Észak-Magyarország, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1988. január 2., szombat Németh Károly / ■ / ■■■■ ■■ g r r m újévi köszöntője llj törvények, rendeletek, jogszabályok Kedves Hallgatóim! Honfitársaim ! 1988 első napján őszinte tisztelettel köszöntőm vala- mennyiüket. A párt és az állami vezető testületek jókívánságait tolmácsolva boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok önöknek és népünk minden barátjának. Boldog új évet kívánva testvéri érzésekkel köszöntőm a határainkon túli magyarokat is-; a környező államokban élőket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájaira vezetett. Esztendő, veszendő. így mondták a régi öregek. És közben arra gondoltak, hogy gyorsan szalad az idő. De mondogatták azt is, hogy messzi az esztendő, ami az előző bölcsesség fordítottját jelentette. Azt, hogy egy év hosszú idő. Előre nézve észszerűen kell hát beosztanunk mindazt, amink van. Az új év kezdetén előre kell tekintenünk. Az 1.988-as esztendő számunkra többet jelent, mint az évek megszokott változását. Felgyülemlett gondjaink megoldásának, megméretésünknek fontos időszaka előtt állunk. Azok a célok, amelyek a párt Központi Bizottságának a múlt évi júliusi állásfoglalásán alapulnak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjában, valamint az idei népgazdasági tervben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igényeket, nagyobb követelményeket támasztanak valamennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek valóra váltásával sikeresen folytathatjuk a szocialista Magyarország építését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi feltételeit, •eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Programunk valóra váltására munkára hívjuk minden honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Tksztelt Hallgatóim! Az évezrednél is hosszabb idő, amióta népünk itt, a Kárpát-medencében él, gyakran próbára tette a magyarságot és a vele azonos sorsot vállaló nemzetiségieket. Sokszor kijutott nekünk a harcból, a küzdelemből, a helytállásból — olykor a puszta létünkért. Nagy történelmi leckék tanulsága: ha egy nép nem adja meg magát és képes a tapasztalatokból okulni, ha tehetségét szorgalommal ötvözi, erőit egyesíti, akkor otthonteremtő, országépítő munkája meghozza a maga gyümölcsét. A nemzet teremtő akaratát, életerejét tanúsítja az a tény is, hogy hazánk a szocialista országok nagy családjához, a társadalmi haladás élvonalába tartozik. Igaz, hogy új világunk építésében lassabban haladunk, mint korábban gondoltuk, de nincs okunk kishitűségre, ha a megtett útra gondolunk. Jó alapokra építkezhetünk, hiszen a fájdalmas hibák és tévedések ellenére a magyar nép az elmúlt évtizedekben történelmileg is maradandót alkotott. Ha őszinték vagyunk önmagunkhoz, ha képesek vagyunk reálisan megítélni a mögöttünk sorakozó évtizedek tapasztalatait, és az eredményeket a lehetőségekhez, nem pedig a vágyainkhoz mérjük, ha az élet új kérdéseire helyes válaszokat adunk, akkor a célok vállalásában és az értük teendő erőfeszítésekben is kialakul a társadalmi összefogás. Napjainkban ennek próbaköve a kibontakozási program végrehajtásában való felelős, cselekvő részvétel. Az idei évkezdéshez erőt, és a folytatáshoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgazdaság helyzete valamivel kedvezch- ben alakult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem elegendő a program végrehajtásának megalapozásához. Töprengésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további évekig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizodalmát keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőbbek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet—amerikai rakétaegyezménnyel, a két nagyhatalom vezetőinek további haladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek—országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy biztonságosabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdgg új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészséget kedves honfitársaimnak. (MTI) A népgazdaságot, az ország lakosságát közvetlenül érintő, kiemelkedően fontos törvények, törvényerejű rendeletek, és magas szintű jogszabályok jelentek meg az 1987-es esztendőben. Ezek is egy tartós folyamat, a gazdasági és társadalmi megújulás jogi keretét jelentik, s közöttük több olyan van, ,amely fogalomként is új, a hazai gyakorlatban ez idáig ismeretlen volt. összeállításunk ezeket, a január elsején életbe lépett jogszabályokat foglalja dióhéjba. Az elmúlt hónapokban a legnagyobb érdeklődés: az általános forgalmi adóról, valamint a személyi jövedelemadóról alkotott törvényeket kísérte. Az általános forgalmi adó bevezetése lehetővé teszi az értékarányos árak kialakítását, a termelésben a valós hozzáadott érték elismerését, a veszteséges tevékenységek föltárását, s azok állami támogatásának megszüntetését. Ugyanakkor nagyobb mozgásteret enged a jól gazdálkodó vállalatok számára, ezáltal hozzájárulhat a népgazdaság teljesítőképességének javulásához. A személyi jövedelemadó a lakosság minden rétegét érinti. Fontos eszköze lehet a teljesítmények szerinti differenciálásnak, amely egyebek között abban is megjelenik majd, hogy a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek alakulnak ki. A gazdasági változások az egyes állampolgárok létbiztonságához, a foglalkoztatásukban jelentkező konfliktusok feloldásához, enyhítéséhez rendeletbe foglalt intézkedéseket követelnek meg. Ennek megfelelően született az a ' minisztertanácsi rendelet, amely 1988. január 1- jétől az állami költségvetésből fedezett foglalkoztatási alapot hoz létre; az átképzési, az elhelyezkedési támogatás, a meghosszabbított felmondási idő átlagkeresete ezt az alapot terheli, ebből téríthető egyebek között a közhasznú foglalkoztatás költsége, s támogathatók az -egyes munkahelyteremtő beruházások is. Ugyancsak a kormány rendelkezett arról, hogy korengedményes nyugdíjazást kezdeményezhet a munkáltató, ha a dolgozó elhelyezése nem biztosítható, és nők esetében legalább 25 évi, a férfiaknál legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább ötévi munkaviszonnyal rendelkezik. A lakosság széles körét érinti az a kormányrendelet, amelynek alapján bevezetik az új lakásokra és lakóházakra vonatkozó hároméves kötelező jótállást. A Minisztertanács rendelkezett arról is, hogy január 1-jétől az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését a kezelő szerv és a bérlők egyaránt kezdeményezhetik. A pénzügyi változásokhoz tartozik az Elnöki Tanácsnak a kötvénnyel kapcsolatos, jogszabályt módosító rendelete is. Az 1987-es évben jelentős mértékben szélesedett a kötvénypiac, különösen a vállalati, intézményi szférában. A rendelet szerint január 1-jétől megszűnik a kötvények állami szavatossága. Ez megnehezíti, illetve megdrágítja a kevésbé jövedelmezően gazdálkodók kötvénykibocsátását, banki garanciát várhatóan csak a pénzügyileg stabil vállalatok kötvényeinek adnak. E téren újdonság, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági, illetve költségvetési szervezetek is kibocsáthatnak kötvényeket. Januártól az állam a költségvetés hiányának finanszírozására kincstárjegyet — bemutatóra szóló, átruházható értékpapírt — bocsáthat ki. A kincstárjegyet magánszemélyek és vállalatok egyaránt megvásárolhatják. A gazdaságban bekövetkező változások, valamint a társadalmi élet új jelenségei más törvényi szintű jogszabályok megalkotását is szükségessé tették. 1988. január 1-jétől hatályosak a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt módosító rendelkezések. Céljuk elsősorban a bűnözés még hatékonyabb visszaszorítása. Néhány jelentős, és lényegét tekintve új fogalom : — a közérdekű munka bevezetése — a javító-nevelő munka új végrehajtási formája; — a kábítószer-élvezők kényszergyógyításának lehetővé tétele; — a szigorított javító-nevelő munka alkalmazási lehetőségének a kiterjesztése; — a közveszélyokozás, közokirat-hamisítás, a kábítószerrel való visszaélés és az üzérkedés törvényi tényállásának pontosabb szabályozása. Az új törvény számos, a büntetésvégrehajtással kapcsolatos jogszabályt rögzít még; ezek a gyakorlat tapasztalataira építve korszerűsítik az igazságszolgáltatási tevékenységet. A szolgáltatások megújítása alapkövetelmény Tisztelgés a Petőfi-emlékhelyeknél Beszélgetés Kovács Lajossal, az Állami Biztosító megyei igazgatójával Petőfi Sándor szűkebb hazájában, Bács-Kiskunban megyeszerte tisztelegtek a 165 évvel ezelőtt szilveszter éjszakáján született költő emléke -előtt. Gyertyákat gyújtottak a Petőfi-emlékhe- lyeken, Dunavecsén, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kunszentmiklóson, Szabad- szálláson, Szalkaszentmár- tonban, s megkoszorúzták az őt ábrázoló szobrokat, a róla elnevezett középületeket. A központi ünnepséget december 31-én a késő délutáni órákban rendezték meg, a hagyományokhoz híven Kiskőrösön, a szülőháznál. A gyertyák, fáklyák, reflektorok fényétől megvilágított, nádfedeles, fehér falú épület előtt tartott nagygyűlés szónoka — Nagy István, a Kiskőrösi Városi Tanács főelőadója — szólt a Petőfi- kultusz ápolásának újabb eredményeiről. Gazdagodtak a gyűjtemények, új állandó kiállítás nyílt a szülőház melletti irodalmi múzeumban, sikeres volt az Országos Petőfi Társaság által meghirdetett képzőművészeti pályázat, két alkotással gyarapodott a Petőfi-verseket fordító szerzőknek emléket állító kiskőrösi szoborpark. 1987-ben több mint tízezren zarándokoltak el az ország és a világ különböző részeiből a költő szülőházához. A másfél száznyi érdeklődő részvételével tartott ünnepi megemlékezés után 'megkoszorúzták Petőfi szülőházát. (MTI) Átrendeződés Az építőiparban 1987-ben folytatódott a strukturális átrendeződés, amelynek legfontosabb jellemzője az építési szervezetek számának növekedése. így az esztendő végén az előző évinél már 50 százalékkal több, összesen 1400 építési — kivitelezési, tervezési, beruházási, kutatási — szervezet működött az országban. Az építési kereslethez, tehát a szokásosnál több, de kisebb építési feladathoz igazodóan csökkent a nagyvállalatok létszáma, ugyanakkor fokozódó mértékben alakultak kisvállalkozások. A nagyobb vállalatoktól egy év alatt 17 500 dolgozó távozott, s ebből megközelítően 12 ezer gyarapította a kisszervezeteket, mintegy 5 és fél ezer pedig elhagyta az ágazatot. Másfél esztendeje már, hogy az Állami Biztosító, a pénzügyi kormányzat döntése alapján, korábbi monopolhelyzetének feladására kényszerült, és most ezekben a napokban zárta az első teljes évet, amikor a szakmai szolgáltatások ellátásában osztozva a Hungária Biztosítóval, mérleget készített a részben már megújult, átalakulóban levő tevékenységéről. A másik biztosító megjelenése ugyanis feltétlen lépésváltást diktált, valós versenyhelyzetet teremtett. Erről beszélgettünk Kovács Lajossal, az Állami Biztosító Borsod Megyei Igazgatóságának vezetőjével. — Az adatok ismeretében milyennek mondható az 1987-es év? — Ha erőfeszítéseinket, annak eredményeit jellemezni szeretném, akkor nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy miként alakult 1987-ben a megye gazdasági helyzete, a lakosság anyagi körülményei miként változtak. Ezek közvetlen hatásai alól a biztosító sem vonhatja ki magát. Most, az év elején, arról adhatunk számot, hogy terveinket, elképzeléseinket nagyobb vonalakban teljesítettük, a szakmát közelebbről érintő gondok ellenére is. Érezhető, hogy a lakosság a nehezebben beosztható forintok sorsáról alaposabb mérlegelés, meggondolás után dönt, de hozzátehetem munkánk értékeléséhez azt is, hogy nem sikerült még mindenben úgy váltani, korszerűsíteni, ahogy kellett, vagy lehetett volna. — A váltásra pedig elengedhetetlenül szükség lesz, mivel a Hungária mellett most megjelent már a Garancia Biztosító is. Szolgáltatásaik, az ügyfelekkel való kapcsolat átértékelése, úgy látszik, megkezdődött. — A korábbinál nagyobb rugalmasság alapvető követelményként lépett elő. A nagyobb bizalomra feltétlenül szükség van ahhoz, hogy gyorsíthassuk a munkánkat. A helyszíni kárkifizetés is ; ezt a célt szolgálja. Üjdonság, hogy ügyfeleink nyilatkozata alapján, a bizalomra építve rendezzük a károkat, a lakóhelytől függetlenül, bármelyik biztosító fióknál. Ez utóbbi feladat néhány központi fekvésű, frekventált fiókunkra, mint a Szemere utcai, igen komoly terheket rak. — Lehet, hogy az Állami Biztosító újítási törekvései itt nem értek még véget, jóllehet, a legfrissebb újdonságokat sem ismerik még eléggé széles körben. — Igaz, megújítottuk a cascót, az ABCT elnevezésű, az eddigieknél jóval szélesebb — mondhatni az autós igénye szerint választott — szolgáltatást nyújt. Új az úgynevezett életút biztosítás is. Ezt a megváltozott életkörülményekhez igazítottuk, a nálunk elhelyezett tőkére magas kamatot garantálunk, de a rövidebb időre szóló biztosítások után is jár a kamat és az osztalék. Ennél például eltöröltük az egyéb életbiztosításoknál meglevő korhatárokat is. Elképzeléseink között szerepel olyan nyugdíj- kiegészítő biztosítás létrehozása is, amit a munkahelyi csoportos formák mintájára tervezünk. A mezőgazdasági üzemek részére új biztosításokat vezettünk be, gondoskodunk az előfelvételt nyert egyetemi, főiskolai hallgatók tanulóbiztosításáról is. — Talán a meglevő formák, módozatok is finomításra szorulnának, többségük ugyanis akkor született még, amikor a verseny nem kényszerítette különösebb rugalmasságra az ÁB-t? — Gondoskodtunk évközi kedvezményekről is 1987- ben, így figyelembe véve a váratlan és súlyos károkat, külön költségtérítést adtunk, vagy például a tavaly januárban bekövetkezett fagyási veszteségeket baleseti kárként fogadtuk el. A gyorsabb intézkedés érdekében kárszakértőink gépjárműveit CB-rádióval szereltük fel. Ahhoz, hogy a munkánkat korszerűsíthessük, változtatni kell a munkakörülményeken is. Modern, tágasabb ügyfélfogadó terek kialakításán dolgozunk, több fiókunk új épületbe költözött: Edelény, Sátoraljaújhely stb. Elkészültek már a miskolci 3-as fiók tervei is, a Kazinczy utca sarkán levő részlegünk a most kialakítás alatt lévő központi irodaházba költözik. Éontos lépésnek tartom a számítógépes rendszer bevezetését, amivel az egész hálózatunkat ellátjuk. Ez nemcsak a mi munkánkat könnyíti meg, hanem napra, órára, percre kész adatszolgáltatáshoz segít bennünket, ami a mi munkánkban közvetlenül az ügyfelek érdekeit szolgálja. — Mit gondol, hogyan érinti az adóreform bevezetése, a személyi jövedelem- adó megjelenése a biztosítási munkát? — Két változatot kivéve (amikor a kifizetett összeg jövedelmet helyettesít), a kártérítések után nem kell adózni, sőt bizonyos biztosítások díjának 20 százaléka levonható az adóalapból. A legnagyobb eredménynek azonban azt tartom, munkánk nehezebbé válása ellenére, hogy napjainkban a vállalatok, szövetkezetek, gazdálkodók, a lakosság választhat; különféle biztosításait ott kötheti meg, ahol számára a legkedvezőbb, ahol kár esetén a legjobb színvonalú ellátást kapja. N. J.
