Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1988. január 19., kedd A képernyő előtt Sorozatainkból Az elmúlt műsorhétre visszatekintve, a sorozatokról kell néhány gondolatot feljegyezném. Mindenekelőtt Bokor Péter immár folyammá növekedett történelmi ismeretterjesztő sorozatáról, a Századunkról, amelynek Végjáték a Duna mentén című ciklusa újabb szakaszához érkezett. Bizonyára sok olyan néző is figye­lemmel kíséri ezt a páratlan értékű tévéalkotást, aki a Századunk első darabjainak jelentkezésekor még nem is élt, de megkülönböztetett figyelemmel tapadnak a képer­nyőre azok a felnőtt nézők, akik az ábrázolt eseményeknek kortársi tanúi, adott esetben részesei, aktív, vagy passzív résztvevői voltak, vagy csak egyszerűen megélték a törté­nés korát, és most, több mint negyvenkét év múltán emlé­kezetüket — adott esetben eltérő emlékeiket — egyeztetik, szembesítik a cáfolhatatlan történelmi dokumentumokkal. A sorozatból most két darabot láthattunk eddig, de mert bizonyára sok ifjabb néző, a hosszú kihagyás után, csak most kapcsolódik be ennek figyelésébe, nem érdektelen fel­jegyezni, hogy Bokor Péter a régi, jól bevált módszerével dolgozik, azaz ahol lehetőség van, megszólaltalja kamera előtt az események élő szereplőit, feltárja a fellelt doku­mentumokat, ahol pedig szükséges, színészekkel játszatja el, a dokumentumok alapján tévéjátékká fogalmazott tör­ténelmi mozzanatot. Most igen jelentős fordulathoz értünk a krónikában: 1944 októberéhez, amikor már hazánk dél­keleti sávja felszabadult, s ott megindult az új élet, de a nagyobb hányadnyi országrészen még Horthy Miklós te- hetetlenkedett, és készült a kétbalkezes kiugrásra. Sokat tudhattunk erről eddig is. Hála a sok-sok emlékiratnak, egyéb dokumentumnak, azok alapján született művészi fel­dolgozásoknak, Bokor Péter kutatás közbeni sok értékes írá­sos publikációjának, nem utolsósorban — idősebbek eseté­ben — a személyes emlékeknek, ez időszak történései nagy­részt ismertek. Ám ismeretlenek a hátsó mozgatórugók, a történések összetevői, például Weesenmayer és Szálasi elő­zetes megállapodása, Skorzeny akciója, amely Bakay altá­bornagy elrablásával a Horthy-féle kiugrás halvány erőit is megrostálta, és sok egyéb mozzanat, amelyben tartalékos karpaszományos szakaszvezetők és őrmesterek észleletei is döntő szerepet játszottak, noha nem ellenállási szándék, pusztán az emberi és hazafiúi becsület vezette őket. Talán kicsit lassabban halad most a krónika, mint korábban, de ez nem baj, mert oka a szinte percről percre történő, sok­oldalú történetvizsgálat, a tények sokoldalú szembesítése. Érdemes izgalommal várni a további folytatásokat. A Szomszédok című teleregé-ny a 19. folytatásnál tart. Sodra lelassult, és a legutóbbi folytatásban szinte csak „ál­lagmegóvást" végeztek, vagy ügyeletet tartottak az alko­tók. Érdemi történést nem láttunk, a Gazdagrét lakótelep néhány lakójának életéből olyan epizódok sétáltak át a képernyőn, amelyek sem a szereplők, sem a sorozat életé­ben nem hagytak nyomot. Szeretem és érdeklődéssel né­zem ezt a sorozatot. Úgy érzem, a maga kategóriájában eddig jól helytállt. Kifáradás minden sorozatnál adódhat, egy kis lazítás talán elkerülhetetlen. De ez a rész igazán elfelejthetöen semmitmondó volt. Na, majd két hét múl- va(?).. . A klinika című, NSZK-beli sorozatból is két részt láthat­tunk. A második folytatás már fele időre, negyvenöt percre zsugorodott, de nem baj. Annak az epizódnak, amit kínált, ennyi is elég volt. Rokonszenves főhős körül giccshatáron mozgó apró történések sora. Ügy tűnik, ez jellemzi ezt a sorozatot, meg az eldugott erdei kórház — milyen klinika az, amely ennyire magányos, nem tartozik egyetemhez, sem­mihez? — reklámszerűen korszerű felszereltsége. Kedden esténként 45 percet vesz el csak. Ennyit megér ... Mestersége: színész. Egyik legnépszerűbb hazai sorozat. Most Bitskey Tibor ült az állandó helyszínen, a Duma-parti luxushotelben, háttérben a budai panorámával és beszélge­tett régi barátjával és pályatársával, Szatmári Istvánnal művészi életútjáról. Érdekes életút, pályaív rajzolódott fel, kicsengett belőle néhány nagy előd és példakép tisztelete, a Gellért Endre iránti tiszteletteljes elfogódottság, jó volt a bejátszott jelenetek sora. A beszélgetés igazán emberi­baráti hangú volt, s éppen ezért kicsit kilógott belőle az a közhelyes rövid részlet, amelyben a szereptanulásról, a pró­bákról mondtak fel egymásnak meglehetősen köztudott dol­gokat. Viszont megjegyzendő, s ez már nem a műsor alko­tóinak szól, hogy nem volt szerencsés e portréműsort a 2. csatornán, az elsőn játszott Bonnie és Clyde fim adásidejé­nek közepébe dugni. Vajon hányán hagyták ott az ameri­kai filmet, és kapcsoltak át Bitskeyre? (Az MTV elnöke ko­rábban ígérte a művészportrék jobb adásidejének biztosí­tását!) Végezetül egy hazai filmről, ami ugyan nem tartozott sorozathoz. Gyűlölöm, hogy imádlak! a címe, Méhes György az írója, Szőnyi G. Sándor a rendezője, s Szilágyi Tibor, meg Sunyovszlcy Szilvia a szereplői. Mindnyájukat becsü­löm. A vígjátékról viszont — a legjobb akarattal is — eny- nyit tudok feljegyezni: láttam. Benedek Miklós Mennyit tanul ma egy diák? Tegyél próbát környeze­tedben, kedves olvasó, trak- táld meg a címként szerep­lő kérdéssel ismerőseidet, rokonaidat, és minden bi­zonnyal azt fogod tapasztal­ni: a megkérdezettek zöme habozás nélkül rávágja, hogy semmit sem tanulnak ma­napság a diákok, vagy csak nagyon keveset. A felnőttek egyik tábora nemcsak az if­júság általános viselkedési kultúrájával elégedetlen, ha­nem a munkához, ezen be­lül a tanuláshoz fűződő vi­szonyával is. Mindennapos panasz az oktatási intézmé­nyek háza táján éppúgy, mint a szülői házban, hogy az iskolás gyerekek, fiata­lok félvállról veszik a tanu­lást, a munkát; nincsen be­csülete körükben az erőfe­szítésnek, a szorgalomnak. Mielőtt állást foglalnánk ebben a kérdésben, és eset­leg beállnánk a füstölgők sorai közé, el kell monda­ni azt is, hogy nem kevés azoknak a száma sem, akik meg a fiatalok veszélyes mérvű túlterheléséről beszél- nek-cikkeznek. Ismeretes, hogy a közoktatás korszerű­sítésének a hetvenes évek­ben megkezdett munkálatai szorosan összefonódnak a túlterhelés ellen indított harccal, és a vita, noha időn­ként elcsitul, a mai napig nem dőlt el; a pedagógiai közéletben, de szélesebb tár­sadalmi fórumokon is lép- ten-nyomon lehet találkozni egymással homlokegyenest ellenkező nézetekkel, azzal kapcsolatban, hogy van-e túlterhelés, vagy nincsen. Régi nóta egyébként a ta­nulóifjúság szellemi túlter­helése miatti panasz, bár­mennyire hihetetlenül hang­zik, több évszázada vajúdó kérdés ez. Már a Mária Te­rézia uralkodása idején ki­bocsátott, nevezetes Ratio Educationisból is kihallat- szik a túlméretezett tan­anyag bírálata, és benne van az intés a nevelőkhöz a ta­nulók teherbírásának figye­lembevételére. Azóta örök­zöld ez a téma, történelmi változásairól akár tudomá­nyos monográfiát is írhat­nának a neveléstörténet ku­tatói. Bármelyik tábor szónokla­taiba hallgat bele az ember, egykettőre kitetszik a maga­biztosan hangoztatott véle­mények legfőbb hibája, az tudniillik, hogy képviselőik nézőpontjából teljesen egysé­ges társadalmi rétegnek mu­tatkozik az ifjúság. Pedig hát nem az. Pedagógusok egybehangzó megállapítása szerint a diákság egyik fele egyszerűen nem hagyja ma­gát túlterhelni, a szellemi javakkal megtömött zsákot nem veszi a vállára. Olya­nok ezek a tanulók, mint a betöretlen csikó, amelyre iszonyúan nehéz munka Ex libris-kiállítás a tokaji szőlőről és borról A gyümölcsök és a belő­lük készített termékek kö­zül a szőlő és a bor szolgál­tatta, szolgáltatja évszáza­dok, sőt évezredek óta a legtöbb témát a művésze­teknek. írók, költők, zene­szerzők, államférfiak, filo­zófusok — még egyházi fő­emberek sem tudnak betelni a bor magasztalásával. Re­mek prózai sorokban, csen­gő rímekben, szárnyaló dal­lamokban magasztalják szí­nét, ízét, erejét, zamatát és ihlető hatását, amelyet a bor az emberi képzelőerőre tud gyakorolni. De nem kisebb a képző­művészek száma sem, akik fába, kőbe, ércbe metszik, festményeken, rajzokon örö­kítik meg az irodalmi alko­tásokban vagy az életben, természetben fellelhető sző­lő- és bormotívumokat. Az ilyen témájú grafikák közül — méreteiknél fogva — leg­kisebbek az ex librisek- Ezek a művészi kivitelű „könyv­jegyek" tulajdonosuknak nemcsak könyvszeretetéről, hanem foglalkozásuknál, ér­deklődésüknél vagy éppen egy-egy történelmi borvidé­ken lévő lakhelyüknél fogva a szőlő és a bor iránti von­zódásukról is tanúskodnak. Az ilyen témájú ex librise­ken „rangjához” méltókép­pen szerepel Tokaj-Hegy alja világhírű nektárja. Kitűnik ez annak a nem­zetközi ex libris kiállításnak gazdag anyagából is, ame­lyet az NSZK-beli Kitzingen városban, a híres frankéni borvidék „szívében” ren­deztek Herbert Schwarz nyu­gatnémet és dr. Bodnár Sán­dor sátoraljaújhelyi borásza­ti főosztályvezető gyűjtemé­nyéből. A kiállítást bemuta­tó katalógus előszavában Herbert Schwarz dr. Bodnár Sándorról azt írja, hogy „a szőlő és bor témakörben több, mint 3000 lappal az egyik legjelentősebb ex lib­ris gyűjteménynek a tulaj­donosa". Ebből a sokszínű, gazdag anyagból 407 lappal vesz részt dr. Bodnár Sándor a kitzingeni kiállításon. A ket­tőjük ex libriseinek alkotói .között csaknem minden európai ország grafikusai megtalálhatók, így 54 ma­gyar művész is. A külföldi­ek és természetesen legfő­képpen a magyarok műve­in igen gyakran találkozha­tunk a tofcaj-hegyalja.i szőlő- és borkultúra témakörével. Sokféle változatban ábrázol­ják a hegyaljai szőlőmíves- séget, a szőlészeti-borászati munkákat, eszközöket, poha­rakat, kupákat, serlegeket, pincei borozgatásokat. A legtöbb tokaji témájú ex librisen — érthetően — a szerencsi származású mű­vész, Fery Antal neve ol­vasható. h. ,j. nyerget rakni. Amíg az egyik diák délutánonként szakkörökre és különórákra jár, és otthon éjfélig tanul minden áldott nap, addig a másiknak tétlenséggel, „lö­työgőssel” telik el az egész napja. KISZ-esek mondják, hogy ez a kétarcúság a mozgalmi tevékenységben is feltűnik: az iskolai KlSZ-szerveze- teknek azok a legtöbbet vál­laló tagjai, akik a tanulás­ban is az élen haladnak. Az élet fintora: gyakran éppen azok óbégatnak legkeserve-' sebben a túlterhelés ellen, akiknek a legkevesebb ré­szük van benne. Bezzeg régen, akkor sok­kal többet és szorgalmasab­ban tanultak a gyerekek, mint most — hajtogatják az idősebb nemzedék képvise­lői, de újabban hallik már a harmincöt-negyven évesektől is, hogy saját diákkoruk ta­pasztalataival összevetve, kevésnek tartják gyerekeik tanulásra fordított 'idejét. Az persze igaz, hogy régen sok minden másképpen történt, mint ma, de hát akkoriban az ismeretszerzésre csupán egyetlen mód nyílott: a tan­könyvekből való tanulás. Ma az információszerzésnek bár­ki számára több útja is van, gondoljunk csak a rádió, a televízió, a video kiapadha­tatlan lehetőségeire. Még régebben pedig, pél­dául két-háromszáz évvel ezelőtt, az apák nemzedéké­nél is százszor több időt for­dítottak tanulásra a diákok. A mai ember nem akarja el­hinni, hogy a XVII—XVIII. századi kollégiumokban — idehaza és külföldön is — télen hajnali négy, nyáron három órakor elhangzott az ébresztő, és öt, illetve négy órakor már a tanítás is meg­kezdődött. S tartott a mun­kanap este kilencig. Akkor mindezt természetesnek tar­tották a diákok. Az persze történelmi pár­huzamok nélkül is elfogad­ható megfigyelés, hogy a mi fiaink-leányaink nem kis része keveset tanul. Bizo­nyos kortárscsoportokhoz tartozók körében ma nem sikk tanulni, és az innen származó nézetek gyorsan fertőznek az iskolákban. Azt a diákot ugyanis, aki szor­galmas, kiváltképpen pedig, ha kitűnően teljesít, sok helyütt lenézik a társai, nemegyszer szinte kivetik maguk közül. Pedagógusok gyakori panasza, hogy tanít­ványaik jelentős része meg­elégszik a kettes-hármas fe­lelettel, nem vágyik, nem tör ennél többre, hiába az intelem. Egy budapesti szociológiai adatgyűjtés során 410 meg­kérdezett gimnazista közül 207-en válaszolták azt, hogy mindössze egy órát — vagy még ennél is kevesebbet — tanulnak otthon naponta. Szombaton és vasárnap pe­dig semmit sem. Másfél órát 140-en írtak a kérdőívre, és csak a maradék 63 tanuló fordít saját bevallása szerint napi két órát vagy -ennél többet otthoni tanulásra. Elgondolkodtató és ag­gasztó adatok ezek, még ük­kor is, ha csak szűk körre kiterjedő felmérés szolgál­tatta őket. Egy országos rep­rezentatív vizsgálat némileg talán módosítaná a képet, bár a végkövetkeztetés — úgy gondolom — akkor sem lenne más. Vagyis gyerme­keink meglehetősen kevés időt szánnak a hagyományos tanulási tevékenységre, en­nélfogva a túlterhelés nem úgy jelentkezik, és nem olyan mérvű, mint ahogy azt sokan gondolják. Hogy lesz-e javulás? Talán majd az új gazdasági helyzet követel­ményei erőteljesebben kisu­gároznak a tanulóifjúság szemléletére, mint az eddi­gi tanári és szülői ráhatá­sok. P. K. I. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Zenés mű­sor. — 8.05: Műsorismertetés. — Kb. 8.15: Mai programok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Balett­jelenet. — 9.53: Lottósorsolás.— 10.05: Virsligumi. — Riportmű­sor. — 10.25: Éneklő Ifjúság. — 10.40: Operaáriák. — 11.00: Nép­dalcsokor. — 11.34: Húsz év múlva. 8. rész. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Nemzetközi sajtószemle. — 13.00: Klasszikusok délidő­ben. — 14.05: Műsorismertetés. —, 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: A bolgár irodalomból. — Dimiter Talev. — 15.17: A szép Gala- thea. Operettrészlet. — 10.05: A Nyitnikék postája. — 17.00: Tu­dományos figyelő. — 17.30: Be­szélni nehéz. — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Esti mese. — 18.25: Könyv­újdonságok. — 18.28: Műsoris­mertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Az ismeretlen Molnár Ferenc. 3. rész. — 19.56: Hang­portrék. — 20.37: A tömegkultú­ra házai. — 21.07: Nóták. — 21.30: Építészet és oktatás. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Madrigálok. — 22.40: Is­kolapéldák. — 22.50: Szimfoni­kus zene. — o.lO: Himnusz. — — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Zenés műsor.— 8.05; Slágermúzeum. — 8.50; Tíz perc külpolitika. — 9.05: Nap­közben. — 12.00: Hírek. — 12.10: Operettekből. — 12.30: Nóták. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Ar- kagyij Rajkin. — 15.05: Pelle Er­zsébet énekel. — 15.20; Könyv­ről könyvért. — 15.30; Csúcsfor­galom. — Közben. Reklám. — Műsorismertetés. — 17.05: Ipar- gazdák. — Í7.30: Kamasz­panasz. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05; Csak fiataloknak. — 20.00: Politikai vitaműsor. — 20.30: Ta- mássy Zdenko szerzeményeiből. — 21.05: Nemes György novel­láiból. — 21.30: Muzsikáló ter­mészet. — 21.35; Népdalkörök pódiuma. — 22.00; Neveletlenek. — 23.20; A dzsessz története. 5. rész. — 24.00: Régi fúvósmuzsi­ka. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.08; Időszaki kiállítások. — 8.13: Szimfonikus hangverseny. — 9.55; Kamarazene. — 10.30; Diák- félóra. — 11.00: Az MRT ének­kara énekel. — 11.21: Operafel­vételek. — 12.00; Zenekari mu­zsika. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Völgység. Rádiójáték. — 13.47: Félóra népzene. — 14.17: Operarészlet. — 15.04: Zenei Tü­kör. — 15.39; Az Amadeus vo­nósnégyes. 4. rész. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Barokk ze­ne. — 18.30: Szerb-horvát nyel­vű műsor. — 19.03: Műsorismer­tetés. — 19.05: Német nyelvű műsor. — 19.35; Lemezmúzeum. 20.19; Versek. — 20.38: Két szim­fónia. — 22.00: Opera-müvészle- mezek. — 22.39; Az elektro­akusztikus zene. 2. rész. MISKOLCI STÜDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások B,or- sod, Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fiata­lok zenés találkozója. Szerkesz­tő: Beély Katalin és Zakar Já­nos. Telefonügyelet: 35-510. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—'18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.20: Tv-torna nyugdíjasoknak. — 8.25: Tv-Té- ka. — 8.50: Történelem 5- osztá­lyosoknak. — 9.20: Képújság. — 9.25: Delta. — 9.50: Telelottó. — 10.00: Bemelegítés. Ausztrál tv- film. — 11.35: Mozgató. — 11.45: Képújság. — 16.40: Hírek. — 16.45: Három nap tv-műsora. — 16.50: A rock gyermekei. — 17.20: Lskolai tananyaghoz. ,,És látha­tom is, amit olvastam”. Mese otthon, az olvasókönyvben és a képernyőn. — 18.00: Kalendári­um 1988. — 18.30: Reklám. — 18.40: Tv-torna. — 18.45: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. NSZK rajzfilmsoro­zat. — 19.10: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A klinika. NSZK ív-filmsorozat. 3. rész. — -20.50: Láncszemek. Riportműsor. — 21.05: Stúdió ’88. — 21.50: Gyó­gyító esték. Szórakoztató össze­állítás. — 22-45: Híradó. 2. MŰSOR: 17.20: Képújság. — 17.25: A Szegedi Körzeti Stúdió műsora. — 17.30: Évszázadok slágerei. — 18.00: Dél-alföldi Ma­gazin. — 19.00: Képújság. — 19.05: öt évszázad festészete. — 19.20: A klinika. 2. rész. — 20.05: Port­réfilm Román Györgyről. — 20.50: Portugál zenés film. — 21.15: Híradó 2. — 21.30: Betű­reklám. — 21.35: Radványi Er­vin; A tönk meg a széle. Tv- játék. — 22.55: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.30: Hírek. — 16.40: A leningrádi ostromzár át­törése. — 17.00: Iránytű. —17.50: Bratislavai esti magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.35: A rendőrség nyomoz. — 18.40: A jelenkor történelmi tapasztalatai és a forradalom feladatai. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Híradó. — 20.00: Előjáték. Tv- játék. — 21.10: Sporttükör. — 22.10: Tiltott dohányzás. Rövid­film. — 23.00: Hírek. mozi BÉKE: Száguldó falka. Mb. színes kanadai kalandfilm. Fel­emelt helyár! Kezdés: nlo, fl2 és f5 órakor. — Hupikék türpikék. Mb. színes belga rajzfilm. Kez­dés: f3 órakor. — Trükkös ha­lál. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kez­dés: f7 órakor. — A bolygó ne­ve: Halál. Színes amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f9 órakor. — BÉKE KAMARA: Szépleányok. Színes magyar do­kumentumfilm. 14 év! Kezdés; 11, f4 és 16 órakor. — BÉKE KAMARA VIDEO: Tomboló ököl. Színes hongkongi film. Kezdés: 9, f8 órakor. — KOS­SUTH: Tangók. Színes argen­tin film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 9, 11, f3 és hn5 órakor. — Rázós futam. Mb. szí­nes új-zélandi kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — A bolygó neve: Halál. Színes amerikai tudományos- fantasztikus film. la év! Ki­emelt 2. helyár! Kezdés: 9 óra­kor. — HÉV ES Y IVAN FILM­KLUB: Szamárköhögés. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — Swann szerelme. Mb. színes francia film. ig év! Kez­dés: f7 órakor. — TÁNCSICS: Szerelem második vérig. Színes magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: f4, f6 és Í8 órakor — TÁNCSICS KAMARA: Most és mindörökké. Mb. színes ameri­kai film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 órakor. — A Nin- dzsa színre lép. Színes ameri­kai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Meztelen ököl. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: f3, f5 és f7 óra­kor. — SZIKRA: A csegemi bűneset. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — Nyomás, utána! Színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés : f7 órakor. — FÁKLYA: Vang-vu a kung-fu hőse. Színes kínai történelmi kung-fu film. 14 év! kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 3, 5 és 7 órakor. — FÁK­LYA VIDEO: Halálos játszma II. Színes hongkongi film. Kez­dés : f3 és f7 órakor. — FÁK­LYA KAMARA; Az én kis fa­lum. Mb. színes csehszlovák ko­média. Kezdés: f5 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYE­TEM: Veszélyes nyom. Mb. szí­nes jugoszláv krimi. 14 év! Kez­dés: 5 órakor. — SZIRMA. RADNÓTI: Szerelem második vérig. Színes magyar film. Fel­emelt helyár! Kezdés: fG óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Indiana Jones és végzet temploma. Színes amerikai ka­landfilm. 14 év! Kiemelt 1. hely­ár! Kezdés: 4 órakor. — Casa­nova I—II. Színes olasz film. 18 év! Dupla felemelt helyár! Kez­dés: 6 órakor. — MEZŐKÖ­VESD, PETŐFI: Dr. Minorka Vidor nagy napja. Színes ma­gyar gyermekfilm. Kezdés: 5 órakor. — Asz. Mb. színes olasz filmvígjáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Hin­tőpor. Mb. színes olasz filmvíg­játék. Felemelt helyár! Kezdés: hn4, G és n9 órakor. — SATOR- ALJAÜJHELY. BÉKE: Kurta farkú Peti cica Americicában. Mb. színes svéd rajz mesefilm. Kezdés: 5 órakor. — Itt nem járnak idegenek. Mb. színes szovjet krimi. Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: Széljáró. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓ­CZI; A misszió. Mb. színes an­gol film. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: 6 órakor. — EDE- LÉNY, MÁJUS 1. Rock Rióban. Színes brazil zenés film. 16 év! Felemelt helyár! Kezdés: fG órakor. RÓNAI VIDEOMOZI ÁDÁZ HAJSZA Mb. színes japán krimi Fsz.: Ken Takakura. Nakano Rjoko. Harado Josio Kezdés: 15, 17 és 19 órakor színház 19., kedd Kvantum Fantum csapdája Gyermekelőadás Délután 3 órakor KAMARASZÍNHÁZ 19., kedd A vád tanúja Este 7 órakor \ Közlemény Egyetemi és főiskolai felvételi előkészítőket indítunk levelező úton: magyar, történelem, ma­tematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, pszichológia, angol, né­met, orosz tárgyakból. (Idegen nyelvekből államvizsga-előkészítő is.) Sok teszt és feladat! Kér­jen tájékoztatót! Címünk, PALLAS Felvételi Előkészítő Munkaközösség, 1364 Budapest 4. Pf. 126.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents