Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 20., szerda A népi ellenőrzés megalakulásénak 30. évfordulója M egalakulásának 30. év­fordulójára készül ha­zánkban a népi el­lenőrzés szervezete: három évtizeddel ezelőtt, 1958. feb­ruár 3-án tette le az esküt, és tartotta meg alakuló ülé­sét az eltső Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, ame­lyet az egy évvel korábban kelt törvény alapján válasz­tottak meg. A népi ellenőrzés válasz­tott testületéi és a tevé­kenységébe bekapcsolódó több ezernyi társadalmi el­lenőr munkájára alapozva, megszületése pillanatától kezdve tevékenyen részt vállalt hazánk gazdasági, társadalmi életének alakítá­sában, segítette a célok megjelölését, s vizsgálataival hozzájárult a megfogalma­zott feladatok végrehajtásá­hoz is. Ugyanakkor a népi ellenőrzés különböző szerve­zeteiben az elmúlt évtizedek alatt tízezrek járták ki a közéleti demokrácia iskolá­ját. Jelenleg 163, különböző szintű népi ellenőrzési bi­zottság köré szerveződve, csaknem 20 ezer, évente át­lagosan öt napig foglalkoz­tatott társadalmi munkatárs dolgozik a népi ellenőrzés­ben. Az ellenőrzés társadalma­sítására életre hívott testü­let működésének három év­tizede alatt hazánk gazda­sági, társadalmi életének szinte minden szférájában gazdag ismeretanyagot hal­mozott fel. Mindez jó ala­pot teremtett a népi ellen­őrzés tevékenységének tar­talmi és módszerbeli meg­újulásához. Ennek jegyében a KNEB hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzésnek tevé­kenyen részt kell vennie a kormány 1990-ig szóló mun­kaprogramjának végrehaj­tásában. Ezt elsősorban a legfontosabb gazdasági, tár­sadalmi folyamatokhoz iga­zodó vizsgálati tervével se­gítheti. Olyan program ki­dolgozását tűzik ki célul, amelyben egyaránt helyet kap a legfontosabb közpon­ti döntések megvalósításá­nak vizsgálata és a lakos­ság életkörülményeit leg­inkább meghatározó társa­dalompolitikai intézkedések ellenőrzése. Ugyanakkor a félévenként rögzített ellen­őrzési tervet „menet köz­ben" olyan, gyorsabb átfu­tású célvizsgálatok egészít­hetik ki, amelyek segítséget nyújtanak a kormány dön­téshozó, döntéselőkészítő munkájához. További tennivalókat kí­ván a népi ellenőrzés min­den szervezetétől, hogy a jövőben szélesebb körben, az eddigieknél hatékonyab­ban használják fel a jelen­tős anyagi és szellemi rá­fordítással készülő vizsgála­tok eredményeit; a népi el­lenőrzés javaslatai ne vesz- szenek el a bürokrácia út­vesztőjében. Ezt főként úgy érhetik el, ha szorosabbra fűzik kapcsolataikat az érintett állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állami ellenőrzés külön­féle szervezeteivel. így egy­részt kiküszöbölhetőek az erőpocsékoló párhuzamos vizsgálatok, másrészt bizto­sítható, hogy a helyi ellen­őrzés tapasztalatai megfele­lő szelektálás, összegzés után hathatósabban kapcso­lódjanak be a felsőbb dön­téshozás mechanizmusába. (MTI) Munkásgyűlés Mádon (Folytatás az 1. oldalról) Svájcba, Dániába. Az igaz­gató elmondotta: ezek a pia­cok a jövőben is megma­radnak. Ehhez azonban a színvonal és a termékvá­laszték további bővítésére is szükség van. Ennek érdeké­ben fejlesztenek; így pél­dául ez évben már megvaló­sul egy új, 52,9 milliós be­ruházás. Szó esett arról is, hogyan érinti a vállalatot a szabá­lyozók változása, milyen to­vábbi erőfeszítéseket tesz­nek a termelés növeléséért. Ami közvetlenül érinti a dolgozókat: létszámleépítés­re nem gondolnak, ám a szigorodó feltételek miatt, új dolgozók felvételére sem. Inkább a már meglevő lét­számmal kell jól gazdál­kodni. A vállalat szocialista munkaversenyében a hegy­aljai üzem 1986-ban elnyer­te a Kiváló Mű címet. Bár még nincs meg a tavalyi verseny végeredménye, ám az elért sikerek alapján va­lószínű, hogy a versenyben ismét első lesz a Hegyaljai Művek. —mé— A zavartalan villamosenergia-ellátás elősegítése, az üzemzavarok megelőzése, az üzemzavari kiesési idők csökkentésének elősegítése érdekében, ösztönözni kíván­juk fogyasztóinkat arra, hogy villamos hálózatainkban, berendezéseinkben észlelt rendellenességet mielőbb be­jelentsék. Az 1987. április 1.-1987. december 31. közötti időszak közérdekű hibabejelentői között jutalomsorsolást rende­zünk. A SORSOLÁS NYILVÁNOS HELYE: Émász Vállalat Sárospataki Üzemigazgatósága. IDEJE: 1988. JANUÁR 29., 10 ÓRA. L ÉMÁSZ VÁLLALAT Jólesett a torta... Eredmények a Baradta 1 expedíción Tíz nap a föld alatt A főid alatti tábor. Fotó: Dobos Klára A tegnapi pihenő után, ma ismét munkához látlak a föld alatti világ kutatói, akik immár hatodik napju­kat töltik az aggteleki Ba- radLa-barlangban. Kialakult napirendjük csak az órákhoz igazodhat, hiszen a perindítást jelző természetes jelenségek a barlangban nem észlelhe­tők. A tábor világításában sátrak, kempingszékek, fel­szerelések. Fő a reggeli kávé és remek a hangu­lat. Reggelente tíz óra­kor ébrednek a kutatók, hogy a tisztálkodást, a reg­gelit követően, elinduljanak munkahelyeikre, ahol 6—8 órákat töltenek. Eddigi eredményeikről is be tud­tak már számolni. A kutatások során isme­retlen járatokat fedeztek fel a Muorea-hegy környé­kén, melynek hossza 120— 130 méter. Ezenkívül még egy 120 és egy 70 méteres járatrészt is feltártak. Az alpintechnikával dolgozó csoportok tíz, felfelé vezető kürtőt (kéményszerű járat) másztak ki. Az új részeket, feltárásuk után azonnal a térképező brigád szállja meg mérőeszközökkel, így a munka eredményét a pontos dokumentáció megőrzi. Tovább dokumentálják a barlangban fellelhető felira­tokat is, melyeket az 1700- as évektől hagytak maguk után a barlang látogatói. Két olyan feliratot is talál­tak, amely bizonyos, hogy eddig ismeretlen a kutatók előtt. Egy omladékhan ta­láltak rá az igen régi betű­típussal felkerült „Éljen a magyar . . feliratra, mely az 1700—1800-as évekből származhat, valamint 1898- as datálással Vas Lajos név­re bukkantak rá. Fényké­pek készültek nemcsak ezekről a felírásokról, de a tábori élet mindennapi mun­kájáról is. A leglátványo­sabb tevékenységet, a már említett kürtök mászását íilmszalagoin is megörökítik. A tábor „hirdetőoszlopán'’ sakkversenyre szóló felhí­vás, de rendeznek térképe­zési és ügyességi versenyt is. Ez is bizonyítéka annak, hogy mind a harmincán jó egészségben, problémamen­tesen dolgoznak. A kalória­dús étrend biztosítja a mun­kához, a föld alatti élethez elegendő energiát. Már több tucat táblás csokoládéi szállítottak le az ellátó bri­gád tagjai, de igen jólesetl az expedíciónak, amikor is, a legutóbb, egy látogatás során puncstortával lepték meg őket a miskolci Vas­gyári Rendelőintézet fogá­szati részlegének dolgozói. Az expedíció január 24- én, vasárnap 12 órakor tér vissza a felszínre, s akkor a barlang hangversenytermé­ben rögtönzött élménybe­számolóra és sajtótájékoz­tatóra kerül sor. N. Zs. Megfontolandó tanulság „Házunk táján helyreállt a írend”. Ezekkel az ünne­pélyes szavakkal jelentette be Raul Alfonsín elnök hét­főn este Argentína lakosságának, hogy a katonai lázadók megadták magukat. Alig kilenc hónapja, hogy az államfő egyszer már mondta pontosan ugyanezt. S ami a tiszti lázadás körül­ményeiben a legfurcsább, hogy .annak idején — a húsvéti ünnepek alkalmával — ugyanaz az Aldo Rico alezredes irányította a felkelést, aki most is a főszereplő volt. Sőt a kiváltó okok is ugyanazok voltak. Aldo Rico az egyen­ruhások, a katonai intézményrendszer nevében tiltako­zott az ellen, hogy polgári bíróság ítélkezzen felettük. Hatalmas csatát folytat az argentin demokrácia a dik­tatórikus múlttal. (Mint ahogyan a kontinens többi fia­tal alkotmányos rendszere is.) Miént éppen Argentína ke­rül újra és újra a figyelem középpontjába, miközben hasonló feszültségek1 feszítik több latin-amerikai ország társadalmát is? Mert Alfonsín elnök volt eddig az egyet­len, aki számon merte kérni a múltat az egyenruhások­tól, s beindította a felelősségre vonás gépezetét a dikta­túra időszakában (1976—1983) elkövetett terrorért, ke­gyetlenkedésekért. Argentínában mintegy kilencezer „el­tűntről”, áldozatról tudnak. A felelősségre vonás nem ön­magában jelentős, hanem mint elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy sikerüljön visszaszorítani a hagyományosan politikai szerepet játszó katonákat az alkotmányos rend keretei közé. Aldo Rico tavaly húsvéti lázadása — még ha elszige­telt jelenségnek is tűnt — tagadhatatlanul élvezte szá­mos tiszt hallgatólagos egyetértését. Alfonsín akkor kompromisszumot kötött, hogy leszerelje ezt a belső ka­tonai ellenzéket. Hozzájárult, hogy „a parancsra tettem” élv érvényesítésével a beosztották mentesüljenek a fele­lősségre vonástól. A kedélyek akkor megnyugodni lát­szottak. Utólag azonban úgy tűnik, Alfonsín engedékeny­sége megbosszulta magát. Az alkotmányos rend elleni tá­madásával Aldo Rico ezúttal is .azt próbálta érzékeltetni, hogy valójában a hadsereg megosztott, a demokrácia in­gatag — ezért Alfonsín ismét hajtson fejet az egyenru­hások akarata előltt. Alfonsín és a demokrácia erői tisztában voltak azzal, bogy a játszma ezúttal még veszélyesebb. Ennek tulaj­donítható, hogy az alkotmányhű fegyveres erők végül cselekvésre szánták el magúkat, s megtámadták a Monte Caseres-i laktanyában tartózkodó lázadókat. Egyébként ezúttal is volt néhány más, Aldo Ricával szolidarizáló egység, így egy átmeneti időre még a főváros, Buenos Aires belső kis repülcéerét is hatalmukba kerítették a lázadók. A felelősségre vonás ezúttal nem maradhat el, más­különben a jobboldali tisztek továbbra is zsarolnák á demokráciát. S ez a tanulság megfontolandó a többi dél­amerikai országban is, ahol — mint például Uruguayban — ugyancsak fontos téma az alkotmányos rend és a had­sereg viszonya. Görög-ián iüpiniszteri megbeszélés (AFP) — Hétfőn Athén­ban megbeszélést folytatott Mohammed Kaplani albán külügyi államtitkár és Ka- rolosz Papuliasz görög kül­ügyminiszter. A megbeszé­lésen mindenekelőtt a bal- . káni országok február 24- én Belgrádban kezdődő kül­ügyminiszteri találkozójáról volt szó. Kaplani hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a gö-. rög fővárosba. A felek megállapították: a belgrádi találkozó részt­vevőinek minden erejüket latba kell vetniük, hogy az Albánia, Bulgária, Görög­ország, Jugoszlávia, Romá­nia és Törökország közt meg­lévő feszültségek ellenére a térségben létrejöjjenek a béke, a biztonság és a sok­oldalú együttműködés felté­telei. A külügyminiszterek meg­vitatták a kétoldalú kapcso­latok kérdéseit is. A magyar egyházak nemzetközi tevékenysége Emberi jogok és vallás*- szabadság Európában a bé­kéért, Helsinki szellemében címmel nemzetközi szimpó­ziumot rendeznek február 3. és 6. között Velencében. A tanácskozásra — amelyen az európai biztonság és együtt­működés megteremtését cél­zó helsinki záróokmányt alá­írt nemzetek képviselői ta­lálkoznak — magas rangú magyar küldöttség utazik Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével. A de­legációnak tagja lesz Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. E tény is jelzi: ma már a magyarországi egyházak, s a hivatal tevékenysége fi­gyelemre méltó szerepet ját­szik külkapcsolataink alakí­tásában, s rendszeressé vál­tak az ÁEH-nak a nemzet­közi egyházi és világi köz­pontok vezetőivel, képvise­lőivel, egyes befolyásos egy­házi személyiségekkel foly­tatott tárgyalásai. Az Állami Egyházügyi Hi­vatal illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az utóbbi időben bővültek a szocialista országok egyház­ügyi hivatalai közötti két- és többoldalú kapcsolatok. Ta­valy például hét szocialista ország egyházügyi hivatalá­nak vezetőivel és munkatár­saival találkoztak a magyar hivatal vezetői. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevé­kenységükről, s összehangol­ták feladataikat a nemzet­közi munka legfontosabb te­rületein. Az ÁEH érdemi kapcsolatot tart fenn a nem­zetközi egyházi világszerve­zetekkel is. A képviselőikkel folytatott tárgyalásokon a hazai egyházakat érintő ügyek mellett elsősorban a nemzetközi élet időszerű kér­déseit vitatják meg. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden ha­zai és nemzetközi fórumon fellépnek a béke, a leszere­lés, a társadalmi igazságos­ság, a népek közötti biza­lom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mel­lett. Következetes állásfog­lalásaikkal, alkotó vélemény- nyilvánításukkal nagy tekin­télyt vívtak ki maguk és ha­zánk számára is. Kifejezés­re jut ez abban is, hogy a magyarországi egyházak kép­viselői számos egyházi vi­lágszervezetben fontos ve­zető tisztséget töltenek be. Az elmúlt években több nemzetközi egyházi szerve­zet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Kiemelkedő fontosságú rendezvény volt a Keresztyén Békekonferen­cia és az Európai Katoliku­sok Berlini Konferenciájá­nak több tanácskozása, az európai katolikus püspöki konferenciák .titkárainak ta­nácskozása, .a Zsidó Világ- kongresszus végrehajtó bi­zottsági ülése. Ugyancsak Budapesten tartotta — első ízben szocialista országban — VII. nagygyűlését a Luthe­ránus Világszövetség. A világgyűlés jelentőségét mutatja, hogy a résztvevők dokumentumaikban állást foglaltak a fegyverkezési verseny megszüntetése mel­lett, hangsúlyozták a béké­ért, a társadalmi beilleszke­désért és a faji 'megkülön­böztetés felszámolásáért fo­lyó nemzetközi összefogás szükségességét. Itt választot­tak először magyar elnököt a világszervezet élére a néhai Káldy Zoltán püspök személyében. Az utóbbi években elmé­lyült és új eredményeket hozott a marxisták és a hí­vők közötti párbeszéd, amely magyar kezdeménye­zésre nemzetközivé szélese­dett. Budapesten tartottak először — 1984-ben — nem­zetközi marxista—keresztény dialógust, majd ennek ered­ményeire építve 1986 októ­berében megrendezték — ugyancsak a magyar fővá­rosban — a marxista és a katolikus tudósok nemzetkö­zi tanácskozását. A partne­rek a világnézeti, az ideoló­giai különbségek ellenére is, képesek voltak az emberiség és ,a társadalom számos nagy kérdésének megvitatá­sára és a közös felelősség vállalására. A magyarországi egyházak nemzetközi békemozgalmi munkájuk legjelentősebb ré­szét a Keresztyén Békekon­ferenciában és az Európai Katolikusok Berlini Konfe­renciájában fejtik ki. A ma­gyar egyházak sokat vállal­tak e két egyházi békemoz­galom teológiai alapjainak kidolgozásában, a legfonto­sabb társadalmi kérdések­ben azonos felfogást valló egyházi erők tömörítésében. Jelentősen hozzájárultak ah­hoz, hogy megalakult a Ke­resztyén Békekonferencia, amely a világ protestáns és ortodox egyházainak prog­resszív erőit fogja össze. Emellett a magyar egyházak képviselői rendszeresen részt vesznek a Békevilágtanács és más nemzetközi békészer- veaet.ek és mozgalmak bé­keakcióiban ; álláspontjukkal, felkészültségükkel eredmé­nyesen segítik e szerveze­tek tevékenységét. Jelentős a magyar egyhá­zak képviselőinek az euró­pai biztonság és együttmű­ködés megteremtése érdeké­ben, a helsinki záróokmány megvalósításáért végzett munkája. Felismerték, hogy Európa békéjének és bizton­ságának megteremtése olyan történelmi jelentőségű fel­adat, amely minden jóaka- ratú ember összefogását igényli. Aktív szerepet vál­laltaik az Európai Kulturá­lis Fórum előkészítésében és munkájában is. A fórum résztvevőinek lehetőséget teremtettek a magyar egy­házak sokoldalú kulturális teveken ys égén ek m eg i sm eré- sére, bemutatva, hogy tevé­kenységükben, felfogásukban él és hat Helsinki szelle­me. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents