Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 12., kedd Moszkva—kabuli együttműködés A Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szakértői delegációt küldött Afganisztánba, hogy a helyszínen tisztázzon néhány, a Moszkvából Kabulba irányuló áruszállításokkal összefüggő gyakorlati kérdést. A küldöttség hétfőn indult el Moszkvából. Harminc éve van érvényben a két főváros sokoldalú együttműködésére vonatkozó Jakab Sándor elnök vezetésével hétfőn Kairóba utazott a Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége. A delegáció az egyiptomi fővárosban részt vesz az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezete elnökségi ülésén, amelyet a szervezet megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendeznek. A tanácskozáson a résztvevők megvitatják a szervezet három évtizedes tevészerződés. E szerződés keretében Moszikva mindenekelőtt építőipari műszaki berendezéseket és alapanyagokat szállít az afgán fővárosba, így járulva hozzá annak fejlesztéséhez. A két főváros együttműködése a tervek szerint ez évtől új elemmel bővül: közvetlen gazdasági kapcsolatok létesülnek moszkvai, illetve kabuli vállalatok között. kenységének tapasztalatait, a további feladatokat. Napirendre kerülnek a válság- övezetek megszüntetését, a faji megkülönböztetés és a neokolonializmus felszámolását, a béke ás a biztonság megteremtését szolgáló amti- imperialista szolidaritás feladatai is. A tanácskozás további fontos feladata a szervezet soros, VII. kongresz- szusának előkészítése. (MTI) Plenáris tárgyalással folytatódott hétfőn Varsóban a lengyel—NSZK külügyminiszteri találkozó. Hans- Dietrich Genscher Marian Orzehowski lengyel külügyminiszter meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba. A vasárnapi négyszemközti eszmecsere után, hétfőn a szakértők bevonásával folytatódott a véleménycsere, amelynek vezető témája a két ország viszonya, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. A két külügyminiszter áttekinti a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, elsősorban az európai biztonság, a leszerelés és a kelet—nyugati párbeszéd problémakörét. Genscher a délelőtt folyamán megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját és ellátogatott egy evangélikus templomba. Délután találkozik Roman Malinow- skival, a lengyel Szejm elnökével, Zbigniew Messner miniszterelnökkel és az államtanács elnöke mellett működő konzultációs tanács tagjaival. Szolidaritási delegáció utazott Kairóba Szovjet pszichiátria Kezesség a kezelésért Látszólag azzal kezdődött minden, hogy Marina Prisz- tavka megőrült. Helyesebben azzal, hogy ezt megírta a Komszomolszkaja Pravda. Amiből kiderdült: Marina valójában nem elmebeteg, csak a munkahelyén nem tudta tartani a száját. Folyton ágált valami ellen, s óhatatlanul belegázolt ezzel főnökei büszkeségébe is. Azok megunván, eldöntötték, hogy őrült. „Kórisméjüket” sajnos sikerült elfogadtatniuk azokkal is, akiknek valóban az a feladata, hogy eldöntsék, ki elmebeteg, ki nem, mégpedig felelősen, becsülettel, orvosi esküjükhöz híven, vagyis a pszichiátereknek. Marinát elmegyógyintézetbe zárták, és az eset „modellértékűvé” lett abban a leleplezésben, amely bejárta a világsajtót. Már nem Marina Prisztavka esetéről volt szó, hanem az ügyek nyilvános kezelésének határairól, a glasznoszty próbájáról, a valóban meglévő társadalmi problémák legőszin- tébb feltárásáról. Ezért fontos kijelenteni, hogy azi eset kapcsán a glasznoszty győzedelmeskedett. Megjelentek levelek, amelyek más visszaélésekről, egyes szovjet elmegyógyintézetekben uralkodó áldatlan állapotokról számoltak be, néha krimibe illő részletekkel. Az illetékesek ugyan cáfolni próbálták, s azt bizonygatták, hogy az ilyesmi a lehető legritkábban fordul elő. A szovjet pszichiáterek többsége magas szakmai színvonalon, felelősséggel és emberséggel végzi munkáját — mondták, s hihetőnek tűnt: ezek az esetek nem jellemzőek. De előfordulnak, nem lehetett tagadni. S ez számuktól függetlenül nyugtalanító, felháborító. A nyugati sajtóban szüntelenül visszatérő téma, hogy a Szovjetunióban zárt intézetekben tartják a „politikai foglyokat”, a másként gondolkodókat. Ezekhez az állításokhoz az adott alapot, hogy a büntetőtörvénykönyvbe ütköző súlyos cselekményt elkövetett ön- és közveszélyes elmebetegek kényszergyógykezelése a szovjet belügyminisztérium alá tartozó gyógyintézetekben folyt. Ezek váltak a „rémségek kastélyaivá" egyes elbeszélésekben, de a valóság sem volt sokkal ró- zsásabb: a visszaélések, jogsérelmek tények, amelyeket sokáig az elhallgatás leple borított. Azután a visszahatás: a minap a Pravdából lehetett megtudni, hogy Agabek Szultanov professzor, az orvostudományok doktora, Azerbajdzsán fő igazságügyi elmeszakértője — a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség kezdeményezésére — fegyelmit kapott „nem objektív” szakértői véleményért. „Betegnek” minősített egy bűnözőt, aki ugyan valóban beteg volt, de az ügyész szerint nem, csak a szakértő minősítette annak pénzért, hogy a büntetést elkerülni segítse. Az eset azt volt hivatva tanúsítani, hogy mára már minden pszichiátriai döntésről feltételezik: önkényes vagy korrupt. S ebben a helyzetben, ezen a ponton hozták nyilvánosságra: a Legfelsőbb Tanács Elnöksége1 útmutatót hagyott jóvá, amely a törvény erejével intézkedik a pszichiátriai gyógykezelések rendjéről, az elmebetegek jogairól, a gyógyintézetek és az orvosok felelősségéről. Az új jogszabály meghatározta, hogy milyen körülmények esetén és milyen biztosítékokkal lehet elmebeteg személyeket gyógykezelésre utalni. Garanciákat kötött ki arra az esetre, ha az orvos hibásan állapítaná meg a betegség jellegét, visszaélne helyzetével. Meghatározta -egyebek között azokat a feltételeket, amelyek esetében a közveszélyes személyeket azonnal gyógyintézetbe kell és lehet szállítani. Kimondja azt is, hogy a kezelés alatt állók, rokonaik, vagy jogi képviselőik bíróságnál fellebbezhetnek az elmegyógyintézetek főorvosai, orvosbizottságai döntései ellen. Ilyen esetekben szavatolja számukra az ügyvédi segítséget. Az elmegyógyintézetek tevékenységét a Szovjetunió Főügyészségének felügyelete alá helyezték. (MTI) Véget ért a grafikai biennale A szokásosnál hosszabb ideig, mintegy másfél hónapig tartott nyitva a 14. alkalommal megrendezett Miskolci Országos Grafikai Bi- ennále, amely most zárta be kapuit. Az eltelt időszak alatt mintegy 3500 művészet iránt érdeklődő látogató tekintette meg a hazai sokszorosító grafika kereszt- metszetét bemutató tárlatot. A Galéria azonban nem sokáig marad zárva. Alig egy hét múlva, január 18-án nyílik az év első kiállítása. A „nyitó tárlaton” az „újra felfedezett” Tornyai János alkotásaiból nyílik kiállítás. Az anyagot a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria anyagából történt válogatás mellett a közelmúltban a művész lakásának tatarozása során a padló alatt talált képek alkotják. Ezek most kerülnek először a miskolci közönség elé. A Galéria kiállításainak zömét az idén a képzőművészeten belül a festészet bemutatására szánják. A 11 tárlat közül hét alkalommal a festészet műfaja kerül bemutatásra, köztük a szentendrei fiatalok közül ef Zámbó István, Szirtes János és Lugossy László közös tárlata. Láthatja majd a közönség a Kőszegen élő és alkotó festőművész, Bartha László életmű-kiállítását is. Bemutatkozik a miskolci közönségnek júliusban nyíló kiállításával V. Ny. Karba- kov, vologdai festőművész, aki többször járt Miskolcon, a két testvérváros közötti művészcsere során. A festészeti tárlatok mellett természetesen a képzőművészet más ágai is bemutatkozási lehetőséget kapnak. így a grafikusok, akik közül nagy érdeklődés előzi meg Feledy Gyula Kossuth- díjas tárlatát. Lesz fotókiállítás is és bemutatják a Herman Ottó Múzeum nép- művészeti válogatását. Az idei kiállításokat a hagyományos Téli tárlat zárja, decemberben. Fejlesztik a postaszolgálatot (Folytatás az 1. oldalról) több százezres példányát lesz képes csomagolni, megcímezni és elküldeni az új hírlapközpont. A beruházás teljes értéke 1,1 milliárd forint, ebből az idei munkákra 240 milliót fordítanak. Hamarosan megkezdődik a központ bővítésének tervezése: az elképzelések szeriint a levél- és csomagfeldolgozás is itt koncentrálódik majd. Központi postapályaudvart építenek, amely valamennyi hazai postavonat kiinduló, illetve érkezési állomása lesz. A teljes beruházás hárommilliárd forintot igényel, és várhatóan 1992-ben készül el, az idei tervezési munkákra 40 millió forintot szánnak. Ez év tavaszán hirdetnek versenytárgyalást a 72-es számú (a Keleti pályaudvar mellett lévő) postahivatal Toshiba levélfeldolgozó berendezésének pótlására. A gép az idén lesz tíz esztendős, egyre nagyobb hibaszázalékkal dolgozik. A posta vaiiamivel korszerűbb, de hasonló teljesítményű levélfeldolgozót kíván beszerezni, olyat, amely kézzel és géppel írt számjegyek olvasására egyaránt alkalmas, s óránként 60 ezer levelet képes szétosztani az irányítószámoknak megfelelően. A tervek szerint az új gépet két év múlva állítják üzembe. Pécsett az idén kezdik meg a pályaudvar melletti postai feldolgozó üzem teljes rekonstrukcióját. Az elkövetkező hónapokban a közművek és az útcsatlakozások kiépítése adja itt a legnagyobb munkát. Több új nagy postahivatal építését fejezik be, egyebek között Budaörsön, Debrecenben a tócoskerti lakótelepen és Győrben adnak át korszerű hivatalt, s befejeződik az egri posták rekonstrukciója is. Hazai gyártású mikroszámítógépeket vásárolnak, amelyekkel gyorsítják az ügyfelek kiszolgálását és egyszerűsítik a belső ügyviteli feladatokat. A postai dolgozók munkájának köny- nyítésére hasznos kisgépeket szereznek be, amelyek egyebek között fémpénz és bankjegy számlálására, érmetekercselésre alkalmasak. Üj hírlappavilonok tervezésére, városképbe illeszkedő paviiloncsalád kialakítására 35 millió forintot fordít a posta. Fokozatosan kicserélik az igen rossz állapotban lévő levélszekrényeket. Az Eltex Kisszövetkezet gyártja az új műanyag postaládákat, melyek hőre és ütésre nem érzékenyek, kopásállóak, piros színüket tartósan megőrzik, javítást, karbantartást szinte alig igényelnek. Az idén ezerötszázat szerelnek fel. (MTI) Az építőipar idei tervei (Folytatás az 1. oldalról) 16 ezer lakást korszerűsítenek szervezetten. A népgazdasági beruházások a múlt évi élénkülést követően az idén mérséklődnek. Űj nagyberuházás nem kezdődik, de tervezési és előkészületi munkákra, főként a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban jelentős összeget irányoz elő a terv. Több nagyberuházásnál csökken az építési munka üteme, ugyanakkor — az államközi szerződéseknek megfelelően — gyorsul a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. A vállalati beruházások összege várhatóan a tavalyi szinten marad, de ezen belül nő a gépbeszerzés, és csökken az építés aránya. A korábbinál kevesebb jut a nem termelő beruházásokra. A tavalyinál 500-zal kevesebb, összesen 1400 általános, szak- és középiskolai tanterem létesítésére nyílik lehetőség, de ennek egy részét más funkciójú épület átalakításával állítják az oktatás szolgálatába. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésében a kórházi rekonstrukció, valamint a gép- és műszerállomány és a szociális otthonok bővítése kap elsőbbséget. így kórházi ágyból a tavalyinál 40 százalékkal többet, összesen 1700-at létesítenek, s a szociális otthonok helyeit a múlt évi 900-zal szemben várhatóan 1600-zal növelik. (MTI) A mesterséges megtermékenyítés jogi szabályozása A mesterséges úton történő megtermékenyítés jogi szabályozását javasolta Bodnár Zoltán, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanársegédje a Magyar Tudományos Akadémián nemrég megvédett kandidátusi értekezésében. Megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe vehetnek a majdani jogszabály megalkotásánál és válaszolt a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos etikai kérdésekre. Mindenekelőtt azt fejtegette: jogosult-e a tudomány arra, hogy mesterséges eszközökkel befolyásolja a humán reprodukció természetes rendjét? A hazai és a külföldi orvostudományi kutatások eredményeire hivatkozva megállapította: indokolatlan az az érv, amely szerint erkölcstelen a meddőségnek ez a gyógykezelési módja. E beavatkozások miatt nem pusztul el több embrió, mint amennyi a természetes megtermékenyülésnél. Kedvező hatásúak azért is, mert mentesítik a házastársakat a meddőségnek és következményeinek a terhétől. A mesterséges ondóbevitelt, amelyet 1942 óta alkalmaznak országunkban, miniszteri rendelet szabályozza ugyan, azonban szükségessé vált annak a kiegészítése. A szervezeten kívüli megtermékenyítést 1985- ben kezdték meg gyógykí- sérletkénl, s eddig nem szabályozták. Emiatt máris adódhatnak jogi konfliktusok, a mielőbbi szabályozás tehát fontos lenne. Indokolt megfogalmazni az ilyen típusú kísérlet személyi és tárgyi feltételeit és létrehozni e kísérletet koordináló, ellenőrző tudományos bizottságot. A mesterséges megtermékenyítés csakis az érintettek megfelelő formában kinyilvánított hozzájárulásával lehetséges. Az ivarsejt- és az emb- riódomáció főbb szabályai között említette meg a szerző: donor csak az a nagykorú, teljesen cselekvőképes személy lehet, aki az előírt egészségügyi követelményeknek megfelel, s akitől megtermékenyítésre alkalmas egészséges ivarsejt nyerhető. Az ivarsejt- vagy embrió-adományozás az érdekelt donorok és recipien- sek akaratától függően történhet közvetlen módon, avagy az anonimitás megtartásával közvetetten. Az ivarsejt, valamint a megtermékenyített petesejt vagyoni értékű. Az utódok nemzéséhez való jog azokból a nemzetközi jogi dokumentumokból és alkotmányos normákból eredeztethető, amelyek az emberi szabadságjogokat szabályozzák. Az államnak nem áll jogában megfosztani a beteg, meddő személyeket azoktól az orvosi eljárásoktól, amelyekkel gyermekhez juthatnak. A pótanyasággal kombinált mesterséges megtermékenyítés eseteiben a terhesség kihordására irányuló szerződés tárgya nem a megszülető gyermek, hanem a pótanya sajátos, méhen belüli szolgáltatása. Bár ez az eljárás rendkívül összetett problémákat vethet fel, engedélyezése vagy tilalma- zása nem jogi, hanem etikai kérdés. A szerző álláspontja szerint donorspermá.val végzett mesterséges ondóbevitel esetén a születő gyermek jogi apja az anya férje. A szervezeten kívüli megtermékenyítésnél a jognak az anyaságot nem mint tényt, természeti bizonyosságot, hanem mint jogi vélelmet kell megfogalmaznia. Eszerint a gyermek anyja az a személy, akinek petesejt- jéoöl a gyermek származik, így a genetikai anya egyben a szülészeti anya. Ki kell viszont zárni annak a lehetőségét, hogy a genetikai anya — a petedonor — megtámadhassa a szülészeti anyára nézve fennálló anyasági vélelmet. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták: a mesterséges úton történő megtermékenyítés jogi szabályozására vonatkozó .javaslatok figyelemre méltóak, s az egészségügyi törvény korszerűsítésének előkészítésekor mérlegelik majd ezeket. (MTI) A TSZKER MISKOLCI TERÜLETI KÖZPONTJA értesíti t. Partnereit, hogy az ALKATRÉSZ-FORGALMAZÁSI és a GUMIFORGALMAZÁSI ÁGAZAT elköltözött. ÚJ CÍMÜK: Alkatrész-forgalmazási Ágazat: Miskolc, Csaba vezér u. 137., Telefon: 60-960 Gumiforgalmazási Ágazat: Hejőcsaba-Nádasrét, Miskolc, Tallér u. 33. Telefon: 62-936 Genscher Varsóban
