Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
1988. január 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az eszkimó és a fóka A bejáratnál, a lépcső alján még ott áll a feldíszített 'karácsonyfa. Olyan gyakran éri az utcáról beáramló jótékony hűvös levegő, hogy alig hullatja a leveleit. Ä folyosókon tisztaság, az igazgatói titkárság már a méreteitől is elegáns, csakúgy mint az igazgató exkluzívan, és ami lényeges, nagy-nagy gonddal berendezett munkaszobája. Hogy mennyire nem öncélú ez a ikis környezeti leírás. az a Borsod Megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatójával, Káli Sándorral folytatott beszélgetésből kiderül. — Milyen volt ,az elmúlt év? — Sikeres. Feltétlenül sikeresnek kell értékelnünk, hiszen erősen szűkülő piacon növelni tudtuk az árbevételünket, és a nyereségünk is eléri a tavalyelőttit. Ebből a megállapításból természetszerűleg következik, hogy nagyon meg kellett dolgoznunk ezért a pénzért. A klasszikusan szép tervezői feladatokból alig jutott nekünk 1987-hen; nem nagyon tervezhettünk szűz területen pompás épületeiket. Meg kellett elégednünk az ipari, mezőgazdasági csarnokok tervezésével, a bővítési és felújítási munkákkal. Az ilyen feladatok nemigen dobogtatják meg az építésztervezők szívét. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ezek a tervek könnyedéb- ben készülnek, sok esetben bizony igen nehéz szakmai feladványok, melyek megoldásához alapos tudás szükségeltetik. — A rendelkezésre álló beruházási összegek is megkötik a tervezők .kezét .. . — Hogy sztereotipen fogalmazzak, minden rosszban van valami jó: a vállalatok és gazdaságok anyagi helyzete még mindig jobb, mint a tanácsoké. Ésszerűen gazdaságos terveket várnak tőlünk, nem a feltétlenül legolcsóbb megoldásokat szorgalmazzák, olyanokat, amelyek a használhatóság rovására is mehetnek. De fölösleges ezekről a dolgokról sokat beszélnünk, olyan évek előtt állunk, hogy örülünk, ha bármilyen munkánk lesz. A legkisebb feladatokat is boldogan vállaljuk. — Az építési készség csökkenésére ,gondol? — Arra és a szakmai konkurencia izmosodására. Miskolcon nyolc tervezővállalat, iroda működik. Mi, nyolcán még csak megélnénk Jövőtervezés a Bor sód terv néi egymás mellett, ha olyan protekcionista légkör uralkodna a mi megyénkben is, mint másutt. Ide sorra jönnek a nagy, fővárosi terve- zővállalatok, a KÖZTI például Kőkapura tervezett egy aprócska épületet. Nagyvállalatnak egy ilyen kis munka nem jelent annyit, mint például nekünk jelentett volna. Miin'ket viszont nem engednek be más megyékbe, meri mindenütt védik a helyiek érdiekeit. — A verseny csak előbbre viheti az ügyet... — Ez így van. Mi sem mondunk mást. Legyen verseny, de ne érvényesülhessen a nagy- és a kishal szindrómája. És ha már versenyről beszélünk és építőiparról, ugye, ne csak a tervezőik között legyen most már valóban vérre menő verseny, .hanem az alapanyag- gyártástól kezdve végig. Nekünk és azt hiszem, más ter- vezővállalatnaik is keserű tapasztalataink vannak a mo- nopolhelyzelben levő szolgáltató vállalatokkal. Néhányan már hatóságot játszanak, a tervezőknek könyörögniük kelt egy nyomvonal kijelöléséért. — iB eszélgetésünk eddigi részéből az is ikiderül, \hogy a Borsodtervnél laggódnak a jövőért. — Most, araikor a gazdaság és a politikai intézményrendszer átalakul, a tervező- vállalat belső rendjét is át kell alakítani. A hagyományos szervezettel nem lehet megélni. Az idén körülbelül akkora a rendelésállományunk, mint tavaly volt, de tudjuk, hogy ez már az idén sem sok, jövőre és azután pedig már nagyon kevés lesz. A jövőtervezést már most el kell kezdenünk, különben elkésünk. Úgy látjuk, hogy tisztán tervezői munkából nem tudunk megélni az évtized fordulóján. És a tervezői munkába is új vonás ókat kell adaptálnunk. . — Hallhatnánk a jövőkoncepcióról? 1 — Az úgynevezett jövőkoncepció megvalósítását már .a múlt éviben élkezd- tűk azzal, hogy létrehoztuk a vállalkozási osztályunkat. Piackutatás, marketingtevékenység a dolga. Sók köze van ahhoz, hogy növelni tudtuk a tavalyi árbevételünket. Erre az osztályra a jövőben sok feladat vár, mert mint mondtam, pusztán tervezésből előbb-utóbb nem tudunk megélni. Nem tervezői jellegű szolgáltatásokat kívánunk nyújtani. Hogy mit, azt még nem tudjuk egészen pontosan, így nem szeretnénk idő előtt nyilvánosságra hozni. Emellett megújítjuk a tervezői munkát is. Miivel mi eladunk, a szellemi termékeinket értékesítjük, ügyfelekkel tárgyalunk, szükségesnek tartjuk, hogy rendibe tegyük a környezetünket. Vásároltunk néhány bútort az irodákba és ide, a vezetők dolgozószobáiba is. Én az NDK- ban jártam egyetemre, dolgoztam is otl három és fél évet, rendszeretetet is hoztam magammal, igényességet is. Ami a bútorzat és a manuális munkaeszközök felfrissítésénél lényegesebb, az idén szeretnénk megteremteni a munkánk számítógépes hátterét. Nem önálló rendszert építünk ki, ehhez kevés a pénzünk, különben is, ettől kedvezőbb lehetőség kínálkozott. Az Északterv számítógépes rendszerére kapcsoljuk a miénket. Nekik van szabad kapacitásuk, nekik is jó ez a megoldás, gazdaságosabban tudják üzemeltetni ' a számítógépeiket. A ,nem túl távoli tervünk a CAD-rend- szer kiépítése lesz, tehát számítógéppel támogatott munkahelyeket szeretnénk létrehozni. Ez annyit jelent, hogy a tervezőnek nem kell manuális munkáikban elfáradnia, képernyőn korrigál és ötször annyi érdemi munkát tud elvégezni. — De vajon szükség lesz-e olyan sok munkára? — Mi nem szeretnénk létszámcsökkentést, inkább dinamikus helyzetet alkarunk teremteni. Ehhez olyan belső érdekeltségi rendszer kiépítésére van szükség, ahol a tervező a legjobb tudását és fantáziáját nyújtja. A jövőben a fő feladatunkhoz a legjobb erőket koncentráljuk. — Meg is tudják fizetni a maximalista igényű .munkát? — Nálunk sem különb a helyzet, mint más műszaki értelmiségi pályán. Annyit tudtunk elérni tavaly, hogy a fiataloknak és a vezető tervezőknek évközben is emeltük a fizetését. Nagy súlyt helyezünk a szakmai továbbképzésre. Minden konferencián, tanfolyamon ott vannak az embereink. Néhány héttel ezelőtt; két tervezőnket párizsi tanulmányútra küldtük. Akikben van becsvágy, az ilyen juttatásokat legalább annyira becsülik, mint a forintot. Lévay Györgyi A gyümölcsös tavaszról álmodik Metszenek a szalaszendi aimáskertben (Folytatás az 1. oldalról) — Idén 260 vagon almát értékesítettünk külföldre, ebből 160 vagon a saját termésünk, a többi néhány partner borsodi gazdaság termése, amelyet a mi közreműködésünkkel értékesítettek. Kishatármenti forgalom keretében jó kapcsolatot alakítottunk ki a kassai Zöldérttel, a termés döntő hányadát ők vásárolták meg. Ezenkívül Ausztriába és az NSZK-ba szállítottunk ipari almát. Itthon a Nyíregyházi Konzervgyár volt a partnerünk .. Hogy az imént említett kassai Zöldérttel nem egyszeri együttműködés alakult ki. azt bizonyítja: ez évben a szlovákok újra igényt tartanak a szendi almára, sőt zöldségre is! — Saját termésből, s részben pártnerüzemek termeléséből ez évben 300 vagon gyümölcsöt — s nemcsak almát, hanem meggyet, cseresznyét, kajszit is —, valamint 80 vagon zöldséget kívánunk — szerződésben rögzítetten — kassai barátainknak exportálni. . . Ami magát a várható almatermést illeti, erről még korai szólni, azonban már most megállapítható, hogy az almafáinkon a termő- rügy-berakódás — ami alapja a termésmennyiségnek — jobb, miint az elmúlt évben .. . Következésképp, bizakodnak egy tavalyinál is eredményesebb esztendőben. (ha) Fojtán László felv. Munkásgyűlés a programról Munkásgyűlésen értékelték az elmúlt évet és fogadták el az idei gazdasági év programját a Sátoraljaújhelyi Cipész és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. A 115 fős kis kollektíva — mint Ozsváth Ödön elnök ismertette — 55 millió forint termelési értéket állított elő és ezen keresztül 6,3 millió forint nyereséget realizált. A hozzáadott értékmutató 4 százalékkal növekedett, ami 2 százalékos bérfejlesztést tett lehetővé. Így az egy főre jutó átlagkereset 60 ezer forint volt. A szövetkezet tagságának többsége szakcsoportban is dolgozik, ily módon gyarapítani tudja a szövetkezetből származó jövedelmét. Az idei programról a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a bérek bruttósításához szükséges fedezet a számítások szerint biztosítottnak látszik, a szövetkezet nyeresége azonban a változások hatására jelentősen csökkenni fog. Változatlanul szükséges, hogy a tagság a korábbihoz hasonló fegyelmezettséggel és még nagyobb gonddal végezze munkáját. A rendelésállomány egy része már biztosítva van, a fennmaradó kapacitást pedig igénybejelentéssel kötötték le. A munkásgyűlésen felszólalt Skapinyecz Gyula, a városi pártbizottság első titkára, ki az új gazdálkodási rendszerről szólva elmondta, hogy csakis szervezett, hatékony munkával valósítható meg a kibontakozási program. Környezetvédelmi totópályázat Ha nem is túl gyorsan, de Magyarországon is 'terjedőben van az értékelemzés. Mind több vállalatnál alkalmazzák ezt a — fejlett ipari országokban már bevált <— módszert, amelynek lényege, hogy egy-egy munkafolyamatot, terméket a szakemberek tüzetesen szemügyre vesznek, és részletesen megvizsgálják, miként lehetne korszerűsíteni, illetve versenyképesebbé tenni, s a termelési költségeket csökkenteni. A szigorodó szabályozás, az erősödő külpiaci verseny a vállalatokat rákényszeríti hatékonyságuk növelésére, amelynek egyik eszköze a termelési költségek szigorú számbavétele és csökkentése. A Lábatlant Papírgyárban az értékelemző csoportok a gazdaságosabb papírgyártásra készítettek javaslatot. Részletesen számba vették a gépek kihasználásánál jelentkező veszteségeket, a minőségi hibák okait. Azt is megvizsgálták, hogy az alkalmazott bérformák menynyire ösztönzik a munkásokat a minőség javítására. Az elkészített veszteségtérkép alapján kidolgozták a termelési költségek csökkentésének stratégiáját. Munkájuk eredményeként a vállaf Értékelemzés latnál beruházás és létszám bővítése nélkül sikerült növelni a keresett Crepto egészségügyi papír gyártását. Legújabban a takarékosabb gőzfelhasználásra dolgozott ki a gyár egyik értékelemző csoportja új módszert Ezzel évi tízmillió forinttal csökkentik az energiafelhasználást. A Somogy megyei vállalatok egy részénél az elmúlt évben jelentős mértékben korszerűsítették a költség- gazdálkodást. A vállalatok belső elszámolási rendszere ugyanis korábban nem adott pontos és kellő mélységű információkat az értékképzés folyamatáról. A Kaposvári Húskombinátban ennek érdekében részletes tevékenységtérképet készítettek, felmérték, hogy az egyes műveletek mibe kerülnek, a különböző termelési területeken mennyi anyagot, energiát, munkabért ,, fogyasztanak". Számos esetben olyan tevékenységekre bukkantak, amelyeket különösebb szervezés nélkül megszüntettek. így költségeiket megtakarították. Újabban a bérszabályozási formákat vizsgálják felül, hogy érdekeltté tegyék dolgozóikat a hatékonyabb gazdálkodásban. Az eddigi erőfeszítések eredményeként az eredetileg tervezett 24 millió forint helyett több mint 80 millió forinttal sikerült csökkenteni a költségeket a húskombinátban. Ezzel párhuzamosan olyan belső részletes információs rendszert hoztak létre, amely biztosítja a folyamatos értékelemző munka további feltételeit. Az Egri Dohánygyárban vállalati szakemberek és egyetemi kutatók az egyik gyártási folyamat — a filterkészítés — minden mozzanatát több hónapig vizsgálták. Az eredmény a megbízók számára is meglepő volt, a javasolt; változtatások révén évente 10 millió forinttal, s az import-megtakarítás eredményeként 150 ezer dollárral és 22 ezer rubellel csökkenthetők a termelési ráfordítások, miközben a minőséget sikerült javítani. Januártól — a technológiai fegyelem szigorú ellenőrzése mellett — folyamatosan vezetik be a javasolt változtatásokat, köztük 17 újítást, ami szintén az elemzés „terméke". Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázatot hirdetett meg a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ több országos és helyi szervezet és intézmény támogatásával. A pályázat célja, hogy a fotóművészet eszközeivel szemléletesen és gondolatébresztő módon bemutassák az ember és környezetének kapcsolatát, a környezetvédelem eredményeit és felhívják a figyelmet a környezeti ártalmakra. A szerzők a kép. illetve színes dia kategóriákban egyaránt négy-négy alkotással nevezhetnek, a színes és fekete-fehér képek bármilyen fotográfiai eljárással készülhetnek. A pályaműveket április 5-ig kell beküldeni a szolnoki Jászkun Fotóklubba, majd zsűrizés után a legjobbakat júniusban Szolnokon, júliusban Budapesten teszik közszemlére. A pályázattal kapcsolatos nevezési lap és a feltételeket részletesen ismertető tájékoztató a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtól (H-500 Szolnok. Pf. 198.) igényelhető. (MTI) Kapós a gönci kajszi Az idősebb nemzedékhez tartozó abaújlak emlékei között fel-felmagasodnak évtizedek messzeségéből is olyan széles lombozatú, hatalmas kajszibarackfák, amelyek ötven-hatvan évet, vagy ennél is nagyobb kort megéltek. Talán manapság is akad még ilyen barack- fa-matuzsálem egyik-másik Hernád-völgyi kertben. Érdemes lenne ezeket (elkutatni, és ahogyan öreg műemlék épületeinkkel tesz- szük, valamiféle „kajszikataszterbe"' venni. Mindez azért jutott eszembe, mert a minap a Falurádió munkatársa Göncön, a hires kajszibarack felől érdeklődött Beszélgető társa, a helybeli ófész gyümölesfatelepének szakembere örömmel mondta el, hogy o gönci kajszi iránt az utóbbi években nőtt az érdeklődés, s kajszicsemetéböf alig győzik kielégíteni az igényeket. Nemcsak egyéni termelők, hanem szakcsoportok is rendelnek tőlük facsemetéket. Csupán megyénk területén vagy 18-20 ezer darabot adtak el, de az ország távolabbi tájaira, még dunántúli megrendelőknek is szállítottak és az előjegyzések alapján szállítanak tavasszal is kajszicsemetéket. Érthető a megnövekedett kereslet a gönci kajszi iránt, mert vörösszilva alanyra oltják, ez pedig a kötöttebb talajon hosszabb életű, mint a homoki fajták. Nagyobb is azoknál, aranysárga húsa különlegesen édes, illatos. (h. j.)
