Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1988. február 5., péntek Két bábszínház egy malomban Harminc valahány évvel ezelőtti bábélményemet, a Vi­téz Lászlót felelevenítve ma­gamban ülök a miskolci Fló- rián-malomiban, a bábszín­ház nézőterén. Felnőtt fejjel figyelem a telt házas néző­tér csillogó gyenmefcarcait. Annáik idején valószínűleg mi is így örültünk, s így izgultunk a főhősért, hogy sikerüljön legyőznie a go­noszt. Mert az egykori élmé­nyem már csupán annyi, hogy valami szépben, vala­mi jóban, valami katharzist teremtőben volt részem. A bábszínház őszinte szín­ház, talán azért is, mert ne­ki van a legkritikusabb kö­zönsége. A gyermek ugyan­is „nem tud viselkedni”, s bátorkodik jelezni, hogyha úgy látja, a „király mezte­len”. S éppen ezért nem­igen hiszem, hogy van há- lásabb publikum a bábszín­ház közönségénél. A zömé­ben hat éven innen, mint túl lévő törzsközönség szin­te együtt él a produkcióval. A tréfán hangosan kacag, tapsol, örül a sikernek, druk­kol a gonosz boszorkány és egyéb ármányok ellen ha­dakozó királyfiaknak, jó tün­déreknek, szegénylegények­nek. Olyannyira szorít ne­kik, hogy e jó ügyekért nem sajnálnák kölcsönadni ki­csinyke erejüket. Csipkerózsikáért, s az érte eljövő, a harcot is vállaló királyfiért éppúgy izgul a jelen bábszínházába járó tí­zen inneni generáció, mint annak idején mi, vagy ko­rábban apáink. A bábszín­ház örök. Tulajdoniképpen jó leírni, hogy Miskolcon a Flórdán- ma lomban két, egymástól független bábszínházi tár­sulat is működik: a Cso­damalom Bábszínház és a Városi Bábszínház. (Utóbbi­nak — amelynek vezetője régi bábos, az egykori híres tiszalúci Tűzviiirág bábegyüt­tes alapítója, Szikora János — talán a még pontosabb megkülönböztetés érdekében szintén nem ártana valami fantázianevet felvenni.) — Bizony gyakran összeke­vernek bennünket, pedig csupán annyi a közös a két együttesben, hogy mindket­ten bábszínházát csinálunk, s hogy mindkettőnk törzshe­lye ez az épület, a Flórián- malom. Ám még itt is kü­lön időpontokban egymástól függetlenül próbálunk, s amíg a Csodamalom szom­baton, addig mi vasárnap délelőtt fél tízkor és fél 12- kor tartjuk előadásainkat. Illetve előzetes megrendelés­re péntöken is tartunk elő­adást. A miénk a régebbi együttes, 1985-ben itt a ma­lomban mi voltunk a hon­foglalók. A Miskolci Városi Báb­színház repertoárján számos darab szerepel. Évadonként általában három új bemuta­tót rendeznek. Az 1988-as esztendő első premierje a mostanában nagy sikerrel játszott Csipkerózsika volt. E vajang (pálcás) bábokkal játszott darab rendezője, egyben öreg királya, időapó­ja, Szikora János. — Társulatunk jelenleg tíztagú, szóval sokan nem Ma este a képernyőn Sárika, drágám Sándor Pál filmrendező életmüsorozatában ma este 20.05 órai kezdettel az 1971-ben készült, Sárika, drágám lát­ható, a második műsorban. E film felbecsülhetetlen értéke - túl a mű egyedi erényein hogy ezzel fedezte fel a rendező a már teljes visszavonultságban élő kiváló szí­nésznőt, Patkós Irmát - ő a filmbeli Sárika -, aki azóta már igen sok filmben játszott különböző szerepeket, való­sággal új életre kelt. A képen is őt látjuk, Kern András társaságában. vagyunk, ám annál lelkesebb társaság. Másodállásban bá- boznak, főállásban a többsé­gük pedagógus, népművelő. A Csipkerózsikában a királyt és az időapót kettős szerep- osztásiban Ferenczy Tibor­ral játszom, a királyné és a mindig jótündér Krakkom- berger Rita, Csipkerózsika Takács Annamária, a király­fi és a kavari szakács Tóth Ervin. Pipóc bolond Szabó Emese, bűbájoló tündér Ko­vács Valéria, s a napmadár Berentés Mariann. — A Városi Bábszínház Csipkerózsika előadásának bábjai külön is szót érde­melnek, .mert igazán jól si­került alkotások. S nagyon jó a darab zenéje is. — Ennek igazán örülök, annál is inkább, mert ezt már többen is megjegyezték. A bábákat a kiváló tervező- művész Lovassy László ter­vezte az egri bábszínháztól, míg a zenét Patachich Iván zeneszerző szerezte az Álla­mi Bábszínház Csipkerózsi­ka előadásának részére, s örömünkre az Állami Báb­színház engedélyezte nekünk e zene felhasználását. Egyéb­ként el kell mondanom, hogy az Állami Bábszínház­tól nagyon sok szakmai se­gítséget kapunk. — Ügy értesültünk, hogy Szikora János társulata nem csupán itt a malomban ját­szik, hanem ha úgy adódik, hívásra házhoz is megy. — Ügy igaz, ha valahová meghívnak bennünket, mű­velődési házakba, óvodákba, s akár vidékre is, a meg­hívásnak szívesen teszünk eleget. (ha) Több gondolat bánt engemet... „Általánosan kialakult vélemény, hogy a tv a legnagyobb erkölcsromboló!’ — Ez az idézet egy levélből való, amelyet egy sárospataki olvasónk írt szerkesztőségünk­nek. A levélíró — özvegy asszony — be­vezetőben azon háborog, hogy a Miagyar Televízió december végén bemutatta a Gyermek születik című tévéjátékot, Kodo- lányi János kisregényének tévéváltozatát. Ezt írja többek között: „A felnőttek tisz­tában vannak azzal, hogy keserves kínok között lát mindenki napvilágot, a szülés nehéz pillanataiban. Iskolai szünet volt, a hó hiányában a gyermekek a meleg szo­bákban, a tv előtt ültek... A tv-nézők meg vannak botránkozva azon, hogy a film nem óvodás-, iskolás-, kamaszkorú gyermekeknek készült, de sajnos bemu­tatták! Okultak, okosodtak, felvilágosítot­tak lettek a gyermekek, ez pedig elítélen­dő. A tv műsorszerkesztőségének szem előtt kellene tartani azt, melyik az a film, amelyikben erkölcstelenség nem fordul elő, látnak sok bűnügyi krimit, öldöklő filmeket, ezek nem nevelő hatásúak, de rontják a ma gyermekét.” — őszinte meghökkenéssel olvastam P. J.-né olva­sónk sorait. Legelőször a bevezetőben idé­zett megállapítása miatt. Magam igen sok­szor bírálom a Magyar Televízió műsora­it, az egyes adásokat, huszonhat évnél ré­gebben írok tévékritikát, de azt, hogy a televízió a legnagyobb erkölcsromboló, alapvetően megalapozatlan és igazságta­lan állításnak kell tartanom. Vannak a televízió adásai között gyengébbek, van­nak rosszak is. Vannak olyanok, amelyek bizonyos korosztályoknál ártalmasak; vannak, amelyek különböző társadalmi ka­tegóriáknál félreértéseket okozhatnak, rossz példát adnak. De hogy a televízió lenne a legnagyobb erkölcsromboló, ez bi­zony súlyos vád! Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a televízió nemcsak filmeket és tévéjátéko­kat sugároz, hanem ugyanez a szervezet az országban a legnagyobb és legnagyobb hatású ismeretterjesztő is. Megszámlálha- latLan-féle új ismeretet ad, sok jó adásá­val nemesen szórakoztat, s ha adásainak pozitív és negatív vonásait mérlegre tesz- szük, aligha a negatívum felé billen el a mérleg nyelve. Ami még meghökkentett a levélben: a levélíró erkölcstelenségnek ítéli a gyermekszülést. Azt hiszem, ez alapvetően téves felfogás, s ha visszagon­dol az inkriminált filmre, abban maga a szülési folyamat nem is volt látható. Sok­kal inkább arról volt szó, hogy a vagyon- osztódástól félő szülő ellenérzésekké] fo­gadta a kis jövevényt. Nem volt különö­sebben jó film a Gyermek születik, de semmiféle erkölcsrombolás nem volt ben­ne. Ami pedig lazt illeti, hogy hó hiányá­ban a gyermekek a tévét nézték, a szü­lőknek kellene gondoskodniuk arról, hogy éretlen gyerekek, akiknek erkölcsi fejlő­dését egy műtől félteni lehet, késő este az ágyban legyenek, ne a készülék előtt. Mint ahogy igen sok késő esti krimi és egyéb adás megtekintését is a családban, a szü­lőnek kell szabályozni, s nem a műsor­szerkesztőségnek. Nem tudok egyetérteni levélírónk felháborodásával, sem pedig a karácsonyi adásokkal kapcsolatos észrevé­teleivel. Nem zárkózott el a műsorszer­kesztés a hívő nézők igényeinek. kielégí­tése elől e karácsonyon sem, sőt, még az éjféli misét is közvetítette. Érthetetlen hát levélírónk mélta'tlankodása. Legkevésbé Kodolányi művétől kell féltenünk az ifjú­ságot, s magunkban kell előbb eldönteni, mi az erkölcstelen, és mi nem. S csak utána kikiáltani a televíziót sokak nevé­ben a legnagyobb erkölcsrombolónak. Kaptam egy másik levelet is, amely­nek írója előzőleg telefonon mondta el panaszát, majd írásban is közölte, és alá­írt egy nevet. A név alá pedig azt, hogy nem a valódi nevét közli, mert retorzió­tól fél. A panasza először arról szólt, hogy az egyik miskolci moziban két uno­kájával megtekintett egy nyugati kaland­filmet, a három jegyért 124 forintot fi­zetett, s ezt felháborítónak tartja. Ö nyug­díjas, ez neki drága. Ugyanakkor a mozi nézőtere eléggé foghíjas volt, tehát a mo­zivállalat a nyugdíjasnak ilyen, esetben kedvezményt adhatna. Ez persze vitatható kérdés, mondtam, forduljon a moziválla­lat igazgatójához, de a helyjegyárakat jogszabályok kötik. Aztán azt is elpana­szolta, hogy nem kap megfelelő méretű konfekcióruhát, és ha már tollat fogott, szóba hozta a narancsszállítmányok rot­hadását, meg néhány egyéb észrevételét, s azzal fejezte be levelét, hogy úgyis fal­ra hányt borsó, amit írt, majd követke­zett a valótlan névaláírás. A konkrét pa­nasz nem érdemelne különösebb szót, mert nem muszáj drága nyugati kaland­filmeket nézni. Vannak olcsóbban megte­kinthető filmek is. De az a felfogás, hogy csokorba gyűjtünk panaszokat, és ingerül­ten odatálaljuk valahová névtelenül, nem éppen tiszteletre méltó eljárás, s nem okos dolog a mozijegy árának sokallását összekeverni azzal, hogy magas beosztású vezetők meg tudják fizetni a rájuk sza­bott ruha árát. Egyébként a magát nyug­díjas bányásznak mondó „ügyfél” 2000— 2500 forintos nyugdíját emlegeti. Vagy a bányász nem igaz, vagy a nyugdíj össze­ge, vagy még sok egyéb, amit összeírt. * Nézem az ásványvizes üveget, amelyben elém tették a helyi, azaz „Borsodi vizet”. Ezt olvasom rajta: „Kerekdombi ásvány­víz, Üj Élet iMgtsz, Tiszakécske”. Egy másik napon Fonyódi víz feliratú üveget kaptam, egy harmadik alkalommal a Pa- rádi víz összetételét olvashattam a palack oldaláról. Minden alkalommal Borsodi víz volt benne. Gondolom, vándorolnak az üvegek, befogadóképességük azonos, de a rájuk írt márkanév mást és mást ígér, hiszen például a Parádinak merőben más az összetétele, mint más ásványvizeknek. (Hát még a szaga!) Eszembe jut a márka­védelem, meg az is, hátha az üvegeknek mostanában nemcsak a befogadóképessé­ge, hanem a tényleges tartalma is azo­nos ... (benctlck) Űj módszerről, általuk al­kalmazott eljárásról nyilat­kozik a rádióban egy fővá­rosi intézmény illetékese. „Sokat várunk tőle a jelen­legi kibontakozási időszak­ban” — mondja nem kis ön­elégültséggel, majd hozzáte­szi: „Éppen ezért hamarosan levisszük a területre is”. Nem sokkal ezután Miskol­con az egyik vállalat veze­tőjének szájából hangzik cl hasonló kijelentés, aki ezzel fejezi be mondókáját: „Re­Kint a „területen” méljük, sikerünk lesz vele kint a területen is”. Igen, tetszik, nem tetszik: tudomásul kell vennünk, hogy fent a magasságban van a főváros, alatta pedig a me­gyék, városok, egyszóval a „terület”. És a városok — nemcsak a nagyobbak ám, hanem a kisebbek is — ha­sonlóképpen gondolkodva szintén „kint a területen” igyekeznek megvalósítani va­lamilyen elképzelésüket. Az egész „területzsargon­ban” az az érdekes, hogy rendszerint olyanok nyilat­koznak ilyen fensőbbséges hangnemben, akik maguk is többnyire lentről — a „te­rületről” kerültek fel a hie­rarchia élére. <h. j.) Dolgozókat alkalmaznak Az Emödi „Szabadságharcos” Mg. Termelőszövetkezet felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére; autószerelő, hálózati villanyszerelő, elektroműszerész, géplakatos, víz- és központifű­tés-szerelő szakmunkások részé­re. Fiatalok jelentkezését vár­juk, elsősorban Ernőd és kör­nyéke vonzáskörzetéből. Jelent­kezni lehet a termelőszövetke­zet elnökénél, vagy az ágazat- vezetőknél. Ernőd, Kölcsey u. 10. sz. alatt. Felvételre keresünk a II. ne­gyedévben induló exportmun­kára kőfaragó szakmunkásokat. Jelentkezés részletes önéletrajz­zal „Nívós munka” jeligére a szerkesztőségbe. A B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat pályázatot hirdet: mű­szaki ellenőr és karbantartási mu nkaclőkészítö munkakörök betöltésére. Felvételi követel­mény: legalább középfokú, szak­irányú végzettség, valamint 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a műszaki osztály vezetőjénél, részletes önéletrajzzal. Cím: Miskolc. Besenyői u. 1. Tele­fon: 80-083. Nyugdíjas nehézgépkezelőt al­kalmaz gazdasági munkaközös­ség. Jelentkezni: Dinnyés Mik­lósnál, Miskolc, Lcszih Andor 23. III/3. Telefon: 61-651, este. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat közgazdasági osztálya elemző közgazdász munkatársat keres, közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzett­séggel, többéves szakmai gyakor­lattal. .Jelentkezni lehet: MIK, Miskolc, Erenyö u. 1., közgazda- sági osztályvezető. Szervezési éü belső ellenőrzési osztályunk bel­ső ellenőrt keres számviteli fő­iskolai végzettséggel. Jelentkezés helye: MIK Miskolc, Erenyö u. 1., szervezési és belső ellenőrzé­si osztályvezető. 8—10 fő kubikost, változó munkahelyre azonnal felveszünk. Jelentkezés: Villanyszerelő-ipari Vállalat 4. Sz. Szerelőipari Üzem, Budapest VII., Wesselényi Út 16. MII 139 584 Az Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum (Park) Rt. Ka­zincbarcikai Termékigazgatósága pályázatot hirdet fiatal, agilis — a menedzsermunka iránt ked­vet érző — 5—6 éves ipari gya­korlattal rendelkező szakemberek számára. Elsősorban mérnök­közgazdász, műszer-automatikai, vagy külkereskedelmi felsőfo­kú végzettségűek érdeklődésére számítunk, önálló munkavégzés, teljesítményarányos bérezés. Je­lentkezés személyesen, önélet­rajzzal az Innovációs Cent­rum (Park) Rt. Termékigazgató­ságán, Kazincbarcika, Lcpin út 1. II. emelet. Telefon: 48'll-422/45- ös, vagy a 44-cs melléken. A kcsznyéteni Szabadság Mg. Termelőszövetkezet kedvező mun­kabeosztással, most induló ba­romfiágazatába éjszakai fel­ügyelőket keres. Bérezés meg­egyezés szerint. Érdeklődni: Im- ri Gyula, baromfiágazat-vezető­nél. Az ELZFTT-CERTA Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat Sajószcntpétcri Gyár­egysége felvételre keres: okle­veles gépészmérnököket műszaki fejlesztői munkakörbe. Bérezés: a kollektív szerződésben megha­tározottak szerint, közös meg­egyezés alapján. Jelentkezés: a gyáregység személyzeti csoport­jánál. Címünk: ELZETT-CERTA Vállalat Sajószentpétcri Gyár­egysége 3770 Sajószentpéter, II. akna. Telefon: 31-222/14 mell. A Közraktározási Vállalat pá­lyázatot hirdet miskolci közrak­tárában adminisztratív vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: pénzügyi-számviteli főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői végzettség, erkölcsi bizonyítvány, s legalább 3 éves vezetői gyakorlat. A kinevezés meghatározott időre szól, alkal­masság esetén megújítható. Az adminisztratív vezető feladata: a közraktár számviteli, pénz­ügyi, munkaügyi tevékenységé­nek irányítása. Bérezés: a vég­zettségtől és gyakorlattól füg­gően, megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységének ismer­tetését, évi jövedelmének meg­jelölését. A pályázattal kapcso­latban részletes felvilágosítást a közraktárvezető ad a (4G)-38-l29-cs és a (4G)-15-663-as telefonszámon. Pályázatukat a megjelenéstől számított 15 napon belül küld­jék meg a vállalat személyzeti vezetőjének, cím: 1075 Budapest VII., Wesselényi u. 4. sz. A Borsodi Vegyi Kombinát felvételre keres szoftveres gya­korlattal és felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakembere­ket, vegyipari technológiák fo­lyamatirányító számítógépes üzemvitelének és szoftver kar­bantartásának ellátására. Mun­kabér a kollektív szerződésben rögzítettek alapján, megállapo­dás szerint. Lakást az igényjo- gosultságnak megfelelően bizto­sít a vállalat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, a Borsodi Vegyi Kombinát sze­mélyzeti és oktatási főosztályán, Kazincbarcika, Bolyai tér 1.

Next

/
Thumbnails
Contents