Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. december 10., csütörtök Folytatódott a szovjet—amerikai csúcstalálkozó A felsőoktatás helyzete és fejlesztésének feladatai A józan ész diadala D ecember 8-át a világtörténelem jelentős dátumaként fogja emlegetni az utókor. Ezen a napon írták alá Wa­shingtonban azt a megállapodást, amely lehetővé te­szi a földünkön felhalmozott nukleáris fegyverek teljes osztályának, a közepes és rövid hatótávolságú rakétáknak a leszerelését és megsemmisítését. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ örömujjongás­sal fogadta a hírt. S jó okunk van üdvözölni ezt a nagy je­lentőségű eseményt. Mert igaz ugyan, hogy a leszerelésre ítélt rakéták mindössze 3—4 százalékát jelentik a felhal­mozott nukleáris fegyvereknek, s ami marad, az is több­szörösen elegendő földünk megsemmisítésére. Az esemény mégis nagy jelentőségű, s nem is annyira a számszerűsége, hanem a megállapodás ténye miatt, amiatt, hogy a két vi­lághatalom vezetői a szembenállás ellenére is eljutottak a megegyezésig. Hatalmas utat kellett megtenni mindkét félnek, amíg a szerződést aláírták. A folyamatot az álláspontok állandó közelítése, az újabb és újabb kompromisszumok kidolgo­zása jelezte, s talán az, hogy a megoldás keresésében fő­ként a Szovjetunió jeleskedett. Az igazi lendítőerőt a meg­torpanások közepette a genfi és a reykjavíki csúcs adta meg. Az utóbbi találkozón született elvek alapján dolgoz­tak a tárgyaló küldöttségek, Genf és Reykjavik szellemé­ben formálódott a szerződés, amelyen az utolsó simításokat az aláírás napjának reggelén végezték el, s aznap érkezett Washingtonba az utolsó melléklet is: az első hiteles felvétel az SS—-20 rakétáról, amelyet a világ eddig csak makettról ismert. Ezek azonban csupán érdekes, de nem döntő rész­letek. A fontos a megállapodás, amelynek egyik legfőbb jellemvonása az aszimmetria. Az, hogy a Szovjetunió több­ször annyi robbanótöltetet semmisít meg, mint az ameri­kaiak. Ennek magyarázata részben abban rejlik, hogy az SS—20-as rakéták három robbanófejesek, míg a Pershing—2 és a robotrepülőgép csak egy robbanótöltet célbajuttatására alkalmas. A dokumentum ugyanakkor tükrözi a szovjet ve­zetésnek azt a felismerését is, hogy ennek az aszimmetriá­nak nincs és nem is lehet negatív hatása a két fél védelmi képességeiben meglevő egyensúlyra. Más szóval, miként azt szovjet biztonságpolitikai szakértők az utóbbi időben több­ször is hangsúlyozták: az SS—20-as rakéták telepítése an­nak idején lehetett katonai igény, leszerelésük azonban má­ra politikai szükségszerűséggé vált, akárcsak a Pershingeké. A televízió jóvoltából száz- és százmilliók lehettek tanúi a történelmi jelentőségű megállapodás aláírásának, a két vi­lághatalom között évtizedeken át feszülő bizalmatlanság át­törésének. Mihail Gorbacsovot idézzük, aki az NBC televí­ziónak adott nyilatkozatában emlékeztetett rá: „hány kí­sérletet tett a háború után mindkét fél a másik megelőzé­sére, a fölény megszerzésére. S most arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ebből nem lett semmi sem." Olyany- nyira nem, hogy a fölény megszerzésére irányuló törekvés melléktermékeként a két nagyhatalom saját kezében össz­pontosította a nukleáris fegyverek 95 százalékát. Arról nem is szólva, hogy egyesek azzal a gondolattal foglalkoznak: a világűrbe is ilyen tömegpusztító fegyvereket telepítsenek, s ezzel új veszélyforrásokat teremtsenek. Ez, vagyis a világűr meghódítását szolgáló, amerikai SDl-program akadályozta meg a megegyezést Reykjavíkban. Ez a probléma természete­sen nem szűnt meg teljesen, de az álláspontok a tárgyalások közben, az egyezményhez közelítve folyamatosan módosultak. A Szovjetunió immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy tilt­sanak meg minden kísérletet, csupán azt javasolja, hogy a kísérletek maradjanak az 1972-ben megkötött ABM-szer- ződés keretei között. Az ugyanis megtiltja, hogy nukleáris fegyverekét telepítsenek a világűrbe. Az amerikai fél pe­dig hajlik annak a szovjet javaslatnak az elfogadására, hogy az említett szerződést közös megállapodással mindkét fél tartsa meg — szovjet kívánság szerint tíz évig. Ha az egyetértés ebben a kérdéskörben is létrejön, nem lehet semmi akadálya annak, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan már most, a washingtoni tárgyalások idején elvi megállapodásra jusson a stratégiai nukleáris fegyverek ötvenszázalékos korlátozásában, s az erről szóló megállapo­dást már a jövő év elején esedékes moszkvai csúcstalálko­zó idején aláírhatnák. Mindkét fél úgy vélekedik, hogy e feladat megoldható. Az újabb egyezmény tovább növelné a bizalmat, s ked­vező légkört teremthetne további leszerelési és fegyverzet­korlátozási megállapodásokhoz, például a vegyi fegyverek leszerelésében és a hagyományos erők és-fegyverzetük csök­kentésében. Tudjuk, hogy a most megkötött történelmi jelentőségű egyezménynek ellenfelei is vannak, nem kevesen az Egye­sült Államokban is. Reméljük azonban, hogy nem ők lesz­nek az erősebbek. A józan ész arat diadalt. Örömtiizek a Greenham Common-i bázisnál (MTI) - „Csodálatos kará­csonyi ajándék, a jóakarat tanúbizonysága, nagyszerű évzáró” - hangoztatta Mar­garet Thatcher asszony a szovjet-amerikai eurorokéta- megállapodós aláiráso után a brit miniszterelnöki rezi­dencia előtt összegyűlt tv- riportereknek adott rövid tv- nyilatkozatában. A Greenham Common-i asszonyok - az amerikai ro- botrepülögépek angliai tele­pítése ellen évek óta tünte­tő nők - örömtüzeket gyúj­tottak a támaszpontnál oz INF-egyezmény aláírásának hírére. Szóvivőik azonban kijelentették: mindaddig a támaszpontnál maradnak, amig el nem távolitják az ott tárolt nukleáris fegyvere­ket. George Younger hadügy­miniszter az alsóházban úgy nyilatkozott, hogy az INF- egyezmény alapján elsőként a molesworth-i támaszponton rendszerbe állított 16 ameri­kai robotrepülőgépet távolit­ják el. A brit parlamentnek mindeddig nem volt hivata­loson tudomása róla, hogy a telepítés a legutóbbi két hétben megtörtént ezen a támaszponton. (Folytatás az 1. oldalról) A szerdai NDK-lapok a leszerelési szerződést üdvöz­lő szalagcímekkel, hatalmas terjedelemben számolnak be a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóról. Az újságok cím­oldalaikon közük Erich Ho­rt eck er-nek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének a közepes ható- távolságú rakéták felszámo­lásáról szóló szerződést üd­vözlő nyilatkozatát. (Nyugat-) Európa számára megszűnt a közvetlen ve­szély az eurorakétákról szó­ló szovjet—amerikai megál­lapodásnak köszönhetően — hangoztatta kedd este Ró­mában Giulio Andreotti, Az olasz külügyminiszter szerint a megállapodás aláírása ré­vén sikerült elismertetni Nyugat-Európának a lesze­relésről szóló párbeszédben játszott sajátos szerepét. Em­lékeztetett arra, hogy a szer­ződés néhány jellegzetessége (például annak „globális” és „aszimmetrikus” jellege) ki­fejezetten sajátos nyugat­európai érdekeket oltalmaz a NATO túgabb keretein be­lül. A szicíliai Comisóban, amely amerikai robotrepülő­gépeknek ad otthont támasz­pontján — kedd este nagy­szabású ünnepség zajlott az atomfegyverek „búcsúztatá­sára". II. János Pál pápa a meg­állapodás aláírásának napján a Szent Péter téren össze­gyűlt mintegy tízezer zarán­dok előtt azt mondta: szá­mos erőfeszítést kell tenni ahhoz, hogy enyhüljön a há­borús fenyegetés. Igen fontos fejleménynek és történelmi kezdetnek mi­nősítette az indiai kormány­fő a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kézjegyével ellátott szovjet—amerikai le­szerelési megállapodást. Ra- dzsiv Gandhi szerdán tett nyilatkozatot a parlament­ben, ahol a képviselők lel­kesen üdvözölték a szerző­dés aláírását. A miniszterelnök vélemé­nye szerint a szerződést nem lehet többnek tekinteni, mint ami: kezdetnek, ám történelmi és létfontosságú kezdetnek. „A emberiség jövője attól függ, hogy a nukleáris hatalmak végig­járják-e az atomeszközök teljes felszámolásához veze­tő utat” — jelentette ki Ra- dzsiv Gandhi. A Japán Kommunista Párt KB Elnökségének elnö­ke, Murakami Hiromu szer­dán közleményben méltatta az INF-szerződés aláírását. A JKP állásfoglalása rámutat: az első konkrét atomfegyver- leszerelési lépés nagy báto­rító hatással lesz a világ atomfegyver-ellenes béke­mozgalmai számára. Hirosima és Nagaszaki — a világ első, és remélhetőleg utolsó két atombomba-súj- totta városa — kormányzója szintén nyilatkozatban üd­vözölte a szovjet—amerikai megállapodás aláírását. Hollandia leállítja a rakétatelepítés előkészületeit Hollandia leállítja a dél­hollandiai Woensdrecht tá­maszpontján az amerikai ro­botrepülőgépek befogadásá­nak előkészületeit, hadsere­ge ugyanakkor továbbra is ellátja a NATO keretében vállalt egyéb nukleáris fel­adatait — közölte a külügy- illetve a hadügyminiszté­rium szóvivője. WMM Intézkedések a környezetszennyezések csökkentésére A környezetszennyezés csökkentésének ágazatközi programjáról tájékoztatták kedden az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal központjában az új­ságírókat. Szabó Lajos, az OKTH fő­osztályvezetője elmondta, hogy két évvel ezelőtt széles körű ágazatközi program kez- ] dődött, amelynek során nérrv t tárca csaknem ezer vállala­i tánál — ott, ahol a kibocsú­! tott szennyező anyagok mér­I téke túllépi a megengedett határt — vizsgálták a szeny- nyező anyagok forrásait, a , szennyezések fajtáit és mér­i tékét. A programba bekap­; csolódó Építésügyi és Város­( fejlesztési Minisztérium, az i Ipari Minisztérium, a Köz­lekedési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal célja az volt, hogy felkutas- 1 sák a környezetet legsúlyo­| sabb mértékben szennyező I termelőegységeket, és megha­' tározzák a határértékei meg­J haladó levegő- és vízszeny­nyezés, valamint zajkibocsá­tás mértékét, a keletkező ve­szélyes hulladékok mennyi­ségét, és azok kezelési, ár­talmatlanítási módját. A vizsgálatok alapján ki­derült,- hogy a megengedett értéken felüli szennyező anyagok mintegy 90 száza­léka az ipari vállalatoktól származik. Ennek oka első­sorban az elavult géppark, és a korszerűtlen technoló­gia. Viszonylag magas a lég- szennyezés mértéke az építő­anyag-ipari vállalatoknál, s az átlagosnál jobban szeny- nyezik a vizet az élelmiszer- ipari cégek. Az érintett vál­lalatok intézkedési tervet ál­lítottak össze a környezet- szennyező anyagok csökken­tésére. Összesen 1275 intéz­kedési terv készült, ezek túl­nyomó részét a mezőgazda- sági és az ipari vállalatok dolgozták ki. Az ezekben megfogalmazott tennivalók megvalósítása esetén számí­tani lehet arra, hogy jelen­tős mértékben csökken majd a kibocsátott szilárd és gáz­nemű légszennyező anyagok, a vízbe kerülő káros anya­gok, valamint a keletkező veszélyes hulladék mennyi­sége. A környezetszennyezés mértékének határérték alá szorításához a szervezési, technológiai kérdések meg­oldásán kívül az eddig el­készített tervek szerint 26 milliárd forintos beruházás­ra is szükség van, de ez az összeg elérheti az 50 milli­árd forintot is. A szűkös be­ruházási lehetőségek miatt indokolt előnyben részesíte­ni az egyes súlyosan veszé­lyeztetett térségek levegő­tisztaság-védelmét és a me­gyei átmeneti veszélyeshul- ladék-tárolók, illetve ártal­matlanító berendezések léte­sítését. Az intézkedési tervek vég­rehajtását folyamatosan el­lenőrzik, s 1990-ben újból teljeskörűen felmérik, hogy milyen eredményeket értek el a vállalatok. A tájékoztatón szó volt a környezet-gazdálkodási kuta­tások 2000-ig szóló, hosszú távú tervéről is. Négy kuta­tási téma kapott prioritást, így a környezet erősödő sa- vasodása, a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok mértékének csökkentése, a környezetvé­delem és az egészségügy kap­csolata, továbbá a Balaton ás térségének komplex kutatá­sa. (MTI) Tájértekezlet Miskolcon A megyei pártszékházban az MSZMP KB szervezésé­ben tegnap délelőtt tájérte­kezletet .tartottak. Ezen Mis­kolc, Eger, Sárospatak, Jász­berény, Szolnok felsőoktatá­si intézményeinek párttitká­rai, valamint az érintett városok pártbizottságainak képviselői vettek részt. A tájértekezleten Kővári Ti­bor, az MSZMP KB alosz­tályvezetője tartott vitain­dítót a Politikai Bizottság 1987. november 3-i, a felső- oktatás helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól el­fogadott határozatából adó­dó teendőkről. Az előadást élénk eszmecsere, alkotó vi­ta követte. n KNEB elnöke Miskolcon Tegnap, szerdán Miskolc­ra látogatott Ballal László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A délelőt­ti órákban a megyei tanács elnökéhez látogatott és dr. Ladányi Józsefnek 60. szü­letésnapja alkalmából a né­pi ellenőrzésnek nyújtott ak­tív támogatásáért, e társa­dalmilag hasznos tevékeny­ségben végzett több évtize­des eredményes közremű­ködéséért a KNEB által ala­pított emlékplakettet nyúj­totta at. A KNEB elnöke ezt kö­vetően a megyei pártbizott­ságon Dudla József első tit­kárral találkozott, délután pedig Józsa Lászlóval, a Borsod Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökével beszélték meg a népi ellen­őrzés előtt álló aktuális fel­adatokat. Ünnepel a Herman Gimnázium A 110. évfordulóját ünnepli az az intézmény, amelybe a század elején Kaffka Margit is járt. A gimnázium viszont, amely a zárda helyén mű­ködik, harminc éve vette fel Herman Ottó nevét. A két évforduló tiszteletére decem­ber 14-én, délelőtt 10 órától a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében em­lékműsort rendeznek. Dr. Környey László, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője köszönti az intéz­ményt. A gimnáziumban is­kolatörténeti kiállítás nyílik. Ezt dr. Csorba Csaba, a me­gyei levéltár igazgatója nyit­ja meg, délután fél négykor. Az emberi jogok napja Ünnepi ülés Budapesten Az emberi jogok napja, de­cember 10-e alkalmából együttes ülést tartott szerda délután a Magyar ENSZ Tár­saság és a Magyar Jogász Szövetség, az MJSZ Szemere utcai szék-házában. Dr. Uranovicz Imre nagy­követ, az ünnepség szónoka bevezetőjében fölidézte, hogy 1950 óta minden esztendő­ben megemlékezik a világ az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatáról, az ENSZ-köz- gyűlés által 1948-ban elfoga­dott határozat egyhangú jó­váhagyásáról. Így lett az el­múlt évtizedekben december 10. az emberi jogok napja. — Magyarország — muta­tott rá a szónok — nemzet­közileg is megbecsült módon illeszkedik az emberi jogok kiteljesedésének folyamatába. Alkotmányunk, jogszabálya­ink deklarálják és garantál­ják is az emberi jogok tiszte­letben tartását. Az egyezség- okmányokat — ebben a -té­mában nemzetközileg szüle­tett megállapodásokat — bel­ső jogszabályainkként hirdet­tük ki. Az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VALLALAT az Eger, Sas u. 5. sz. alatti ingatlant és az ott található létesítményeket az alábbiak szerint: 1. Ingatlan 7402 m2, közművesített, vasútállomáshoz közel 2. Épületek- 1. sz. épület: pince, -f- földszint -f egyemeletes, téglaszerkezetű, szintenkénti alapterülete 345 m2- 2. sz. épület: 2 db, 11 m magas, daruzott pályával rendelkező csarnok, melynek két végében 2 szintre osztott helyiségek találhatók, 332 m- összterülettel Az épület teljes egészében alápincézett, 319 m- ossz. alapterülettel- 3. sz. épület: pince -j- földszint -|- emelet. Nettó alapterülete 157 m2 ~ 4. sz. épület: lapostetös, 4 db szerelőaknás munkahellyel 282 m2 nettó alapterületű- 5-6. sz. épület: 4-6 m magas épületek, csövázas színnel 52 m2 nettó alapterületű- 7. sz. épület: 233 m2 nettó alapterületű, lapostetős- 8-9. sz. épület: 69 m2 nettó alapterületű- 10. sz. épület: 30 m2 nettó alapterületű- 11 sz. épület: 20 m2 nettó alapterületű, 2 szintes gázkazánház és a hozzá tartozó kémény- 12. sz. épület: 150 m2 nettó alapterületű -13. sz. épület: 175 m2 nettó alapterületű Felvilágosítást az ÉMÁSZ Vállalat központjában (Miskolc, Dózsa György u. 13.) Vályi Béla üzemviteli főmérnök, és az Egri Üzemigazgatóságnál (Eger, Szabadság tér 13.) Szabó István üzemigazgató ad.

Next

/
Thumbnails
Contents