Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. február 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szigorúbb létszámgazdálkodást! Foglalkoztatási helyzetkép - feketén, fehéren A személyi jövedelemadó, az árreform, a forgalmi adó és a velük kapcsolatos tudnivalók olyannyira betöltik minden­napjainkat, hogy alig érzékeljük azt a vátozást, amely az utóbbi időben a mun­kaerőpiacon végbement, amely alkalmasint munkanélküliségben is megnyilvánul. Az átszervezést, a nyomában járó felmondást, és a létszámstopot nyilvánvalóan más­ként minősíti az, akinek van munkahelye, mint az, aki éppen hetek óta hiába talpal állásért. A munkaerő-gazdálkodás, az át­szervezés, az átképzés, a tervezett és az eddig végrehajtott létszámcsökkentések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatait, té­nyeit ismerjük. Megyénkben, ahol a mun­kaképes korú lakosság 11(1 százaléka, mint­egy 360 ezer fő dolgozik rendszeresen, a foglalkoztatási gondok Miskolc és vonzás- körzetében, Ózdon és környékén, valamint a gazdaságilag elmaradott térségekben a következő időszakban .várhatóan tovább növekednek. Sokan esetleg az ország más tájain próbálnak szakképzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. De hiszen ez sem könnyű! Mi a helyzet az országos munkaerőpiacon? — erről kérdeztük Ró.- zsa Józsefet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjét. — Pillanatnyilag hatvanezer betöltetlen munkahely van hazánkban, ennek fele Budapesten. Többnyire többműszakos, fi­zikai munkát igénylő, jól fizetett állások. Elsősorban az iparban, az egészségügyben, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben. A munkanélküliségről nincs pontos ada­tunk, csak azokról tudunk, akik bejelent­keztek a munkaügyi szolgáltató irodákba. Ismereteink szerint tízezer ember vár munkahelyre, két-három ezer több hónap­ja van állás nélkül. Legtöbbje képzetlen, vagy igen alacsony képzettségű. Az önök megyéjében, Észak-Magyarországon, Bács- Kiskun megyében, valamint Hajdú-Bihar- ban a bihari részen találjuk - a legtöbb munkára várót. — Milyen lehetőségeik vannak az állás- nélkülieknek? — Ezer munkanélküli számára —.a hi­ányszakmákban — szakképző tanfolyam indul. Azok jelentkezhetnek, akik beje­gyeztették magukat a munkaügyi szolgál­tató irodába, és jogosultak a munkanélküli segélyre. A tanfolyam ingyenes lesz. Rö­videsen megjelenik a rendelkezés, amely kimondja: mindazok, akiknek a munka­ügyi szolgáltató iroda nem tudott munkát biztosítani és két hónapja állás nélkül vannak, a tanfolyam idejére hozzávetőle­gesen négyezer forint segélyt kapnak. — Ez az összeg a már folyósított segé­lyén felül jár? — Nem. Csak egyféle ■ címen vehető igénybe ez a támogatás. Nyilván minden­ki a maga számára kedvezőbbet választja. — így kétszeresen hátrányba kerülnek azok, akiket — kihasználva a rendelet kiskapuját — a gazdálkodó szervezet egyenként, vagy kisebb csoportonként, de mindenképpen a vízválasztónak számító tíz fő alatti létszámot figyelembe véve küldött el munkahelyéről. Ezek az embe­rek különösen kiszolgáltatottakká váltak. * — Rövidesen megváltozik a helyzet. Március 3l-gyel feloldjuk a tízfős keret­számot, korlátot. — Ezt követően, tehát utólag, igénybe- vehetö a négyezer forintos munkanélküli segély? — Nem. — Milyen szakmákban indulnak tanfo­lyamok? — A hiányszakmákban. Ezek általában többműszakosak, ezért nem szívesen vál­lalják, kevesen jelentkeznek tanfolyamra. Azok a munkanélküliek, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük, beta­nuló képzésen vehetnek részt: szükség van például teherkötöző, darukezelő mun­kásokra. Középiskolai végzettséggel, főként a tavaly érettségizett állás nélküli fiata­lokra gondolok, akikből tanulással SZTK- ügyintéző, ÁFA-számlaellenör, egészség- ügyi középkáder válhat. — A Magyar Rádió Közvetlen kapcso­lat című műsorából megtudhattuk: ma már diplomával a kézben sem biztos a munkahely. — A diplomások foglalkoztatása mond­hatni: lyuk az állam életrajzán. Nyárra készül el az a tervezet, amely ajánlásokat tesz kiegészítő felsőfokú tanfolyam bein­dítására. Az lenne a szerencsés megoldás, ha a már dolgozó, de kevésbé képzett em­berek visszalépnének és átadnák helyüket a diplomásoknak. — Az eddig elmondott lehetőségek — működő rendszerek. Milyen további lépé­sekkel kívánják csökkenteni az egyre erő­södő feszültségeket? — Többszáz millió forintot tartalmazó foglalkoztatási alap létesült munkahelyte­remtő beruházásokra. Vállalkozó gyár; vállalat kell sok-sok ötlettel. Az ötlet a legfontosabb. Példa lehet a biharkeresztesi kezdeményezés. Az ott élők számára: vá­lyoggyártó üzem létesül. A nyugati or­szágokból komolyan érdeklődnek a vályog­tégla iránt. A vállalkozónak, ez esetben a termelőszövetkezetnek, a beruházási költ­ség bizonyos részét megtéríti az állam. Minden ötletet felülvizsgál az ÁBMH, karöltve a pénzintézetekkel. Maga az ÁBMH elnöke dönt arról, melyik cég kap­jon pénzt a foglalkoztatási alapból. — Állami döntés még nincs, csak javaslat készült az áttelepülési segély bevezetésére. Amennyiben a munkanélkülinek van la­kása. de munkahelyet mondjuk az ország másik részében talál, a lakáscseréből adó­dó esetleges veszteség egy részét átvállal­ná az állam. Hangsúlyozom, ez nem je­lentene lakáshoz . jutást. Az átvállalt kü- lönbözetét a foglalkoztatási alapból fizet­nénk. — Tervezzük újrakezdési segély indítását, Ha a szakképzett munkanélkúli olyan vál­lalkozásba kezd, amelyre van kereslet, az alapok megteremtéséhez, például műhely kialakítására, gépvásárlásra a foglalkozta­tási alapból pénzt adna neki az állam. Előzetes elképzelések szerint a vállalkozó­nak minimálisan 150 ezer forint saját tő­kével kell rendelkeznie. Ide kapcsolható, hogy a megszűnő termelőszövetkezetek helyébe lépő szakcsoportok kisgépvásárlá­sát kölcsönnel segítenénk. Ez csak tervezet, végleges döntés még nincs. — A már említett rádióműsorból meg­tudhattuk: tárgyalások folynak az OTP vezetőivel a munkanélküliek hitelrészletei­nek átütemezéséről. Milyen feltételekkel kaphatnak haladékot az állásnélküliek? — Még nem mondhatok semmit. Valami készül, de konkrétumról korai lenne be­szélni. Tárgyalunk az OTP-vei. Tervezzük viszont, hogy a jövő évtől kezdődően azok is kapjanak munkanélküli segélyt, akik nem elbocsátás miatt kerültek az utcára. Persze ez alacsonyabb összegű volna, mint a „vállalati munkanélküliek” segélye. — Jó ideje, hol halkabban, hol hango­sabban kifogásolják idehaza: sok külföldi kap nálunk munkát. Az elbocsátások mi­att valószínűleg szaporodik majd az ellen­zők száma. — A külföldiek után fizetendő adó idén tovább emelkedett, hogy a hazai cégek ke­ressék a módot a külföldiek helyettesíté­sére. Hangsúlyozni kell: a külföldiek olyan munkát végeznek, amit a magyarok nem vállalnak. A kubaiak szövők-fonók, a lengyelek bányában, építkezésen dolgoz­nak. Bizonyára a jövőben is lesznek vál­lalatok, ahol foglalkoztatnak külföldieket, de a munkához jutók száma valószínűleg csökken. — Nekünk, magyaroknak is lehetőséget jelenthet a külföldi munka. Tervezik-e a munkavállalás könnyítését? — Igen. Ez év nyarára készül el a jog­szabály, s valószínűleg 1989-töl egyszerű­södik majd a gyakorlat. Ez azonban csak néhány száz embernek jelent könnyítést. — Megítélés szerint meddig tart a mun- ■ kaerö átrendeződése, mikor zárul le a fo­lyamat? — Ahol állami döntés alapján szűnnek meg háttérintézmények és következnek be elbocsátások, azok megvalósulnak. Vállala­tok esetében a vállalati tanácsoknak kell. dönteni, ezért valószínűleg a tervezettnél kisebb mértékű lesz a racionalizálás. — Elég hatásosnak bitonyul-e majd a munkaerő-szerkezet átalakítása, ha nem a tervezett mértékben, s ütemben valósul meg? — Ahhoz, hogy a vállalat, a gazdálkodó szervezet versenyképes legyen, mozdulnia kell. le kell csökkentenie a létszámot. Csak így tud munkabért emelni. A szigo­rúbb létszámgazdálkodás segítheti a fel­lendülést. Ha az elbocsátás tömeges, bár­milyen furcsa, javíthatja a gazdaságossá­got. Bevezetett közhasznú munkán min­denkit tudunk foglalkoztatni. Igaz, ez pri­mitív • munka. Megítélésem szerint 1993—95-re befejeződik a munkaerő-átren­deződés. Utána nyugodtabb időszak követ­kezik, nagyobb szociális garanciákkal mű­ködhet a foglalkoztatási rendszer. Addig nemigen. Eredményes évet zártak A Kispesti Textilgyár Put- noki Pamutfonógyára az el­múlt esztendőben 107,4 szá­zalékra teljesítette fonalter­melési tervét. Mint ér­dekesség, említést érdemel, hogy az 1987-ben gyártott fo­nal 37 millió kilométert tesz ki. Ez közel ezerszer érné körül Földünket. Az idei év­ben mintegy 18 százalékkal kell növelni a fonalkilomé- 'ter-termelést az előző évi­hez képest. Ennek érdeké­ben korszerűsítik az egyes berendezéseket, és ezen túl­menően gyártmányszerkezet- bővítésre is sor kerül. Mind­ez a termelés növelése mel­lett minőségjavítást is ered­ményez majd. Szaloi Sándorné az automata keresztcsévélőgépet tölti fel. Sárban, esőben Az inkább sáros, semmint fagyos tél kemény munka elé állítja a Borsodi Szénbá­nyák vadnai külfejtésén dol­gozókat. Az elsározódott tala­jon nehezen mozognak a munkagépek, különös gondot kell fordítani rá, hogy a szén né sározódjon el, s nem kis erőfeszítésbe kerül a szállítójárművek mozgatá­sa sem. Naponta átlagosan ezer tonna szenet termelnek a külfejtésű üzemben. Ennek a mennyiségnek mint­egy 30 százaléka, a darabo­sabb, így magasabb fűtőér­tékű szén a lakosság ellá­tását szolgálja, míg a többi. 2000—2400 kalóriás, apróbb termelvény a hőerőműnek jut. A Borsodi Szénbányák mélyművelésű üzemei mel­lett a korábban végzett ku­tatások alapján, 1986 végén nyitották meg a vadnai kül­fejtést, amelyen a termelést a múlt év elején kezdték meg. A 15—40 méter mély­ségben lévő, két és három' és fél méter vastag szénte­lep kibányászásához először fúrott kutakkal víztelenítet­ték a területet, aztán kezd­ték meg a termelést. A múlt nyáron a bányászkodást szü­neteltették, majd ősszel újra hozzáfogtak a műveléshez. A közbenső időszakban részint a takaróréteg lehordását, az új pászta fejtésre történő elő­készítéséi, részint pedig a víztelenítést végezték. Négy hónapja ismét folyamatosan termeinek a külfejtésen, ahol a víztelenítéssel per­cenként, mintegy 3 köbmé­ter vizet távolítanak el, s szivattyúznak a Bán-patak­ba. A borsodi szénmedence egyetlen külfejtésű üzemében a tervek szerint jövő év kö­zepén fejezik be a termelést. Téli szünet nélküli téglagyártás Folytatódik a felvásárlás (Folytatás az 1. oldalról) Most, a megye téglagyá­rai közül egyedül a putno- ki új gyár pihen — ezt egyébként is tízhónapos üzemre tervezték —, a töb­bi ontja magából a téglát. — Máskor ilyentájt sehol sem termeltünk — mondja Mátó Gyula igazgatóhelyet­tes —, telente, a hideg mi­att. roppant energiaigényes­sége miatt szüneteltettük a munkát, s helyette reparál- tuk a berendezéseket. Most hideg nincs, de egyébiránt sem tudnánk pauzát tarta­ni, ugyanis kell a tégla .. . A karbantartásra február végén lesz idő. A korábbi évek fejleszté­seire felvett hitelek és azok kamatainak törlesztése több tízmillió forint, s nyeresé­gesen dolgozni, nyilvánvaló, csak úgy képesek, ha mind több. s jó minőségű téglát, cserepet produkálnak, keve­sebb energia felhasználásá­val. Itt, a Mályi székhelyű vállalatnál úgy vélik, hogy az idén is termelni ludnak 230 millió téglát, és mintegy 10—10,5 millió cserepet. Visszatérve a meglehető­sen magas árra (legalábbis a korábbihoz képest, mert a vállalat vezetői szerint még mindig lényegesen olcsóbb a hazai tégla a világpiaci ártól): nincs már állami do­táció ezen az építőanyagon sem. s áprilistól, amikor tudvalévőén felszabadulnak az árak, félő, tovább drágul a tégla is. — Nem lesz így — állít­ja az igazgató —, nem szán- dékszunk emelni. Persze... És elmondja, hogy meg­próbálnak elébe menni az energia-áremeléseknek — már ha lesznek —, s ener­gia-racionalizálási program­juk keretében, a nagy ét­vágyú és rossz hatásfokú kazánokat mindenhol kicse­rélték. kicserélik jobbakra. Ám, ha még ékképp sem tudnak lépést tartani az energiahordozók áremelésé­vel — ismételten: már ha lesznek —. akkor félő, a tégla árá is felfelé kúszik .. . Bízzunk benne, másképp történik. Tavaly szerény nyeresé­get hozott össze a vállalat. idén is erre számítanak, s arra, hogy az elmúlt évben befejezett termékszerkezet- váltásuk 1988-ra érik be igazán. A Sárospataki Tégla­gyár kivételével, valameny- nyi üzemük képes gyártani a HB-betűjelű, hőtakarékos téglacsaládot, amelynek leg­nagyobbika vetekszik a gáz- szilikátblokk méreteivel, tíz, hagyományos kisméretű tég­lát helyettesít. Ez a HB 30- as a legnagyobb magyar tégla. A piac igénye és a hőtechnikai előírások meg­szigorítása „kényszerítette'’ a vállalatot a váltásra, de a korszerű termékek mellett megmaradtak a hagyomá­nyosak is, hiszen még ezeket is keresik. Épp ezért, nem szándékoznak bezárni egyet­len téglagyárat sem, mind­egyikük gyártmányára szük­ség van. — Reneszánszát éli az egyik legősibb építőanyag — magyarázza az igazgató. — S mi ezt meg akarjuk lova­golni. Egyetlen vevőt sem küldünk el, belőlük élünk, s hogy jól éljünk, az rajtunk, gyártmányainkon múlik. (illésy) Külszíni bányák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents