Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
1988. január 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 MIÉRT halaszthatatlan __________ a szerkezet átalakítása? írta: Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója A gazdasági szerkezet átalakítását sokan úgy képzelik, hogy egy bizonyos 'idő alatt elvégzendő feladat. Pedig nem erről van szó. A gazdaság szerkezetét minden olyan országnak, amely lépésit akar tartani a világ fejlődésével, folyamatosam kell korszerűsítenie. Ezért ne is számítsunk olyan helyzetre, amikor a magyar kormány ünnepélyesen bejelentheti, hogy a gazdasági szerkezetet most már megfelelően átalakította. Ebben a. folyamatban az elkövetkező évek számára összetorlódtak a feladatok. Ezt mindannyian tudjuk, hiszen érzékeljük, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem korszerű, termékei minősége, műszaki és gazdaságossági jellemzői elmaradnak az élenjáró országokétól. Nem is az a baj önmagában, hogy elmaradnak, Íriszen ilyein különbség mindig is létezett. A fő gond az, hogy ez a technikai, technológiai és gazdasági rés az elmúlt időszakban növekedett. A gazdasági szerkezet átalakítása elsősorban vállalati, de emellett állami feladat is. Megvalósul nálunk a gyakorlatban a vállalatoknál a szerkezetváltás ? Részben meg, de nem elég gyors ütemben, és nem eléggé a piaci kereslethez igazodva. Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon? Elsősorban gazdasági kényszer. Ebből egyelőre nálunk Magyarországon kevés van. Arra lenne szükség, hogy a vevők és a szállítók a gazdaságban általában kiegyensúlyozott erőviszonyokkal lépjenek kapcsolatba. Magyarul: a szállítók ne legyenek erőfölényben, ne ők határozzák meg a szállítás: feltételeket (árakat, határidőket stb.) Ehhez arra lenne szükség, hogy a belföldi piacon sok szereplő gazdálkodjon, kevés vállalat (kerüljön monopolpozícióba. Élénk tőkeáramlás szükséges annak érdekében, hogy a piaci hiányok kielégítéséről miinél gyorsabban gondoskodjanak az érdekelt gazdálkodó egységek, beleértve a kis- és magánvállalkozókat is. Természetesen ehhez a munkaerőnek is rugalmasain kell áramlania. Egy-egy gazdálkodó egységnek Időnként jelentősen meg kell növelnie a létszámot, ha a feladatai ezt kívánják; ellenkező esetben pedig számottevően mérsékelnie kell a munkaerő-állományát. Mindezeket a feltételeket és körülményeket a magyar gazdaságpolitika hosszabb idő óta törekszik megteremteni. Konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban a kormány közelmúltban jóváhagyott munkaprogramja. Az ország előrejutásának alapvető feltétele, hogy ezek minél előbb megvalósuljanak, a vállalati gazdálkodást befolyásoló gazdasági kényszer fokozódjon. A szerkezet átalakításának vannak állami feladatai is. Elsősorban két irányban: a progresszív (élenjáró) területek fejlődésének elősegítése, másrészt a válságos helyzetbe kerülő ágazatok viisz- szafejlesztése terén. A technikai fejlődés legelső vonalában haladó területeket nem szabad teljesen kitenni a piaci hatásoknak. Egy ilyen közepesen fejlett országiban ugyanis, mint amilyenek mi vagyunk, a legmodernebb technikát követő típusú fejlődés lehetséges, ezért amennyiben e területeket azonnal kiten- nénik a nemzetközi gazdaságossági versenynek, akkor nem lennének képesek felvenni a lépést ezekkel . a nemzetközi versenytársakka 1. Átmenetileg szü leség van ezeken a területeken az importversennyel szembeni viszonylagos védelemre. Ennél még fontosabb, hogy államilag kell segíteni a szellemi infrastruktúra megteremtését. A kutatási-fejlesztési erőket koncentrálná kell az ilyen területekre, el kell érni, hogy az eredmények miinél gyorsabban hasznosuljanak a gyakorlatban. Az állami szervező munkát, forrásokat, az oktatási intézmények és kutatólaboratóriumok közelítésére, a szakképzett munkaerővel rendelkező vállalatok és fejlesztési kockázatok finanszírozására kész vállalatok egymásratalálására kell koncentrálni. Az állami tevékenység másik iránya a válsághelyzetbe került ágazatok állóeszközeinek és munkaerejének átcsoportosítása. Itt a világ minden országában az államnak jelentős konzervatív erőkkel kell megküzdeni. Átmenetileg egy ilyen szerkezetváltás mindig sok gonddal jár, sőt növekvő kiadásokkal. Lényegében olyan, mint egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A gazdasági gondok elsősorban abból fakadnak, hogy a válságágazatokban lekötött állóeszközök nehezen vihetők át más területekre. Például: egy vaskohászati hengerde, vagy öntöde gépei, berendezései aligha hasznosíthatók más ágazatokban. A társadalmi problémák azzal függnek össze, hogy a munkaerő szakképzettségének értéke is zuhan ezeken a területeken, átképzésre van szükség. Ez szociális, társadalmi, egyéni problémákkal jár, amely a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen mellékhatása. Nyugat-Európában a kormányok évek óta kísérletet tettek és tesznek az említett visszafdjilesztési folyamat élénkítésére. Központilag támogatják a kapacitások leépítését és minőségi rekonstrukcióját, de nem tudták elkerülni a , munkanélküliség számottevő növekedését. A 10 százalék körüli munkanélküliségi ráták (a foglalkoztatókra vetítve) igen nagy társadalmi feszültségeket okoznak, még a kiterjedt átképzési és segélyezési rendszer mellett is. A kelet-európai országok a visszafejlesztést, mint hatásos gyógyszert, a szerkezetátalakítás érdekében eddig általában nem alkalmazzák. Elsősorban azért, ment tartottak a gyógyszer „mellékhatásaitól”, azaz az említett társadalmi-szociális feszültségektől. A gyakorlatban az állami gazdaságpolitikák a támogatásokat a gazdaságtalan termelés fenntartásához nyújtották, s ezért azok korszerűsítése, vagy annak lehetetlensége esetén leépítése lassú. Kétségkívül valós gond az is, hogy ezekben az országokban a visszafejlesztés nyomán kieső termelés pótlása nehéz feladat. A KGST-n belüli áruhiány miatt ez nehezen megoldható, konvertibilis valutákban pedig ezek az országok szűkölködnek. így a visszafejlesztések elmaradásának oka az is, hogy egy hiánygazdaságban a leállítás mindig valós gazdasági feszültségekkel jár. Végül is számunkra az a tanulság adódik, hogy a szerkezetátalakítás állami eszközökkel is történő segítése nem odázható. Fokozatosan meg kell teremtenünk azokat a gazdasági, társadalmi és szociális körülményeket, amelyek között e gyógyszer mellékhatásai kismértékűék, kézben tarthatók, vagy más gyógyszerekkel elnyomhatok annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében előrelépjünk. Telefon és kábeltelevízió Módosul-e a teho összege Újhelven? Mint december 30-i számunkban már hírül adtuk, ünnepi tanácsülésen emlékeztek Sátoraljaújhely fel- szabadulásának évfordulójára december 29-én a testület tagjai. Akkor az ünnepség eseményeiről tudtunk csak beszámolni, pedig az ülés második felében sok lényeges kérdés került szóba. A tanácstagok tájékoztatót hallgattak meg a város és vonzáskörzete alkoholizmus elleni küzdelmének eredményeiről. Az alkoholistákat pontosan számon tartani Üjhe- lyen is lehetetlen. Becslések szerint háromezerre tehető ez a szám, bár az alkoholgondozóban csak 340 beteget tartanak nyilván. 1985-ben nyílt meg a városban — 20 ággyal — egy detoxikáló részleg, amely a kórház pszichiátriai osztályához tartozik. Ez a kijózanító állomás „ellátja” a sárospataki és szerencsi delikvenseket is. Talán jellemzőek a forgalmi adatok: 1985. II. fél évében 254 férfi és 27 nő, 1986-ban 500 férfi és 62 nő, 1987-ben 617 férfi és 82 nő volt a kijózanító „vendége”. Természetesen az alkoholizmus ellen is a megelőzés a leghatásosabb fegyver. A városban az utóbbi időben két kocsmát, büfét zártak be, de a vonzáskörzetben, Cigándon, Ricsén, Lácacsé- kén, Monyha-tanyán is szüntettek meg italboltokat. Szerveztek TIT-előadásokat, és segítik az úgynevezett alkoholellenes családi kör nevű klub munkáját. A klub tagjai volt alkoholbetegek és ezek családtagjai. Az anyagot kiegészítette a városi rendőrkapitányság jelentése is. Ebből néhány statisztikai adatot érdemes 'kiemelni. Éves átlagban 75 személynél kezdeményeztek alkoh olelvonó kezelést. A botrányos részegség miatt szabálysértési felelősségre vontaik száma 120. Ittas járművezetésért Üjhelyen 41 embert vontaik felelősségre. Lüvei Zoltán rendőr őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője elmondta még. hogy az utóbbi években kedvezőtlenül alakult az alkoholisták nemek szerinti aránya. Több az iszákos nő, ebből eredően nőtt. a családi tragédiák száma is. Ma sok helyen nemcsak az apa, hanem az egész család iszik. Kazsi- mérszki Ferenc tanácselnök egyfajta „tájjellegű alkoholizmusról” beszélt. Nyilván könnyebben jut italhoz Hegyalján a szomjas ember. Nem használ a városlakók hangulatéinak, hogy sok a nyilvános botrány, a jó érzésű embert megbotránkoztató garázda, részeg. A tájékoztatót a tanácstagok tudomásul vették, majd rendeletmódosítást szavaztak meg, mellyel megváltoztatták a lakások elosztásának eddigi rendjét. Ezek szerint azok a pályakezdő, gyermektelen, fiatal házasok is jogosultak lesznek tanácsi bérlakásra, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme a 4500 forintot nem haladja meg. (Eddig 3900 forint volt a határ.) Más ügyek megtárgyalása után az egyik tanácstag felvetette: Tűzzék a következő tanácsülés napirendjére a városban fizetendő teho ösz- szegének csökkentéséről szóló javaslatát. Véleménye szerint egyedülállóan magas ez az összeg (iloét év alatt 2,5 milliót jelentett a város költségvetésében). A környező településeken kisebb összegeket fizetnék, s az új évben a megnövekedett terhek elviselésében segítene, ha itt is csökkentenék. Javasolta továbbá, hogy a hetven éven felülieket mentesítsék a teho fizetésének kötelezettségei állói. A tanácsülés úgy döntött, hogy helyt adnak a javaslatnak, s a .kérdést a márciusi tanácsülésen megvitatják. Még néhány bejelentésre került sor. így Kazsimér- szki Ferenc tanácselnök elmondta, hogy mint köztudott, a város és környéke is belépett az országos távhívóhálózatba (crossbar), s remény van arra is, hogy egy új konténerállomás felállításával jövőre 2000 új előfizető kapcsolódjon be a te- 1 eforthálóza t.b a. örömmel jelentette be, hogy a sátoraljaújhelyi kábeltévé december 7-ón megkezdte szerkesztett, műsorainak adását. Eddig két adásnap volt, a jövőben havonta egy hétfőn lesz adás. Egyelőre elég kevés lakásban lehet fogni, a technikai feltételek megteremtése után az egész városra kiterjesztik a műsorszórást. Megelégedéssel nyugtázta a tanácselnök azt is, hogy a városgazdálkodási vállalat felszámolása után az ott dolgozóknak találtak új munkahelyet. Mindössze 5—6 ember keresi még a számára legmegfelelőbb megoldást. Az viszont véglegesnek látszik, hogy a felszámolás miatt körülbelül 10 milliós veszteség éri a városi tanácsot. (szatmári) Fakitermelés a Bükkben
