Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 7., csütörtök Amerikai válasz Erich Honecker javaslatára (MTI) — Az Egyesült Ál­lamok haladéktalanul el­utasította a Varsói Szerző­dés tagállamainak azt a ja­vaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hadszintéri nukleáris fegyverek felszá­molásáról Közép-Európában, illetve nukleáris fegyverek­től mentes folyosó létreho­zásáról a két Németország határa mentén. A javaslatot Erich Honecker, az NDK ál­lamfője terjesztette elő, Hel­mut Kohl bonni kancellár­hoz a múlt év december 16- án intézett levelében. Az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője a javaslatról szólva kijelentette, hogy Wa­shington „elvből ellenzi atomfegyvermentes övezetek megteremtését a NATO-or- szágok területén”. A szóvivő szerint a Ho- necker levelében foglalt ja­vaslata „a Varsói Szerződés korábbi javaslatainak új megfogalmazása" és az atom­fegyvermentes övezet meg­teremtése „aláásná a NATO védelmi stratégiáját” Euró­pában. A NATO álláspontja változatlanul az, hogy adott esetben kész elsőnek bevet­ni nukleáris fegyvereket egy európai konfliktusban. Az Egyesült Államok terv­be vette hadszintéri nukleá­ris fegyverei, a Lance típu­sú nukleáris rakéták kor­szerűsítését. A Honecker-le- vélben foglalt javaslat je­lezte, hogy a Szovjetunió és szövetségesei is korszerűsít­hetik saját hadszintéri ra­kétáikat, azonban készek et­től elállni, ha a NATO sem tesz ilyen lépést és az NDK államfője felvetette, hogy a két fél jusson megállapo­dásra az ilyen rakéták tel­jes felszámolásáról is. A The New York Times a NATO álláspontját kommen­tálva azt írja, hogy az NSZK- ban jelentős erők támogat­ják a hadszintéri nukleáris fegyverek megszüntetését, „Nagy-Britannia és Francia- ország azonban, a Reagan- kormány támogatásával el­lenzi, hogy ilyen lépésre azt megelőzően kerüljön sor, mi­előtt megállapodás születne a hadászati rakéták és a ha­gyományos fegyveres erők számának csökkentéséről és a vegyi fegyverekről”. A Bangladesi KP új főtitkára (MTI) — Üj főtitkára van a Bangladesi Kommunista Párt Központi Bizottságának Szaifuddin Ahmed Manik személyében. A testület ülé­sén egyhangúlag választották meg őt a tisztségbe. Az elő­ző főtitkár, Mohammed Far- had, tavaly októberben el­hunyt. A Központi Bizottság ülé­sén foglalkozott az ország belpolitikai helyzetével is. Határozatában felszólította az államfőt, hogy szüntesse be a rendkívüli állapotot és en­gedje szabadon a politikai foglyokat. Jugoszlávia: 1987 eseménye: a váltnbotrány (MTI) — Jugoszláviában az Agrokomerc kombinát váltóbotránya nyomta rá leg­inkább bélyegét 1987-re. A Novoszti—fi című belgrádi hetilap közvélemény-kutatá­sában a megkérdezettek ab­szolút többsége ezt tekinti az elmúlt év legjelentősebb bel­politikai eseményének, amely mögött háttérbe szorultak a koszovói albán nacionalista kilengések, a szövetségi kor­mány új gazdasági reform- intézkedései, a sztrájkok. Az ország legnépszerűbb egyéniségének tavaly Lepa Brena popénekesnő, a leg­népszerűtlenebbnek pedig Fikret Abdics, az Agroko­merc kombinát volt vezér- igazgatója bizonyult. Az 1987-es esztendő leg­népszerűbb külföldi szemé­lyisége a jugoszlávok köré­ben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Gyorslista Az 1908. január 5-én megtar­tott, december havi lottó juta­lomsorsolásról. melyen a/ 52. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzókben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (4000 fo­rint) B Zastava 55 FTL tip. személy- gépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TLX tip. személy­gépkocsira szóló utalvány D Normende videomagnó E Wartburg Standard tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány F Saba sztereo színes tévé G Polski Fiat 126 E tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány H Trabant Lim. Spec. tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány í Canon T80 tip. fényképezőgép J Hilti univerzális fúrógép K Canon At tip. fényképezőgép L Másfél szobás társasüdülő M Locwe rádiómagnó N egyszobás társasüdülő O TEC mikrohullámú sütő P Vásárlási utalvány (100 000 Ft) Q Hang-fény utalv. (50 000 Ft) R Szerencse-utalv. (40 000 Ft) S Otthon lakberendezési utalv. (30 000 Ft) T ipát cikk-utalv. (25 000 Ft) U Zenesarok-utalv. (20 000 Ft) V Vásárlási utalv. (20 000 Ft) W Vásárlási utalv. (10 000 Ft) X Vásárlási utalv. (9000 Ft) Y Vásárlási utalv. (7000 Ft) Z Vásárlási utalv. (5000 • Ft) A nyertes szelvényeket 1988. január 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 5 502 214 W 5 729 317 Y 5 992 044 Z 81 202 214 U 81 245 864 Y 5 506 667 S 5 733 770 S 9 002 272 V 81 207 667 R 31 430 317 Z 5 511 120 T 5 738 223 T 21 194 238 u 81 21.2 120 Z 81 434 770 Z 5 515 573 V 3 742 676 Y 21 198 691 w 81 221 026 z RÍ 439 223 Z 5 520 026 W 5 751 582 R 81 002 829 X 31 229 932 w 31 443 676 Y 5 524 479 w 5 756 035 S 81 007 282 R 81 234 385 T 31 452 582 T 5 528 932 X 5 760 188 T 81 01.1 735 X Rí 256 650 X 31 457 035 N 5 537 838 Y 5 764 941 W 81 029 547 X 81 261 103 R 31 483 752 V 5 542 291 Y 5 769 391 X 81 03 B 452 w RÍ 270 009 T 8! 488 206 X 5 546 744 Y 5 778 300 W 81 042 906 X 81 274 462 U 31 492 659 X 5 551 197 Z 5 787 206 Y 81 047 359 Q 81 278 915 V 31 497 112 Y 5 555 650 Y 5 791 659 Z 81 051 812 z 81 283 363 W 81 501 565 Q 5 560 103 Z 5 796 112 W 81 056 265 L 81 287 821 W 31 506 018 X 5 569 099 F 5 800 565 z 81 074 077 Y 81 292 274 V 81 510 471 V 5 573 462 S 5 805 018 z 81 087 436 R 31 296 727 X 81 514 924 Q 5 582 368 W 5 809 471 V 81 091 889 S 31 310 086 Y 31 519 377 U 5 586 82.1 X 5 813 924 Y 81 006 342 S 8! 314 539 Q 81 523 830 Q 5 591 274 Y 5 836 189 Y 81 100 795 X 11 318 992 Q 8* 528 233 T 5 595 727 Z 5 840 642 Z 81 105 248 z 81 323 445 u 31 736 U 5 600 180 z 5 845 095 z RÍ 109 701 w 31 327 898 w 8». 341 042 W 5 604 633 z 5 849 548 s 81 114 154 R 31 332 351 Y 8: 546 095 V 5 609 086 z 5 885 172 w 81 118 607 V 31 341 257 z 3! 550 548 X 5 617 992 Q 5 889 625 w 8) 123 060 X 31 354 616 s 5 626 898 Y 5 898 531 X 8.1 136 419 z 31 372 428 Y 31 555 on 5 640 257 T 5 902 984 R 81 145 325 X 81 381 334 Q 31 559 454 z 5 658 069 U 5 916 343 z 81 149 778 w 21 385 787 Q nj 5 ifi 360 V 5 675 881 W 5 920 796 Q 81 154 231 R 31 390 240 S \tr 5 680 334 Y 5 925 249 p 81 163 137 T 31 394 693 T 31 572 815 vv 5 707 052 Y 5 929 702 Q RÍ 176 496 Z 81 399 146 Q 81 577 26C Z 5 711 505 R 5 934 155 T 81 180 949 Y 31 403 599 V 81 581 719 z 5 715 985 R 5 960 873 W 81 185 402 X 31 412 505 T w 5 720 411 V 5 965 326 T 81 194 308 J 31 416 958 V 81 566 172 5 724 964 X 5 978 685 Z 81 198 761 P 31 421 411 w 81 590 625 s Sevardnadze az NSZK-ba utazik (MTI) — Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere január közepén hi­vatalos látogatást tesz az NSZK-ban — jelentették be szerdán Moszkvában. A szov­jet politikust a nyugatnémet kormány hívta meg. Névvisszavonás (MTI) — Hatályon kívül helyezték az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Leg­felsőbb Tanácsnak és a szovjet kormánynak azt az 1982. november 18-án hozott határozatát, amelynek értel­mében Leonyid Brezsnyevről, az SZKP KB egykori első, majd főtitkáráról, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének volt elnökéről nevezték el a Káma menti Naberezsnije Csclni várost, Moszkva Cserjomuski kerü­letét és a leningrádi Krasz- nogvargyejszkaja teret, vala­mint kimondták, hogy Moszkva egyik új lakótele­pén teret neveznek el Brezs­nyevről. A mostani döntésről szóló bejelentés hangsúlyozza, hogy az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács és a szovjet kormány a dolgo­zóknak, az érintett városban, kerületben, tereken lakóknak a javaslatait támogatja. A lakosság az említett szervek­nél kezdeményezte, hogy ál­lítsák vissza a Brezsnyev vá­rosának, a moszkvai Brezs- nyev-kerületnek, a leningrá­di Brezsnyev térnek az ere­deti nevét, illetve változtas­sák meg a moszkvai Brezs­nyev tér nevét. A volt főtitkárról elneve­zett „Leonyid Brezsnyev” atomhajtóműves jégtörőit á jó nevének megváltoztatásáról nem született döntés. Terrorizmus Olaszországban Miniszterelnöki beszámoló (MTI) — Számos jel utal arra, hogy Olaszországban még nem szűnt meg a ter­rorizmus veszélye, mind a Vörös Brigádok, mind a Fe­kete Rend (újfasiszta) terro­risták újraszervezik soraikat — ez derül ki abból a je­lentésből, amelyet Giovanni Goria olasz miniszterelnök készített az olasz biztonsági szervek 1987. márciusától novemberéig tartott időszak­ra vonatkozó munkájáról. A dokumentum szerint a legna­gyobb gondot a közel-keleti eredetű, a vallási „fanatiz­mus” által fűtött terrorista tevékenység jelenti. A Vörös Brigádok elneve­zésű — „szélsőbaloldalinak” minc’sített — szervezet az utóbbi időben főleg az or­szág középső, illetve annak iparosodottabb, északi tarto­mányaiban volt a „legtevé­kenyebb”. Tavaly márciustól novemberig kilencven sze­mélyt tartóztattak le a ha­tóságok terrorista tevékeny­ség vagy cinkosság gyanújá­val. A fővárosban és La Speziában négy 'rejtekhe­lyét” fedezett fel a rendőr­ség. A szökésben lévő „szél­sőbaloldali” terroristák szá­ma mintegy háromszáz, ezek újbóli „aktivizálása” valós veszély. Úgy tűnik, hogy a Vörös Brigádok szervezete kétfelé szakadt: egyik szár­nya, a „harcoló kommunis­ták uniója” meglehetősen nagy létszámúnak bizonyul, újabb és újabb tagokat ké­pes toborozni, a másik szer­vezet, a „Vörös Brigádok a harcoló kommunista párt építéséért” elnevezésű, keve­sebb tagból áll, zártabb cso­portosulást alkot. A „fekete” terrorizmus képviselői is, úgy tűnik, a háttérben folytatják akciói­kat. Közülük az említett idő­szakban harmincnégyet vet­tek őrizetbe Itáliában és más államok területén. A szélső- baloldali terrorizmus aktivis­tái közül hatvanal köröznek, nyolcszázan börtönben van­nak. Az olasz miniszterelnök jelentésében kifejti, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok te­rén végbemenő enyhülési fo­lyamattal ellentétben a Per­zsa (Arab)-öbölbeli helyzet egyre feszültebbé vált. Emi­att nem csillapodott a „kö- zeLkeleti” eredetű terrorista tevékenység, amely fokozot­tabb munkát ró az olasz biztonsági szervekre. EÉAlós remények „Nulla óra” — az emlé­kezetes kifejezés kitörölhe­tetlenül kötődik a Pol Pot- rendszer bukása utáni, nem­zeti pusztulás szakadékénak szélére került Kambodzsá­hoz. Soha nem felejthetek azok a képek, amelyek a ki­lenc évvel ezelőtti, 1979. ja­nuár 7-e után a világ elé tárultak: a kihalt városi utcák, tömegigyilikosságok ha­lomba rakott koponyái; a hivatalosan beszüntetett pénz szél sodorta kötegel Phnom Penh szeméttel lepett terein. A vietnami segítséggel új korszakot kezdő kambodzsai nép azóta jelentős utat tett meg. Az elmúlt napokban mind a bel-, mind a külpo­litikai porondon több olyan fejlemény hívta fel magára a figyelmet, amely egyértel­műen bizonyíthatja: a népi Kambodzsa egy katasztrofá­lis periódust maga mögött hagyva előrehalad, s ha az elmaradottság ezernyi gond­jával nyilvánvalóan nem is lehet egy csapósra megbir­kózni, számos területen mél­tánylandó az előrelépés üte­me. A baráti délkelet-ázsiai ország például lassan eléri az élelmiszer-önellátás szint­jét, fokozatosan helyreállít­ják a szerény méretű ipairt, ösztönzik a létfontosságú ön­tözést és csatornázást. A Phnom Penh-i kotmányzat legfőbb célja a nemzeti megbékélés előmozdítása, a fegyveres ellenzéki erőkkel való szót értés, a hosszú évek óta húzódó regionális válság tárgyalásos rendezése. Nemcsak a Szihanuk ex-el- nökkel való párbeszéd illik ide, (bár a nemzetközi saj­tó érdeklődését érthetően ez keltette fel leginkább), ha­nem az amnesztiára, a me­nekültek hazatérésére és be­illeszkedésük megkönnyíté­sére hozott rendeltetek sora is. Ami egyébként az egyko­ri államfő és Hun Sen mi­niszterelnök dialógusát ille- iti, úgy tűnik, sikerül kiala­kítani a remélt folyamatos­ságot, s a decemberi első franciaországi találkozót még ebben a hónapban újabb személyes eszmecsere követi. V éleménykülönbség, nézeteltérés persze maradt jócskán (Szihanuk a vietna­mi csapatkivonás, Hun San a nemzeti egységkormány létrehozásának kérdését te­kinti elsődlegesnek), a lé­nyeg mégis a békés kibon­takozás ígérete. A politikai rendezés ugyanis nemcsak Kambodzsa szempontjából, hanem a tágabb indokínai régió számára is biztató fejleményt jelentene, olyan eseményt, amely határozot­tan növelné a feszültség­től sújtott térség békéjét és biztonságát. Káderpolitika Csehszlovákiában (MTI) — A vezetők és a tömegek kapcsolatáról, valamint a Csehszlovákiá­ban is meghirdetett reform- folyamathoz szükséges tár­sadalmi légkörről közölt cik­ket szerdán a Rudé Právo. Az elméleti írás szerint a tekintélyelvű dogmatista mo­nológ helyett egyenrangú és nyílt párbeszédet kell foly­tatni az emberekkel a tár­sadalom fontos problémái­ról, mert csak ily módon le­het megnyerni őket az át­alakítás céljainak. Mint az újság fogalmazott, ez az egyetlen elfogadható módja annak, hogy valóban befo­lyásolni lehessen a különbö­ző érdekcsoportokat. A Rudé Právo fontosnak nevezi a nyílt párbeszédhez szüksé­ges társadalmi légkör meg­teremtését. Prágában számítanak rá, hogy nehézségekbe fog üt­közni az irányítási rendszer átalakítása — tűnik ki a Rudé Právo cikkéből. Cseh­szlovákiában sem kevés az olyan vezető, aki egyedura­lomra tör, önkényes módsze­rekhez folyamodik, s min­denáron meg akarja akadá­lyozni, hogy a titkos válasz­tások alkalmával elveszítse funkcióját. Az újság szerint ez a jelenség törvényszerűen a tömegek szerepének csök­kenését, a társadalmi szer­vek működésének formaliz­musát idézte elő, s egyik oka az emberek közömbös­ségének. Az említett káde­rek csak azzal a feltétellel támogatják a reformfolya­matot, ha megőrizhetik ve­zető posztjukat. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a CSKP KB legutóbbi, decemberi tanácskozásán ha­tározatot hozott a káderpo­litika javításáról. Ebben a demokratikus elvek érvé­nyesítésének és annak szük­ségességét hangsúlyozta, hogy pályázattal és választással döntsenek a reformfeladato­kat megvalósítani képes új vezetők személyéről. Bírálatok Az Izvesztyija cikke (MTI) — Az örmény KP vezetése nem vonta le a kellő tanulságokat a koráb­bi bírálatokból, a legutóbhi KB-ülésen sem sikerült mélyrehatóan elemezni a sürgető problémáikat, a kri­tikát elnyomták, nem volt meg az igazi demokrácia, a nyitottság légköre, amely nélkül elképzelhetetlen az előrelépés — hangsúlyozza az Izvesztyija című lap, az örmény KP KB legutóbbi üléséről beszámolva. A szovjet lap tudósítói emlékeztetnek arra, hogy a köztársasági KB-ülést foko­zott érdeklődés előzte meg, hiszen az SZKP KB tavaly júniusi üléséin keményen bí­rálták az örmény KP-t a gazdaság helyzetéért, az ide­ológiai-erkölcsi téren mu­tatkozó hiányosságokért, a rossz kádermunikáárt, a vesz­tegetésekért és feketézésért, a protekcionizmusért. Karen Demircsjám, a KB első titkára beszámolójában utalt a gazdaság kedvező eredményeire, a KB által azóta tett intézkedésekre, s ugyanakkor önkritikusan el­ismerte, hogy a KB irodá­jának munkája még mindig nem felel meg a kor köve­telményeinek. Az Izvesztyi­ja ezzel kapcsolatban meg­állapítja, hogy a kiegyensú­lyozott beszédből éppen a legfontosabb hiányzott, an­nak megválaszolása, miként •is kell továbbvinni az át­alakítást, a következtetések az általános frázisok szint­jén maradtak. A beszámoló megadta a felszólalások alaphangját is — írja az Izvesztyija, hang­súlyozva, hogy csak enyhe, szinte bocsánaiikérő bírála­tok hangzottak el. Egészen addig, amikor Sz. Hacsatrján, a KB mellett működő párt- bizottság elnöke kért szót, emlékeztetve arra: a koráb­bi KB-ülésen kétszer tagad­ták meg tőle annak lehető­ségét, hogy elmondja véle­ményét. Hacsatrján rámuta­tott: a beszámoló és a fel­szólalások csak féligazságo­kat tartalmazták. A köztár­saság igazságügyi szervei­ben vesztegetések fordulnak elő, de csak a „kis halakat” büntetik meg, a nagyobba­kat — köztük vezető párt­munkásokat, ügyészeket, mi­nisztereket — nem bántják. A köztársaságban nemcsak az átalakítás erői, hanem a konzervatív erőik is megerő­södtek. Hacsatrján felszóla­lását bekiabálásokkal zavar­ták meg, rágalmazással vá­dolva a szónokot. Ezt követően G. Kotán- dzsján, a razdanszki járási pártbizottság első titkára szólalt fel, aki már az előző KB-ülésen is élesen bírálta a hiányosságokat, az „ár­nyékgazdaságot”, a gazdasági eredmények meghamisítását. Hangsúlyozta: a korábbi KB-ülésen elhangzott fel­szólalását követő események nyilvánvaló üldöztetésre, megbélyegzésre, a tények meghamisítására emlékez­tetnek. Éppen ezért nem számíthat az örmény KP KB vezetőinek objektív ér­tékítéletére, s kénytelen az SZKP Központi Bizottságá­hoz fordulni a helyzet tisz­tázása érdekében. Az Izvesztyija tudósítása szerint a KB-ülésen sajnos ezt követően nem érdemi vita folyt, hanem a felszó­laló személye lett a bírála­tok célpontja: demagógiá­val, rágalmazással, párttag­ságával való visszaéléssel, karrierizmussal, álhazafias- sággal, ka.landorsággal vá­dolta a 24 következő szó­nok, az SZKP KB képvise­lőjének kivételével, aki meg­próbált gátat vetni a sze- -mólyesked éan dk. Az Izvesztyija a vitat nem bírálatoknak, hanem a ve­zetés iránti hűség demonst­rációjaként értékeli. A KB- ülésen úgy döntöttek, hogy határozatban ítélik el Ko- tándzsján magatartását, fel­szólalását pedig hibásnak nyilvánítják. Bizottság vizs­gálja majd ki Kotándzsján bejelentéseit. A szovjet lap hangsúlyozza: Kotándzsján megbélyegzése újólag bizo­nyítja, hogy nem sikerült elmélyülten elemezni a fon­tos problémákat, habár — s ezt senki sem vitatja — az önményországi helyzet ép­pen ezt követelné meg.

Next

/
Thumbnails
Contents