Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 Ft XLIV. évfolyam 2. szám 1988. január 4. Hétfő Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Hogyan alakultak kiilkapcsolataink 1987-ben? Sokirányúan alakultak, fejlődtek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai 1987-ben. Külpolitikánkat elismeréssel fogadják, hazánknak tekintélye van a világban - ezt tanúsítják azok a kétoldalú tárgyalások is, amelyeket itthon és külföldön folytattak magyar vezetők más országok vezető politikusaival az elmúlt esztendei találkozókon. Kádár János tavaly hat alkalommal utazott külföldre: hivata­los látogatást tett - időrendben sorolva - Svédországban (áori- lis), Kínában (október), Belgiumban (november); részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepi eseményein, s kétszer járt Berlinben, előbb a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén (má­jusban), majd a tagállamok testvérpártjai első és főtitkárainak találkozóján (decemberben). Az MSZMP főtitkára Svédországban — meghívó­jával, Ingvar Carlsson mi­niszterelnökkel, a Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöké­vel folytatott tárgyalásai után — kifejtette, hogy mindkét ország a lehetőség szerint, mindent megtesz az enyhültebb világ, a nagyobb biztonság és a szilárdabb béke érdekében. A Kínai Népköztársaságban — ahol a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának ven­dége volt — a házigazdák­kal egyetértéssel állapították meg, hogy a kölcsönös tisz­telet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a bé­ke, a nemzetközi biztonság, a szocializmus és a társadal­mi haladás ügye iránt, szi­lárd alapot teremt a magyar —kínai kapcsolatok sokolda­lú fejlődéséhez. Belgiumban Kádár János — az Elnöki Tanács tagjaként is — a ki­rály és a kormány vendége volt; a tárgyalásokon ki­emelték, hogy a magyar—bel­ga kapcsolatok rendezettek, üdvözölték a politikai párbe­szédnek az utóbbi években tapasztalt kiteljesedését, amely kedvezően járul hozzá a nemzetközi légkör javítá­sához, a bizalom erősítésé­hez, és további lehetőségeket teremt a két ország közötti együttműködés fejlesztéséhez. Brüsszelben Kádár János eredményes tárgyalásokat folytatott az Európai Gazda­sági Közösség vezetőivel is a KGST és a Közös Piac tag­országai közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztéséről. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnökeként tett első hivatalos útján (november­ben) három dél-amerikai or­szágba látogatott: a Brazil Szövetségi Köztársaságban Jósé Sarney, az Uruguayi Ke­leti Köztársaságban Julio Sanguinetti, az Argentin Köz­társaságban Raul Alfonsin államfővel folytatott tárgya­lásokon megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek a kétolda­lú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek. Grósz Károly a Miniszter- tanács új elnökeként, a szov­jet kormány meghívására (júliusban) baráti munkalá­togatást tett Moszkvában, ahol Nyikolaj Rizskov kor­mányfővel folytatott megbe­széléseiken a szocializmus építésének mindkét részről időszerű kérdései közé sorol­ták a termelés élénkítését, s azt, hogy korszerűsíteni szük­séges a politikai intézmény- rendszert, a párt vezető sze­repének, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat feladatának értelmezését. Gazdasági, kulturális, ide­genforgalmi területen egy­aránt bővülnek és tovább fej­leszthetők a kapcsolatok a* Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság között — ebben summáz­ható röviden a magyar mi­niszterelnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár hivata­los bonni tárgyalásainak té­maköre és eredménye. Kor­mányfőnk vezette a magyar küldöttséget a KGST októ­berben Moszkvában megtar­tott 43. (rendkívüli) üléssza­kán, ahol felszólalásában egyebek között kifejtette, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fej­lesztésének segítéséhez. Előtérben álltak a gazda­sági jellegű témák Grósz Ká­roly Görögországban (novem­berben) folytatott tárgyalása­in is; egyetértett a két kor­mányfő abban, hogy Magyar- ország és Görögország egyre tartalmasabb párbeszéde, mélyülő kapcsolatrendszere nemcsak a két nép, hanem a béke, az enyhülési folyamat ügyét is szolgálja. A hazánk iránt megnyil­vánuló nemzetközi érdeklő­dést bizonyítja, hogy az el­múlt esztendőben is számos, hivatalos látogatásra érkezett pártvezetőt, államfőt, mi­niszterelnököt, illetve más politikust is láthattunk ven­dégül. Közvetlenül a kazincbarcikai müút mellé, Sajókeresztúr határában építették fel húsz esz­tendeje a Borsodi Ércelőkészitö Művet, amely tipikus példája annak, hogy hová nem lehet egy ilyen környezetszennyezői céget építeni. Persze, most már kár ezen bánkódni, ámbátor jó néhány miskolcinak ezt hiába mondjuk, hiszen a BÉM kéményéből gomolygó füst, amely vöröses-barna porszemcséket juttat nagy mennyiségben a levegőbe, s kedvező széljárás esetén, a miskolci házakra, a kiterített, mosott ruhákat is alaposan átszinezi. Igaz, ez nem oly ártalmas, merthogy a műben a két évtized során, alig történt munkakörülmény-javitó i beruházás, márpedig az itt dolgozók háromnegyede — egy szakszervezeti vzisgálat meg­állapítása alapján - egészség- és balesetveszélyes körülmények között dolgozik. (Cikk a 3. oldalon.) m A BEM és kéménye... Elnézést, leltározunk... 1987 utolsó napján, az esti órákban váltak el egymástól, és 88 első reggelén ismét együtt állt a csaknem minden élelmiszert árusító üz- lat csapata. A kereskedelemben ők startoltak a leghamarabb. A résztvevőket áldozatkészsé­gükért, kitartásukért csak elismerés illetheti. Ha őket kérdezzük, szabadkoznak: csak a mun­kájukat végezték. Ez igaz, ám a magyar keres­kedelemben először fordult elő, hogy ekkora teljesítményt követeljen meg dolgozóitól. Tegnapi kirakat T . ¥ 1 S I EL Ő I N K ELNÉZÉSÜKÉT tóíOTC, BÖITOKKBAK t E0KÖ2E L EBBI SZAKBOLTÍN X* _____JJ/j^zolQrx,..JsxMsArvjia L ELTÁR, utáni nyitás* ...—&a k<r Eg ységes képet öltöttek a kirakatok. Mindenhol leltároztak... — Harmincegy éve dolgo­zom a szakmában, de ehhez hasonló intézkedésekkel még nem találkoztam — bizony­gatja Farkas Lajosné, a Mis­kolci Élelmiszer Kereskedel­mi Vállalat 908-as számú boltjának vezetője is. Szemei karikásak, az asztalon ár­jegyzékek. Mellette süte­mény. Otthon nem sok idő juthatott rágcsálásukra ... — Harmincegyedikén este nyolcig még nyitva tartot­tunk, és elsején, már hét órától kezdtük a leltározást, és az átárazást. Nem is ju­tottunk haza, csak másodikén hajnalban. Így készültünk el mindennel. Tegnaptól már ki is nyitottunk, vártuk a vá­sárlókat. — Mennyiben különbözött a leltározás az elmúlt éve­kétől? — Elég sokban, hiszen az átárazás miatt, körülbelül há­romszor annyi adminisztrá­ciót kelleti elvégezniük, mint máskor. A Tokaj étterem melletti Csemege üzletvezetője, Boros István is az átárazás nehéz­ségeit említi elsőként. — A jegyzékekben való keresgélés rengeteg időt vett el a dolgozóktól. Január el­sején hajnaltól két műszak­ban leltároztunk, így tegnap már ki is tudtunk nyitni. A napi cikkek árazása van még hátra, hiszen ezek szállítása folyamatos. Igen kicsi a for­galom ezen az első nyitva tartási napon, inkább csak érdeklődők nézegetik az ára­kat. — Még valamit tudna mon­dani? — Fáradtak vagyunk .. . Leninváros, Kossuth utcai áfész-üzlet. — A mai napon talán le tudjuk venni az „Elnézést, leltározunk"’ táblát — mond­ja Bódi Sándorné, az üzlet vezetője. Ö, a fáradtság mellett, az árjegyzékek utolsó napon való megérkezését is kifogá­solja. — Ekkora munka előtt jobb szervezéssel is segíthet­tek volna a központból. A leltározás, az átárazás tehát elkészült, vagy egy-két napon belül befejeződik a (Folytatás a 2. oldalon) Újdonságok a vállalatoknál Hasznosítják a kutatási eredményeket Több ipari vállalat, szö­vetkezet, minisztérium, pénz­intézet jelezte: hasznosítani kívánja a természettudomá­nyi kutatások új eredmé­nyeit. Az Ipari Minisztéri­um közölte: szorgalmazzák a vállalatok és az akadémiai kutatóintézetek együttműkö­dését, amely nélkülözhetetlen a gazdasági feladatok telje­sítéséhez. Az Általános Vál­lalkozási Bank Rt. ajánlotta: részt vesz — esetleg más pénzintézetekkel együtt — a kutatási eredmények megva­lósítására irányuló vállalko­zások feltételeinek kidolgozá­sában, illetve, ha indokolt, a megvalósítás finanszírozásá­ban. A Budapest Bank Rt. azt írta: az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutatóintézet fejlesztéseit igényli majd, terveik szerint ugyanis új fiókokat, kiren­deltségeket nyitnak, s bőví­tik szolgáltatásaik körét. Az Akadémia természettu­dományi osztálya éppen azért ismertette 50 termelő válla­lattal, több ipari szövetke­zettel és bankkal a kutatási eredményeket, hogy elősegít­sék azok alkalmazását a népgazdaságban. A széles körben hasznosítható ered­mények között említették, hogy a Központi Kémiai Ku- tatóintézetben előállított Co- rin nevű vízkezelő szerrel lehetséges az ipari hűtővíz- rendszerek komplex védel­me, megelőzhető a korrózió. Az Atomenergia-kutató In­tézetben kidolgozott akuszti­kus emissziós anyagvizsgá­lati módszerrel észlelhetők a mechanikai terhelésnek alá­vetett anyag belső hibái. A Szilárdtest-fizikai Kutatóin­tézetben szilárdtest-lézercsa- ladot fejlesztettek ki. A hor­dozható, könnyen illeszthető, olcsó eszköz hasznosítható az oktatásban, a szemészetben csakúgy, mint a spektrosz­kópiáiban. Az ipari fermen­tációs folyamatok automati­kus szabályozására alkalmas az a komplex mérőrendszer, amelyet az Atommagkutató Intézetben hoztak létre. A csontrendszer, a vesék, a máj, az epeutak radioizotó- pos vizsgálatára hat készít­ményt dolgoztak ki az Izo­tóp Intézetben. Ezekből évente csaknem 15 millió fo­rint értékűt állítanak elő, ki­elégítik a hazai igényeket, s exportra is jut. Az Akadémia a közeljövő­ben közzéteszi az utóbbi két évben elért természettudo­mányi kutatások eredménye­it, s a jövőben gyakrabban tájékoztatja erről a felhasz­náló szervezeteket, a közvé­leményt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents