Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 66. szám 1988. március 18. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Befejezte munkáját az Országgyűlés Az ülésteremben: az első sorban Maróthy László, Németh Károly és Grósz Károly. A máso dik sorban: Óvári Miklós, Gáspár Sándor, Lázár György és Kádár János. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonat­kozó javaslat feletti vitával folytatta mun­káját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés al- clnöke nyitotta meg. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Elsőként Balogh György, a szabadba ttyáni Magyar— Szovjet Barátság Mgtsz el­nöke kapott szót, majd Ivá- nyi Lajos, a gyomaendrödi Lenin Mgtsz elnöke, Kiss István, a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke és Tornai End­re, nyugalmazott tsz-elnök szólalt fel. A vita lezárása előtt — so­ron kívül — még szót kért Tallóssy Frigyes, a Ferroké- rnia Ipari Szövetkezet jogta­nácsosa, reagálva Szabó Kál­mánnak, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­rának előző napi felszólalá­sára. (Emlékeztetőül: Szabó Kálmán úgy vélte, romboló­A vitában elhangzottakra válaszolva Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondotta: a tsz- ek mai helyzete, gazdálkodá­si eredményeik szoros össz­hangot mutatnak a gazdasá­gi-társadalmi környezettel, a vagyoni viszonylatok is egy­fajta állandósultságot jelez­nek, és természetesen kiala­kultak az érdek- és jövede­lemviszonyok — mindezeken rövid úton nehéz változtatni. Nem beszélve arról, hogy az újabb követelményekhez, így az adótörvényhez is alkal­mazkodniuk kell a termelők­nek. A szövetkezeti mozga­lom szilárd pilléreken nyug­szik, és — amint az a vitá­ból is kitűnt — alapja a magyar mezőgazdaságnak. Fölmerült a vitában a ház­táji föld kérdése. A minisz­ter szerint az új rendelkezé­sek alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megművelésére képes, arra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerűségének egyik bizo­nyítéka. A vagyoni részvétellel kap­csolatos kérdésekre adott vá­an hat a szövetkezeti szel­lemre, ha a tsz — ameny- nyiben nem tudja hatéko­nyan foglalkoztatni — meg­válik tagjától.) — A dolog jogi megoldá­sa tulajdonképpen nagyon egyszerű — mondotta Tal­lóssy Frigyes. — Alapvető különbséget kell tenni a ter­melőszövetkezeti tagoknak a tagsági viszonya, illetőleg munkamegállapodása között. A tagsági viszony — a va­gyoni hozzájárulás alapján — tulajdonosi viszony, ezzel szemben a munkamegállapo­dás az, amelynek alapján a tsz-tag munkát vállalhat, amiért számára munkadíjat kell fizetni. faszában külön is kitért Sza­bó Kálmán képviselő felszó­lalására, amely — a minisz­ter szerint — félreértéseket tartalmazott. Rámutatott ar- ra: amikor a tag belép a tsz-bc, a szövetkezet dönti el, hogy milyen anyagi feltéte­lek között foglalkoztatja. A kialakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munká­jukat. Ezután Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék­vezető egyetemi tanára a vi­szontválasz jogán ismét szót kért. Végezetül a képviselők ál­talánosságban és a már meg­szavazott módosításokkal részleteiben — három ellen- szavazat és tíz tartózkodás mellett — elfogadták a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. * ­Ezután ismét Váncsa Jenő emelkedett szólásra, hogy elő­terjessze az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot. — A most napirendre ke­rülő élelmiszertörvény mó­dosítását mindenekelőtt az élelmiszeripar fontossága, je­lentősége határozza meg, és a fogyasztók érdeke. Az ága­zat gyors ütemben megújuló gyártmányaival az iparágak között nagy súlyt képvisel. A foglalkoztatottak számát, a termelés értékét tekintve ott van közvetlenül a legna­gyobb iparágak mögött. Élel­miszeriparunk teljesítménye 1960 és 1970 között megkét­szereződött, 1970-től napjain­kig ugyancsak majdnem két­szeresére nőtt. Hazánkban ez az ágazat az elmúlt években a hazai ipari teljesítmény 17 —18 százalékát adta. A me­zőgazdasági termények, ter­mékek 65 százalékát dolgoz­za fel, teszi értékesebbé, szál­lításra alkalmasabbá. A nép­gazdaság fizetési mérlege ol­daláról oly fontos élelmiszer­gazdasági exportnak megkö­zelítően 60 százalékát adják az élelmiszeripari üzemek. Az 1976. évi élelmiszertör­vény megszüntetése óta olyan arányú változások történtek gazdaságunkban, élelmiszer- iparunkban, amelyek igénylik módosítását. S igénylik ezt az előttünk álló feladatok, a kormány munkaprogramja is. Lakossági és külkereske­delmi érdekek egyaránt fű­ződnek ahhoz, hogy javuljon a mezőgazdasági termékek, nyersanyagok feldolgozási aránya, nőjön az új termé­kek száma, s vele a válasz­ték is folyamatosan bővül­jön. E törekvéshez minden forrást hasznosítani kell. A törvény lehetőséget kínál minden gazdasági szervezet­nek, tehát a kisvállalkozá­soknak is a közfogyasztású élelmiszerek előállítására. Bővülhet a közfogyasztású élelmiszert előállítók köre (Folytatás a 2. oldalon) A miniszter válasza Gorbacsov Szlovéniába látogatott Kádár János iparvállalatok vezetőivel tárgyalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csü­törtökön délután iparvállalatok vezetőivel, ipari szövetkezetek elnökeivel folytatott munkamegbeszélést a Tungsram Rt. buda­pesti székházában. A munkaértekezleten - amelyet az Ipari Mi­nisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és az OKISZ szervezett - részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (MTI) Jól gazdálkodtak az ipari szövetkezetek Ülést tartott az OKISZ A jugoszláviai hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Mihail Gorbacsov a csü­törtök nagy részét Szlovéniá­ban töltötte. A szovjet párt vezetője a délelőtti órákban látogatást tett a ljubljanai Iskra Ener­getikai és Teleautomatikai Kombinátban, ahol a válla­lat vezetőivel együtt a szlo­vén köztársasági vezetők, Franc Popit, a köztársasági elnökség elnöke, Milan Ku- csan, a Szlovén Kommunis­ta Szövetség KB elnöke, Du­sán Sinigoj, a köztársasági kormány elnöke és más sze­mélyiségek köszöntötték. A vendéglátók elmondták, hogy a nagyüzem a világ 37 országába exportálja termé­keit, és éppen négy évtizede tart fenn kapcsolatot a szov­jet vállalatokkal. Tavaly 27 millió dollár értékű műszert, berendezést szállított a Szov­jetunióba. Szorosan együtt­működik néhány szovjet tu­dományos kutatóintézettel is. Mihail Gorbacsov megte­kintett néhány üzemrészt, nagy elismeréssel szólt a lá­tottakról, s a szovjet párt-és állami vezetés maradéktalan támogatásáról biztosította az Iskra — és általában a jugo­szláv vállalatok —, valamint a szovjet gyárak közötti köz­vetlen együttműködés erőtel­jes fejlesztését. A szovjet vendégek ezt kö­vetően Franc Popit, Milan Ku- csan és Dusán Sinigoj kísé­retében végigsétáltak Ljubl­jana belvárosán, s megtekin­tettek néhány történelmi és kulturális emléket. Az SZKP KB főtitkára ez­után megismerkedett a ljubljanai bank, a legna­gyobb jugoszláv pénzforgal­mi és hitelszervezet tevé­kenységével. Az idei költségvetési ja­vaslatokról, valamint a szö­vetkezeti közös alapok új rendszeréről tanácskozott csütörtökön az Ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsa. Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt évben több mint 850 kisszövetkezet ala­kult, s ezekkel együtt az ipari szövetkezetek száma az év végére meghaladta a 2800-at, az itt dolgozóké pedig elérte a 260 ezret. Az ipari szövetkezetek bevéte­lei 132 milliárd forintot let­tek ki, 22 százalékkal töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. iA szövetkezetek gaz­dálkodásának eredménye 20,5 milliárd forint volt, szintén több az előző évben elért nyereségnél. Tovább nőtt a korszerű ágazatok aránya, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a tradicio­nális tevékenységek, így például a kézmű- és házi­ipar hányada. Az idei gazdálkodásról szólva, Köveskuti Lajos el­mondta, hogy az új szabá­lyozási rendszer több szem­pontból kedvezőtlenül érinti a szövetkezeteket. Rámuta­tott, hogy az ipari szövetke­zeteknek is különösen ne- hén és felelősségteljes fel­adatot kell elvégezniük an­nak érdekében, hogy hozzá­járulhassanak a stabilizáció­hoz. A célok között kiemelt jelentőségű a konvertibilis export dinamikus növelése, mert ez az egyik alapvető feltétele a további gazdasági fejlődésnek. Az elnök tájé­koztatta a résztvevőket ar­ról is, hogy 90 szövetkezet jelentkezett a bérklubba, közülük hetvennek a kérel­mét jóváhagyták. Erre az évre 372,5 millió forintos bevételt és 338,1 millió forintos kiadást ter­veznek az OKISZ és intéz­ményei. Beruházásokra va­lamivel több mint 31 millió forint jut, ennek túlnyomó részét — 20 millió forintot — a Kőér utcai Sportszálló építésére fordítják. A beru­házási keret egyébként 44,6 millió forinttal alacsonyabb, mint tavaly volt. Épül a Technika Háza Évek óta épül Miskolcon, a megyei könyv­tár szomszédságában a Technika Háza, amely - többek között - a műszaki és ter­mészettudományok művelőinek ad otthont. Az épület egyre inkább elnyeri végső for­máját, bár kétségtelen, sok dolguk van még az építőknek. A tervek szerint szeptember­ben tartják a műszaki átadást... (Cikk a 3. oldalon.) Fotó: Laczó József EllipÉli a lermelőszövetliezeli és 92 élelmiszeripari tömény módosítását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents