Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
1988. január 4., Hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Eldördült a startpisztoly Nehéz esztendő köszöntött ránk. Ha jól belegondolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es esztendő; 1988-ban a korábbitól eltérő módon kell nemcsak élnünk, hanem dolgoznunk is. Már néhány hónapon belül meg kell indulniuk az évek óta várt kedvező folyamatoknak: az ipari struktúraváltásnak, az exportképesség fokozódásának, a hatékonyság növelésének. Régóta ismert célok ezek, de a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott rendeletéi, az Országgyűlés által jóváhagyott törvények a korábbinál sokkal erőteljesebben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mindez azonban csak keretéül szolgálhat a vállalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhető, hogy ki, mikor ismeri föl a megváltozott piaci helyzetet, és talál rá az alkalmazkodás stratégiájára. A szabályozók módosítása évről évre hasonló helyzet elé állította a gazdálkodókat, de 1988-ban a korábbinál sokkal nagyobb mérvű változásra számíthatunk. Az általános forgalmi adó bevezetése átrendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csökkenő támogatások pedig a vállalati eredményeket. Azok a vállalatok kerülnek élre, amelyek eddig nem, vagy alig kaptak központi segítséget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderülhet, hogy eredményük főként a központi támogatásból származott. Képletesen szólva tehát eldördült a start- pisztoly, és az első, talán legnehezebb akadály a kereskedők előtt áll. A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megváltozott az ára január elsejével, az ünnepnapokat tehát főleg munkával, és nem pihenéssel töltötték. Az átárazás csak egyszeri, igaz, óriási munka, ám hamarosan annak más hatásait is érezhetik. Megváltozik a kereslet szerkezete, egyes termékekből többet, másokból kevesebbel kell rendelniük, e piaci információkat pedig minél gyorsabban a termelőkhöz kell juttatniuk. Ugyanez megy végbe majd a termelői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a termelői árak csökkentését hozza magával, másrészt, —amint már említettük — a korábbitól merőben eltérő feltételeket teremt. S már nem kerülnek mesterségesen hátrányba a kisvállalkozók sem, hiszen az adórendszer semleges. Erősödik tehát a piaci verseny, s egyre nehezebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni. Az általános elvek mellett azonban a testre szabott, vállalati szintű stratégiákat rövid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagyarányú változás után csak olyan cégek maradhatnak talpon és indulhatnak fejlődésnek, amelyek a lehető legpontosabban és minél gyorsabban fölmérik, hol a helyük a piacon. Mi az, amire szükség van most, és milyen termékeket kell kifejleszteniük a következő évek igényei szerint. Az évek óta sok helyen alkalmazott kivárás taktikája, a tartalékolás valószínűleg kevés lesz a megváltozott körülmények között. Az egyre szigorodó szabályozás évről évre kevesebb támogatást nyújt a lemaradóknak. A tartósan veszteséges cégeknek pedig szembe kell nézniük a fölszámolás, a megszűnés lehetőségével. A nyereséges cégek viszont a korábbinál nagyobb lehetőséget kaptak a fejlődésre, a némileg csökkenő adóterhek és az eredményektől függő adókedvezmények révén az átlagosnál több pénz marad náluk, amit fejlesztésre fordíthatnak. A technikai megújulás ma már elengedhetetlen része a prosperálásnak, évek óta elavult gyártmányokkal aligha lehet több nyereséghez jutni. Sőt, egyre inkább eladhatatlanná válnak ezek a termékek a konvertibilis elszámolású és a szocialista piacokon is. A váltós tehát mikro-szinten is elkerülhetetlen. Ám egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy horderejű változásokra, látványos vállalati eredményekre. A megalapozott stratégiával rendelkező, csak a saját lehetőségeiket reálisan számításba vevő cégek mondhatják majd el magukról egy év múlva, hogy megvetették a lábukat az átformálódott piacon. Á becsületes emberek érdekében Az ára is, a szekrénysor is ::Ä Egy bútorpanama Bűnözés mindig volt — tanú rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak mcgjövcndölé- séhez nein kell különösebb jóstehetség. Am a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb- rövidebb időre vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként változott, hogy — mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak vagy főbenjárónak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérzete indokolta, hogy a mindössze , tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Ország- gyűlés. Mint korábban már hírül adtuk, január elsejétől ez a módosított Btk., valamint az ugyancsak módosított — s valamivel ..idősebb”, 15 éves — Büntetőeljárási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetőknek. Szükség volt a módosításokra, mert az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig —, amelynek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköveteli, hogy bűn ne maradjon megtorlatlanul. Több, kisebb súlyú bűn- cselekmény elkövetőit javítónevelő munkával, illetve közérdekű munkával is lehet büntetni — abban a reményben, hogy a csökkentett bérű, illetve a köz javára, pihenőnapon végzett munka végzése elegendő figyelmeztetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények megelőzésére. A javító-nevelő munkát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell alkalmazni vele szemben —, hiszen bebizonyította, hogy nem érdemelte meg az előlegezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű alkoholizmus. Különböző bűncselekmények — a kisebb jelentőségű lopásoktól egészen az emberölésekig — indítéka vagy legalábbis kísérő jelensége: az ittasság. Elismerve azt, hogy az alkoholizmus — egy bizonyos határon túl — már betegség, a bíróság elrendelheti a bűnelkövető kényszergyógyítását a kiszabott büntetés mellett vagy ahelyett. S mert az utóbbi években megjelentek a kábítószerek is — jóllehet hasonlíthatatlanul ritkábban, mint számos más országban —, a Btk. módosítása lehetővé teszi a kábítószer-élvezők kényszergyógyítását is. Ennek viszont ma még hiányoznak anyagi-tárgyi feltételei, így a kábítószeresek kényszergyógyításáról külön jogszabály rendelkezik majd. Súlyosabban minősül ezután a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szomorú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbiaknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupcióként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társadalom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — beosztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szigorúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását korrupcióra használja fel. Érdekes — és nagyon időszerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni”. Ilyenekben ma sem bővelkedünk túlságosan, s a műszaki és hasonló előnyökre hivatkozóknak is ajánlatos — a törvény előírásait ismerni. Változik az üzérkedés megítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vállalkozói tevékenységet jogosulatlanul és folyamatosan folytat. illetve áruval árdrágításra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üzletel. De ha később megkapja tevékenységére a hatósági engedélyt (ami napjainkban éppen nem tartozik a ritka esetek közé), büntetését korlátlanul lehet enyhíteni, sőt mellőzni is. Rugalmas intézkedés ez, hiszen gyorsan változó gazdasági életünkben valóban előfordulhat, hogy akit tegnap még üzérnek tartottak. holnapra hasznos magánvállalkozóként tisztelhetjük ... A Büntető Törvénykönyv módosításaival egyenértékűek azok a változások, amelyeket az 1987. évi IV. törvény tartalmaz „büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról”. Nagy jelentőségű például az. hogy „az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz”, s hogy előzetes letartóztatásnak csak akkor van helye, ha a terhelt megszökött, illetve szökéstől, elrejtőzésétől tartani lehet, ha szabadlábon hagyása esétén az eljárást meghiúsítaná vagy veszélyeztetné, s végül, ha szabadlábon újabb bűncselekményt követett vagy feltételezhetően követne el. Általában a büntetőeljárás gyorsítása és egyszerűsítése a cél — a törvényesség messzemenő szem előtt tartásával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gyanúsított birtokában levő járműre (hiszen nemegyszer a gépkocsiban rejtik el a bűncselekményből származó holmit, hogy gyorsan tovább adhassák). Új az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivételével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetősé- gi ok hiányában szűnik meg az eljárás, illetve, ha felmentik. Ugyancsak új: a biztosíték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgárságtól függetlenül — Magyarországon követ el bűn- cselekményt, szabadlábara lehet helyezni biztosíték lefizetése ellenében, sőt, annak sincs akadálya, hogy így a külföldi elhagyhassa az országot. A későbbiekben — ha elítélik — a biztosítékot a pénzbüntetés és más anyagi kötelezettségei fizetésére lehet felhasználni. Viszont, ha szabadságvesztésre ítélik, a biztosítékot vissza kell kapnia. Ugyanúgy — természetesen — akkor is, ha felmentik, vagy az eljárást megszüntetik ellene. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lépő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelmet és —ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a társadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. Kellenének hozzá nyugod- tabb idők, jobb anyagi körülmények, az igazságszolgáltatásban pedig az, hogy megszűnjék az eljárásokat hátráltató munkaerőhiány. De ez már nem a törvényeken múlik. Inkább — afféle újévi jókívánság. V. E. Vajon hol a határ, • amelyen átlépve egy addig becsületes ember bűncselekményre határozza el magát? Mi késztethet egy felkészültségéről, szakmaszeretetéről, átlagon felüli munkabírásáról ismert középvezetőt elv.ei feladására? Milyen latolgatás előzi meg, s milyen lelkifurdalás követi a pillanatot, amikor más pénzéhez nyúl? A kérdéseket Tóth Sándornak tettem volna fel, ha vállalkozik az interjúalany szerepére. A BUBIV Encsi Gyára márka- szervizének volt vezetője ellen a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt folyik az eljárás. Az előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsított — élve jogaival — elzárkózott a nyilvánosság elől. A vizsgálat a közeljövőben lezárul, a jelenlegi adatok szerint a szervizvezető másfél millió forint kárt okozott a bútoripari vállalatnak. Ebből körülbelül egymilliót fordított a saját céljaira. — A gyanúsított — tartja dr. Magyari Sándor rendőr alezredes — a „fehérgalléros” bűnelkövetők közé tartozik. A bűncselekmény elkövetését megítélésünk szerint ismét az ellenőrzés hiánya, a bizonylati fegyelem megsértése tette lehetővé. A volt szervizvezető gyorsan rátalált az ellenőrzés gyenge pontjára, s felismerését önös céljaira hasznosította. Hivatalos dokumentumokat, meghatalmazásokat hamisított, visszaélt beosztásának bizalmi .jellegével. Bűncselekményei során az emberek anyagiasságára apellált, és ebben sajnos jól számított. MEGTETSZETT A YAMAHA — A férjem 1985 őszén, ha jól emlékszem októberben adott fel egy hirdetést az újságban. Autót szerettünk volna venni, ezért határoztuk el, hogy megválunk az egyik elektromos orgonától, a Yamahától. Tóth Sándor a legelső jelentkező volt. Gépkocsival jött el a lakásunkra, amelyet sofőr vezetett. Megnézte a hangszert, sőt néhány akkordot játszott is rajta. Jól öltözött, jó megjelenésű férfi volt, s az első pillantásra felismertük benne a komoly vevőt. Közben egy másik vásárló is jelentkezett, de ő ragaszkodott az orgonához. A férjem a közelben dolgozik, elment hozzá, s azonnal nyélbe ütötték a szerződést, ötezer forint előleget adott, s kitöltött egy papírt, amelyen az állt, hogy az orgonát elvitte, s a vételár nagyobbik hányadát, 29 ezer forintot később fizeti ki. — A munkahelyemen — mondja a férje, aki időközben hazaérkezett — kinevettek, azzal ingereltek: egy szélhámos becsapott. Már- már én is azt gondoltam, hideg vizet ihatok a pénzemre, amikor megkaptam az Kora reggel sötét falusi csendben egyszer csak meg- zörren az ajtó. Mintha egér kaparna, mintha melegre szeretne húzódni. Kint mínusz van, nem csoda, ha újra és újra próbálkozik. Nem bírom cérnával, viszolygok a csúszómászóktól, gondoltam: essünk túl rajta, vagy elriasztom, vagy beszalad a házba. Hirtelen feltépem az ajtót, és valóban: egy apró, sötét kis mocorgó valami didereg a lépcső és az ajtó találkozásánál. Majdnem beesik a küszöbön egy veréb. Nem hittem, hogy a hideg hozta volna ide ezt a se szép, se csúnya madarat, talán inkább a fény, hogy innen remélhet valami segítséget. Mert ahogy kezembe veszem, reszket, didereg, és begyén alvadt vér fagyasztotta össze selymes, puha tolláit. Vagy még előző nap megsebezhették, vagy korai ragadozó karmaitól sikerült kiértesítést, s elmehettem a postára a pénzemért. — Az orgona árához — tájékoztat dr. Fuglinszky Ru- dolfné rendőr százados — a később bevált eljárással jutott hozzá a gyanúsított. Ebben az esetben egy „Borisz” szekrénysorról állított ki fiktív eladási számlát, majd egy garanciajegyet hamisított. Később elkészítette az ugyancsak hamis hibafelvételi jegyzőkönyvet, az állás- foglalást, amelynek ellenében a Javszer átutalta a 29 ezer forintot. Vizsgálati adataink szerint a Yamaha tulajdonosa tudott a manipulációról, ezért őt is a további gyanúsítottak közé soroltuk. — Mi volt a Javszer szerepe ebben az ügyben? — A BUBIV különböző gyárai által készített bútorok garanciális javítását az egész országban a Javszer emberei végezték el. A hazai bútoripar színvonala mellett előfordulhat, hogy olyan termék kerül ki a gyárból, amely már a garanciális idő* alatt használhatatlanná válik. A panaszokat, mint az encsi gyár márkaszervizének vezetője, Tóth Sándor bírálta el, s ő kezdeményezhette, hogy a használhatatlan bútorok árát a pórul járt vásárlóknak visszafizessék. Ö az ellenőrzés kijátszására több módszert is kieszelt. Először: a csak részben hibás bútorok tulajdonosainak felajánlotta, visszakaphatják a vételárat, de a szekrénysor is megmaradhat. A pénzből kapott a vásárló, és természetesen „részesedett” Tóth Sándor. Itt kell megjegyeznünk, a gyanúsított általában a különösen drága szekrénysorok vásárlói között válogatott, illetve előfordult, hogy márkás bőrgarnitúra árát térítette vissza, holott annak semmi baja sem volt. Másodszor: „bianco” számlákat és garanciajegyeket szerzett. Bútor sem volt, vásárlás sem, de a szervizvezetö olyan ügyesen hamisította a papírokat, közöttük a meghatalmazásokat is, hogy a Javszernél kezdetben simán kifizették a több tízezer, esetenként a százezer forintot meghaladó összeget. Becsületükre legyen mondva, a Javszernél fogtak először gyanút. Sejtéseiket jelentették a BUBIV-nak, s az ő feljelentésükre indult meg az eljárás. Ennek során előzetes letartóztatásba helyeztük Fóbián Györgyöt, az Eger és Vidéke Áfész 140-es számú bútorboltjának vezetőjét és feleségét. Az ő segítségükkel és közreműködésükkel jutóit a gyanúsított a kitöltetlen, üres számlákhoz, garanciajePIAF szabadulnia — későn. Sajnos, néhány pere múlva elpusztult. Pedig milyen hűséges ez a jelentéktelen madár (mármint a házi veréb), nem úgy, mint rokona, a mezei veréb. Mert még ma is úgy él a köztudatban, hogy káros, holott csak a lusta, nemtörődöm gazdák gabonáját szedi a magtárból, pedig egyetlen sűrű dróthálóval távol tarthatnák a hívatlan vendégeket. De még az esti mesében is „szemtelen verébről” hallanak a gyerekek, az iskolában pedig arról, hogy elfoglalják a fecskefészket, de megbűnhődnek érte, mert a fecskék berakják sárral a fészekben ülő verebet. Ilyen is van, de ki ítéli el a kakukkot, amiért a nádirigóval nevelteti fel fiókáját? De a házi veréb nem repül el délműhelytitkai gyekhez. A nyomozás szerint a boltvezető és felesége körülbelül félmillió forint kár okozásában vettek részt. „GYÁRI VÉLEMÉNY SZERINT” Az eddigiek után — érthetően — kíváncsi voltam az encsi gyár vezetőinek véleményére. A gyárban — természetesen (?) — a csalás ügyében érdeklődő* újságírót tartózkodással fogadták, s a nyilatkozó kérte, neve ne szerepeljen a lapban. Megegyeztünk: álláspontját mint a gyár véleményét adjuk közre. — A gyár márkaszervizének tevékenységét, s azon belül a vezető munkáját, hatáskörét igazgatói utasításban szabályoztuk. Véleményünk szerint ez az utasítás hozzáértően, alaposan lett megfogalmazva, s szigorú bizonylati rendet tartottunk fenn az ellenőrzés érdekében. Tóth Sándort kitűnő szakembernek ismertük. Álmunkban sem jutott volna eszünkbe, hogy megtalálja a bizonylati rend egyetlen ingatag pontját, s azt gátlástalanul kihasználja. Arról van szó ugyanis, hogy a súlyosan megsérült, használhatatlanná vált bútorok esetében egy központi állásfoglalást kellett készíteni, s a szervizvezető erre nem volt jogosult. Amennyire a nyomozás anyagát ismerjük, volt munkatársunk az állásfoglalásokat is meghamisította, s így volt •módja a bűncselekmények elkövetésére. Az eset, a vizsgálat, a letartóztatás híre nagy port vert fel a városban, s érzékenyen érinti a gyárat. Nem tesz jót üzleti hírnevünknek, meg kell várnunk, amíg elcsendesednek az ügy hullámai. A békát sajnos le kell nyelnünk. * A bútorpanama másfél milliós kárt okozott az encsi gyár számára. Az összeg a 380 millió forintos termelési érték mellett elenyészőnek tűnhet. Állítom: nem az, hiszen a társadalmi tulajdonban keletkezett károk, még ha idővel esetleg megtérülnek is, mindannyiunk zsebéből veszik ki a forintot. Az ilyen és ehhez hasonló ese- teknék csakis a termelési és az értékesítési folyamatba épített, s azokban jól funkcionáló ellenőrzési rendszerek bevezetésével és szigorú alkalmazásával vehetjük elejét. re, nem utazik tél előtt a meleg Afrikába, hanem egész évben itt csivitel a házak között, itt didereg télen az orgonabokorban. Télen egy csöppnyi természet a macskával veszekedő verébcsapat, vagy a féltékeny kakas által az akácfára űzött verebek hada. Ha ezekben mindnyájan tudnánk gyönyörködni, ha ismernénk rovarpusztító hasznosságát... ! Járfás József tanár kutatásai szerint a házi veréb hasznossága többszöröse az általa okozott kárnak — főleg költések idején. Ha ez élne a köztudatban, akkor talán kevesebb lenne a sebzett madár, ami ott a kora reggeli sötétben nekem még a szerencsétlen sorsú, kedves, törékeny sanzonénekest — Edit Piafot is eszembe juttatta. (Ö az ázott verébről kapta a nevét.) Sz. L. Udvardy József
