Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 20., szerda A népi ellenőrzés megalakulásénak 30. évfordulója M egalakulásának 30. évfordulójára készül hazánkban a népi ellenőrzés szervezete: három évtizeddel ezelőtt, 1958. február 3-án tette le az esküt, és tartotta meg alakuló ülését az eltső Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet az egy évvel korábban kelt törvény alapján választottak meg. A népi ellenőrzés választott testületéi és a tevékenységébe bekapcsolódó több ezernyi társadalmi ellenőr munkájára alapozva, megszületése pillanatától kezdve tevékenyen részt vállalt hazánk gazdasági, társadalmi életének alakításában, segítette a célok megjelölését, s vizsgálataival hozzájárult a megfogalmazott feladatok végrehajtásához is. Ugyanakkor a népi ellenőrzés különböző szervezeteiben az elmúlt évtizedek alatt tízezrek járták ki a közéleti demokrácia iskoláját. Jelenleg 163, különböző szintű népi ellenőrzési bizottság köré szerveződve, csaknem 20 ezer, évente átlagosan öt napig foglalkoztatott társadalmi munkatárs dolgozik a népi ellenőrzésben. Az ellenőrzés társadalmasítására életre hívott testület működésének három évtizede alatt hazánk gazdasági, társadalmi életének szinte minden szférájában gazdag ismeretanyagot halmozott fel. Mindez jó alapot teremtett a népi ellenőrzés tevékenységének tartalmi és módszerbeli megújulásához. Ennek jegyében a KNEB hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzésnek tevékenyen részt kell vennie a kormány 1990-ig szóló munkaprogramjának végrehajtásában. Ezt elsősorban a legfontosabb gazdasági, társadalmi folyamatokhoz igazodó vizsgálati tervével segítheti. Olyan program kidolgozását tűzik ki célul, amelyben egyaránt helyet kap a legfontosabb központi döntések megvalósításának vizsgálata és a lakosság életkörülményeit leginkább meghatározó társadalompolitikai intézkedések ellenőrzése. Ugyanakkor a félévenként rögzített ellenőrzési tervet „menet közben" olyan, gyorsabb átfutású célvizsgálatok egészíthetik ki, amelyek segítséget nyújtanak a kormány döntéshozó, döntéselőkészítő munkájához. További tennivalókat kíván a népi ellenőrzés minden szervezetétől, hogy a jövőben szélesebb körben, az eddigieknél hatékonyabban használják fel a jelentős anyagi és szellemi ráfordítással készülő vizsgálatok eredményeit; a népi ellenőrzés javaslatai ne vesz- szenek el a bürokrácia útvesztőjében. Ezt főként úgy érhetik el, ha szorosabbra fűzik kapcsolataikat az érintett állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állami ellenőrzés különféle szervezeteivel. így egyrészt kiküszöbölhetőek az erőpocsékoló párhuzamos vizsgálatok, másrészt biztosítható, hogy a helyi ellenőrzés tapasztalatai megfelelő szelektálás, összegzés után hathatósabban kapcsolódjanak be a felsőbb döntéshozás mechanizmusába. (MTI) Munkásgyűlés Mádon (Folytatás az 1. oldalról) Svájcba, Dániába. Az igazgató elmondotta: ezek a piacok a jövőben is megmaradnak. Ehhez azonban a színvonal és a termékválaszték további bővítésére is szükség van. Ennek érdekében fejlesztenek; így például ez évben már megvalósul egy új, 52,9 milliós beruházás. Szó esett arról is, hogyan érinti a vállalatot a szabályozók változása, milyen további erőfeszítéseket tesznek a termelés növeléséért. Ami közvetlenül érinti a dolgozókat: létszámleépítésre nem gondolnak, ám a szigorodó feltételek miatt, új dolgozók felvételére sem. Inkább a már meglevő létszámmal kell jól gazdálkodni. A vállalat szocialista munkaversenyében a hegyaljai üzem 1986-ban elnyerte a Kiváló Mű címet. Bár még nincs meg a tavalyi verseny végeredménye, ám az elért sikerek alapján valószínű, hogy a versenyben ismét első lesz a Hegyaljai Művek. —mé— A zavartalan villamosenergia-ellátás elősegítése, az üzemzavarok megelőzése, az üzemzavari kiesési idők csökkentésének elősegítése érdekében, ösztönözni kívánjuk fogyasztóinkat arra, hogy villamos hálózatainkban, berendezéseinkben észlelt rendellenességet mielőbb bejelentsék. Az 1987. április 1.