Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

ninpROL napRn napról napra mdprol ÖHI-MailSl NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRA 1988 első napi jegyzet i" U j divat, hogy szilveszter napján tavaszi napsütés le­gyen. Emlékezetem szerint így volt 1986 utolsó nap­ján is. Tegnapelőtt meg tényleg tavasz volt. Jártam az utcát, már amennyire lehetett Miskolcon a sétálóutcán közlekedni a sok-sok dudáló ember, meg a sátrak, egyéb árusok között. Érdekes dolog, és ezt a megállapítást nem­csak erre a napra alapozom, hogy az emberek mindenféle ünnepi alkalomra több napon át készülnek. Nemcsak az italokat szerzik be, hanem mindenféle olyan kelléket, ami a hangulat fokozásához hozzájárulhat. Papírcsákókat, trom­bitákat, szerpentint, egyéb szemetelő és zajkeltö szerken­tyűket — már szerdán láttam egy hölgyet, akinek a haja tele volt konfettivel —, és mintegy „kurblizzák” magukat, hogy mire elérkezik az ünnep, vagy egyéb esemény, addig­ra a hangulatuk érje el az általuk kívánt fokot. Sokan már addigra ki is alusszák mámorukat, s kezdhetik elölről. Ál­lítom, hogy csütörtökön a déli órákban, délután és kora estefelé Miskolc belvárosában több ittas ember bóklászott az utcán, mint újév hajnalán, vagy reggelén. Amikor pél­dául a szerkesztőségbe jöttem, többször is szét kellett néz­nem, hogy meggyőződjek, Miskolcon járok-e 1988. január elsején a reggeli órákban. Sehol egy részeg ember, sehol bizonytalanul járó állampolgár. Az utca egyébként telje­sen kihalt volt. Csak villamosokat, meg rendőrautókat le­hetett látni. Az éjszakai köd reggelre eltűnt. Igaz, kilenc óra után visszaereszkedett. De a csütörtök esti ködben el­tűntek a Széchenyi utcáról az összes sátrak, a lakókocsis palacsintasütő, ilyen-olyan árusok . .. Olyan szép tiszta volt ez az utca január elsején, reggel, amilyennek egész évben szeretnénk látni. De miért nem láthatjuk így?. ■ ■ (b) Tanyázás, nyájfordítás, jegykendözés Megyénkben, még a hegy­vidéki részeken is inkább no­vemberi mintsem téli időjá­rással köszöntött be az év utolsó, illetve az újesztendő első napja. Havat még a he­gyekben nyomokban sem le­het találni, s a fekete kará­csony után „fekete” volt az újesztendő is. Üjesztendőt a „vígság kel­tők”, ahol a dal mondja sok helyen régi, lassan már feledésbe merülő népszoká­sok felelevenítésével is kö­szöntötték. Hegyalján nem maradt el a hagyományos pinceszerezés annak ellené­re sem, hogy az idei termés nemigen adott okot a vigas­ságra. Ámde a szomszédok — a' jobb termés reményé­ben — vidáman köszöntöt­ték egymásra a vígság poha­rát. A bodrogközi falvakban a fiatal legények zendítették meg a falu utcáját, vidám zenebonát csapva a hajdani nyájfordítás hagyománya­ként. Nem maradt el a Tisza- menti községekben a szoká­sos „tanyázás” sem. Azzal a különbséggel, hogy most már nemcsak a szomszédos köz­ségekben lakó atyafiságot, barátokat, hanem a város­ba költözött testvéreiket, gye­rekeket látogatták az otthon maradottak. Nem csengős szénákon, még csak nem is lovas fogatokon, hanem első­sorban gépkocsikon indultak a szilveszteri-újévi „tanyá- zásra”. Erősen élnek a hagyomá­nyok a hegyek közzé zárt községekben. A zempléni ré­szeken, például egyes hegy­közi falvakban ez a nap az úgynevezett „mátkakérés” napja. Üjévkor határozzák meg ugyanis az esküvő ide­jét a fiatal párok, s válta­nak mátka- vagy jegyken­dőt, amelyet a menyasszony saját kezűleg hímzett (vagy újabban már hímeztetett) s ad át vőlegényének. Halló: ...-88? Mit várnak az évtől? Csak úgy találomra kap­tam a telefonkönyvet és fel­hívtam néhány miskolci, ... -88-ra végződő számot, hogy megtudjam, mit vár­nak 1988-tól. A válaszok. ..-188: .a telefon kicseng, senki nem veszi fel. Elmen­tek hazulról? .. -788: Halmai László, a városi művelődési központ igazgatója: — Megpróbál az ember alkalmazkodni az új­fajta körülményekhez. Ha úgy érzem, hogy lesz ered­ménye, akkor azt mondom, megéri. A szilveszterem pró­zaibban telt mint máskor, egy építkezés kellős közepén vagyok, azt mondhatnám, hogy átdolgoztam az évet. Kemény esztendő lesz 1988., várom, hogy mit hoz! ..-788: — Csak annyit akarok mondani, hogy na­gyon boldog új évet kívá­nok mindenkinek, maguknak, a korán kelő újságíróknak is! ... — Vécsi Bernadett va­gyok. Igen, néztük a tv-ben a szilveszteri műsort. És ehhez kapcsolódva nem tu­dok újat mondani: kívánok mindenkinek bort, búzát, bé­kességet — mert ha béke van, minden van. Ezt nagyon ikomolyan gondolom és mon­dom! m. sz. zs. len Megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: NAGY ZOLTÁN. Szerkesztősig: Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. -3527. Postacím: Miskolc Pf.: 351. Telefonok: Központ: 38-941. Titkárság: 16-886. Ipari rovat: 16-035. Belpolitikai rovat: 16-450. Kultúrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Levelezési rovat: 16-046. Kiadja a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. - 3527. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY Postacím: Miskolc. Pf.: 178. Telefon: 36131. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15-17. - 3525. - Telefon: 16213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőftzetési és Lapellátási Irodánál (HELiR) Budapest V ., József nádor tér 1. - 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELÍR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 43 forint, egy negyedévre 129 forint, egy évre 516 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: YVIRTH LAJOS Az Észak-Magyarország ügyeleti hívószámai 16 órától: 89-872, 17-807. J Naptár________ 1988. JANUÁR 2., SZOMBAT A nap kelte 7.32, nyugta 16.04 órakor A hold kelte 14.09, nyugta 6.38 órakor Névnap: Ábel Tizenöt éve halt meg Fa­zekas Anna (1905—1973) író, szerkesztő és pedagó­gus, Fazekas Erzsébet tör­ténész húga. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS Az ország nagy részén fel­hős, többfelé ködös idő lesz, szitáló esővel. Napközben sok helyen megélénkül a délnyugati, nyugati szél, és a köd nagy része megszű­nik. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet általában 6 és 11 fok között várható. (MTI) Mentesítő út A sajókeresztúri tanács azt tervezi, hogy társközségével, Sajóecseggel, valamint Szir- mabesenyővel idén megkez­dik egy összekötő út építését, mely tehermentesítené az amúgy is nagy forgalmú 26- os számú főutat. Ezizel lehe­tővé válna, hogy a távolsá­gi autóbuszok a főút kike­rülésével közlekedjenek Mis­kolcra. Állatorvosi ügyelet Miskolc város területén 1987. december 31-én (csütörtökön) lß.30-tól 1988. január 4-én (hét­főn) reggel 7.30-ig ügyeletes dr. Wirtz Ferenc körzeti állatorvos. Lakása; Miskolc. Vörösmarty u. 52. Telefon; 86-026. Bejelentés: 8—9 és 13—14 óra között. Két ÁB-bébi Borsodban Nagy Lászlóné Bükkáb- rányban éppen a szilvesz­teri Szomszédok-epizódot nézte a televízióban, Virág Imréné Bekecsről pedig baráti társaságban készült az óév-búcsúztatóra, mikor „felsőbb hatalmak” úgy döntöttek, hogy az új esz­tendőt egy-egy új, kis ma­gyar állampolgár világra hozásával köszöntsék. Nagynét a szomszédok vit­ték kocsival a mezőköves­di szülőotthonba (ahol ő volt az egyetlen szülő nő, a többiek hazamentek), Vi­rágnál mentő szállította Miskolcra, a megyei kór­házba. Alig két-három órás vajúdás után Mezőköves­den 0 óra 21 perckor vi­lágra jött Nagy Renáta, 0 óra 23 perckor Miskol­con Virág Gergő is meg­született ... Addig sem kellett sokat várni, hogy a boldog szü­lők megtudhassák: az új esztendő első órájában ti­zennégy gyermek született vidéken, közülük négy ne­vet sorsoltak ki, azokét, akik a már hagyományos ÁB-bébi „címmel” és az ezzel járó 50 ezer forintos életút-kötvénnyel büszkél­kedhetnek. S a négy vidé­ki közül két borsodinak, Nagy Renátának és Virág Gergőnek is kedvezett a szerencse. Mindkét kismamát és az újszülötteket is megláto­gattuk. A bébik aludtak (hosszú út van mögöttük, igaz, még hosszabb előt­tük), az anyukák viszont vidáman és boldogan szól­tak. Nagy Lászlóné admi­nisztrátor a Mátraaljai Szénbányák Bükkábrányi Bányaüzemében. Férje Miskolcon dolgozik, az ÉÁÉV-nél. Renáta a har­madik gyermekük, Orsolya 12 éves, Mónika 9 éves. A lányok fiútestvért szeret­tek volna, de a vasgyúró Renátának (4800 grammal és 60 centiméterrel szüle­tett) is nagyon örülnek. Dr. Barta István vezette a szülést, amely spontán, komplikációmentesen zaj­lott le. Virág Imréné a Szeren­csi Csokoládégyár vegyi laborjában gépírónő, férje a bekecsi Hegyalja Mgtsz gépkocsivezetője. Gergőt egy fiútestvére várja haza, a hároméves Krisztián. Gergő ugyan könyebb Re­nátánál, de ő sem panasz­kodhat, 3000 grammal és 53 centiméteres „magas­sággal” született, illetve segítette a világra dr. Gá- vai Márta. Ez a szülés is komplikációmentesen zaj­lott le, bizony mondom, egyik kismamán sem lát­szott más, csak öröm, bol­dogság. Mikor Virágéknál jár­tunk, akkor volt ott Ber- czeli Gyula, az ÁB megyei igazgatóhelyettese Is, hogy átadja a kötvényt, a cse­megekosarat és a virágot az anyukának. A gratulá­cióhoz mi is szívből csat­lakozunk. Kedves Renáta! Kedves Gergő! Legyetek nagyon boldogok! (szatmári—laczó) A Pénzügyminisztérium közleménye A Pénzügyminisztérium felhívja a gazdálkodó szer­vezetek figyelmét — különö­sen a kiskereskedelmi bolt­tal rendelkezőket —, hogy a jelenleg használt készpénz­eladási jegyzéknyomtatvá- nyok {Sz. ny. 13—210 vagy Sz. ny. 13—211) átmenetileg felhasználhatók az új — Sz. ny. 13—372 és Sz. ny. 13— 373 jelű — készpénzfizetési számlák beszerzéséig, azzal a kiegészítéssel, hogy azo­kat úgy kell kitölteni, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásokriak. (MTI) Sorozat népművészetünk örökségéről Az Európa Könyvkiadó Népművészeti örökségünk címmel új sorozatot indí­tott, amelyben megyék sze­rint haladva reprezentálja az ország teljes, tárgyi nép- művészeti emlékanyagát. A sorozat napokban megjelent első kötete, a Szolnok me­gye népművészete bemutat­ja a megye történetét és tá­jait, majd sorra veszi a pa­raszti és a mezővárosi élet­nek azokat a színtereit és folyamatait, amelyekhez sa­játos tárgyi emlékek tartoz­nak: magát a házat és a fa­luképet, a lakáskultúrát, az öltözködést, a gazdasági munkákat, a vallásos életet. A kötet további fejezetei a tárgyi örökséget tekintik ált, kezdve a vessző-, gyé­kénymunkáktól a szőttesen, hímzésen, fafaragáson, fém­művességen át a szűcs- és szűrhímzésig, fazekasságig. A könyv szövege és képanyaga szerves egységet alkot, a 140 színes és 456 fekete-fehér fénykép tárgyi kultúránk páratlan gazdagságát és sok­színűségét szemlélteti. (MTI) Halálos balesetek Tiszakécske külterületén Juhász István 37 éves tex­tilkiskereskedő, martfűi la­kos személygépkocsijával ne­kiütközött egy másik sze­mélyautónak. Juhász, és uta­sai közül négyen, a másik személygépkocsiban a veze­tő és két utasa könnyebben, mindkét autóban egy-egy to­vábbi utas súlyosan megsé­rült. A baleset körülménye­it a rendőrség vizsgálja. Kótajon Nagy László 36 éves virágkereskedő kisipa­ros, buji lakos személygép­kocsijával elütötte a segéd- motoros kerékpárral közle­kedő Kecskeméti István 49 éves helyi rokkant nyugdí­jast. Kecskeméti a helyszí­nen meghalt. A vizsgálat eddigi adatai szerint Nagy nem az útviszonyoknak meg­felelő sebességgel vezette járművét. (MTI) Csendes ej A szokásoknak megfelelően felhívtuk a 05-öt, a 04-et, a 07-et: a tűzoltókat, a men­tőket és a rendőrséget. A kérdésre, hogy volt-e vala­milyen rendkívüli esemé­nyük, mindhárom helyen ezt válaszolták: nem, köszönjük, nyugodtan telt el az 1987-et 1988-tól elválasztó „csendes éj” ... Apró(kák) (Mértékletesség.) — És képzeld, az én drá­ga nővérkém nyolc kakas­sal várt bennünket szépsé­ges falujában, hogy egy hét alatt ennyit együnk meg! Pörköltnek, párolt­sültnek, meg ahogy jól­esik ... — És ti egy hét alatt megettetek nyolc kakast?! — Dehogy, dehogy! Még ilyet képzelni! Egyet meg­pucolva, lefagyasztva ha­zahoztunk, és .csak a ma­radék hetet ettük meg. — Az az ember miért rángatózik állandóan? — A kábeltévét fogta. Mármint a kábel végét. — Miért kell neked eny- nyi gyógyszer, lázcsillapító. C-vitamin. meg miegymás? — Baj van! Hivatalosan is közölték, hogy nincs in­fluenzajárvány ... — Nyomott az az em­ber? Ilyenkor mezítláb? — Ja! Mikuláskor kitet­te a cipőjét az ajtó elé. i ........................ Á llandó vasárnap esti mondat a rádióban: Hétfő­től a következő cikkek drágulnak meg. (Később már ez sem hangzik el, csak .. .) * — Mi baj van? Miért dadogsz? — Rögtön, rögtön el­mondom ... Csak magam­hoz térjek. A borkóstoló­ból jövök, ahol is kikértem a decimet, fölemeltem, be­leszagoltam, kicsit meg­mozgattam, megnéztem a színét, már emeltem a számhoz, amikor ... Jaj! Megláttam, hogy a pultnál ott támaszkodik egy ala­csony, kopaszodós férfi, és szigorú tekintetet vet rám, megállt bennem az ütő, mivel a férfi szakasztott olyan volt, mint, mint Gorb . .. — Ki ne mondd! Te ma- gasságos! Csak nem ő volt? — Á, dehogy! Aztán persze mégis megittam, de mondhatom, mintha a há­tam közepére öntöttem volna. Én egy ideig be nem teszem oda a lábam... Hátha mégis ő. Ki tudja . . . (priska) Nagy Renáta és Virág Gergő

Next

/
Thumbnails
Contents