a problémák okainak még alaposabb vizsgálatára hívta fel a figyelmet, mert ennek révén válik egyértelművé: miben kell változtatni. A megye mezőgazdaságának lemaradása a hatékonyság terén igen szembetűnő. Az egy főre jutó nyereség a megye szövetkezeteinek átlagát véve, mindössze egyötöde az országos mutatónak. A legjobbakhoz viszonyítva csak egytizede. Hasonló a helyzet az eszközkihasználás terén is. Nézete szerint a foglalkoztatás gondjai súlyosabbak, mint ahogy ,azt az előterjesztés érzékelteti. Nálunk jóval többen élnek a mezőgazdaságból, mint az ország más területein. A feltételrendszerről szólva, a miniszterhelyettes is osztotta azt a nézetet, miszerint nem elégséges a jó koncepció, pénzügyi támogatásra is szükség van. Elmondta: amíg az országban 25 százalékkal csökken a mezőgazdaság támogatása, a mi megyénkben ez megmarad a tavalyi szinten. Az agrárkoncepció vitája Szűcs Erika zárszavával ért véget. A közeli napokban majd a megyei tanács ülése tesz pontot a vitákra, és a véleményezésekre. A megyei agrárágazati koncepció részletes ismertetésére a megyei tanács ülése után visz- szatérünk. A megyei pártbizottság a továbbiakban meghallgatta Dudla József első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság 1988. március 23— 24-i üléséről. N. Z. Kádár János interjúi© II város kulturális életéért (Folytatás az 1. oldalról) névadó munkásságával foglalkozna. A majdani évkönyvben pedig egy népszerű Szemere-életrajzot is megjelentetnek. A hagyományápolás persze csak egyik területe lehet az egyesületi munkának. Fontos, de csak részterülete. A különböző szervezetekkel, társaságokkal való szükséges kommunikálás — a vá- rosszépítőkkel és a Lévay József Körrel, valamint az egyetemmel alakulnak már kapcsolataik a városban — elsősorban a mai feladatok megvalósításához nyújthat segítséget. Ami még nagyon szimpatikus volt: annak ki- nyilvánítása, hogy olyan munkaprogramot szeretnének készíteni, ami megvalósítható. Mert nem légvárakra van szükség, hanem elvégzett munkára. A javaslatok alapján is véglegesített munkaterv remélhetőleg ilyen lesz. És akkor a Rendezvények Házában székelő egyesület — itt lesz ugyanis az irodájuk — valóban az lehet majd, aminek szánták; a város épülésén, gazdagodásán munkálkodó emberek szövetsége. A közös célért munkálkodóknak egyébként két elismerést is alapítottak. Az Egyesületi Díjat és a Szemere-plaket- ■tet először 1989-ben adják ki. (csutorás) Kádár Jánossal, a Magyal- Szocialista Munkáspárt főtitkárával készített interjút közöl legújabb számában az Ogonyok című tekintélyes moszkvai politikai és irodalmi hetilap. Az interjúban Kádár János visszaemlékezik a szocializmus kialakulásának nehéz esztendőire Magyarországon, majd a jelenkor kérdéseit áttekintve megállapítA múlt héten az események zsúfolódása — központi bizottsági ülés, kormányülés — miatt szombaton délután került sor a megyei pártvégrehajtóbizottság ülésére. Ezen Szabó Józsefnek, a megyei tanács osztályvezetőjének előterjesztésében megvitatták, véleményezték a megye hosszú távú közlekedési fejlesztési koncepcióját. A koncepció vitájában szóba került a megye közlekedésének számos problémája. A testület azonosult azzal a véleménnyel, hogy a nehéz gazdasági helyzetben kiváltképpen fontos a prioritás, a sorrend megválasztása. Ennek megfelelően a jelen és a közeljövő legfontosabb, az egész megye, de az egész északkeleti országrész közleja: egy egész sor szocialista ország kommunistáit és népeit hasonló feladatok foglalkoztatják. Számunkra különösen nagy jelentőségű az, ami a Szovjetunióban történik. Az a nagyszabású átalakítás, amelyet a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja irányításával valósít meg, kedvező hatást gyakorol az egész világra. kedésének is a legneuralgikusabb pontjai a 3-as fő közlekedési út Miskolc, Mezőkövesd, a 26-os út Miskolc, Kazincbarcika és a 35- ös út Nyékládháza, Lenin- város közötti szakasza. Miskolcon gond a zsúfoltság egyes csomópontokban, valamint a levegőszennyeződésnek és a zajártalomnak megengedettnél jóval magasabb szintje. Ezenkívül a megyei párt- vb elfogadta a tömegpolitikai munka helyzetéről szóló jelentést és meghatározta az 1988—89. évi feladatokat. Ugyancsak elfogadta a megye pártszerveinek és pártoktatási intézményének az 1987. évi gazdálkodásáról szóló jelentést. Á megyei párt-vb ülésén: A közlekedés fejlesztése Áprilistól drágább lesz a vasúti szállítás Tavasz ide, vasárnapi jó idő oda, a közelgő szállítási tarifa emelésének híre meg amoda — úgy látszik, semmi sem kényszeríti a gazdálkodó egységeket arra, hogy minél több, és jó minőségű árut állítsanak elő, s szállítsanak el a felhasználókhoz. Amikor a napokban a MÁV vezérigazgatóságán fuvarozásszervezési értekezletet tartottak, az is elhangzott, hogy a vasút márciusban 300 000 tonnával kevesebb árut szállított el, mint tavaly ilyenkor. Ez nem a kocsihiányra vezethető visz- sza, ez az adat sokkal inkább a hazai ipar jelenlegi termelését érzékelteti. Ettől függetlenül ezen az értekezleten a vasutasok elhatározták, hogy a március 25-ével kezdődő hét végén úgynevezett berakási kampányt szerveznek, egyrészt azért, hogy növeljék a vasúti áruszállítás teljesítményét, másrészt pedig, hogy ösztönözzék azokat, akik eddig kevesebb árut szállítottak ; pótolják lemaradásukat. Nemcsak a MÁV-nak ígérkezett kedvezőnek ez az intézkedés, hanem a fuvaroztatóknak is, ugyanis április elsejétől mind a belföldi, mind az export-, mind pedig az importszállítások tarifáját felemelik. Bengi Anna, a MÁV Miskolci Igazgatóságának kereskedelmi osztályáról mondja: — Átlagosan 7—10 százalékkal emelkedik a tarifa, a konténeres szállítás esetében ez 8 százalékos. Ennél a szállítási módnál a helyszínre, illetve a helyszínről való fuvarozás ára 20 százalékkal nő... Az utolsó hétvége volt tehát a mostani, amikor még a régi díjszabás szerint szállíthatták volna el termékeiket a cégek. A vasút felkészült a fuvaroztatók rohamára, ám ez a roham elmaradt. A miskolci igazgatóság úgy tervezte, hogy vasárnap másfél ezer vagont ad a vállalatoknak, ezzel szemben alig kilencszázra tartottak igényt. A Lenin Kohászati Művek 134 kocsit kért, az Ózdi Kohászati Üzemek 137-et. A Borsodi Vegyi Kombinát az igényelt 48 vagonból negyvenkettőt exportra küldött, a Tiszai Vegyi Kombinátot 72 kocsi hagyta el, ebből külföldre hatvannégy indult. Kevesebb vagont kért a nyéki kavicsbánya, s egyáltalán nem kellett kocsi a szénbányáknak. Az utolsó lehetőséggel tehát nem éltek a fuvaroztatók, s így — bár az összesítés még várat magára — vélhetően, a március végéig tartó vasúti előszállítás eredményessége elmarad a várttól. Eskit tettek i néphadsereg katonái (Folytatás az 1. oldalról) idő alatt sikeresen túljutottak a katonai kiképzés első, komoly erőpróbát jelentő szakaszán, melynek eredményeként elérkeztek a mai napig, amikor az eskütételhez sorakoztak fel a csapat- zászló (előtt. Ebben az ünnepélyes ' pillanatban parancsnokaik, katonatársaik, hozzátartozóik előtt tesznek fogadalmat, hogy méltó tagjai lesznek néphadseregünknek. Ezzel jogi értelemben is igazi katonává, szocialista hazánk fegyveres védőivé, egyben a béke őrzőivé válnak ... A beszéd után Jersey Csaba honvédőt szólítja a parancs a mikrofonhoz. Baloldalán édesapja, a jobbján édesanyja áll. Mondja az esküt, katonatársai egyként zúgják utána. Esküszöm ... — és közben halkan szól a Szózat. Az utolsó akkordok elhangzása után Márton András köszönti kaitonáit: — öröm tölt el bennünket, hiszen néphadseregünk önökkel erősebb lett, fiatal erőkkel gyarapodtak az országunk békéjét védelmező fegyveres erőink. Olyan alakulathoz vonultak be és teljesítik állampolgári kötelességüket, a sorkatonai szolgálatot, ahol a nap minden percében készen kell lenni feladataink teljesítéséhez. Ez adja szolgálatuk rendkívüli felelősségét. A beszéd után a katonák díszmenetben vonulnak el a tribün, a csapatzászló előtt... Az ünnepség véget ér, mindenki megkeresi hozzátartozóját, s mesélik kifogyhatatlanul az első hónap élményeit. A katonai szolgálat másfél évig tart... (illésy) ÓZDI VÁLLALATOK ÉS INTÉZMÉNYEK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Dolgozóik szervezett étkeztetési gondjain SEGÍT ÖNÖKNEK A Éttermünkben ELŐFIZETÉSES MUNKAHELYI ÉTKEZTETÉST korlátlan létszámban vállalunk Jelentkezés, részletes felvilágosítás: a Kék Acél étterem vezetőjénél, Ózd, Bajcsy-Zsllinszky ta. 1. sz. BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT
