Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

1988. január 4., Hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Eldördült a startpisztoly Nehéz esztendő köszöntött ránk. Ha jól belegondolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es esztendő; 1988-ban a korábbitól el­térő módon kell nemcsak élnünk, hanem dolgoznunk is. Már néhány hónapon belül meg kell indulniuk az évek óta várt kedve­ző folyamatoknak: az ipari struktúraváltás­nak, az exportképesség fokozódásának, a hatékonyság növelésének. Régóta ismert célok ezek, de a kormány­nak az utóbbi hónapokban hozott rendele­téi, az Országgyűlés által jóváhagyott tör­vények a korábbinál sokkal erőteljesebben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mind­ez azonban csak keretéül szolgálhat a vál­lalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhető, hogy ki, mikor ismeri föl a megváltozott piaci helyzetet, és talál rá az alkalmazkodás stratégiájára. A szabályozók módosítása évről évre ha­sonló helyzet elé állította a gazdálkodókat, de 1988-ban a korábbinál sokkal nagyobb mérvű változásra számíthatunk. Az általá­nos forgalmi adó bevezetése átrendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csök­kenő támogatások pedig a vállalati ered­ményeket. Azok a vállalatok kerülnek élre, amelyek eddig nem, vagy alig kaptak köz­ponti segítséget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderülhet, hogy ered­ményük főként a központi támogatásból származott. Képletesen szólva tehát eldördült a start- pisztoly, és az első, talán legnehezebb aka­dály a kereskedők előtt áll. A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megválto­zott az ára január elsejével, az ünnepnapo­kat tehát főleg munkával, és nem pihenés­sel töltötték. Az átárazás csak egyszeri, igaz, óriási munka, ám hamarosan annak más hatásait is érezhetik. Megváltozik a keres­let szerkezete, egyes termékekből többet, másokból kevesebbel kell rendelniük, e pia­ci információkat pedig minél gyorsabban a termelőkhöz kell juttatniuk. Ugyanez megy végbe majd a termelői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a termelői árak csök­kentését hozza magával, másrészt, —amint már említettük — a korábbitól merőben eltérő feltételeket teremt. S már nem ke­rülnek mesterségesen hátrányba a kisvállal­kozók sem, hiszen az adórendszer semleges. Erősödik tehát a piaci verseny, s egyre ne­hezebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni. Az általános elvek mellett azonban a test­re szabott, vállalati szintű stratégiákat rö­vid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagyarányú változás után csak olyan cégek maradhatnak talpon és indulhatnak fejlődésnek, amelyek a lehető legpontosab­ban és minél gyorsabban fölmérik, hol a helyük a piacon. Mi az, amire szükség van most, és milyen termékeket kell kifejleszte­niük a következő évek igényei szerint. Az évek óta sok helyen alkalmazott ki­várás taktikája, a tartalékolás valószínűleg kevés lesz a megváltozott körülmények kö­zött. Az egyre szigorodó szabályozás évről évre kevesebb támogatást nyújt a lemara­dóknak. A tartósan veszteséges cégeknek pedig szembe kell nézniük a fölszámolás, a megszűnés lehetőségével. A nyereséges cégek viszont a korábbinál nagyobb lehető­séget kaptak a fejlődésre, a némileg csök­kenő adóterhek és az eredményektől függő adókedvezmények révén az átlagosnál több pénz marad náluk, amit fejlesztésre for­díthatnak. A technikai megújulás ma már elenged­hetetlen része a prosperálásnak, évek óta elavult gyártmányokkal aligha lehet több nyereséghez jutni. Sőt, egyre inkább elad­hatatlanná válnak ezek a termékek a kon­vertibilis elszámolású és a szocialista pia­cokon is. A váltós tehát mikro-szinten is elkerül­hetetlen. Ám egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy horderejű változásokra, látványos vállalati eredményekre. A meg­alapozott stratégiával rendelkező, csak a saját lehetőségeiket reálisan számításba ve­vő cégek mondhatják majd el magukról egy év múlva, hogy megvetették a lábukat az átformálódott piacon. Á becsületes emberek érdekében Az ára is, a szekrénysor is ::Ä Egy bútorpanama Bűnözés mindig volt — tanú rá a Biblia és számos ókori tör­vénykönyv —, s hogy még so­káig lesz, annak mcgjövcndölé- séhez nein kell különösebb jós­tehetség. Am a társadalom min­dig is igyekezett — hosszabb- rövidebb időre vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen an­nak megítélése is koronként vál­tozott, hogy — mikor mit te­kintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak vagy főbenjáró­nak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérze­te indokolta, hogy a mind­össze , tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Ország- gyűlés. Mint korábban már hírül adtuk, január elsejétől ez a módosított Btk., vala­mint az ugyancsak módosí­tott — s valamivel ..idő­sebb”, 15 éves — Büntetőel­járási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen bün­tetés jár az elkövetőknek. Szükség volt a módosítá­sokra, mert az utóbbi évek­ben emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig —, amely­nek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköve­teli, hogy bűn ne maradjon megtorlatlanul. Több, kisebb súlyú bűn- cselekmény elkövetőit javító­nevelő munkával, illetve köz­érdekű munkával is lehet büntetni — abban a re­ményben, hogy a csökken­tett bérű, illetve a köz javá­ra, pihenőnapon végzett munka végzése elegendő fi­gyelmeztetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények meg­előzésére. A javító-nevelő munkát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell alkal­mazni vele szemben —, hi­szen bebizonyította, hogy nem érdemelte meg az elő­legezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű alko­holizmus. Különböző bűncse­lekmények — a kisebb je­lentőségű lopásoktól egészen az emberölésekig — indíté­ka vagy legalábbis kísérő je­lensége: az ittasság. Elis­merve azt, hogy az alkoho­lizmus — egy bizonyos ha­táron túl — már betegség, a bíróság elrendelheti a bűn­elkövető kényszergyógyítását a kiszabott büntetés mellett vagy ahelyett. S mert az utóbbi években megjelentek a kábítószerek is — jóllehet hasonlíthatatlanul ritkábban, mint számos más országban —, a Btk. módosítása lehető­vé teszi a kábítószer-élvezők kényszergyógyítását is. En­nek viszont ma még hiá­nyoznak anyagi-tárgyi felté­telei, így a kábítószeresek kényszergyógyításáról külön jogszabály rendelkezik majd. Súlyosabban minősül ez­után a hivatalos személy ál­tal elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szo­morú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbi­aknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupció­ként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társada­lom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — be­osztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szi­gorúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását kor­rupcióra használja fel. Érdekes — és nagyon idő­szerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a védett természeti te­rület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni”. Ilyenekben ma sem bővel­kedünk túlságosan, s a mű­szaki és hasonló előnyökre hivatkozóknak is ajánlatos — a törvény előírásait is­merni. Változik az üzérkedés meg­ítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vállalko­zói tevékenységet jogosulat­lanul és folyamatosan foly­tat. illetve áruval árdrágí­tásra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üzle­tel. De ha később megkap­ja tevékenységére a hatósági engedélyt (ami napjainkban éppen nem tartozik a ritka esetek közé), büntetését kor­látlanul lehet enyhíteni, sőt mellőzni is. Rugalmas intéz­kedés ez, hiszen gyorsan vál­tozó gazdasági életünkben valóban előfordulhat, hogy akit tegnap még üzérnek tar­tottak. holnapra hasznos ma­gánvállalkozóként tisztelhet­jük ... A Büntető Törvénykönyv módosításaival egyenértékű­ek azok a változások, ame­lyeket az 1987. évi IV. tör­vény tartalmaz „büntetőel­járásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról”. Nagy jelentőségű például az. hogy „az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz”, s hogy előzetes letartóztatás­nak csak akkor van helye, ha a terhelt megszökött, il­letve szökéstől, elrejtőzésétől tartani lehet, ha szabadlá­bon hagyása esétén az eljá­rást meghiúsítaná vagy ve­szélyeztetné, s végül, ha sza­badlábon újabb bűncselek­ményt követett vagy feltéte­lezhetően követne el. Általában a büntetőeljá­rás gyorsítása és egyszerűsí­tése a cél — a törvényesség messzemenő szem előtt tartá­sával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gya­núsított birtokában levő jár­műre (hiszen nemegyszer a gépkocsiban rejtik el a bűn­cselekményből származó hol­mit, hogy gyorsan tovább ad­hassák). Új az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivé­telével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetősé- gi ok hiányában szűnik meg az eljárás, illetve, ha fel­mentik. Ugyancsak új: a biztosí­ték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgár­ságtól függetlenül — Ma­gyarországon követ el bűn- cselekményt, szabadlábara le­het helyezni biztosíték lefi­zetése ellenében, sőt, annak sincs akadálya, hogy így a külföldi elhagyhassa az or­szágot. A későbbiekben — ha elítélik — a biztosítékot a pénzbüntetés és más anya­gi kötelezettségei fizetésére lehet felhasználni. Viszont, ha szabadságvesztésre ítélik, a biztosítékot vissza kell kapnia. Ugyanúgy — termé­szetesen — akkor is, ha fel­mentik, vagy az eljárást megszüntetik ellene. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lé­pő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelmet és —ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a tár­sadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. Kellenének hozzá nyugod- tabb idők, jobb anyagi kö­rülmények, az igazságszol­gáltatásban pedig az, hogy megszűnjék az eljárásokat hátráltató munkaerőhiány. De ez már nem a törvénye­ken múlik. Inkább — afféle újévi jókívánság. V. E. Vajon hol a határ, • amelyen átlépve egy addig becsületes ember bűncselekményre határozza el magát? Mi késztethet egy felkészültségéről, szakmasze­retetéről, átlagon felüli mun­kabírásáról ismert közép­vezetőt elv.ei feladására? Mi­lyen latolgatás előzi meg, s milyen lelkifurdalás követi a pillanatot, amikor más pén­zéhez nyúl? A kérdéseket Tóth Sándornak tettem vol­na fel, ha vállalkozik az in­terjúalany szerepére. A BUBIV Encsi Gyára márka- szervizének volt vezetője el­len a Borsod Megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osztályán különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt folyik az eljárás. Az előzetes letartóztatásba he­lyezett gyanúsított — élve jogaival — elzárkózott a nyilvánosság elől. A vizsgá­lat a közeljövőben lezárul, a jelenlegi adatok szerint a szervizvezető másfél millió forint kárt okozott a bútor­ipari vállalatnak. Ebből kö­rülbelül egymilliót fordított a saját céljaira. — A gyanúsított — tartja dr. Magyari Sándor rendőr alezredes — a „fehérgalléros” bűnelkövetők közé tartozik. A bűncselekmény elköveté­sét megítélésünk szerint is­mét az ellenőrzés hiánya, a bizonylati fegyelem megsér­tése tette lehetővé. A volt szervizvezető gyorsan ráta­lált az ellenőrzés gyenge pontjára, s felismerését önös céljaira hasznosította. Hiva­talos dokumentumokat, meg­hatalmazásokat hamisított, visszaélt beosztásának bi­zalmi .jellegével. Bűncselek­ményei során az emberek anyagiasságára apellált, és ebben sajnos jól számított. MEGTETSZETT A YAMAHA — A férjem 1985 őszén, ha jól emlékszem októberben adott fel egy hirdetést az új­ságban. Autót szerettünk vol­na venni, ezért határoztuk el, hogy megválunk az egyik elektromos orgonától, a Ya­mahától. Tóth Sándor a leg­első jelentkező volt. Gépko­csival jött el a lakásunkra, amelyet sofőr vezetett. Meg­nézte a hangszert, sőt né­hány akkordot játszott is rajta. Jól öltözött, jó megje­lenésű férfi volt, s az első pillantásra felismertük ben­ne a komoly vevőt. Közben egy másik vásárló is jelent­kezett, de ő ragaszkodott az orgonához. A férjem a kö­zelben dolgozik, elment hoz­zá, s azonnal nyélbe ütöt­ték a szerződést, ötezer fo­rint előleget adott, s kitöl­tött egy papírt, amelyen az állt, hogy az orgonát elvit­te, s a vételár nagyobbik há­nyadát, 29 ezer forintot ké­sőbb fizeti ki. — A munkahelyemen — mondja a férje, aki időköz­ben hazaérkezett — kinevet­tek, azzal ingereltek: egy szélhámos becsapott. Már- már én is azt gondoltam, hi­deg vizet ihatok a pénzem­re, amikor megkaptam az Kora reggel sötét falusi csendben egyszer csak meg- zörren az ajtó. Mintha egér kaparna, mintha melegre sze­retne húzódni. Kint mínusz van, nem csoda, ha újra és újra próbálkozik. Nem bí­rom cérnával, viszolygok a csúszómászóktól, gondoltam: essünk túl rajta, vagy elri­asztom, vagy beszalad a házba. Hirtelen feltépem az ajtót, és valóban: egy apró, sötét kis mocorgó valami di­dereg a lépcső és az ajtó találkozásánál. Majdnem be­esik a küszöbön egy veréb. Nem hittem, hogy a hideg hozta volna ide ezt a se szép, se csúnya madarat, talán in­kább a fény, hogy innen re­mélhet valami segítséget. Mert ahogy kezembe ve­szem, reszket, didereg, és be­gyén alvadt vér fagyasztotta össze selymes, puha tolláit. Vagy még előző nap megse­bezhették, vagy korai raga­dozó karmaitól sikerült ki­értesítést, s elmehettem a postára a pénzemért. — Az orgona árához — tájékoztat dr. Fuglinszky Ru- dolfné rendőr százados — a később bevált eljárással ju­tott hozzá a gyanúsított. Eb­ben az esetben egy „Borisz” szekrénysorról állított ki fik­tív eladási számlát, majd egy garanciajegyet hamisí­tott. Később elkészítette az ugyancsak hamis hibafelvé­teli jegyzőkönyvet, az állás- foglalást, amelynek ellené­ben a Javszer átutalta a 29 ezer forintot. Vizsgálati ada­taink szerint a Yamaha tu­lajdonosa tudott a manipulá­cióról, ezért őt is a további gyanúsítottak közé soroltuk. — Mi volt a Javszer sze­repe ebben az ügyben? — A BUBIV különböző gyárai által készített búto­rok garanciális javítását az egész országban a Javszer emberei végezték el. A hazai bútoripar színvonala mellett előfordulhat, hogy olyan ter­mék kerül ki a gyárból, amely már a garanciális idő* alatt használhatatlanná vá­lik. A panaszokat, mint az encsi gyár márkaszervizének vezetője, Tóth Sándor bírál­ta el, s ő kezdeményezhette, hogy a használhatatlan bú­torok árát a pórul járt vá­sárlóknak visszafizessék. Ö az ellenőrzés kijátszására több módszert is kieszelt. Először: a csak részben hi­bás bútorok tulajdonosainak felajánlotta, visszakaphat­ják a vételárat, de a szek­rénysor is megmaradhat. A pénzből kapott a vásárló, és természetesen „részesedett” Tóth Sándor. Itt kell megje­gyeznünk, a gyanúsított ál­talában a különösen drága szekrénysorok vásárlói között válogatott, illetve előfordult, hogy márkás bőrgarnitúra árát térítette vissza, holott annak semmi baja sem volt. Másodszor: „bianco” számlá­kat és garanciajegyeket szer­zett. Bútor sem volt, vásár­lás sem, de a szervizvezetö olyan ügyesen hamisította a papírokat, közöttük a meg­hatalmazásokat is, hogy a Javszernél kezdetben simán kifizették a több tízezer, ese­tenként a százezer forintot meghaladó összeget. Becsü­letükre legyen mondva, a Javszernél fogtak először gyanút. Sejtéseiket jelentet­ték a BUBIV-nak, s az ő feljelentésükre indult meg az eljárás. Ennek során előze­tes letartóztatásba helyeztük Fóbián Györgyöt, az Eger és Vidéke Áfész 140-es számú bútorboltjának vezetőjét és feleségét. Az ő segítségükkel és közreműködésükkel jutóit a gyanúsított a kitöltetlen, üres számlákhoz, garanciaje­PIAF szabadulnia — későn. Sajnos, néhány pere múlva elpusz­tult. Pedig milyen hűséges ez a jelentéktelen madár (már­mint a házi veréb), nem úgy, mint rokona, a mezei ve­réb. Mert még ma is úgy él a köztudatban, hogy káros, holott csak a lusta, nemtö­rődöm gazdák gabonáját sze­di a magtárból, pedig egyet­len sűrű dróthálóval távol tarthatnák a hívatlan vendé­geket. De még az esti me­sében is „szemtelen veréb­ről” hallanak a gyerekek, az iskolában pedig arról, hogy elfoglalják a fecskefészket, de megbűnhődnek érte, mert a fecskék berakják sárral a fészekben ülő verebet. Ilyen is van, de ki ítéli el a ka­kukkot, amiért a nádirigóval nevelteti fel fiókáját? De a házi veréb nem repül el dél­műhelytitkai gyekhez. A nyomozás szerint a boltvezető és felesége kö­rülbelül félmillió forint kár okozásában vettek részt. „GYÁRI VÉLEMÉNY SZERINT” Az eddigiek után — érthe­tően — kíváncsi voltam az encsi gyár vezetőinek véle­ményére. A gyárban — ter­mészetesen (?) — a csalás ügyében érdeklődő* újságírót tartózkodással fogadták, s a nyilatkozó kérte, neve ne sze­repeljen a lapban. Meg­egyeztünk: álláspontját mint a gyár véleményét adjuk közre. — A gyár márkaszervizé­nek tevékenységét, s azon be­lül a vezető munkáját, ha­táskörét igazgatói utasításban szabályoztuk. Véleményünk szerint ez az utasítás hoz­záértően, alaposan lett meg­fogalmazva, s szigorú bizony­lati rendet tartottunk fenn az ellenőrzés érdekében. Tóth Sándort kitűnő szakember­nek ismertük. Álmunkban sem jutott volna eszünkbe, hogy megtalálja a bizonylati rend egyetlen ingatag pont­ját, s azt gátlástalanul kihasz­nálja. Arról van szó ugyan­is, hogy a súlyosan megsé­rült, használhatatlanná vált bútorok esetében egy köz­ponti állásfoglalást kellett készíteni, s a szervizvezető erre nem volt jogosult. Amennyire a nyomozás anya­gát ismerjük, volt munka­társunk az állásfoglalásokat is meghamisította, s így volt •módja a bűncselekmények elkövetésére. Az eset, a vizs­gálat, a letartóztatás híre nagy port vert fel a város­ban, s érzékenyen érinti a gyárat. Nem tesz jót üzleti hírnevünknek, meg kell vár­nunk, amíg elcsendesednek az ügy hullámai. A békát sajnos le kell nyelnünk. * A bútorpanama másfél milliós kárt okozott az encsi gyár számára. Az összeg a 380 millió forintos termelési érték mellett elenyészőnek tűnhet. Állítom: nem az, hi­szen a társadalmi tulajdon­ban keletkezett károk, még ha idővel esetleg megtérül­nek is, mindannyiunk zsebé­ből veszik ki a forintot. Az ilyen és ehhez hasonló ese- teknék csakis a termelési és az értékesítési folyamatba épített, s azokban jól funk­cionáló ellenőrzési rendsze­rek bevezetésével és szigorú alkalmazásával vehetjük ele­jét. re, nem utazik tél előtt a meleg Afrikába, hanem egész évben itt csivitel a házak között, itt didereg télen az orgonabokorban. Télen egy csöppnyi természet a macs­kával veszekedő verébcsa­pat, vagy a féltékeny kakas által az akácfára űzött ve­rebek hada. Ha ezekben mindnyájan tudnánk gyö­nyörködni, ha ismernénk ro­varpusztító hasznosságát... ! Járfás József tanár kutatá­sai szerint a házi veréb hasz­nossága többszöröse az álta­la okozott kárnak — főleg költések idején. Ha ez élne a köztudatban, akkor talán kevesebb lenne a sebzett madár, ami ott a kora reg­geli sötétben nekem még a szerencsétlen sorsú, kedves, törékeny sanzonénekest — Edit Piafot is eszembe jut­tatta. (Ö az ázott verébről kapta a nevét.) Sz. L. Udvardy József

Next

/
Thumbnails
Contents