Észak-Magyarország, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. március 18., péntek Elfogadták a termelőszövetkezeti és az élelmiszeripari törvény módosítását Befejezte munkáját az Országgyűlés Az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) azzal is, hogy a törvényben javasoljuk a bedolgozók fog­lalkoztatását tiltó eddigi ren­delkezések eltörlését. A törvénymódosítás talán legfontosabb része a termék­engedélyezésre, a minőség meghatározásának rendjére, a minőségellenőrzés módszeré­re vonatkozik. JE téren —al­kalmazkodva a bevált nem­zetközi tapasztalatokhoz — jelentős az egyszerűsítés, de egyértelműbb, s következete­sebb az ellenőrzés. Váncsa Jenő szerint az élelmiszeriparban a feldol­gozottsági fok növelésével hosszabb távon akár több­szörösére is gyarapítható az előállított érték. Ezzel a ténnyel mindenképpen szá­molnunk kell. Minél maga­sabb feldolgozottsági fokot ér el egy-egy termék,' an­nál jobban értékesül a pia­cokon. Itthon is növekszik a jobban feldolgozott termé­kek iránti kereslet. Az élelmiszerexportról ki­fejtette: a megkötött terme­lési szerződések, a termelői törekvések alapján elmond­ható, hogy ehhez és a ha­zai feladatok teljesítéséhez a mezőgazdaság megtermeli az árualapot. Az élelmiszer­ipari vállalatok termelés- szervező munkájától, belső munkarendjétől, fegyelmétől, piachoz igazodó képességé- tői azonban igen sok függ. Amikor a kormány nevé­ben beterjesztem, s vitára bocsátom a javaslatot, egy­ben elfogadásra is ajánlom — mondotta befejezésül Váncsa Jenő. Ezután Biacs Péter, a MÉM Központi Élelmiszer- ipari Kutatóintézet főigaz­gatója, majd Kopp László- né, a Szerencsi Édesipari Vállalat osztályvezetője ele­mezte a módosítás törekvé­seit. valy őszi ülésszakán fogadta el a kormány stabilizációs munkaprogramját. A végre­hajtás részét jelentő idei gazdasági folyamatok még ke­véssé ítélhetők meg, részle­tes beszámoló tehát csak a Parlament nyári ülésszakán lehetséges. 1988 első két hó­napjának adatai azt jelzik, hogyha nem is az év végi lendülettel, de rendben fo­lyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Ezután a pénzügyminisz­ter az új adórendszer beve­zetését értékelte. Az adó- és árreform tár­sadalmilag leginkább kritiku­san fogadott és vitatott té­mája a gyermekruházati, kü­lönösen a csecsemőruházati cikkek árának jelentős eme­lése. A kormány az árren­dezéshez kapcsolódóan az alapvető fogyasztási cikkek — köztük a gyermekruhák — áremelkedésének ellenté­telezéseként a gyermekneve­lést könnyítő pénzbeni jutta­tásokat — . január 1-jétől, éves kihatását tekintve — 13,4 milliárd forinttal emel­te. A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költ­ségvetési ellentételét megte­remtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányá­ban nincs mozgásterünk. Két- három megoldási javaslatot vizsgálunk. Felhatalmazást kérek arra, hogy az elkép­zelt lehetőségeket a Parla­ment ad hoc bizottságával együtt alakíthassuk ki. * Hat képviselő javaslatot juttatott el az Országgyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyarországon lete­lepedni szándékozó külföldi­ek helyzetének javítása ér­dekében hozzunk létre egy külön pénzügyi alapot. A képviselők javaslatával a kor­mány egyetért, és — más előirányzatok terhére — 300 millió forint átcsoportosítá­sát tervezi e célra. A kor­mány nevében kérem ehhez a Parlament egyetértését — mondotta végezetül Villányi Miklós. Az Országgyűlés a pénz­ügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Ezután a 300 millió forint értékű le­telepedési alap létesítését — a Pénzügyminisztérium tájé­koztatójában elhangzottaknak megfelelően — 12 ellensza­vazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Ezt követően további in­terpellációk hangzottak el. Peják Emil, a HNF Bu­dapesti Bizottságának vezető titkára jelentkezett szólásra: új törvény megalkotására tett indítványt. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a hazai és a nemzetközi körülmé­nyek következtében a nem­zetiségi kérdés közvélemé­nyünk figyelmének közép­pontjába került. A javasolt nemzetiségi törvényben a nemzetiségek­nek, mint kollektíváknak a számára kellene az alapvető jogosultságokat rögzíteni, s emellett lehet az egyéni jo­gok érvényesítésének felté­teleit, módozatait is tovább­fejleszteni. Peják Emil törvényalko­tási javaslatára reagálva Markója Imre igazságügy­miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar állam már hosszú évtizedek óta nagy jelentőséget tulajdonít a ha­zai sajátosságokat figyelem­be vevő, ugyanakkor a nem­zetközi követelményekhez és megállapodásokhoz igazodó nemzetiségi politika kiala­kításának. Peják Emil törvényalkotá­si javaslatát az Országgyű­lés egyhangúlag elfogadta. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen fel­váltva elnökölt Cservenka Ferencné, Péter János és Sarlós István — ezzel befe­jezte munkáját. (MTI) Nyersanyag és csomagolás Kopp Lászlóné: A változ­tatás szükségszerűségének okairól meggyőztek az elő­terjesztők. A megvalósítás célját szolgáló, a módosító javas­latban kidolgozott jogszabá­lyok, mint eszközök egyné- melyikéről már nem állí­tanám ezt. Talán néhány példa kap­csán egyértelműbb lesz megállapításom. ( A módosítás egyik fő cél­ja: szigorítani a minőségi követelményeket. (Pl. Tv. 10. paragrafus: 30. parag­rafus (3) bek.) Vajon elegendő-e csak a minőségi követelmények szi­gorítása és a minőségellen­őrzés fokozása, a termékek minőségi színvonalának nö­veléséhez? Szerintem — és gondo­lom — képviselőtársaim is egyetértenek velem ebben: nem elegendő! A továbbiakban ennek miértjére is választ adok. A minőségellenőrzés ugyan­is csak egy láncszem abban a rendszerben, amelyet úgy neveznek, hogy minőség- szabályozás. Eszerint, és a gyakorlatban is, a készter­mék minőségét már az élel­miszer-nyersanyag minősé­ge alapvetően meghatároz­za. A termék minősége szempontjából lényeges, meghatározó elemek továb­bá: a gyártási eljárás, a gyártó berendezések korsze­rűsége, a csomagolóanyagok milyensége és a csomagolás mikéntje is. Kedves Képviselőtársaim! Az elmondottakból egye­nesen következik, hogy mind a felhasználandó élel­miszer-nyersanyagok elő­állítóinak, mind a gyártás szempontjából nélkülözhe­tetlen háttériparnak — és itt elsősorban a csomagoló­anyag-előállítókra gondolok — összhangban kellene len­nie az élelmiszergyártók igényeivel. Kétségkívül vannak kez­deti eredmények e téren. Megemlítendő a mezőgazda- sági termékek minőség sze­rinti átvételének bevezeté­se néhány élelmiszeripari ágazatban (pl. cukoripar­ban, bőriparban, növény­olajiparban), de ezt a jó gyakorlatot, a minősítés biztonságát és komplexitá­sát fokozva, minden ága­zatra minél hamarabb ki kell terjeszteni — mondta Knopp Lászlóné. Ezt követően még négyen kértek szót a napirend vi­tájában. Váncsa Jenő válaszában megköszönte a hozzászólá­sokat és elmondta, hogy a törvény végrehajtásába sze­retnék a képviselőket is be­vonni. A képviselők a miniszter válaszát három ellenszava­zattal és két tartózkodással elfogadták. Végül az élelmi­szerekről szóló 1976. évi tör­vény módosításáról döntött a Parlament. A képviselők a módosításról szóló törvény- javaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosí­tásokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tar­tózkodással — elfogadták. Ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztat­ta a képviselőket az új adó­rendszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel ösz- szefüggő árproblémákról, a termelés év eleji megindulá­sával kapcsolatos kérdések­ről. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Parlament ta­Magyar—görög tárgyalások Berényi Lajosnak, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettesének vezetésével csü­törtökön hazaérkezett az a küldöttség, amely a görög nemzetgazdasági miniszté­rium, valamint a tervezési és gazdaságkutató központ meghívására március 15-én és 16-án tárgyalásokat foly­tatott Görögországban a két ország közötti hosszú távú együttműködés kérdéseiről. A magyar delegáció veze­tője tájékoztatta a görög szakembereket a magyar kormány stabilizációs mun­kaprogramjáról és a gazda­sági reformról. A delegáció megbeszéléseket folytatott a görög tervezési és gazda­ságkutató központ vezetői­vel, a nemzetgazdasági mi­nisztérium államtitkárával, a minisztérium gazdasági tanácsadó bizottsága vezető­jével, a miniszterelnök gaz­dasági tanácsadójával, vala­mint a görög ipari minisz­terrel. A megbeszéléseken meg­állapodás született arról, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés hosszú távú programját rendszeres kap­csolattartással segítik elő. (MTI) Petrovszki István Borsodban Tegnap megyénkbe látoga­tott Petrovszki István, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A vendéget Miskolcon, a pártbizottság székházában Juhász Péter, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságá­nak titkára fogadta, s tájé­koztatta őt régiónk pártszer­vezeteinek belső életéről, va­lamint a Borsodban folyó Tegnap délután Miskolcon, a megyei pártbizottság szék­házában elméleti konferenci­át tartottak a békéscsabai országos elméleti tanácsko­zás alapján a megye vezető propagandistáinak Erkölcs és világnézet a mai magyar tár­sadalomban címmel. Ezendr. gazdasági munka gondjairól, eredményeiről, az ipar, a me­zőgazdaság, valamint az egyéb ágazatok megújulási törekvé­seiről. Délután Petrovszki István részt vett és felszólalt a Bor­sodi Szénbányák Vállalat igazgatósága IV-es számú pártalapszervezetének tag­gyűlésén, ahol a résztvevők a tagkönyvcserét megelőző elbeszélgetések tapasztalatait vitatták meg. Hársing László tanszékveze­tő egyetemi tanár és dr. La­katos Imre, az Oktatási Igaz­gatóság igazgatóhelyettese tartottak előadást. A napja­inkban különösen aktuális témákat a hallgatóság nagy érdeklődése kísérte. Összeesküvés Panamában A panamai védelmi erők hivatalos nyilatkozatot ad­tak ki a fegyveres testület egyes főtisztjeinek és más tagjainak összeesküvéséről. Az állásfoglalás szerint szerda reggel tisztek egy csoportja megkísérelte elfog­lalni a fegyveres erők fő­hadiszállását Panamaváros­ban. Akciójukat! vérontás nélkül hiúsították meg. A közlemény szerint a letar­tóztatottak között van Leo­nidas Macias ezredes, a rendőrség eddigi parancsno­ka, három őrnagy és egy százados is. Az összeeskü­vők többsége a közelmúlt­ban továbbképző tanfolya­mon vett részt az Egyesült Államokban, ahol árulásra bírták rá őket — mutatott rá a nyilatkozat. A panamai helyzet to­vábbra is rendkívül feszült. A közalkalmazottak egy ré­tege, az orvosok és a taná­rok egy része is elégedetlen a bérkifizetések elhúzódása miatt. Az országban újabb tiltakozó megmozdulásoktól lehet tartani. Erkölcs és világnézet Elméleti konferencia Miskolcon Nicaraguái—hondurasi határincidensek A nicaraguai külügymi­nisztérium szóvivője, Ale­jandro Bendana az ABC te­levíziónak az éjjeli órákban adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy az amerikai csapatok kivezénylése rend­kívül veszélyes helyzetet te­remt. Bendana azt mondot­ta, hogy a nicaraguai—hon­durasi határ mentén való­ban voltak incidensek. A határ nicaraguai oldalán le­vő csapatokra az ellenfor­radalmárok hondurasi oldal­ról tüzet nyitottak, és ezt a sandinista egységek viszo­nozták. Szó sincs azonban „behatolásról”. A sandinis­ta kormány kész akár a legmagasabb szinten is tár­gyalni a hondurasi vezetés­sel. Bendana leszögezte: Ni­caraguának elemi joga meg­védeni a határa mentén élő lakosságot a kontrák táma­dásai ellen. Elliot Abrams, amerikai külügyi államtitkár válaszá­ban azt állította, hogy Nica­ragua „agressziót” követett el Honduras ellen. Abrams szerint az amerikai lépés célja az, hogy megmutas­sák: a sandinista kormány „nem folyamodhat ilyen lé­pésekhez következmények nélkül”. Abrams azt ígérte, hogy csütörtökön „a kong­resszus tagjainak átadják a hírszerzési adatokat.” Az amerikai alakulatok várhatóan helyi idő szerint csütörtök reggel indulnak Hondurasba. Obsitosztó ünnepség Szerencsen Március 17-én, délelőtt zsúfolásig megtelt a Szeren­csi Cukorgyár és a Szeren­csi Édesipari Vállalat Műve­lődési Házának nagyterme. Az ünnepélyes összejövete­len megjelent több mint két­száz fő a hadkötelezettség utolsó parancsának tett ele­get abból az alkalomból, hogy elérték a felső korha­tárt. Az 1927-ben és az 1932- ben születettek obsitosztó ün­nepsége a fanfárok hangjai mellett kezdődött, majd Kar­dos Sándor, a Hazafias Nép­front Szerencs Városi Bizott­ságának titkára köszöntötte az állománygyűlés résztvevő­it. Ezt követően Magda László mérnök-alezredes, a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnok he­lyettese mondott ünnepi be­szédet. Többek között szólt arról: — Az önökkel szemben tá­masztott állampolgári köte­lezettségek sorában egy na­gyon fontos, és eddigi életük során meghatározó feladat a mai nappal megszűnik. De személyes felelősségükre a jövőben is számít szocialis­ta társadalmunk. A beszéd után Horváth Zoltán alezredes olvasta fel a honvédelmi miniszter pa­rancsát, melynek értelmében Ugrai Imre, a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatát kapta. Az állománygyűlés hivata­los része az emléklapok át­adásával ért véget, majd ün­nepi műsor következett. — Csákó — Ugrai Imre átveszi a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fo­kozata kitüntetést

Next

/
Thumbnails
Contents