-1987. december 31. közötti időszak közérdekű hibabejelentői között jutalomsorsolást rendezünk. A SORSOLÁS NYILVÁNOS HELYE: Émász Vállalat Sárospataki Üzemigazgatósága. IDEJE: 1988. JANUÁR 29., 10 ÓRA. L ÉMÁSZ VÁLLALAT Jólesett a torta... Eredmények a Baradta 1 expedíción Tíz nap a föld alatt A főid alatti tábor. Fotó: Dobos Klára A tegnapi pihenő után, ma ismét munkához látlak a föld alatti világ kutatói, akik immár hatodik napjukat töltik az aggteleki Ba- radLa-barlangban. Kialakult napirendjük csak az órákhoz igazodhat, hiszen a perindítást jelző természetes jelenségek a barlangban nem észlelhetők. A tábor világításában sátrak, kempingszékek, felszerelések. Fő a reggeli kávé és remek a hangulat. Reggelente tíz órakor ébrednek a kutatók, hogy a tisztálkodást, a reggelit követően, elinduljanak munkahelyeikre, ahol 6—8 órákat töltenek. Eddigi eredményeikről is be tudtak már számolni. A kutatások során ismeretlen járatokat fedeztek fel a Muorea-hegy környékén, melynek hossza 120— 130 méter. Ezenkívül még egy 120 és egy 70 méteres járatrészt is feltártak. Az alpintechnikával dolgozó csoportok tíz, felfelé vezető kürtőt (kéményszerű járat) másztak ki. Az új részeket, feltárásuk után azonnal a térképező brigád szállja meg mérőeszközökkel, így a munka eredményét a pontos dokumentáció megőrzi. Tovább dokumentálják a barlangban fellelhető feliratokat is, melyeket az 1700- as évektől hagytak maguk után a barlang látogatói. Két olyan feliratot is találtak, amely bizonyos, hogy eddig ismeretlen a kutatók előtt. Egy omladékhan találtak rá az igen régi betűtípussal felkerült „Éljen a magyar . . feliratra, mely az 1700—1800-as évekből származhat, valamint 1898- as datálással Vas Lajos névre bukkantak rá. Fényképek készültek nemcsak ezekről a felírásokról, de a tábori élet mindennapi munkájáról is. A leglátványosabb tevékenységet, a már említett kürtök mászását íilmszalagoin is megörökítik. A tábor „hirdetőoszlopán'’ sakkversenyre szóló felhívás, de rendeznek térképezési és ügyességi versenyt is. Ez is bizonyítéka annak, hogy mind a harmincán jó egészségben, problémamentesen dolgoznak. A kalóriadús étrend biztosítja a munkához, a föld alatti élethez elegendő energiát. Már több tucat táblás csokoládéi szállítottak le az ellátó brigád tagjai, de igen jólesetl az expedíciónak, amikor is, a legutóbb, egy látogatás során puncstortával lepték meg őket a miskolci Vasgyári Rendelőintézet fogászati részlegének dolgozói. Az expedíció január 24- én, vasárnap 12 órakor tér vissza a felszínre, s akkor a barlang hangversenytermében rögtönzött élménybeszámolóra és sajtótájékoztatóra kerül sor. N. Zs. Megfontolandó tanulság „Házunk táján helyreállt a írend”. Ezekkel az ünnepélyes szavakkal jelentette be Raul Alfonsín elnök hétfőn este Argentína lakosságának, hogy a katonai lázadók megadták magukat. Alig kilenc hónapja, hogy az államfő egyszer már mondta pontosan ugyanezt. S ami a tiszti lázadás körülményeiben a legfurcsább, hogy .annak idején — a húsvéti ünnepek alkalmával — ugyanaz az Aldo Rico alezredes irányította a felkelést, aki most is a főszereplő volt. Sőt a kiváltó okok is ugyanazok voltak. Aldo Rico az egyenruhások, a katonai intézményrendszer nevében tiltakozott az ellen, hogy polgári bíróság ítélkezzen felettük. Hatalmas csatát folytat az argentin demokrácia a diktatórikus múlttal. (Mint ahogyan a kontinens többi fiatal alkotmányos rendszere is.) Miént éppen Argentína kerül újra és újra a figyelem középpontjába, miközben hasonló feszültségek1 feszítik több latin-amerikai ország társadalmát is? Mert Alfonsín elnök volt eddig az egyetlen, aki számon merte kérni a múltat az egyenruhásoktól, s beindította a felelősségre vonás gépezetét a diktatúra időszakában (1976—1983) elkövetett terrorért, kegyetlenkedésekért. Argentínában mintegy kilencezer „eltűntről”, áldozatról tudnak. A felelősségre vonás nem önmagában jelentős, hanem mint elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy sikerüljön visszaszorítani a hagyományosan politikai szerepet játszó katonákat az alkotmányos rend keretei közé. Aldo Rico tavaly húsvéti lázadása — még ha elszigetelt jelenségnek is tűnt — tagadhatatlanul élvezte számos tiszt hallgatólagos egyetértését. Alfonsín akkor kompromisszumot kötött, hogy leszerelje ezt a belső katonai ellenzéket. Hozzájárult, hogy „a parancsra tettem” élv érvényesítésével a beosztották mentesüljenek a felelősségre vonástól. A kedélyek akkor megnyugodni látszottak. Utólag azonban úgy tűnik, Alfonsín engedékenysége megbosszulta magát. Az alkotmányos rend elleni támadásával Aldo Rico ezúttal is .azt próbálta érzékeltetni, hogy valójában a hadsereg megosztott, a demokrácia ingatag — ezért Alfonsín ismét hajtson fejet az egyenruhások akarata előltt. Alfonsín és a demokrácia erői tisztában voltak azzal, bogy a játszma ezúttal még veszélyesebb. Ennek tulajdonítható, hogy az alkotmányhű fegyveres erők végül cselekvésre szánták el magúkat, s megtámadták a Monte Caseres-i laktanyában tartózkodó lázadókat. Egyébként ezúttal is volt néhány más, Aldo Ricával szolidarizáló egység, így egy átmeneti időre még a főváros, Buenos Aires belső kis repülcéerét is hatalmukba kerítették a lázadók. A felelősségre vonás ezúttal nem maradhat el, máskülönben a jobboldali tisztek továbbra is zsarolnák á demokráciát. S ez a tanulság megfontolandó a többi délamerikai országban is, ahol — mint például Uruguayban — ugyancsak fontos téma az alkotmányos rend és a hadsereg viszonya. Görög-ián iüpiniszteri megbeszélés (AFP) — Hétfőn Athénban megbeszélést folytatott Mohammed Kaplani albán külügyi államtitkár és Ka- rolosz Papuliasz görög külügyminiszter. A megbeszélésen mindenekelőtt a bal- . káni országok február 24- én Belgrádban kezdődő külügyminiszteri találkozójáról volt szó. Kaplani hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a gö-. rög fővárosba. A felek megállapították: a belgrádi találkozó résztvevőinek minden erejüket latba kell vetniük, hogy az Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország közt meglévő feszültségek ellenére a térségben létrejöjjenek a béke, a biztonság és a sokoldalú együttműködés feltételei. A külügyminiszterek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit is. A magyar egyházak nemzetközi tevékenysége Emberi jogok és vallás*- szabadság Európában a békéért, Helsinki szellemében címmel nemzetközi szimpóziumot rendeznek február 3. és 6. között Velencében. A tanácskozásra — amelyen az európai biztonság és együttműködés megteremtését célzó helsinki záróokmányt aláírt nemzetek képviselői találkoznak — magas rangú magyar küldöttség utazik Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével. A delegációnak tagja lesz Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. E tény is jelzi: ma már a magyarországi egyházak, s a hivatal tevékenysége figyelemre méltó szerepet játszik külkapcsolataink alakításában, s rendszeressé váltak az ÁEH-nak a nemzetközi egyházi és világi központok vezetőivel, képviselőivel, egyes befolyásos egyházi személyiségekkel folytatott tárgyalásai. Az Állami Egyházügyi Hivatal illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az utóbbi időben bővültek a szocialista országok egyházügyi hivatalai közötti két- és többoldalú kapcsolatok. Tavaly például hét szocialista ország egyházügyi hivatalának vezetőivel és munkatársaival találkoztak a magyar hivatal vezetői. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről, s összehangolták feladataikat a nemzetközi munka legfontosabb területein. Az ÁEH érdemi kapcsolatot tart fenn a nemzetközi egyházi világszervezetekkel is. A képviselőikkel folytatott tárgyalásokon a hazai egyházakat érintő ügyek mellett elsősorban a nemzetközi élet időszerű kérdéseit vitatják meg. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fórumon fellépnek a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közötti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett. Következetes állásfoglalásaikkal, alkotó vélemény- nyilvánításukkal nagy tekintélyt vívtak ki maguk és hazánk számára is. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a magyarországi egyházak képviselői számos egyházi világszervezetben fontos vezető tisztséget töltenek be. Az elmúlt években több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Kiemelkedő fontosságú rendezvény volt a Keresztyén Békekonferencia és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájának több tanácskozása, az európai katolikus püspöki konferenciák .titkárainak tanácskozása, .a Zsidó Világ- kongresszus végrehajtó bizottsági ülése. Ugyancsak Budapesten tartotta — első ízben szocialista országban — VII. nagygyűlését a Lutheránus Világszövetség. A világgyűlés jelentőségét mutatja, hogy a résztvevők dokumentumaikban állást foglaltak a fegyverkezési verseny megszüntetése mellett, hangsúlyozták a békéért, a társadalmi beilleszkedésért és a faji 'megkülönböztetés felszámolásáért folyó nemzetközi összefogás szükségességét. Itt választottak először magyar elnököt a világszervezet élére a néhai Káldy Zoltán püspök személyében. Az utóbbi években elmélyült és új eredményeket hozott a marxisták és a hívők közötti párbeszéd, amely magyar kezdeményezésre nemzetközivé szélesedett. Budapesten tartottak először — 1984-ben — nemzetközi marxista—keresztény dialógust, majd ennek eredményeire építve 1986 októberében megrendezték — ugyancsak a magyar fővárosban — a marxista és a katolikus tudósok nemzetközi tanácskozását. A partnerek a világnézeti, az ideológiai különbségek ellenére is, képesek voltak az emberiség és ,a társadalom számos nagy kérdésének megvitatására és a közös felelősség vállalására. A magyarországi egyházak nemzetközi békemozgalmi munkájuk legjelentősebb részét a Keresztyén Békekonferenciában és az Európai Katolikusok Berlini Konferenciájában fejtik ki. A magyar egyházak sokat vállaltak e két egyházi békemozgalom teológiai alapjainak kidolgozásában, a legfontosabb társadalmi kérdésekben azonos felfogást valló egyházi erők tömörítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megalakult a Keresztyén Békekonferencia, amely a világ protestáns és ortodox egyházainak progresszív erőit fogja össze. Emellett a magyar egyházak képviselői rendszeresen részt vesznek a Békevilágtanács és más nemzetközi békészer- veaet.ek és mozgalmak békeakcióiban ; álláspontjukkal, felkészültségükkel eredményesen segítik e szervezetek tevékenységét. Jelentős a magyar egyházak képviselőinek az európai biztonság és együttműködés megteremtése érdekében, a helsinki záróokmány megvalósításáért végzett munkája. Felismerték, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése olyan történelmi jelentőségű feladat, amely minden jóaka- ratú ember összefogását igényli. Aktív szerepet vállaltaik az Európai Kulturális Fórum előkészítésében és munkájában is. A fórum résztvevőinek lehetőséget teremtettek a magyar egyházak sokoldalú kulturális teveken ys égén ek m eg i sm eré- sére, bemutatva, hogy tevékenységükben, felfogásukban él és hat Helsinki szelleme. (MTI)
