Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
1988. január 19., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mezőgazdasági beruházások Kevesebb gép- több építkezés A legfrissebb adatok szerint tavaly a mezőgazdaság körülbelül 32 milliárd forintot fordított beruházásra. Ez egykét milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat. Mondhatni tehát, hogy túlteljesült a terv. A kevébé derűlátók az értékelésnél viszont óvatosságra intenek, abból a megfontolásból, hogy a forint inflálódása gyorsabb ütemű volt, mint amire egy évvel korábban számítani lehetett. ELFOGADHATÓ ÖSSZEG Vagyis: egyáltalán nem biztos, hogy annyi minden megvalósult ebből az összegből, mint amennyire korábban gondoltak a szakemberek. Ettől függetlenül azonban megállapítható, hogy a 32 milliárdos beruházás elfogadható egy olyan esztendőben, amikor a tsz-ek, állami gazdaságok pénzügyi helyzete nem volt éppen jó, s amikor már világosan látható, hogy új és növekvő követelményeket állít a gazdálkodók elé az új adórendszerrel és szabályozókkal induló 1988-as év. Azt viszont • mindenképpen negatív irányú változásnak kell tartani, hogy a beruházásokon belül tovább csökkent a gépvásárlás aránya. Az elmúlt évben az agrárágazat beruházási forintjainak már csak 48 százalékát fordította eszközeinek lecserélésére, a többit építésre, különféle létesítmények megvalósítására költötte. A kívánatos arány — a- magyar fejlettségi viszonyok között — az lenne, ha a beruházási keret kétharmadát adnák az üzemek eró- és munkagépek beszerzésére, illetve különféle más korszerű technikák megvásárlására. De vajon miért építkeznek inkább a gazdaságok? Nyomatékosítja ezt a kérdést, ha hozzátesszük, hogy jelenleg a mezőgazdasági géppark nagy része már idős, elhasználódott, állandó javításra szoruló. A válasz mégis egyszerű. A gépvásárlási kedvet erősen lelohasz- totta, hogy az igazán korszerű technikát jelentő töltés eszközökhöz az ország szűkössé vált devizakerete miatt sokkal nehezebb volt hozzájutni. De van egy belső oka is az építőberuházások előtérbe helyezésének. Nevezetesen az, hogy számos üzem csak a különféle építkezések beindításával tudta, tudja foglalkoztatni időközben nagyra nőtt építőbrigádjait. ÜJ ÁLLATFÉRÖHELYEK A legtöbb beruházás természetesen ma is három forrásból valósul meg. Az elmúlt év azt tükrözte, hogy tovább növekedett a hitelék szerepe — ami üdvözölhető —, csökkent viszont az állami támogatásé, ami most már ágazati szinten átlagosan nem haladja meg a 15 százalékot., az 55 százalékos saját erő mellett. Számos üzemet viszont kellemetlenül érintett az 1987. közepén kihirdetett hitel- és támogatási stop. Mert bizony még szép számmal lettek volna beruházásra vállalkozó gazdaságok, ám már év közben kimerült az e célra elkülönített pénzkeret. Ezt azért fontos visszaidézni, mert hasonló évközi stopra az idén is lehet, majd számítani. A beruházások között továbbra is kiemelt szerep jutott az állattenyésztő létesítményeknek, a legnagyobb fejlődésen a szarvasmarhaágazat ment keresztül. Az elmúlt időszakban a szarvasmarha-férőhelyek összesen 5(1 ezerrel, azon belül a tejelő teheneké 27 ezerrel gyarapodott. A sertésférőhelyekből 100 ezerrel lett több, aminek nagyobb hányada a hizlaldákban van. Növekedett — 35 ezerrel — a tartható juhállomány is, ez azonban még messze áll az optimálistól. Évtizedek óta nem bővült ilyen gyors ütemben a baromfiágazat: 273 ezer négyzetméternyi nevelőépület készült el az idén. Változatlanul nagy a szemestermény- tárolók építése iránti igény: a befogadótér félmillió tonnával bővült. Persze, nem minden területen ilyen jelentős a fejlődés, a szárítókapacitás például nem nőtt a szükségletnek megfelelően, üzemi útból sem épült elegendő. ERŐDÍTMÉNYEK HELYETT Egyáltalán nem mindegy, hogy az elkészült és átadott új létesítmények mennyibe kerültek, milyen technikai színvonalat képviselnek. Ha általánosítunk, a műszaki megoldásokról megállapítható, hogy az többnyire eléri az európai nívót. Ez elsősorban persze azokra a beruházásokra igaz, amelyek világbanki kölcsönnel valósultak meg, mivel itt a hitelek odaítélésének alapkövetelménye a korszerű technika és technológia beépítése, alkalmazása. Az árak e területen ismét emelkedtek. Néhány évig ugyanis számos agrárlétesítmény építésekor sikerült az ipari anyagok és az energia árának növekedéséből származó terheket „eltüntetni”. Ez elsősorban az ésszerűsítéseknek, a takarékosságnak köszönhető. A ’70-es években például, amikor belonerődít- ményeket építettek a teheneknek, egy férőhely költsége meghaladta a 100 ezer forintot. Ugyanaz a hely néhány éve már csak a felébe került, ma viszont megint eléri a százezer forintot. És más területen is ugyanez tapasztalható. A bekerülési költségek általános emelkedésének viszont van egy kedvező hatása: érezhetően gyorsabban készül el egy- egy beruházás: 10—15 százalékkal kevesebb nap telik el az első kapavágástól a kulcsátadásig, ami nyilván lerövidíti az új létesítmény megtérülési idejét is. H. I. Biztató az induló árukészlet a Keravillnál. A decemberi rekordforgalom után folyamatosan érkezik a boltokba az utánpótlás, hiszen az idei szerződések, jelentős részét már megkötötték a szállítókkal. Az Orion, a Videoton, továbbá az import színes és fekete-fehér televíziókból, a szovjet zseb- és táskarádiókból, a csehszlovák villanybojlerekből, az NDK- gyártmányú hagyományos, továbbá automata és félautomata mosógépekből,- centrifugákból, valamint a bel- iöldi kerékpárokból megfelelőnek ígérkezik a kínálat. A Keravillnál az árut telefonon is meg lehet rendelni, s a vevő a vételárat otthon egyenlítheti ki, illetve otthon kötheti meg' a részletvásárlási szerződést azokra a termékekre, amelyekre van OTP hitelvásárlási lehetőség. A minta utáni árusítás már régóta népszerű, s a házhoz szállítás a hőtárolós kályha kivételével díjtalan. A műhelyekben meghatározott ütemterv szerint javítják az erő- és munkagépeket. A géppark, sajnos elöregedett, kijavításukhoz egyre több alkatrész szükséges, amit az importkorlátozások miatt nehéz beszerezni, Fotó: Balogh Imre (Folytatás az 1. oldalról) .időben tudtuk befejezni, s így a kikelt növények őszszel megerősödhettek. Reménykeltők az egyenletes tőszámú, szépen zöldellő búzatáblák. A vetést már művelőutas technológiával végeztük, s ez az eljárás várhatóan hozzájárul az ágazat eredményességének fokozásához. Az állattenyész- tésünk is jól felkészült a télre. Az épületeiken időben elvégeztük a szükséges javításokat, s az állatok minőségi szelekciója is megtörtént. A termeléshez szükséges abrak, és tömegtakarmány biztosított. Miután az enyhe télben az állatok kisebb takanmányhányadot fordítanak az úgynevezett ön- fenntartásra, jelentős a megtakarítás. Kétségtelen, a számviteli apparátus niggy erőpróbája az éves zárás, mérlegkészítés, amely a szövetkezetünkben jó ütemben halad. Az új szabályozórendszer megismerése, illetve megfelelő alkalmazása komoly elemző munkát kíván a tiMérlegkészítés idején szakarádi termelőszövetkezet üzemgazdasági csoportjától. Erről (is) ad számot Filimon József, a közös gazdaság elnökhelyettese. — Jelenleg folyik az új bérszabályozási rendszer kidolgozása, illetve a bruttósítás hatásának elemzése, a zárszámadási és tervezési munkálatok végzése, illetve az önelszámoló egységek értékeléséneik, tervezésének irányítása. A növénytermesztésről elmondhatom, hogy tavaly ősszel a tervnek megfelelően — 1574 hektáron, de az aszályos időjárás miatt jelentős költségtöbblettel — jó magágyat tudtunk az őszi búza vetőmagnak elkészíteni. Optimális időben, és mennyiségben végeztük el a vetést, ám a csapadék hiánya miatt a kelés egyenetlen, foltos és hiányos volt. December elejéig a vetésterület mintegy 65—70 százalékán kelt ki a búza, de a kikelt növény fejlettségi állapota nem volt kielégítő. A decemberi enyhe csapadékos időjárás hatására a vetési terület 85 százalékán az állomány ..beállott- sága”, fejlettsége jónak minősíthető. A kelésben lévő táblák sorsa ugyanakkor jelenleg kritikus állapotban van. Továbbra is enyhe időre lenne szükség, illetve egy hirtelen lehűlés esetén, csak 20—30 centiméter vastagságú hó mellett lehetne elkerülni a jelentős fagykárt. Ennek ellenére úgy gondoljuk, a kenyérgabona- téblák most jóval kedvezőbb helyzetben vannak szövetkezetünkben is, mint tavaly. Jó évet zárt az állattenyésztés, hiszen mindhárom ágazat — szarvasmarha, sertés, juh — tavalyi gazdálkodása nyereséget hozott a közös gazdaságnak. Néhány eredményünkre különösen büszkék vagyunk. így például: az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés meghaladta a 4500 litert. Ez azért fontos, mart az állomány egyhar- mada magyartailka, s kétharmada csak a tejelő jellegű keresztezett állat. Kedvezően alakultak a kiesési veszteségek, s a hízóbikák átlagos havi súlygyarapodá- sa, ami elérte a 33 kilogrammot. Egy kiló súlygyarapodáshoz átlagosan 3,8 kiló, 1 liter tej előállításához pedig 34 dóka abrakot használtunk fel. Juhászaiban az egy anyára vetített bárány- szaporulat 161 százalékos, s ez a szám önmagáért beszél, összességében: jól sikerült óv után bizakodva kezdtük az idén a gazdálkodást. Balogh Andrea A ,,tonna-szemlélet” ideje lejárt A nyitás a BÉM-nél kényszer Amikor Tóth Lajossal, a Borsodi Ércelőkészítő Mű vezetőjével leülünk beszélgetni, megegyezünk: hagyjuk a keserű .múltat, fontosabb a hogyan tovább ... — A lényeg, hogy a múlt év végre fordulatot hozott a gazdálkodásunkban. Ha csekély nyereséggel is, de eredményesen zárjuk 1987-et — kezdi, majd sorolja, mi minden játszott ebben közre. Alaptevékenységük, a vasérc zsugorítvány gyártása terén erőteljesen szigorították a technológiai folyamatokat, finomították annak egyes elemeit. Ezzel és más szerencsés körülmények köz- rejátszásával érték el, hogy a vastartalmat 46 százalékról 50-re növelték — a két vevő, az ÓKÜ és az LKM legnagyobb örömére. Több pénze ugyan ettől nem lett a BÉM-nek, de már azt is nagy eredménynek könyvelik el. hogy a növekvő alapanyag- és energiaárak ellenére sikerült csökkenteni a zsugorítvány önköltségét. Most már „csupán” 50—60 forintot fizetnek rá minden tonnára. S hogy mégis, mitől váltak nyereségessé? —7 Természetesen nem az érczsugorítványtól — mondja Tóth Lajos —, hanem az úgynevezett melléktevékenységtől. Tornaszentandrási bányánk termékei, különböző szolgáltatásaink hoztak valamit a konyhára. Na és az,^ hogy csökkentettük a gyárunk területén dolgozó cégek számát, hetven, nem éppen kitűnő dolgozónknak pedig felmondtunk. Ez utóbbi intézkedésnek nagy hatása volt a munkafegyelemre. * Elmondani és leírni mindezt egyszerű, véghezvinni annál kevésbé. Mert ahogy Tóth Lajos mondja, sokan néztek rá ferde szemmel, amikor mintegy másfél éve kijelentette: vége a tonna- szemléletnek és annak az elképzelésnek, hogy csupán az alaptevékenységből éljen meg a vállalat. — Én belátom, hogy nem könnyű egy olyan embernek, egyik napról a másikra váltani, aki húsz-harminc éve nálunk van. Hiszen az emberek tudatában keményén rögzült, hogy „gyártani és gyártani, tonnaszámra a zsugorítványt”. Odáig már elértünk, hogy mint a mago- lós diák, tudják a leckét, miszerint kényszer a váltás, de ahhoz, hogy ez mindenkinek a vérévé váljon, még idő kell. Hogy elébe menjenek az időnek, ez év elején megvásárolták az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat perkupái bányáját. Megpályázták a megyei tanácsnál az elmaradott térségek fejlesztésére kínált pénzt és kaptak belőle 13 millió forintot. A vállalat vezetése úgy véli, nem csináltak rossz boltot. Nemcsak munkát adtak hatvan, korábban is Perkupán dolgozó embernek, hanem megalapozták néhány nagyon is piacképes termék előállítását. Mert nem akarnak megállni a díszítőkövek, finom őrlemények gyártásával. Tervezik, hogy bútorba beépítve, tehát magasabb feldolgozottság! fokon jelenítik meg a piacon. De törik a fejüket benzinkút üzemeltetésén, a kihasználatlan munkásszálló átalakításán ... mindenre hajlandók a nyereség érdekében. — Nekünk kényszer a nyitás és úgy érzem, az üzem nagysága, az, hogy évente 3—4 milliárd forint a bevételünk, 1300—1400 embert foglalkoztatunk, azt jelenti, hogy ekkora üzemnagyság még képessé tesz a rugalmas váltásra. * Ezt sürgeti, hogy az alap- tevékenységben mindmáig sok a kérdés. A BÉM évente 3—3,5 millió tonna érc- zsugoritványt képes gyártani. Ezzel szemben a megye két kohászata közül eddig csak Ózd kért 900 ezer tonnát, az LKM .még nem fedte fel kártyáit. így aztán nem tudni, mennyi gépre, alkatrészre lesz szükség a BÉMben az igények kielégítéséhez. Kiadja-e bérbe speciális kocsiparkja egy részét a MÁV-nak', vagy neki magának lesz rá szüksége ... — Sok bizonytalansággal kezdtük az idei évet. Éppen ezért örülünk a megvásárolt bányának, mert az biztos pénzt hoz. Az év második felében már megjelennek a piacon a díszítőkő és a különböző mikroőrlemények, köztük púder alapanyag; mezőgazdasági mészport már tavaly is termeltünk — mondja az igazgató. Régi törekvése a BÉM- nek, hogy önálló leányvállalattá váljon a mostani Kohászati Alapanyagellátó Vállalat egyik műve helyett. Tóth Lajos a kérdésre taga- dólag rázza meg a fejét. — Egyelőre a szabályzók értelmében szó sem lehet róla. öt évig meg kell állnunk a saját lábunkon, bizonyítva, hogy életképesek vagyunk. Az ötéves ciklus első esztendeje 1988., ezért is igyekszünk a felszínen maradni. Mert távlatilag nem mondtunk le az önállósulásról, bár így is nagy szabadsággal dolgozunk. A BÉM kényszerből és saját jól felfogott érdekéből tűzte zászlajára a mind gyakrabban használt „szerkezetátalakítás” kifejezést. A több lábon állás politikáját jelentő mellék- és kiegészítő tevékenységtől várják a nyereséget, a zsugorítványgyár- tástól az önköltség megtérülését. Az árhatóságon kívül ez a két kohászattól függ, ezért a sajókeresztúri gyárban azt remélik: a jobb vasgyártási alapanyagért az idén végre több pénzt is kapnak, nemcsak erkölcsi elismerést. M. Szabó Zsuzsa lavuló kínálat tévékből és háztartási gépekből
