Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

1987. december 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r Átértékelt fogalmak — új kifejezések E gyetlen hatalom van. amely minden válto­zásnak szívósan ellen­áll. ez pedig a szokás ha­talma — hallottam a Lenin Kohászati Müvek egyik ve­zetőjétől. A téma. amiről szót váltottunk, a közel­múlt napokban befejezett nagyjavítás volt. A meg­jegyzést nyilván az kény- szcrítetle ki, hogy a vado­natúj módszer, amelyet az ilyenfajta munkánál alkal­maznak — először történt meg az iparágban, hogy nem egymást követően, ha­nem egyszerre állítottak le több üzemet karbantartásra —. enyhén szólva nem min­denkinél okozott kitörő lel­kesedést. Emberileg talán érthető volt az ódzkodás, hiszen a nagy múltú gyár­ban, akárcsak az egész ko­hászatban, most vállalkoz­tak először az új módszer alkalmazására. Vállalták en­nek minden kockázatát a je­lentős eredménnyel kecseg­tető megvalósítás érdekében. Nem a tekintély, a hangerő, hanem az érvek logikus felsorakoztatása segített ab­ban. hogy a gyár vezetése megnyerte a jó ügynek a nagyjavításban részt vevők többezres csapatát. A mun­ka augusztus 3-án hajnal­ban megindult, és azóta si­keresen be is fejeződött. Bekecsen eddig ismeretlen öntözőrendszert vásároltak, és ez alkalomból rögtönzött bemutatót tartottak. Az új masina még meg sem érkezett, máris akadtak, akik megkérdőjelezték an­nak szükségességéi. Aztán amint megtudták, mi min­dent tud az új technika, rögvest megszűnt az aggá- lyoskodá'si- "A bemutatót kö­vető lelkes hangulatban vol­tak, akik már azt számol­ták, mennyivel gazdagabb lehetne a betakarítás, még az ilyen aszályos időszak után is; ha esőt várás he­lyett a jelenlegitől nagyobb területen öntöznének a me­zőgazdaságban. Nem szeretném a két in­tézkedés helyességét túlon­túl is magyarázni, egyfelől azért, mert a szólás azt tartja, hogy a legjobban a rossz döntéseket kell meg­indokolni, és itt ez nem jö­het számításba, másfelől pedig azért, mert a puding próbája régtől az, hogy megeszik ... Azt viszont mégis meg­kockáztatom. hogy eseten­ként lassan mozdulunk az új irányába. Mondom ezt azért, mert ma és holnap még inkább, nemcsak új fo­galmakkal. hanem új mód­szerekkel is meg kell ba­rátkoznunk — pontosan a kibontakozás érdekében! Bi­zonyítják ez.l azok a párt­taggyűlések is, amelyeken a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programját vi­tatta meg a tagság. A Di­ósgyőri Gépgyárban vagy a két nagy vegyipari üzem­ben megtartott tanácskozá­sok szellemiségéből egyaránt a cselekvökészség tükröző­dött. A felszólalók többsé­ge nem a régi tévedések­nél időzött, hanem az új igazságokat értelmezte. Nem kincstári optimizmus, ha­nem reális helyzetismeret, és mindenekelőtt határozott cselekvökészség. tenni akarás, egyszersmind felelősség- vállalás jellemezte a véle­ménynyilvánítást. És min­denekelőtt igényességgel egy úton haladó nyitottság. Ez a magyarázata i szükséges változások kierőszakolásá­nak, a piaci munka agresz- szívabbá tételének, az ér­tékteremtés jelenlegitől egy­értelműbb elismerésének, a kreatív magatartás elisme­résének — hogy csak néhá­nyat említsek a kibontako­zást segítő fogalmak közül. Tudom, ezek így első hal­lásra talán általánosságnak tűnnek, de abban a pilla­natban. mihelyt egy üzem tőkés exportja növekszik, vagy a Széchenyi úti átépí­tés néhány nappal előbb tart a tervezettnél, vagy a teg­napitól kevesebb importtal többet produkálhatnak, az általánosságnak tetsző kife­jezések nagyon is testközeli konkrétumokká válnak. Azt hiszem, nemcsak új kifejezésekkel, hanem új magatartásformával is meg kell barátkoznunk a kibon­takozás érdekében. Tudom, az új- mindig is hordozója volt a kockázatvállalásnak, a tévedéseknek és a bukta­tóknak. Miközben meggyőződésem, hogy a tévedések terhe ma súlyosabb, mint korábban volt. hiszen feszültségeke1 hordoznak kisebb és na­gyobb közösségek, a kibon­takozást mégis csak az újat vállalva, a jobbat akarva, ebben bízva és ezért csele­kedve érhetünk el. Mert az egymásra mutogatás, az ál­demokratizmus. a kivárás és a kétkedés gyengíti a cselekvőkészséget, visszafog­ja a lendületet. Szeretném, ha sokadmagammal hinnénk abban, hogy ami veszélyben van. az még nem veszett el. Paulovits Ágoston Választékbővítés ^9Vte nagyobb szerepet töltenek be megyénkben a termelöszö- v®tkezetek, s állami gazdaságok által létesített húsüzemek. Há- *!*>* készitményekkel, választékbővítéssel javítják a városok ellá­tót. Az ünnepek előtt a hagyományos termékek - kocsonya- ,hus, füstölt áruk, virsli - arányának növelésével elősegítik a kQrácsonyi, szilveszteri árukínálat javítását. Képünk a prügyi Ti- s*Otnente Termelőszövetkezet szakcsoportjának üzemében készült. Megyénk 336 közsé­• ge közül 116-ban a lé- lekszám nem éri el az 300-at. E települések zöme az úgynevezett elmaradott térségekben található. Ahol korántsem nevezhető kielégí­tőnek az infrastruktúra, olyan nehézségekkel kell megküzdeni az itt élőknek, hogy sokan — bár nem szí­vesen válnak meg szűkebb pátriájuktól — inkább elköl­töznek. Ebből eredően elnép­telenednek az. egykor sokkal népesebb falvak, főként az idősek maradnak már csak ott. Akik mégsem ezt teszik, bejáró dolgozókká, vagy az ország távolabbi vidékeire elszegődő „eljárókká" válnak. Ez meglcnetőscn erűsiti azt a folyamatot, melynek révén ez a relatív elmaradottság tovább növekedett, mi több: önmagát erősítővé „fejlő­dött". Az egyik ilyen része me­gyénknek az. abaúji. A 77 te­lepülésből 69 kapott „elma­radott" minősítést. Csaknem a fele ezeknek 500 alatti la­kosszámú. melyek többszö­rösen hátrányos helyzetben vannak. Az. ipar itt csak fol­tonként található, mindössze néhány területre korlátozó­dik. Egyértelmű tehát, hogy ezekben az elmaradott tér­ségekben (s nem csupán az ábaújiról van itt szó), még fokozottabban — s más prob­lémákkal párosulva — jelent­keznek a foglalkoztatási fe­szültségek. — Nem mai keletű téma ez — mondja Siska András. az Encs Városi Pártbizottság első titkára —. s mára bi­zony még nehezebbé váltak a körülmények. Hiszen ma már nem elég egyszerűen munkahelyet teremteni azért, hogy a munkaerő megmoz­duljon. hanem olyan munka- lehetőségeket kell biztosíta­ni. melyek figyelembe veszik a meglévő szabad és az eljá­ró munkások szakmai felké­szültségét: olyat, amely jobb munkahelyi körülményeket jelent jó megközelítési felté­tellel. és a dolgozó előző munkahelyéhez, hasonló, illet­ve jobb kereseti lehetőséget talál. Ha a foglalkoztatási fe­szültségek enyhítésére gon­dolunk. egyidejűleg több fel­adatot kell megoldani. — Mire gondol? — A már említett új mun­kahely létrehozásánál gon­doskodni kell a munkaerő szervezéséről, esetleges át­képzéséről : ugyanakkor na­gyobb teret kell engedni az egyéni vállalkozásoknak, szakcsoportoknak, munkakö­zösségeknek, második gazda­ságnak. Arra is figyelni kell. hogy a munkaerő összetétele területünkön nem a legideá­lisabb: a szakképzetlen és cigány emberek teszik ki a szabad munkaerő nagy ré­szét. Ezek bizony gondot okoznak akkor, amikor kor­szerű berendezésekkel, a kor színvonalának megfelelő ter­mékeket kell előállítani. — Itt talán megemlíthet­nénk a: ellesi konfekciógyá­rat. ahol. ha jól tudom, egy ideig éppen a szabad munka­erő összetétele, szakképzet- lensége miatt, s nem utolsó­sorban az alacsony iskolai végzettség következtében ne­hézségek adódtak a több mű­szakos üzemeltetés elkezdé­sével. Egész egyszerűen a korszerű nyugati gépek, be­rendezések kezelését nem tudták elsajátítani... — Ez igv van. Éppen ezért olyan munkahelyekre is kell gondolnunk, ahol ezek az emberek is alkalmazha­tók. Van már ezekre is jó példa. Megemlíthetem itt a mérai csavarüzemet, az inán- csi vetőmag-előállító üzemet. Folyamatban van egy tej­üzem építése Forrón, ahol 80—100 embernek lesz mun­kaalkalom. Elkezdődött a három áfész — az encsi, a halmaji, és a gönci — finan­szírozásában egy közös hús­üzem tető alá hozása. Külön is kiemelném azt a barom­fifeldolgozó üzemet, melynek létesítését a megyei pártbi­zottság is helyesli és támo­gatja. Ugyanis itt éppen a szakképzetleneknek tudnánk munkalehetőséget teremteni. Az sem elhanyagolható, hogy a termelők, a lakosság szak­csoportok keretében is tud­nának otthon foglalkozni a baromfival, hiszen biztosított lenne a felvásárlás. S még egy adalék ide kívánkozik: a termelőszövetkezetek ki tudnák használni azokat az épületeiket, szabaddá vált istállóikat, melyek jelenleg vagy kihasználatlanul, vagy veszteséget „termelve", de megvannak. Gondolom, a fel­soroltak egyértelművé teszik a baromfifeldolgozó létesíté­sének létjogosultságát. Szól­nék még a gyümölcsfeldol­gozással kapcsolatos elkép­zelésünkről. mely jelenleg az előkészítés stádiumában van. — Encsen az utóbbi idő­ben pozitív irányban alakul a népességváltozás. S ez is kapcsolható ehhez a téma­körhöz. — Valóban. Ugyanis Encs a 70-es évektől a nagyobb mérvű ipartelepítésnek kö­szönhetően jelentős fejlődés­nek indult, s ebben az idő­szakban a megye legdinami­kusabb népességnövekedésű településeként tarthatjuk szá­mon. Tíz év alatt közel más­fél ezer emberrel többen laknak itt, akiknek kéthar­mada bevándorolt a környe­ző falvakból. Az Encsre köl­tözőitek korösszetétele miatt növekedett a természetes szaporulat, nagyságát tekint­ve közel háromszorosa volt a megyei községi átlagnak. Ennek hatására az átlagélet­kor csökkent, tehát jelentő­sen „megfiatalodott” a la­kosság, nagymértékben emel­kedett a munkaképes korúak száma. — Ez is azt mutatja tehát, hogy további munkahelyek létesítéséről kell gondolkodni. Az imént elhangzott felsoro­lásból kitűnik, hogy a prog­ram meglehetősen gazdag. Am az idő sürget, minél előbb tenni kell azért, hogy az elképzelésekből valóság legyen. S ha feltételezzük, hogy ez minél előbb bekö­vetkezik, akkor is adódhat­nak még gondok. Elég, ha csak a most végző fiatalok­ra gondolunk . . . — A fiatalok képzését is számba vesszük, amikor ezekről a dolgokról beszé­lünk. Valóban a képzést úgy kell alakítani, hogy a változó körülményeknek megfelelően olyan szakembe­rek kerüljenek ki az isko­lákból, akik majd el is tud­nak helyezkedni. A már fel­nőtt munkaerő átképzésére szintén gondolni kell. Ez ügyben tárgyalunk a megyei Munkaügyi Szolgáltató Iro­dával. * Megyénk egy másik terü­letét, a szerencsit nem az el­maradott térségek között említik, ám helyenként itt is fellelhetők azok a nehéz­ségek, mint például Encsen és környékén. Ám itt a cu­korgyár és a csokoládégyár révén olyan bázis van, mely felszívta(ja) a környék szak­munkásainak nagy részét. A környező településeken vi­szont várhatóan — főleg 'a férfiak esetében — lesznek á közeljövőben elhelyezkedési nehézségek. Remélhetőleg azonban az új üzemek létesí­tésével ellensúlyozni lehet ezeket. Sárkány Imre, a Szerencs Városi Pártbizottság titkára sorolja: — A tarcali Kőbánya Vál­lalatnál le kell állítani üzem­részeket, minek következté­ben 50—60 dolgozónak kell új munkahelyet keresni. A szerencsi Digép-gyáregység- nél is 50-nel csökkentik a lét­számot, hasonlóképpen a Má- di Ásványbányánál. Ugyan­akkor munkahely is Van; például a MÁV-nál, a var­rodában, de ezekre a he­lyekre nem mindenki megy dolgozni. Általában a kevés bér miatt, így inkább nap­számba járnak az emberek. — Bizonnyal sokat jelent a foglalkoztatási problémák megoldásában, a nemrégiben átadott biokémiai üzem. — Igen, és most már egy újabbról is beszélhetünk, rö­videsen elkezdődik, s előre­láthatólag 1990-re meg is épül az akkumulátorgyár Monok határában. Decem­berben lesz az alapkőletétel, mely egyben azt is jelenti, hogy 300 ember foglalkozta­tásának alapját rakják le. Itt főként betanított mun­kásokat alkalmaznak majd. akiknek toborzása, illetve ki- és átképzésük is meg­kezdődik. — A Taktaközben elég sok a gyenge termelőszövetkezet. — Sajnos, így ezek a me­zőgazdasági szövetkezetek ebben a formában nem tud­nak felvállalni munkahely­teremtő feladatokat. Sőt a felszámolások miatt az em­bereknek el kell járni más­hová dolgozni. Ez eléggé halmozza a bajokat. A gyengék még gyengébbek lesznek, és tovább növekszik a kialakult hátrányos hely­zet. Mészáros István „Csabai" szőnyegei« exportsikere A békéscsabai „Csaba" Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet fennállása óta a leg­jobb eredményt éri el 1987- ben: csomózott és szövött szőnyegeik jelentős részét exportálják, teljes bevéte­lüknek csaknem a fele, mint­egy 70 millió forint szárma­zik tőkés kivitelből. Hozzá­vetőleg 12 millió forintos nyereségre számítanak, ami a tavalyinak a kétszeresét is meghaladja. Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Kanadában vásárolják a békéscsabai sző­nyegeket. elsősorban az egyedi tervezésű, harmonikus szinvilágú gyapjúszövött ter­mékeket. A csabai szőnyegszövők idei teljesítményének hátte­rében egy, a korábbiakhoz képest sok új elemet tar­talmazó gazdasági stratégia áll, amely minimálisra csök­kentette a gazdaságtalan ter­mékek előállítását, és min­den eddiginél nagyobb gon­dot fordít a kifogástalan mi­nőségre. Közismert, hogy a nemzetközi szőnyegpiacon — az olcsó, harmadik világból származó termékek jelenléte miatt — óriási a konkuren­cia. A békéscsabai szőnye­gek külföldi népszerűségüket elsősorban kiváló minősé­güknek köszönhetik, s nem utolsósorban annak, hogy a külföldi megrendelők számá­ra az elmúlt két év alatt több mint kétszáz új minta született. (MTI) A nemrégen átadott szerencsi biokémiai üzem. Átadásával javult a foglalkoztatási helyzet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents