Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1988. február 29., hétfő Elszántan, bizakodva... (Folytatás az 1. oldalról) közvetlenül a saját javuk, hanem az állattenyésztés fejlesztésére szavazták meg. Hittek-e egységesen abban, hogy az állattenyésztés beruházásai majdan jól megtérülők lesznek? Mindenesetre tény, például tavaly a 82 millió forintot meghaladó beruházási összegből jócskán élvezett az állattenyésztési főágazat. Am az is látható, hogy a pénz felhasználását komoly, elemző munka előzte meg. Majd átépítés, divatos szóval élve, szerkezetváltás. Az 1985-ben kidolgozott koncepció lényege, hogy az állattenyésztés szerkezete állománycsoportonként úgy változzon meg, hogy a szövetkezet . rendelkezésére álló feltételek és fejlesztési lehetőségek összhangjában, gazdaságosan lehessen termelni. Ennek eredményeként Ahogy az ember elhagyja a pingyomi domboldalakat, ahol a kiskertek ezerszínű parcellái hirdetik a városlakók új mozgalmát, Kis- győr előtt erdők közé szalad az út. Zöld „út” vezet immáron Harsányba, hiszen a dombokat övező fenyveseket, tölgyeseket tíz év alatt telepítették, s ez a zöld szín már mutatja, hogy éveken keresztül ez a termelőszövetkezet eredményesen dolgozott, hiszen arra is volt ereje, hogy környezetét újra formálja. Choma Tivadar, a Harsányi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke olyan hét évről számolhatott be tagságának, amelyre megyénkben kevés a példa. A kedvezőtlen adottságok, mostoha éghajlati, természeti feltételek itt eleve behatárolhatnák a termelést, mert még átlagos évben sem lehet a mezőgazdasági alap- tevékenységből megélni. Jól bizonyítja ezt az elmúlt év is: — Milliókba kerülő talaj- védelem ellenére, a kedvezőtlen időjárás óriási károkat okozott. Csak az őszi búzánál, — amely a legnagyobb területen termesztett árunövényük — hárommillió forint volt az eredménykiesés. Ez már önmagában megpecsételte a növénytermesztés sorsát! Az aszály másik két fontos kultúrájuk árbevételét is csökkentette. Tavaszi árpát, bár technológiailag kifejezetten sörárpának termesztették, csak takarmányként tudták eladni, ez újabb egymillió forinttal kisebb bevételt jelentett. A zöldborsó, amelyre évekkel ezelőtt a termelőszövetkezet szakosodott, 3,2 tonna hektáronkénti hozam helyett, csak 2,2 tonnát adott, így a várt 800 ezer forint jövedelem helyett 500 ezer forint veszteséget okozott. Hasonlóan kedvezőtlenül alakult a kép a többi termesztett növénynél, de még a takarmánytermesztésben is, hiszen példa nélküli magas áron tudták átadni az állattenyésztésnek a szálas, s tömegtakarmányt. Az állattenyésztésben, bár a 4500 literes tehenenkénti tejhozamot 130 literrel sikerült túlteljesíteni, a megdrágult etetés miatt egymillió forinttal csökkent az árbevételi terv. Ehhez az ágazathoz szorosan kapcsolódik a háztáji integráció, amelynek keretén belül 9 millió forintnyi termék felvásárlását, továbbértékesítését bonyolította a közös gazdaság. A nyereség itt minimális. De a fő cél nem is a jövedelem fokozása, hanem, hogy a területükön élő kistermelők termelési kedvét és értékesítési biztonságát fenntartsák, s felkészüljenek egy szélesebb körű kistermelői ágazat kialakítására, amely már jelentősebb nyereség elérését is lehetővé teszi. csökkent a szarvasmarhaállomány, a veszteséges marhahizlalást felszámolták, s csak a tejtermeléssel, illetve a tehenek utánpótlásához szükséges növendéknöveléssel foglalkoznak. A sertésállomány a sajóecsegi sertéstelep rekonstrukciója révén a szétszórt és gazdaságtalanul üzemelő telepekről most már korszerű és eredményesen gazdálkodó telepre koncentrálódott. S az eredmény? Nos, az állattenyésztés veszteségtermelése már 1986-ban megszűnt, mi több a tevékenység nyeresége egy esztendő alatt megötszöröződött. A harmonikusan egymásra épülő mezőgazdasági és ipari tevékenységek talaján a borsodsziráki kollektíva akár a 70 millió forintos nyereség elérését sem tartja a jövőben lehetetlennek. Az alapozáshoz az idén közel 76 A szövetkezet az elmúlt esztendőkben tudatosan olyan szerkezetet épített ki, amely minimális beruházás mellett, a maximális nyereség lehetőségét rejti magában. Az első eredmények hét évvel ezelőtt születtek. Abban az évben, amikor a fővárosban, s helyben kialakított ipari üzemágak termelni kezdték azokat a forintokat, amelyeket a kedvezőtlen adottságokból adódó mezőgazdasági szerkezet nem tudott biztosítani. Természetesen nem mindig kísérte siker az ipari szolgáltató részlegek működését. De a termelőszövetkezet vezetősége rugalmasan alkalmazkodott a piaci változásokhoz, több ágazatot szüntetett meg (abban a pillanatban, amikor nyereségük kérdésessé vált, több újat hozott létre), mindig alkalL mazkodva a szabályozórendszerhez, s azok elvárásaihoz. Az elmúlt évben ezek a nyereségteremtő részlegek 19,5 millió forinttal járultak hozzá a szövetkezeti nyereséghez, amelyből több mint tízmilliót a budapesti ipari főágazat biztosított. Jelenleg 265 partnervállalattal van kapcsolatuk. A munka nagyságára és szerteágazó voltára jellemző, hogy ebből a számból mintegy 30 vállalat az, amelyik a 3 millió forint értékű megrendelést meghaladja. Így további 235 partner a 10 ezer forintos nagyságrendtől a 2 millió forintig, változó tételben veszi igénybe a szolgáltatásaikat, s elképzelhető, milyen szervezettséget, adminisztrációt kíván az elszámolások pontossága érdekében. Bár kétségkívül, a fővárosi bedolgozói rendszer az, amely a legtöbb nyereséget hozta, nem mondanak le a helybeli ipar ápolásáról, bővítéséről, hiszen parképítéstől kezdve, a színesfém- és vashulladékgyűjtő tevékenységen át, a papírkiszerelésig, sok mindennel szolgálják a lakossági, népgazdasági igényeket. A harsányi Petőfi Termelőszövetkezet kevesebb nyereséget ért el ugyan, mint az előző években, de a 13,5 millió forintos jövedelem így is tiszteletre méltó. Mert az eredmény nemcsak a kedvezőtlen időjárás, annak hatása miatt csökkent, hanem egyéb okok is befolyásolták. Okosan kihasználva az állami szabályozás adta lehetőséget, több mint 2,3 millió forintot tartottak a termelési adóból vissza, amit az érdekeltségi alapba helyezve, adózatlan fejlesztést biztosít a termelőszövetkezetnek. Az elmúlt hét esztendő sikereinek egyik fontos tényezője, hogy a termelőszövetkezet a megtermelt eredményének egy részét, banki úton forgatta meg. Elhelyezett tőkéje után, az állam által kibocsátott agrárkötvény után 360 millió forintos beruházás megvalósítását tervezik, amelynek keretében javult az alaptevékenység, illetve az ipari ágazatok munkakörülményei, s természetesen emelkedik a technológiai színvonal. A tavalyi gazdálkodásuk nyomán kereken 42 millió forintos nyereséget mutatott ki a borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet mérlege. Az idei cél az ennél is magasabb eredmény elérése. Szirákon bizakodva tekintenek a jövőbe. Honnan ez az optimizmus? Az elnök egyszerűen fogalmaz. Ebben a termelőszövetkezetben fennállása során soha nem termelődött veszteség, s a tagok, alkalmazottak szorgalmát, elszántságát ismerve, nem termelődhet. Balogh Andrea ezer forinttal, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek által létrehozott kölcsönös támogatási alapnál lévő betét- állomány után 126 ezer forinttal, valamint a gazdasági társulások finanszírozásából adódó összegek az elmúlt évben meghaladták az 1,3 millió forintot. Ugyancsak kedvező irányba módosította a szövetkezet eredményességét az Unicornis kisszövetkezettel való együttműködés, amely az eddig használaton kívüli épületek díján túl, 150 ezer forint eredményhez juttatta a szövetkezetét. Az elmúlt évhez viszonyítva több mint 10 ezer forintot sikerült javítani az egy főre eső termelési értéken, ami lehetővé tette a dolgozók magasabb fizetését. A harsányi termelőszövetkezet jelenlegi szerkezete megyénkben továbbra is eredeti modell. Hiszen nemcsak a termelésből származó árbevétel határozza meg a nyereség nagyságát, hanem az a pénzügyi (banki) szerkezet, amely, mint elektromos vezetékeknél a biztosíték, itt is betölti akár a jövedelem-mérséklő, akár -növelő szerepét. Harsány eredményeit ennek a hétéves, következetes munkának tükrében kell megvizsgálnunk, s értékítéletet róla mondanunk. Kármán' István Hiúsági parlament a MÁV Járműjavítóban Az elkövetkejzendő napokban, heteikben mind több intézményben, üzemben rendeznek ifjúsági parlamenteket, mélyeken a termelési eredmények értékelésén túl terítékre kerülnek a fiatalok munkahelyi körülményei, termelésben betöltött szerepük s nem utolsósorban erkölcsi és anyagi megbecsülésük. Hasonló rendezvényre került sor az elmúlt héten pénteken Miskolcon, a MÁV Járműjavító Üzemében is. A fiataloik képviseletében megjelent küldöttek elsőként jelentést hallgattak meg a legutóbbi parlament óta eltelt időszakról, az Ifjúsági Törvény helyi végrehajtásának tapasztalatairól. A beszámolóban többek között elhangzott: az ifjúsági parlamentek jelentős szerepet töltenek' be a járműjavító életében is. Ezt az .is alátámasztja, hogy az üzem létszámának jelenleg mintegy 33,9 százaléka a fiatal, s így az üzem gazdasági és társadalmi életének alakításában nagy szerepűik van. Éppen ezért az üzem gazdasági, párt-, és szakszervezeti vezetése megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúságra, az Ifjúsági Törvényben foglaltak megvalósítására. A fiatalok pályakezdése és munkahelyi beilleszkedése kapcsán megfogalmazódott: a vezetés nagy hangsúlyt fektet erre a területre, hiszen tapasztalat, hogy a végzett fiataloik járatlanok a gyakorlati életben, a helyi technológiai ismeretekben. Megtartásúik érdekében anyagi támogatásban is részesítik a munkába állókat. Külön hangsúlyt kapott a szakmai képzés, a továbbtanulás, amely szintén fontos eleme a gazdasági munka eredményesebbé tételének. A beszámoló külön kitért a fiatalok termelőmunkában való részvételére, amely összességében jónak mondható. A hiányosságok elsősorban a kezdeményezőkészségben lelhetők fel. A beszámolóhoz Fülöp Péter igazgató fűzött szóbeli kiegészítőt, majd az ezt követő vitában tízen mondták el véleményüket. Elsősorban az érdekeltség, a műszaki fejlesztés színvonala, a lakáshelyzet került szóba. Végezetül a küldöttek elfogadták az ifjúsági pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolót és az 1990-ig, a feladatokat meghatározó helyi intézkedési tervet.-csRitka, szép ünnepélyre kerüli sor az elmúlt hét végén a Beton- és Vasbetonipari Müvek Alsózsolcai Gyárában. Egy gyár életében is ritkán fordul elő, hogy férj és feleség egyszerre menjen nyugdíjba. Egy ilyen ünnepségre került sor a gyár éttermében. Csirinyi Andrást és feleségét búcsúztatták, nyugdíjba vonulásuk alkalmából. Ezen a bensőséges ünnepségen megjelentek a gyár vezetői, valamint a házaspár munkatársai. Csirinyi András és felesége együtt fél évszázadot dolgozott a gyárban. {-czó) Ismét eredményesen Harsányi hét bő esztendő Karman István Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy Kármán István, lapunk munkatársa, 36 éves korában, váratlanul meghalt. Szombaton reggel kapta a hírt a kórházból felesége haláláról. Vasárnap reggelre ő is követte!... Tudtuk róla, hogy egészségileg nincs rendben, de ő nem kímélte magát, hivatását, szakmáját rajongásig szerette. Haláláig dolgozott. A mai lapunkban is közöljük tudósítását a harsányi termelőszövetkezet zárszámadásáról. Róla elmondhatjuk: beleszületett az újságírásba. Édesapja is újságíró, szerkesztő volt, aki évekig vezette a Magyar Távirati Iroda megyei kirendeltségét. Kollégánk, Kármán István 1952-ben született, s fiatalon távozott közülünk. Növény- termesztő üzemmérnöki diplomájával 1973-ban az ongai Petőfi Termelőszövetkezetben kezdte pályafutását, de még ugyanabban az évben lapunk munkatársa lett. Mindvégig a mezőgazdasági rovatban dolgozott. Hozzáértő írásaiért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. Kiváló íráskészséggel, elkötelezett politikai hitvallással művelte a szakmát. Szenvedélyesen szerette a mező- gazdaságot és az újságírást. Színes riportjai, harcos vállalkozó szellemű publicisztikai írásai többé már nem gazdagítják az Észak-Ma- gyarországot. Munkatársunkat, barátunkat vállalatunk saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. Észak-Magyarország Szerkesztősége Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat Fűtésről, Bőreikén A napokban tartotta idei első ülését a Kazincbarcikai Fogyasztók Városi Tanácsa, melyen a távhőszolgáltatásban tapasztaltakról tárgyaltak. Olyan kérdésekre is választ kerestek az illetékes szakemberektől, hogy: hogyan ellenőrzik a panasz- bejelentéseket; milyen általános szabályok vonatkoznak az egyes bejelentett hibák megszüntetésének idejére, jelenthet-e nyereséget a vállalatnak az enyhébb téli időjárás, vagy az előírtnál alacsonyabb hőfokú fűtés biztosítása? A tájékoztatóból kitűnt, hogy meglehetősen nagy a lakossági panaszok száma, de azok jó része megalapozatlannak bizonyul. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Távhőszolgáltató Vállalat kazincbarcikai üzemegységének dolgozói 24 órás ügyeletet látnak el, és a panaszokat erre a célra rendszeresített hibabejelentési naplóban rögzítik, mely tartalmazza a bejelentés sorszámát, a hiba okát, nevet, lakcímet és a lakásba bejutás időpontját. A fogyasztók tanácsának tagjai arról is tájékoztatást kaptak, hogy az elmúlt évben 652 esetben kellett a Távhőnek végrehajtási eljárást kezdeményeznie, melynek összege közel 647 ezer forint volt. Jellemző ugyanis, hogy havonta 150—200 fogyasztó nem fizeti ki számláját, és sok a többéves tartozás is. Uj városi MHSZ-titkár Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhelyen a Magyar Honvédelmi Szövetség városi vezetősége kibővített klubtitkári értekezletet tartott, amelyen a vezetőség tanácsadó testületének tagjai is részt vettek. Skapinyecz Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára szintén megjelent és felszólalt a megbeszélésen. Éles Gábor alezredes, a szövetség megyei titkára bejelentette, hogy a városi vezetőség élén személyi változás történt. Mivel a titkárt, Karajz József századost a szövetség megyei gépjárművezető-képző iskolája vezetői tisztébe helyezték, utódjául, az illetékes szervek javaslatára, Belföldi Istvánt, a városi pártbizottság politikai munkatársát nevezte ki az MHSZ főtitkára. T. I. A MEZŐKÖVESDI VÁROSI TANÁCS V. B. CSOPORTOS KORSZERŰ ÉS TELEPSZERŰ TÖBBSZINTES LAKÁSOK ÉPÍTÉSÉRE ALKALMAS, közművesített telkeket kínál megvételre A MEZŐKÖVESDI EGRI ÚTI LAKÓTELEPEN. Érdeklődni, valamint telekvásárlási kérelmet benyújtani a városi tanács vb városfejlesztési és -üzemeltetési osztályán, Mezőkövesd, Tanács- köztársaság u. 92. szám alatt lehet.
