Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. február 9., kedd Népszava irodalmi ankét Miskolcon Takarékos, rugalmas tanácsi gazdálkodást! A találkozó résztvevői (balról jobbra): Kiss Dénes költő, Tamás Menyhért író, Szalay Ferenc főszerkesztő-helyettes, Kása Csaba író, valamint az est házigazdája, Serfőző Simon. A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár és a Magyar Írók Szövetsége Észak-ma­gyarországi Csoportjának rendezésében tegnap délután Miskolcon, a megyei könyv­tár előadótermében a Nép­szava szerkesztőivel, s a lap kulturális rovatának író, költő munkatársaival talál­koztak a nagymúltú újság miskolci, borsodi érdeklődői. A rendezők nevében Ser- főzö Simon író, költő, a Ma­gyar írók Szövetsége Észak­magyarországi Csoportjának titkára köszöntötte a ven­dégeket, Szalay Ferencet, a Népszava főszerkesztő-he­lyettesét, Tamás Menyhért írót, a kulturális rovat ve­zetőjét, Kiss Dénes költőt és Kása Csaba írót, a lap rendszeresen megjelenő iro­dalmi mellékletének szer­kesztőit. A nagy többségében könyv­tárosokból álló érdeklődő közönség az ankét keretében megismerkedett .a Népszava rövid történetével, s a lap­nak a politikai, mindenek­előtt a szakszervezeti funk­cióból adódó érdekvédelmi szerepe mellett is mindig je­lentős irodalmi tevékenysé­gével, ilyen irányú feladatai­val, s célkitűzéseivel. A ta­lálkozó irodalmár vendégei túl azon, hogy ismertették pályafutásuk legfontosabb ál­lomásait, a most készülő, vagy a közelmúltban meg­jelentetett műveikből is be­mutattak részleteket. Az es­tébe nyúló összejövetel a hallgatóság és az író, költő vendégek tartalmas irodalmi vitájával zárult. (Folytatás az 1. oldalról) a politikai orientálás eszkö­zével él. így a tanácsok ön­állósága, felelőssége tovább növekszik, A tanácskozáson felszólalt Dudla József, a megyei párt­bizottság első titkára is. — Az 1987-es esztendő ér­tékelésével egyetértek — mondotta. — Csak annyit teszek hozzá, az elmúlt esz­tendő a változások éve, il­letve elkezdésének éve volt. Az új programok legnagyobb értéke, hogy felismertük en­nek szükségességét. Eddig éppen az volt a baj, hogy nem változtattunk, azt hit­tük, úgy fog megvalósulni a szocializmus, ahogy, a klasszikusok megálmodták. Ma már tudjuk, semmi sem örök, csak a változás. Ha ezt figyelembe vesszük mun­kánk során, nem jutunk még egyszer ilyen helyzetbe. — Én is szólnék arról, milyen gazdasági problémá­ink vannak a megyében. A legfontosabbak a kohászat­tal, bányászattal, mezőgaz­dasággal függenek össze. Nehéz lesz megoldani, mert bármit teszünk, rövid távú döntés lesz, amely csak ar­ra elég, hogy az újabb és‘ újabb követelmények elé nyitottan, felkészülve men­jünk. — A kohászatban más belső szerkezetű és kisebb volumenű iparágra van szük­ség a megyében, mégha súlyos foglalkoztatás-politi­kai gondot okoz is ez. A legfontosabb követelmény a gazdaságosság. Tudjuk, a neheze Ózdon és Diósgyőr­ben is hátravan. — A bányászatban más jellegű gondjaink vannak. Ha megfelelően fejlesztünk, érdemes a megyében bá- nyászkodni, mert így gazda­ságos lehet a széntermelés. — A mezőgazdaságban ilyen adottságokkal, ilyen közgaz­dasági környezetben nehéz jobban gazdálkodni. De rríeg kell keresni azt a termékszer­kezetet, biztosítani azt ;a jó színvonalú vezetést, amely- lyel jobban funkcionálhat. De ha nem változik egyes helyeken kedvezően a hely­zet, ott sem riadunk visz- sza a termelőszövetkezetek felszámolásától, illetve más szövetkezeti formák létreho­zásától sem. — A politikai intézmény- rendszer átalakulása a ta­nácson ugyanúgy elkerülhe­tetlen, mint a pártbizottsá­gon. Ahogy nem leihet jó egy megyei pártbizottság, ha rossz alapszervezetek vannak, a megyei tanács sem dolgozik jól, ha az em­berek nincsenek megeléged­ve a községi tanácsok mun­kájával. — Reform és önállóság összetartozó fogalom. Nem tudtunk eddig az önállósá­gunkkal mihez kezdeni. Min­dig vártuk a központi uta­sításokat, holott a felada­tok nagyobb részét helyben kell megoldani. — Jó program és megfe­lelő .struktúra kell a visz- szarendeződés elhárítására. Az új feladatokat nem le­het a régi módszerekkel megoldani. Érdemi appará­tusi munkára, jobb vezetés­re van szükség. Bízom ab­ban, hogy azokat a felada­tokat, amelyek erre a tes­tületre hárulnak, maradékta­lanul teljesíteni tudják — fejezte be hozzászólását Dudla József. (sz—í) A gazdaságosság legyen a mérce! (Folytatás az 1. oldalról) ■ portot — 17 millió dollárra emelik. Ehhez megvannak a szükséges feltételek. A hét és fél ezer dolgozói létszá­mot növelni kívánják, il­letve belső átcsoportosítá­sokat hajtanak 'végre. Saj­nos, a termelésirányítók és a munkások között is hiányos a középkorosztály, így kü­lönböző kedvezményekkel meg kell nyerni a jó. fiatal szakembereket, hogy legyen megfelelő utánpótlás. Sok gép elavult, fejlesztésre pe­dig nagyon kevés pénz jut. — Az 1988-as terv telje­sítéséhez elengedhetetlen a piaci munka fokozása — hangsúlyozta a vezérigazga­tó —, de csak olyan termé­ket szabad termelni, amit gazdaságosan lehet értékesí­teni. A nagyüzem rendelés- állománya most csak a ka­pacitás 74 százalékát köti le, ezért intézkednek, hogy rövid időn belül minden egységnek legyen elegendő munkája az évre. A szocia­lista exportot sajnos akadá­lyozzák, hogy gyakorta nem tudnak megfelelő áruval fi­zetni a partnerek, a tőkés piac azonban korlátlannak tűnik. A takarékos gazdálkodás­ról szólva kiemelte, hogy nagyobb feladatnak tűnik, mint a termelés növelése. Egyszázalékos az anyagfel­használás-csökkentés a Di- gépnél 22 millió Ft-tal növeli a nyereséget, ezért nagy súlyt kell helyezni rá, De nem­csak erre, hanem a gazda­sági általános költségek csökkentésére is. A bérek­ről szólva kiemelte a vezér­igazgató, hogy csak a má­sodik fél évben kerülhet sor béremelésre, a központilag engedélyezett mértékben, így a Digép dolgozóinak a tava-, lyival azonos bérért kell magasabb teljesítményt nyújtani. Beszéde további részében elmondta, hogyan próbál a nehezebb helyzetben is helyt­állni a vállalat. Megemlítet­te, hogy bekapcsolódnak a gépjárműgyártáíi-program- ba, az LKM-mel javítják kapcsolatukat oly módon, hogy közös termékekkel je­lenjenek meg a piacon. Be­fejezésül hangsúlyozta, hogy a vállalati terv érvénybe lé­pett, tehát most már olyan törvény, amelynek végrehaj­tásában vezetők és fizikai munkások kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni. Básti János, az SZMT ve­zető titkára hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy a Digép nem csökkenteni, in­kább növelni kívánja dolgo­zóinak számát, biztos ke­nyéradó marad a megyében. Havasi István, a D-gyáregy- ség vezetője biztatta a kol­lektívákat, hogy .az első fél évben fél százalékkal növel­jék a termelést a tervhez ké­pest. Hegyi István, a vállal­kozási főosztály vezetője vállalta, hogy az árbevételi tervet öt százalékkal teljesí­tik túl. Zárszavában Gáspár Jó­zsef megállapította, hogy a vállalati terv teljes egészé­ben a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgálja, a Digép munkája remélhetően ezt az egész évben tükröz­ni fogja. M. Sz. Zs. Veszteséges kölcsönzés Áprilistól megszűnik a csoportkedvezmény, s ta­vasztól várhatóan a diákok sem kölcsönözhetnek féláron az Ezermester Ifjúsági Köl­csönző Leányvállalat boltjai­ban. Az okokról, s a téli szezon eddigi tapasztalatairól a leányvállalat vezetői tájé­koztatták az MTI munkatár­sát. Mint elmondták, a hó nél­küli tavaszias tél - nehéz helyzetbe hozta a kölcsönző- boltokat. A téli sporteszkö­zök bérbe adása eddig sem volt nyereséges vállalkozás, a mostani szokatlan időjárás azonban tovább növelte a rá­fizetést. A bevétel az elmúlt évhez képest felére csök­kent: a kölcsönözhető 130C szánkó, korcsolya, sícipő, il­letve síléc egy része még el sem hagyta a raktárakat. Pe­dig a keresletihez igazodva az új szezonra tőkés importból mintegy 70 műanyag sílsccel növelték a kínálatot, s a Hajdúböszörményi Textilfel­dolgozó Vállalattal ezer sí­ruhát gyártattak, igaz azokat már értékesítették 2800—3500 forintos áron. A síruha árusításának gon­dolata — mint mondták — már az új üzletpolitika je­gyében született, csak köl­csönzésből ugyanis nem tud­nak megélni. A beszerzési árak folyamatosan emelked­nek, s. a bevételi díjak az önköltséget sem fedezik. Ez annak ellenére is igaz, hogy a téli eszközök díja az álta­lános forgalmi adó beveze­tése miatt kilenc százalékkal nőtt, így például a műanyag lécért 130, a sícipőért 110, a szánkóért, illetve a korcso­lyáért 55—55 forintot kell fizetni naponta. A kölcsön­ző hátrányos helyzetbe ke­rült azzal, hogy a leányvál­lalatot a 25 százalékos adó­zók közé sorolták, mondván: szolgáltatása nem sport, ha­nem belkereskedelmi tevé­kenységnek minősül. A hi­vatalos irat szerint a széllo­vas, a kajak-kenu, a csó­nak közlekedési eszköznek tekintendő, a sícipő pedig ut­cai viselet is lehet. A leányvállalatnál attól tartanak, hogy a szigorú gazdálkodásra, a nyereséges tevékenységre ösztönző el­képzelések megnyirbálják az alapelvet: az ifjúság sporto­lási, szabadidős tevékenysé­gének segítését. A KISZ Központi- Bizottsága a félárú kölcsönzést eddig évente 4—5 millió forinttal támogatta, ezt az összeget idén nem fo­lyósítja. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal — . elődjétől, az Állami Ifjúsági Bizottság­tól eltérően — sem ad pénzt a kölcsönzés támogatására. Pedig lenne mire költeni. A meglévő 40 milliós készlet egyharmadát — avíttsága, kopottsága miatt — már rég ki kellett volna vonni a for­galomból. Sok eszköz használhatat­lan, ám a növekvő beszerzési árak miatt csak minimális — évi 2,5 millió forintos — selejtezésre nyílik lehetőség. Az iskolák' körében népsze­rű hegyvidéki sátortáborok kellékei is megértek a cse­rére, a 10 tábor — amely nyaranta 5000 nyermeknek nyújt kikapcsolódást — tel­jes felújítása például 10—15 millió forintba kerülne. A leányvállalatnál azt is elmondták, hogy a pénzügyi szabályozók változásával a nyári cikkek körében jelen­tős áremelkedés várható. Megszűnik a csoportkedvez- mány, ám ha a boltok ebben mégis üzletet látnak, ezután is adhatnak például elő-, il­letve utószezoni kedvez­ményt. Bővítik kiskereske­delmi tevékenységüket is: kisszériás termékekkel, sza­badidő-ruhákkal jelennek meg a piacon, s értékesítik a náluk már „lefutott” eszkö­zöket. (MTI) Meghalt Gál Albert Nagy veszteség érte az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegységének kollektíváját: tegnap, febru­ár 8-án tragikus hirtelenség­gel elhunyt Gál Albert, az üzemegység igazgatója. Gál Albert 1939. december 28-án Diósgyőrben, munkáscsalád­ban született, A középiskola befejezése ólán hőtechnikai műszerésznek tanult, 1980- tól 1967-ig a Lenin Kohásza­ti Művekben dolgozott. 1967- től az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottsága, 1975-től pedig a megyei pártbizottság poli­tikai munkatársa volt, majd 1985. június 6-án az ÉPiFU miskolci igazgatója lett: Időközben tanult, elvégezte a Bánki Donát Gépipari Mű­szaki Főiskolát, a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem négyéves szakosító ta­gozatát. Számos társadalmi munkát vállalt, haláláig tag­ja volt a megyei pártbizott­ság mellett működő pártépí­tési munkabizottságnak, va­lamint az üzemi pártbizott­ságnak. Eredményes mun­kásságát számos kitüntetés­sel ismerték el. Gál Albert megdöbbentően korai szívhalála gyásszal töl­ti el családját, az irányítása alatt dolgozó kollektívát -és volt. munkatársait. Vállalata saját halottjának tekinti. Te­metése február 12-én, pén­teken 14. óra 30 perckor lesz a Szentpéteri kapui városi temető ravatalozójából. Harmincéves a népi ellenőrzés (Folytatás az 1. oldalról) legyen a jövőben is, hogy valamennyi megállapításuk, indítványuk kiállja a nyil­vánosság kritikáját. Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést kapott Csetneki Ernő, Forray Jó­zsef, Klusóczky Lajos, Si­mon István, Suhaj József, dr. Takács Sándor, dr. Tar­ái István népi ellenőr. Ki­váló Munkáért kitüntetés­ben részesült Jerszi Tamás­áé, a Miskolci Városi NEB ügyviteli alkalmazottja. A megyei népi ellenőrzés ala­pító tagjai közül Emlékpla­kett kitüntetést kapott Er­délyi Lajos, Lostorfer Re­zsővé, Mátyás Lajos, Mihók Rezső, dr. Stéfán Márton és dr. Vargha Jenő népi ellen­őr. Harmincéves önzetlen társadalmi munkájukért harmincán, 25 éves népi el­lenőri tevékenységükért pe­dig tizenöten kaptak elis­merő oklevelet, illetve em­léklapot. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZiMT nevében Szűcs Erika kö­szöntötte ,a kitüntetetteket és a megye valamennyi né­pi ellenőrét. Elmondta, hogy a párt- és állami vezetés nélkülözhetetlen partnere a népi ellenőrzés, kiváltképp napjainkban, amikor a nagy­mérvű bizonytalanság köze­pette az ellenőrző munka fejlesztésére megnövekedett a társadalmi igény. A néni ellenőrzés szervezeti felépí­tése kizárja az elbürokra­tizálódást, ,a megveszteget­hetőséget, széles társadalmi alapokon nyugszik — ez jelenti politikai értékét, ezt kell hasznosítani a jövőben is mindannyiunk érdekében. i- gy­Apró Antal köszöntése Apró Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság elnökét, az Or­szággyűlés nyugalmazott el­nökét 75. születésnapja al­kalmából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára le­vélben köszöntötte. A levelet Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára hétfőn a KB székházá­ban adta át. Az SZKiP KB üdvözletével és ajándékával Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete köszön­tötte Apró Antalt. (MTI) megkezdte az új, korszerű, könnyű, kiváló höszigetelésű RÁCSBETÉTES gipszlap (RGL), LÉGKAMRÁS gipszlap (LGL) 1000x500x80 és 100 mm-es méretben való gyártását és forgalmazását. Új termékeinket könnyűsége és kiváló hőszigetelő tulaj­donsága alapján ajánljuk belső válaszfalnak és tetőtér­beépítésre. Gipszelemekböl gyártjuk a vasvázas RUDA-MODUL ga­rázst 5x3 m-es méretben. Termékeinket az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat for­galmazza. Vállalunk építőipari kivitelezést, gépipari és villamosipari tevékenységet, jó szakmunkás- és műhelyi felszereléssel. Felvilágosítás telefonon: Rudabánya 3. Telex: 64212 vállalkozási és marketingosztály Levélcím: OÉÁ Észak-borsodi Müvei 3733 Rudabánya, Petőfi út 3. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents