Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988, január 23., szombat A Miskolc Városi Pártbizottság ülése Nem volt veszteséges vállalat Gulyik Zsoltot választották titkárrá Ismerve az elmúlt esztendő nehézségeit, problémáit dicséretes dolog az, amit a miskolci pártbizottság tegnap délutáni ülésén —, amelyen Tímár Vilmos első titkár elnökölt — Alföldi László osztályvezető elmondott, hogy tudniillik, 1987-ben nem volt veszteségesen gazdálkodó vállalat, szövetkezet a megyeszékhelyen és környékén. Most már „csak” az a feladat, hogy az idén is jó évet csináljunk valamennyiünknek. Hogy ez sikerül-e, vagy sem, az kizárólag a gazdálkodó egységeken múlik, mert a szabályzók és az új adórendszer adott. A pártbizottság elé a városi és városkörnyéki vállalatok, szövetkezetek, valamint a városi tanács elmúlt évi gazdálkodását értékelő jelentés került, s ez a mindenkit érdeklő és érintő anyag megállapította, hogy a termékszerkezet-váltásra irányuló erőfeszítések tavaly felerősödtek, de átütő eredményeket még nem sikerült elérni. Nőtt a munkahely becsülete, javult a munka- fegyelem, csökkent a táppénzes napok száma, az alkoholfogyasztást a munkahelyeken szigorúan büntetik. 1987-ben a gazdasági szféra legfontosabb programja a veszteségforrások mérséklése, az iparszerkezet-átalakítás megkezdése, illetve gyorsítása, piacorientáltabb munkával a jövedelemtermelő képesség növelése, a gazdaságos export fokozása, a külkereskedelmi egyensúly javításához való hozzájárulás mértékének növelése volt. Ez ma sem, most sem lehet más, bár az idei tervek elkészítésével — objektív okok miatt —; némi csúszásban vannak a cégek, amelyek a feltételek szigorodásával, a piac követelményeinek növekedésével, a belföldi igények csökkenésével számolnak. Kétségtelen, nehéz lesz talpon maradni, de a több lábon való állásra vannak jó receptúrák, s jó visszhangra talált a párt és a kormány kibontakozási programja. A pártbizottság tegnapi ülésén személyi kérdésben is döntöttek. Gulyik Zsoltot, az SZMT titkárát megválasztották a pártbizottság gazdasági ügyekért felelős titkárává. Elődjét, Szűcs Erikát — mint ismeretes — a közelmúltban a megyei pártbizottság titkárává választották. Fórum a műszaki értelmiség luMéröl (Folytatás az 1. oldalról) erkölcsi elismerésének javítására, és ajánlja a vállalatoknak, a társadalmi szervek testületéinek, funkcionáriusainak, hogy támogassák és kezdeményezzék az innovációban élen járó, képességeiket a társadalmi célok érdekében kifejtő alkotó munkát végző műszaki értelmiségiek erkölcsi és anyagi elismerésének javítását. Ajánlja továbbá, hogy 1990 végéig az alkotó műszaki értelmiségieket az átlagos bér- növekedésnél 40 százalékkal magasabb béremelésben részesítsék. Emellett a Minisztertanács a kutató-fejlesztő munka anyagi és erkölcsi elismerése céljából, műszaki főtanácsosi és tanácsosi címek adományozására hívja fel a figyelmet. E címekhez kiemelt anyagi elismerés járul. Így a műszaki főtanácsosi címhez legalább 5500, a műszaki tanácsosi címhez pedig legalább 3000 forint pótlék fizetendő. A címet legfeljebb 3 éves időtartamra, vagy meghatározott feladat elvégzéséhez kell kötni, illetve adományozni. Az anyagi-erkölcsi elismerés egy másik formája a műszaki alkotói díj, amelynek összege legfeljebb 100 ezer forint, és a díj felét a szabályozott béren kívüli forrásból fizethetik a gazdálkodó szervezetek. A jogszabály szerint minden 30 műszaki dolgozó közül egy részesülhet ebben az elismerésben. Az értelmiségiek bérhelyzetének általános javítására jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő anyagi források. A pályakezdő értelmiségiek induló alapbérét azonban általános érvénnyel már ebben az évben szükséges felemelni. A döntés értelmében ez év szeptember 1-től el kell érni azokat az alsó bérhatárokat, amelyeket eredetileg csak 1991. január 1-ig kellett volna elérni. Az új alsó határ a pályakezdőknél általában 5000 forint, néhány területen pedig 4800 forint. Ezzel egyidejűleg a nem pályakezdők alsó alapbérhatárait is felemelik. A gazdálkodó szervezeteknek az új alsó határokat saját forrásaikból kell biztosítani, viszont a költségvetésből gazdálkodó szervezetek és az értelmiségieket nagy számban foglalkoztató gazdálkodók ehhez is központi támogatásban részesülnek. L. L. Csehszlovák reform (Folytatás az 1. oldalról) vagy esetleg állami dotációval ellensúlyozzák, nem számolnak a kiskereskedelmi árak emelésével. A gazdasági reform egyik fő célja, hogy a belföldi és a világpiaci árakat egymáshoz közelítsék, de az árak alakulását a csehszlovák állam tervszerűen irányítja majd — közölte. A népgazdaságilag legfontosabb nyersanyagok és termékek árát —, amelyek egyébként jelentős mértékben befolyásolják az árszintet az egész gazdaságban — úgynevezett árfejlesztési tervben határozzák meg. A központ beavatkozása az árak alakulásába fokozatosan szűnik meg. Ismerős (torz)kép a szocializmusról (MTI—Panoráma) — Szta- niszlav Sztratiev neve már nem egészen ismeretiem Magyarországon. Az élet oly rövid című darabját a múlt év végén -bemutatta a Budapesten és Egerben vendégszereplő szófiai Szatirikus Színház. Hazájában, Bulgáriában, estéről estére nagy sikert arat a Balkáni szindróma című, élesen szatirikus hangvételű műve, amely a bolgár drámairodalom felszabadulás utáni történetében úttörő alkotásnak számít. Sztratiev kiváló publicista is. Gyakran közli írásait a Pogled, a Bolgár Újságírók Szövetségének népszerű hetilapja, „Hívatlan gondolatok” rovatában. Mint a lábjegyzetből kiderül, a lap olvasóinak társadalmi tanácsa szerkeszti ezt a rovatot. A Pogled legutóbbi számában A szocializmusról címmel olvashatjuk Sztratiev hívatlan gondolatait, amelyeket — némileg rövidítve — az alábbiakban közreadunk. Némelyekben elég érdekes elképzelések alakultak ki a szocializmusról. Ha nem dolgozol, ha selejtet gyártasz, ha nem teljesíted a rád bízott feladatokat, elkésel, igazolatlanul elmaradsz a munkából, s mindezek ellenére tovább alkalmaznak —■ ez szocializmus. De ha elbocsátást helyeznek kilátásba — az kapitalizmus. Ha mindenki egyenlő fizetséget kap, végzett munkája minőségétől és hatékonyságától, tehetségétől, kezdeményezőkészségétől és fantáziájától függetlenül — ez szocializmus. De ha a lusták és az alkalmatlanok kevesebbet, a szorgalmasak és a tehetségesek pedig többet kapnak — az már nem szocializmus. Ha a boltban veszekszenek veled, ha kénytelen vagy kivárni azt a fél órát, amíg az elárusítónők elmondják egymásnak legfrissebb pletykáikat, s végül nem is kapni, amit vásárolni akartál — ez szocializmus. Ha kedvesein fogadnak, igyekeznek jól kiszolgálni, s a megfelelő méretben, színben és minőségben kapod meg, amire sürgős szükséged van — az kapitalizmus. Ha az üzemek rossz minőségű, eladhatatlan, vagyis nem nyereséges árukat gyártanak, ráadásul szeny- nyezik a levegőt, meg a vizet — az szocializmus. A fordítottja — kapitalizmus. . . Amikor a saját kapuja előtt senki nem söpör, közben arról beszél, hogy Svájcban milyen nagy a tisztaság — ez szocializmus. Ha mindenki úgy gondolkodik ahogyan a főnöke — ez is szocializmus. Ha másképp — az bizony nem szocializmus. Ha az igazgató tönkreteszi a gyárát, majd áthelyezik a filmforgalmazásba, majd egy strand vezetői székébe, majd az egészségügybe, végül pedig egy cirkuszba, hogy mindent következetesen tönkretegyen —: ez szocializmus. De ha már az első súlyos hibák elkövetése után semmiféle vezetői tiszséget nem tölthet be — az nem szocializmus, az nem humánus ... Kellemes az életünk ilyen szocializmus-képpel. Nem dolgozunk, nem gondolkodunk, de ugyanannyit keresünk (néha többet), mint akik dolgoznak és gondolkodnak. Rossz munkánk és hibáink következményeit másokra hárítjuk, no meg az objektív körülményekre, és tátott szájjal, kinyújtott kézzel várjuk, hogy az állam mindent megadjon, mindent rendbe hozzon ... A szocializmus valami egészen más. Mindeddig ilyen elképzelésekkel * ik élni lehetett (ráadásul nem is rosszul), de a tavaly júliusi központi bizottsági ülés, és az azt követő események szertefoszlatták, illetve mindinkább szertefoszlatják ezeket az elképzeléseket. A hét eseményei - képekben Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Bonnban, majd Madridban tárgyalt a nyugatnémet és a spanyol vezetőkkel. A képen: a szovjet diplomácia irányítója Bonnban találkozott békeszerető fiatalokkal, akik egy Mihail Gorbacsov részére szóló levelet is átadtak Sevardnadzénak. Továbbra is forrong az Izrael által megszállt arab területek lakossága, s Tel Aviv továbbra is erőszakot alkalmaz. A képen: tüntető palesztinok próbálnak Rabin izraeli hadügyminiszter közelébe férkőzni, aki szemleutat tett a gázai övezetben és Cisz- jordániában. Egy esztendő alatt a második katonai zendülést verték le a kor- mányhü erők Argentínában. A képen: lázadó katonák - még a kudarc előtt Van aki már érti, van aki még mindig nem Postásbérek bruttósítva Este kezdődött, az éjszakába hajlóan ért véget a Miskolci Postaigazgatóság szakszervezeti tisztségviselőinek csütörtöki fóruma. A rendezvénynek a Szakszervezetek Borsod Megyei. Tanácsának székháza (adott otthont — a kötetlen eszmecsere hasznos, tanulságos vitává alakult át. A gazdaság mai helyzete, az egyre sűrűsödő napi gondok a postásokat is aggodalommal töltik el, ugyanakkor a jelenlegi ötéves tervben jóval több a munkájuk, mint korábban. A telefonhálózat országos fejlesztésének programja kiemelkedő teljesítményekre nyújt lehetőséget, s a postánál valamivel nagyobb a szociális biztonság, mint a népgazdaság más ágazataiban. A távbeszélőhálózat korszerűsítése után sok munkahely szűnik meg, elsősorban a falvakban. Végre nyugdíjba kerülhetnek a matuzsálemi kézi kapcsolású központok. A Magyar Posta azonban egyetlen hűséges dolgozóját sem hagyja magára, az ágazati szakszervezet vezetőjével a szakmai irányítók is egyetértenek: a korszerűsítés után felszabaduló emberek számára minden területen meg kell teremteni az értelmes, hasznos, jövedelmező munka lehetőségét. Gricserné Heszky Enikő a fórumon hangsúlyozta: e probléma megoldásában a Miskolci Postaigazgatóság tevékenysége példamutató. Az órákon át tartó eszmecsere központi kérdése természetesen a bérek bruttósítása lett. Az igazgatóságon ezt a munkát viszonylag rövid idő alatt kellett elvégezni. Nemcsak embert próbáló, hanem esetenként irgalmatlan feladat hárult iá bérelszámolókra. Az igazgatóságon majdnem hétezer ember dolgozik, ám ami a létszámnál jóval lényegesebb, a postások bére a hazai átlagnál is összetettebb. A keresetek iaz alapbéren kívül számtalan pótlékot, kiegészítést, mankópénzt tartalmaznak. Leírni is mellbevágó : országosan másfélszáz, különböző bérpótlék létezik. Ember, illetve bér- számfejtő legyen a talpán, aki valamennyiben kiismeri magát. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a miskolci igazgatóság postásai csak a legutolsó napokban kapták meg a bruttósí- tott bérükről készített értesítést, a betegszabadságon levők pedig „expressz ajánlott” borítékban vették át kollégájuktól. A bruttósítást az igazgatóságain dolgozó postások egy része érti, ám sokan vannak, akik még mindig nem. Néhány üzemben keveslik a megemelt összeget, s bárhogy számolgattak, arra a következtetésre jutottak, hogy hiába lesz változatlan a teljesítményük, rosszabbul járnak, azaz soványabb lesz a boríték, mint tavaly ilyenkor. A gépjármű-szállítási üzemben kisebbfajta „forradalom” tört ki, mert a több műszakban dolgozók úgy érzik, mindenképpen megrövidítették őket. A fórumon elmondták, valamennyi szakszervezeti tisztségviselőnek türelemre, jó beszédkészségre, és soksok érvre van szüksége ahhoz, hogy megmagyarázza, s elfogadtassa az új bérrendszert — bár mostanában mar a vízcsapból is a bruttósítás magyarázata folyik, s az emberek egy része kéziszámológépével fekszik és kel. A: többi, bérből és fizetésből élőhöz hasonlóan, a postások is várják a bérreformot. Elfogadhatatlan — hangzott el a fórumon —, hogy egy tervezőmérnök kevesebbet keres, mint egy gépkocsivezető. Hasznosnak minősítették viszont az úgynevezett feladat- és cél- orientált bérezés bevezetését. Ez — leegyszerűsítve — annyit jelent, hogy a meghatározott munkára egy ösz- szegben fizetik ki a bért, függetlenül a feladat megoldására fordított időtől, s az emberek számától. A magasabb kereset lehetősége fegyelmezettebbé teszi az embereket, s a különböző üzemek között is sokkal szervezettebb a munka, jobb az együttműködés. A pozitív jelenségek mellett azonban figyelmeztető, hogy a nagyobb bér reményében sokan szinte kiuzsorázzák munkaerejüket, többet vállalnak, s többet dolgoznak, mint azt egészségük bírná. „Nemcsak a munkaadó és a munkavállaló között feszülő konfliktusok oldásában kell segítséget nyújtanunk — hangsúlyozta a főtitkár —, hanem önmaguktól is meg kell védenünk az embereket.” Ami nyilván nem lesz könnyű feladat, hiszen az infláció mindenkit arra serkent, hogy lehetőleg minél magasabb összeget vigyen haza a borítékban. A Miskolci Postaigazgatóságon mindenesetre évek óta bizonyítják, hogy akarnak és tudnak is dolgozni, ha megteremtik a feltételeket, s megfelelően elismerik a munkát. Az igazgatóság az elmúlt esztendőt is ered- ménnyell, zártia, s a beruházások jól haladnak. „Megyénkben — mondta zárszavában Bústi János — romlott az életszínvonal, a fizetések stagnálnak. Az élet- körülmények azonban javultak. Ehhez nagymértékben hozzájárult a távbeszélőhálózat bővítése. A munkából oroszlánrészt vállaltak az igazgatóság dolgozói, s ezért köszönet jár nekik.” TJdvarcly József
