Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-12 / 36. szám
Vífág proletárjai, egyesüljetek! j—iwth iwrwii \ivKTimh mimmmgpwawwm 'inn r irwiiiwayaaBjEianni! nw wi#mi hhihiii wim in wimn miwwi i> w n mmaagsammEomammamamm Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja iiw'mwiiMMtwMimniiiBiiiMWPMBBWHWwii’iiiiiiiwr'iíi'n ininwi — minn■nnimp»T> i iriwmT^v»v.ran»iAs.*jAiaMw Ez még töltelékáru. Hagyományos termék, hagyományos áron. A szalámi állítólag jobban fog fizetni. Szalámi Borsodból A kormány mmikamóilszerérííl, munkastílusáról Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács áttekintette és megvitatta a kormány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmegszorításokkal kapcsolatban a bankok és a kormány- szervek között kialakult megállapodásokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézményeknek nagyobb felelősséggel és körültekintéssel kell eljárniok a meghozott határozatok érvényesítésében. A kormány tudomásul vette, hogy megállapodás született a Tatabányai Szénbányák szanálásának részleteiben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos betartására. A Minisztertanács jóváhagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek 1988. évi nemzetközi programját. Ugyancsak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt vett magyar delegáció jelentését. Napirenden a szoros integráció EGK-csúcsértekeziet Brüsszelben Megkbidődött o köxSspiaci tagországok soron kívüli csúcsértekezlete, amelynek feladata, hogy döntsön a közösség 1992-re tervezett integrációja megvalósításának feltételeiről. A tizenkét tagország állam- illetve kormányfőinek tanácskozása eredetileg csak júniusban lett volna esedékes. A decemberben Koppenhágában megtartott csúcsértekezleten azonban nem sikerült megállapodni a napirenden lévő - s az 1992-re tervezett szoros integráció megvalósításához elengedhetetlenül fontos - kérdésekben. Nem akármilyen vállalkozásba kezdett a prügyi Tiszámén te Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő Prügyhús szakcsoport, amikor a regionális, kis teljesítményű vágóhidak közül elsőként szalámigyártásra vállalkozott. Eddig ennek a komoly szakértelmet igénylő terméknek a gyártására csak azok a nagyvállalatok rendezkedtek be, ahol a megfelelő háttér, a hagyományos — mint Szegeden — eljárásokon alapult. A kisvállalkozás itt a Taktaközön két éve alakult. A huszonötmillió forintba kerülő üzem fennállása két éve alatt már 20 millió forint hasznot hozott, ,s a jó fűsze- rezésű, házias készítményeinek köszönhetően, ezekKisvállalkozásban elsőként re mind a kereskedelmi vállalatok, mind megyénk lakossága igényt tart, S keresi ezeket a húsipari készítményeket. Bár a paletta, a gyártmányskála széles, hiszen 35-féle terméknek dolgozzák fel az ide bekerülő sertéseket, a kedvezőtlen piaci árnövekedés, keresletcsökkenéssel párosulva arra késztette a szakcsoport tagjait, hogy olyan termékekkel jelentkezzenek a boltokban, amelyek még jelenleg a hiánycikklistán szerepelnek. Fazekas József, a szakcsoport elnöke két úi gyártmányukat kínálta tegnap kóstolásra, a fővárosból, a megyéből ide érkező kereskedelmi szakembereknek, üzletkötőknek. — Fantázianevén prügyi csípősnek, s prügyi csemegének kereszteltük azt a két szalámifélét, amelyet már hétfőn meg lehet vásárolni a megye boltjaiban. Száz mázsa már elkészítve, raktárban várja a szállítást, mert nem akarunk úgy járni, hogy nagy garral meghirdetünk egy akciót, s pár nap múlva elfogy a pultok(Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi világgazdasági konferencia A világgazdaságban végbemenő szerkezeti átalakulásról és struktúraváltásról rendez nemzetközi konferenciát a Magyai- Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete február 16-án és 17-én — tájékoztatta a sajtó képviselőit Simái Mihály akadémikus, igazgatóhelyettes csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: intézetük megalakításának 15., és elődjének, az Afroázsiai Kutató Központ létesítésének 25. évfordulója alkalmából magyar és külföldi szakemberek — szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országokbe- li társintézetek, nemzetközi szervezetek képviselői — kifejtik véleményüket arról, hogy a világgazdaság várható alakulása miként hat az egyes országok, köztük hazánk gazdaságának fejlődésére. A szakma képviselői ez alkalommal köszöntik majd Bognár József akadémikust, az intézet alapítóját, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatóját, aki tavaly töltötte be 70. évét. A kétnapos konferencia megnyitóján Bognár József előadásában elemzi az utóbbi negyedszázadban tapasztalt világgazdasági és társadalmi tendenciákat és ezek hatását a közgazdaságtudomány, főleg a magyar közgazdasági gondolkodás fejlődésére. A konferencián több neves külföldi közgazdász is előadást tart majd. (MTI) A résztvevők ezért úgy döntöttek, hogy a nyáron esedékes újabb csúcsértekezlet előtt közbeiktatnak egy soron kívüli tanácskozást. Erre jöttek most ösz- sze a tagországok legmagasabb szintű vezetői. Ahol az öt, gyanakvóra és dühösre dresszírozott kutyát próbáljuk jobb belátásra bírni, itt volt az áfész központi palántame- velője 15 éven keresztül. Nagy szenzáció volt akkor, hogy Mezőkövesden és környékén országosan követhető, fóliás zöldségtermesztő modell létesül. Üj megélhetési forma az itt élőknek, gazdaságos szakcsoporti munka az áfész- nek, jó ellátás a vásárlóknak, permanens kísérlet a Kertészeti Egyetem szakembereinek — ennyi mindent jelentett az 1972- ben létrehozott modellgaz- daság. Tizenöt-húsz vállalkozó szellemű kiskerttulajdonos alakította meg a szakcsoportot. Mi történt azóta? Nos, ez a központi pa- lántanevelő 400—500 ezer forint veszteséggel volt csak üzemeltethető pár évvel ezelőtt, ezért az áfész bérbe adta. Akik bérlik: Darnyik János és Murányi István. — Mi mindössze egy fóliasátorban nevelünk palántát, ez benne foglaltatik a szerződésben. El “kell látnunk palántával a szakcsoport tagjait, sőt más áfészek szakcsoportjainak, magánosoknak is jut belőle. A többi nyolc sátorban primőrt nevelünk. — Majd’ három hete a boltban van a fejes salátánk. Szép a petrezselyemzöldje, a retek, ,nő a karfiol, fejes káposzta, karalábé. — Mennyiért adják most a korai, friss zöldséget? — A fejes salátát 10 forintért, a petrezselyemzöld csokra 2,50, a hónapos retek csomója 6—8 forint. — Második éve bérlik a telepet, beválnak a számításaik? — Különben nem csinálnánk — mondja Darnyik János, aki közben kertész üzemmérnök képesítést szerzett. — Az idei enyhe tél már kárpótol. Koncz József, a Mezőkövesd és Vidéke Áfész fel- vásárlási osztályvezetője elmondja, hogy Mezőkövesden, Egerlövőn, valamint Borsod ivánkán, Négyesen, Szentistvánban és Mezőke- i csztesen százötven-kétszáz ember . foglalkozik fóliás zöldségtermesztéssel. A megtermelt zöldség java részét „felveszi'' a 21 községet és Mezőkövesdet magában foglaló áfész bolthálózata, ha nagyon bő a termés, jut a dél-borsodi primőrből Miskolcra és Budapestre is. Tizenhat év alatt nagyon sokat fejlődött a technika, elterjedt már a vízfüggönyös, energiatakarékos módszer is. (Folytatás a 3. oldalon) Zöldnézőben Dél-Borsodban Koós Lászlóék az életnívót őrzik a fóliással.
