Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

1988. január 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az eszkimó és a fóka A bejáratnál, a lépcső al­ján még ott áll a fel­díszített 'karácsonyfa. Olyan gyakran éri az utcáról beáramló jótékony hűvös le­vegő, hogy alig hullatja a leveleit. Ä folyosókon tisz­taság, az igazgatói titkárság már a méreteitől is elegáns, csakúgy mint az igazgató exkluzívan, és ami lényeges, nagy-nagy gonddal berende­zett munkaszobája. Hogy mennyire nem ön­célú ez a ikis környezeti le­írás. az a Borsod Megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatójával, Káli Sándorral folytatott beszélgetésből ki­derül. — Milyen volt ,az elmúlt év? — Sikeres. Feltétlenül si­keresnek kell értékelnünk, hiszen erősen szűkülő piacon növelni tudtuk az árbevéte­lünket, és a nyereségünk is eléri a tavalyelőttit. Ebből a megállapításból természet­szerűleg következik, hogy nagyon meg kellett dolgoz­nunk ezért a pénzért. A klasszikusan szép tervezői feladatokból alig jutott ne­künk 1987-hen; nem nagyon tervezhettünk szűz területen pompás épületeiket. Meg kel­lett elégednünk az ipari, mezőgazdasági csarnokok ter­vezésével, a bővítési és fel­újítási munkákkal. Az ilyen feladatok nemigen dobog­tatják meg az építészterve­zők szívét. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ezek a tervek könnyedéb- ben készülnek, sok esetben bizony igen nehéz szakmai feladványok, melyek megol­dásához alapos tudás szük­ségeltetik. — A rendelkezésre álló beruházási összegek is meg­kötik a tervezők .kezét .. . — Hogy sztereotipen fo­galmazzak, minden rosszban van valami jó: a vállalatok és gazdaságok anyagi hely­zete még mindig jobb, mint a tanácsoké. Ésszerűen gaz­daságos terveket várnak tő­lünk, nem a feltétlenül leg­olcsóbb megoldásokat szor­galmazzák, olyanokat, ame­lyek a használhatóság rová­sára is mehetnek. De fölös­leges ezekről a dolgokról so­kat beszélnünk, olyan évek előtt állunk, hogy örülünk, ha bármilyen munkánk lesz. A legkisebb feladatokat is boldogan vállaljuk. — Az építési készség csök­kenésére ,gondol? — Arra és a szakmai kon­kurencia izmosodására. Mis­kolcon nyolc tervezőválla­lat, iroda működik. Mi, nyol­cán még csak megélnénk Jövőtervezés a Bor sód terv néi egymás mellett, ha olyan protekcionista légkör ural­kodna a mi megyénkben is, mint másutt. Ide sorra jön­nek a nagy, fővárosi terve- zővállalatok, a KÖZTI például Kőkapura tervezett egy ap­rócska épületet. Nagyválla­latnak egy ilyen kis munka nem jelent annyit, mint pél­dául nekünk jelentett vol­na. Miin'ket viszont nem en­gednek be más megyékbe, meri mindenütt védik a he­lyiek érdiekeit. — A verseny csak előbb­re viheti az ügyet... — Ez így van. Mi sem mondunk mást. Legyen ver­seny, de ne érvényesülhes­sen a nagy- és a kishal szindrómája. És ha már ver­senyről beszélünk és építő­iparról, ugye, ne csak a ter­vezőik között legyen most már valóban vérre menő verseny, .hanem az alapanyag- gyártástól kezdve végig. Ne­künk és azt hiszem, más ter- vezővállalatnaik is keserű ta­pasztalataink vannak a mo- nopolhelyzelben levő szolgál­tató vállalatokkal. Néhányan már hatóságot játszanak, a tervezőknek könyörögniük kelt egy nyomvonal kijelölé­séért. — iB eszélgetésünk eddigi részéből az is ikiderül, \hogy a Borsodtervnél laggódnak a jövőért. — Most, araikor a gazda­ság és a politikai intézmény­rendszer átalakul, a tervező- vállalat belső rendjét is át kell alakítani. A hagyomá­nyos szervezettel nem lehet megélni. Az idén körülbelül akkora a rendelésállomá­nyunk, mint tavaly volt, de tudjuk, hogy ez már az idén sem sok, jövőre és azután pe­dig már nagyon kevés lesz. A jövőtervezést már most el kell kezdenünk, különben el­késünk. Úgy látjuk, hogy tisztán tervezői munkából nem tudunk megélni az év­tized fordulóján. És a terve­zői munkába is új vonás ókat kell adaptálnunk. . — Hallhatnánk a jövőkon­cepcióról? 1 — Az úgynevezett jövő­koncepció megvalósítását már .a múlt éviben élkezd- tűk azzal, hogy létrehoztuk a vállalkozási osztályunkat. Piackutatás, marketingtevé­kenység a dolga. Sók köze van ahhoz, hogy növelni tud­tuk a tavalyi árbevételünket. Erre az osztályra a jövőben sok feladat vár, mert mint mondtam, pusztán tervezés­ből előbb-utóbb nem tudunk megélni. Nem tervezői jelle­gű szolgáltatásokat kívánunk nyújtani. Hogy mit, azt még nem tudjuk egészen ponto­san, így nem szeretnénk idő előtt nyilvánosságra hozni. Emellett megújítjuk a terve­zői munkát is. Miivel mi el­adunk, a szellemi terméke­inket értékesítjük, ügyfelek­kel tárgyalunk, szükségesnek tartjuk, hogy rendibe tegyük a környezetünket. Vásárol­tunk néhány bútort az iro­dákba és ide, a vezetők dol­gozószobáiba is. Én az NDK- ban jártam egyetemre, dol­goztam is otl három és fél évet, rendszeretetet is hoztam magammal, igényességet is. Ami a bútorzat és a manuá­lis munkaeszközök felfrissí­tésénél lényegesebb, az idén szeretnénk megteremteni a munkánk számítógépes hát­terét. Nem önálló rendszert építünk ki, ehhez kevés a pénzünk, különben is, ettől kedvezőbb lehetőség kínál­kozott. Az Északterv számí­tógépes rendszerére kapcsol­juk a miénket. Nekik van szabad kapacitásuk, nekik is jó ez a megoldás, gazdasá­gosabban tudják üzemeltetni ' a számítógépeiket. A ,nem túl távoli tervünk a CAD-rend- szer kiépítése lesz, tehát számítógéppel támogatott munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Ez annyit jelent, hogy a tervezőnek nem kell manuális munkáikban elfá­radnia, képernyőn korrigál és ötször annyi érdemi mun­kát tud elvégezni. — De vajon szükség lesz-e olyan sok munkára? — Mi nem szeretnénk lét­számcsökkentést, inkább di­namikus helyzetet alkarunk teremteni. Ehhez olyan bel­ső érdekeltségi rendszer ki­építésére van szükség, ahol a tervező a legjobb tudását és fantáziáját nyújtja. A jö­vőben a fő feladatunkhoz a legjobb erőket koncentráljuk. — Meg is tudják fizetni a maximalista igényű .mun­kát? — Nálunk sem különb a helyzet, mint más műszaki értelmiségi pályán. Annyit tudtunk elérni tavaly, hogy a fiataloknak és a vezető ter­vezőknek évközben is emel­tük a fizetését. Nagy súlyt helyezünk a szakmai tovább­képzésre. Minden konferen­cián, tanfolyamon ott van­nak az embereink. Néhány héttel ezelőtt; két tervezőn­ket párizsi tanulmányútra küldtük. Akikben van becs­vágy, az ilyen juttatásokat legalább annyira becsülik, mint a forintot. Lévay Györgyi A gyümölcsös tavaszról álmodik Metszenek a szalaszendi aimáskertben (Folytatás az 1. oldalról) — Idén 260 vagon al­mát értékesítettünk külföld­re, ebből 160 vagon a sa­ját termésünk, a többi né­hány partner borsodi gaz­daság termése, amelyet a mi közreműködésünkkel ér­tékesítettek. Kishatármenti forgalom keretében jó kap­csolatot alakítottunk ki a kassai Zöldérttel, a termés döntő hányadát ők vásárol­ták meg. Ezenkívül Auszt­riába és az NSZK-ba szál­lítottunk ipari almát. Itt­hon a Nyíregyházi Konzerv­gyár volt a partnerünk .. Hogy az imént említett kassai Zöldérttel nem egy­szeri együttműködés alakult ki. azt bizonyítja: ez évben a szlovákok újra igényt tar­tanak a szendi almára, sőt zöldségre is! — Saját termésből, s részben pártnerüzemek ter­meléséből ez évben 300 va­gon gyümölcsöt — s nem­csak almát, hanem meggyet, cseresznyét, kajszit is —, valamint 80 vagon zöldséget kívánunk — szerződésben rögzítetten — kassai bará­tainknak exportálni. . . Ami magát a várható almater­mést illeti, erről még ko­rai szólni, azonban már most megállapítható, hogy az almafáinkon a termő- rügy-berakódás — ami alap­ja a termésmennyiségnek — jobb, miint az elmúlt év­ben .. . Következésképp, bizakod­nak egy tavalyinál is ered­ményesebb esztendőben. (ha) Fojtán László felv. Munkásgyűlés a programról Munkásgyűlésen értékel­ték az elmúlt évet és fo­gadták el az idei gazdasági év programját a Sátoralja­újhelyi Cipész és Szolgálta­tó Ipari Szövetkezetben. A 115 fős kis kollektíva — mint Ozsváth Ödön elnök ismertette — 55 millió fo­rint termelési értéket állí­tott elő és ezen keresztül 6,3 millió forint nyereséget realizált. A hozzáadott ér­tékmutató 4 százalékkal nö­vekedett, ami 2 százalékos bérfejlesztést tett lehetővé. Így az egy főre jutó átlag­kereset 60 ezer forint volt. A szövetkezet tagságának többsége szakcsoportban is dolgozik, ily módon gyara­pítani tudja a szövetkezet­ből származó jövedelmét. Az idei programról a szö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a bérek bruttósításá­hoz szükséges fedezet a szá­mítások szerint biztosított­nak látszik, a szövetkezet nyeresége azonban a válto­zások hatására jelentősen csökkenni fog. Változatlanul szükséges, hogy a tagság a korábbihoz hasonló fegyel­mezettséggel és még na­gyobb gonddal végezze mun­káját. A rendelésállomány egy része már biztosítva van, a fennmaradó kapaci­tást pedig igénybejelentéssel kötötték le. A munkásgyűlésen felszó­lalt Skapinyecz Gyula, a városi pártbizottság első tit­kára, ki az új gazdálkodási rendszerről szólva elmond­ta, hogy csakis szervezett, hatékony munkával valósít­ható meg a kibontakozási program. Környezetvédelmi totópályázat Ha nem is túl gyorsan, de Magyarországon is 'terjedő­ben van az értékelemzés. Mind több vállalatnál alkal­mazzák ezt a — fejlett ipari országokban már bevált <— módszert, amelynek lénye­ge, hogy egy-egy munkafo­lyamatot, terméket a szak­emberek tüzetesen szemügy­re vesznek, és részletesen megvizsgálják, miként le­hetne korszerűsíteni, illetve versenyképesebbé tenni, s a termelési költségeket csök­kenteni. A szigorodó szabá­lyozás, az erősödő külpiaci verseny a vállalatokat rá­kényszeríti hatékonyságuk növelésére, amelynek egyik eszköze a termelési költsé­gek szigorú számbavétele és csökkentése. A Lábatlant Papírgyárban az értékelemző csoportok a gazdaságosabb papírgyártás­ra készítettek javaslatot. Részletesen számba vették a gépek kihasználásánál je­lentkező veszteségeket, a minőségi hibák okait. Azt is megvizsgálták, hogy az al­kalmazott bérformák meny­nyire ösztönzik a munkáso­kat a minőség javítására. Az elkészített veszteségtér­kép alapján kidolgozták a termelési költségek csökken­tésének stratégiáját. Munká­juk eredményeként a válla­f Értékelemzés latnál beruházás és létszám bővítése nélkül sikerült nö­velni a keresett Crepto egészségügyi papír gyártá­sát. Legújabban a takaré­kosabb gőzfelhasználásra dolgozott ki a gyár egyik értékelemző csoportja új módszert Ezzel évi tízmillió forinttal csökkentik az ener­giafelhasználást. A Somogy megyei válla­latok egy részénél az elmúlt évben jelentős mértékben korszerűsítették a költség- gazdálkodást. A vállalatok belső elszámolási rendszere ugyanis korábban nem adott pontos és kellő mélységű in­formációkat az értékképzés folyamatáról. A Kaposvári Húskombinátban ennek ér­dekében részletes tevékeny­ségtérképet készítettek, fel­mérték, hogy az egyes mű­veletek mibe kerülnek, a különböző termelési terüle­teken mennyi anyagot, ener­giát, munkabért ,, fogyasz­tanak". Számos esetben olyan tevékenységekre buk­kantak, amelyeket különö­sebb szervezés nélkül meg­szüntettek. így költségeiket megtakarították. Újabban a bérszabályozási formákat vizsgálják felül, hogy érde­keltté tegyék dolgozóikat a hatékonyabb gazdálkodás­ban. Az eddigi erőfeszítések eredményeként az eredeti­leg tervezett 24 millió fo­rint helyett több mint 80 millió forinttal sikerült csökkenteni a költségeket a húskombinátban. Ezzel pár­huzamosan olyan belső rész­letes információs rendszert hoztak létre, amely biztosít­ja a folyamatos értékelemző munka további feltételeit. Az Egri Dohánygyárban vállalati szakemberek és egyetemi kutatók az egyik gyártási folyamat — a fil­terkészítés — minden moz­zanatát több hónapig vizs­gálták. Az eredmény a meg­bízók számára is meglepő volt, a javasolt; változtatá­sok révén évente 10 millió forinttal, s az import-megta­karítás eredményeként 150 ezer dollárral és 22 ezer ru­bellel csökkenthetők a ter­melési ráfordítások, miköz­ben a minőséget sikerült ja­vítani. Januártól — a tech­nológiai fegyelem szigorú ellenőrzése mellett — folya­matosan vezetik be a java­solt változtatásokat, köztük 17 újítást, ami szintén az elemzés „terméke". Nemzetközi környezetvé­delmi fotópályázatot hir­detett meg a Szolnok Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ több országos és helyi szervezet és intézmény támogatásával. A pályázat célja, hogy a fotóművészet eszközeivel szemléletesen és gondolatébresztő módon be­mutassák az ember és kör­nyezetének kapcsolatát, a környezetvédelem eredmé­nyeit és felhívják a figyel­met a környezeti ártalmakra. A szerzők a kép. illetve szí­nes dia kategóriákban egy­aránt négy-négy alkotással nevezhetnek, a színes és feke­te-fehér képek bármilyen fo­tográfiai eljárással készülhet­nek. A pályaműveket április 5-ig kell beküldeni a szolno­ki Jászkun Fotóklubba, majd zsűrizés után a legjobbakat júniusban Szolnokon, július­ban Budapesten teszik köz­szemlére. A pályázattal kap­csolatos nevezési lap és a feltételeket részletesen is­mertető tájékoztató a Szol­nok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtól (H-500 Szolnok. Pf. 198.) igényelhe­tő. (MTI) Kapós a gönci kajszi Az idősebb nemzedékhez tartozó abaújlak emlékei között fel-felmagasodnak évtizedek messzeségéből is olyan széles lombozatú, ha­talmas kajszibarackfák, amelyek ötven-hatvan évet, vagy ennél is nagyobb kort megéltek. Talán manapság is akad még ilyen barack- fa-matuzsálem egyik-másik Hernád-völgyi kert­ben. Érdemes lenne ezeket (elkutatni, és ahogyan öreg műemlék épületeinkkel tesz- szük, valamiféle „kajszikataszterbe"' venni. Mindez azért jutott eszembe, mert a mi­nap a Falurádió munkatársa Göncön, a hi­res kajszibarack felől érdeklődött Beszélgető társa, a helybeli ófész gyümölesfatelepének szakembere örömmel mondta el, hogy o gönci kajszi iránt az utóbbi években nőtt az érdeklődés, s kajszicsemetéböf alig győzik kielégíteni az igényeket. Nemcsak egyéni termelők, hanem szakcso­portok is rendelnek tőlük facsemetéket. Csu­pán megyénk területén vagy 18-20 ezer dara­bot adtak el, de az ország távolabbi tájaira, még dunántúli megrendelőknek is szállítot­tak és az előjegyzések alapján szállítanak tavasszal is kajszicsemetéket. Érthető a megnövekedett kereslet a gönci kajszi iránt, mert vörösszilva alanyra oltják, ez pedig a kötöttebb talajon hosszabb életű, mint a homoki fajták. Nagyobb is azoknál, aranysárga húsa különlegesen édes, illatos. (h. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents