Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. december 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 11 tanácsi munka pártirányításának tapasztalataiból Mai helyzetünkben a tanácsok pártirányítása, a tanácsok tevékenységének elvi-politikai eszközökkel való befolyásolása területén egy sor új megközelítést, más munkamódszerek alkalmazását feltételező feladatot kell megoldaniuk az érintett pártszerveknek. Ezzel együtt a pártirányítás módszereinek, gyakorlatának újragondolását több tényező is indokolja. Közülük a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programja alapján a közelmúltban megfogalmazott feladatokra, valamint — a szocialista demokrácia kibontakoztatásával összhangban — a helyi tanácsok önállóságának erősödésére utalnék csupán. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártszervek, -alapszervezetek akkor tudnak megalapozottan állást foglalni a tanácsi munka politikai megítélést igénylő kérdéseiben, ha folyamatosan és sokoldalúan elemzik működési területük társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetét és a felsőbb pártszervek döntéseivel összhangban határozzák meg saját tennivalóikat. (Erre ad további ösztönzést a pártbizottságunknál 1986-ban lefolytatott komplex vizsgálat kapcsán hozott megyei párt-végrehajtóbizottsági határozat is.) Az MSZMP Encs Városi Bizottsága a közelmúltban tekintette át a tanácsok párt- irányítására hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait. A testület elé terjesztett anyagban foglaltakkal és a vita során megfogalmazottakkal összhangban (szükségesnek tartom kiemelni: 1. a tanácsok munkáját irányító tevékenység jellegét tekintve elvi-politikai irányítást jelent, mely tartalmánál fogva 2. a tanácsi munka fő céljainak meghatározását jelenti. Az érintett pártszervek .e munka során eljutnak a tanácsi szervezet egészéihez a tanácsi testületektől a “szakigazgatási szervekig. Kiemelt figyelmet érdemelnek a pártirányítás oldaláról a tanácsi testületek. Politikai Izempontból is alapvető fontossága van annak, hogy a pártirányítás a népképviseleti testületen, a testületben dolgozó párttagok útján valósuljon még. A politikai akarat érvényesítése érdekében viszont az eddigieknél jobban lehet (sőt: kell) akti vi'zálh'í a kommunista tanácstagi csoportokat. Mindezek mellett — természetesen — a tanácsi apparátusokban dolgozó párttagok tevékenysége, szerepe sem le- Becsülendő. Azonban a tanácsi apparátus és a testületek közötti kapcsolat fejlesztésével összefüggésben azt az , igényt kell még határozot- jjtobban képviselni, mely a -pépképviseleti testület tekintélyének, meghatározó szere- tpének erősítése felé mutat. Az apparátusnak viszont kezdeményezőbben kell fellép- ,xiie az államigazgatási munka korszerűsítése, az „ön- igazgatási” elemek fejlesztése érdekében. A tanácstag — így a párttag tanácstag is — alapvetően választópolgárainak érdekeit képviseli a tanácsban. Tevékenysége tehát a választópolgárok mellett egy olyan testülethez kötődik, amelyben a szocialista demokrácia kibontakozásával párhuzamosan egyre nagyabb hangsúlyt kap az érdekek egyeztetése. A párttag tanácstag ebben az érdek- egyeztetési — döntési folyamatban az irányító pártszerv határozatában foglaltakat köteles képviselni. Ez a magatartás a párt szervezeti szabályzatából következik; a pártirányítás, a párt vezető szerepe érvényesítésének gyakorlatából fakad. A párttag tanácstagok és a kommunista tanácstagi csoportok abban az esetben tudják eredményesebben teljesíteni feladataikat, ha a döntéselő-. készítés megfelelő szakaszában (és nem közvetlenül a tanácsülés előtt) megismerik az irányító pártszerv által előzetesen kialakított politikai állásfoglalást és annak indokolását. A közéleti demokrácia fontos — az érdekek egyeztetéséhez is nélkülözhetetlen — színterei az olyan fórumok, mint a tanácstagi beszámolók, a falugyűlések, a településrészi tanácskozások. (Véleményem szerint ezek közé jól illeszkedik be a pártbizottságunk kezdeményezésére, 1987-iben már második alkalommal megrendezésre kerülő „falusi esték” rendezvénysorozat.) Természetes, hogy ezeken — de a tanácsüléseken is — a települések, a településcsoport életével összefüggő, a lakosság érdeklődésére számat tartó kérdések megvitatása kerül előtérbe. Ahhoz, hogy a különböző témák párhuzamos tárgyalását elkerüljük, még nagyobb figyelmet kell fordítani a tervezőmunka politikai koordinálására. A rendezvények tartalmi jegyeinek erősítése pedig azt kívánja meg, hogy jobban érzékelhető legyen a város- és községpolitikai célkitűzések elvi — orientáló funkciója. Erősíteni kell azt a szemléletet, miszerint: az előzetes politikai állásfoglalás a tevékenység fő irányát határozza meg elsősorban és nem jelenti (nem jelentheti) a feladatok, a felelősség átvállalását. A tanácsi munkával szembeni elvárások növekedése — különösen a közigazgatás átszervezése és ezzel egyidejűleg a járások megszűnése utáni időszakban — jól megfigyelhető. Az ezeknek való megfelelés a munkakapcsolatok fejlesztését, az együttműködési lehetőségek újragondolását és jobb hasznosítását is szükségessé tette. Az államigazgatás jelenlegi rendszerében meghatározó jelentőséggel bír a megyei (területi) és helyi tanácsok munkakapcsolata; de ennek erősítése mellett szól többek között, hogy előreláthatólag a kétlépcsős állam- igazgatás általánossá válása lesz majd a fejlődési — korszerűsítési folyamat következő nagy állomása. Ezért érdemes részünkről is megkülönböztetett figyelemmel kísérni a négy megye területére kiterjedő — ezen belül elsősorban a mi me- gyénkhez hasonló település- szerkezetű Zala megyei — kísérlet tapasztalatait. Azt hiszem, általános megállapításnak is elfogadható a következő gondolat: a megyei tanács és szakigazgatási szervei, valamint a helyi és területi feladatokat egyidejűleg ellátó pártszervek munkakapcsolatának helyzete (vagy állapota) mintegy visz- szatükröződik az adott térség fejlődési folyamatában. Ezért nem mondhatunk le e megkülönböztetett jelentőségű munkakapcsolat folyamatos erősítéséről, továbbfejlesztéséről. Ugyanakkor nem sakadrangú kérdés a helyi tanácsok közötti és a tanácsok nem tanácsi szervekkel (közöttük gazdálkodó szervekkel) való együttműködése, munkakapcsolatok fejlesztése sem. Az együttműködés célja, hogy a kölcsönös érdekeket figyelembe véve a kínálkozó lehetőségek — például: fejlesztési feladatok közös megoldása; „átmenetileg szabad” pénzeszközök átengedése más tanácsnak, stb. — hasznosítása minél eredményesebben történjen. Pártbizottságunk a város és vonzáskörzet szerves egységéből kiindulva, azt alapul véve, fontos feladatának tekinti, hogy a politikai munka eszközeivel elősegítse a helyi tanácsok — mint egyenjogú partnerek — közötti, térségi szemléleten alapuló együttműködés kibontakozását. A politikai munka számára figyelemre méltóak a területen működő helyi tanácsok elnökeinek részvételével megalakult városkörnyéki bizottság működésének tapasztalatai. A bizottság feladata elsősorban a terület- és településfejlesztési feladatok, a város- és községpolitikai célkitűzések tervezésének és végrehajtásának ösz- szehangolása. Emellett lehetőséget nyújt időszerű szakmai kérdések megvitatására is, valamint jelentősek az olyan — közös elhatározás alapján végrehajtott feladatok, mint például a város- környéki alap létrehozása és kollektív döntés szerinti felhasználása, a vonzáskörzetet ,és Encs várost bemutató videofilmek készíttetése. Úgy ítéljük meg, hogy ezeket a bizottságokat — tevékenységük eredményesebbé tétele érdekében — megyei szintről is érdemes lenne anyagi támogatásban részesíteni. (Megjegyzem: a városkörnyéki bizottság működésének tapasztalataira alapozva pártbizottságunk — a termelőszövetkezet-elnöki funkciók helyi pártszervek hatáskörébe adásával egyidejűleg — mezőgazdasági koordinációs bizottság megalakítását tervezi. Ez lesz majd hivatott arra, hogy ellássa a térségi feladatok egyeztetését, szorgalmazza és elősegítse a mezőgazdasági nagyüzemek együttműködését, s nem utolsósorban: működésén keresztül hozzájáruljon a gazdaságpolitikai döntések kidolgozásához, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez a termelőszövetkezetekben.) A tanácsi végrehajtó bizottságok és a tanácsokat irányító pártszervek munkakapcsolata alakulásának egyik — de nem egyedüli — mutatója: az együttes ülések száma. Tapasztalataink szerint ezeket az együttes üléseket csak olyan témák megtárgyalására célszerű megszervezni, amelyeknél a feladat és a felelősség egyértelműen elhatárolható a két testület között. A választási rendszer korszerűsítésének egyik eredményér hogy nemcsak a tanácstagok kötődése erősödött a választókhoz, hanem a választók is határozottabban kérik számon a tanácstagtól a választókerület érdekeinek képviseletét. Létrejött egy új intézmény, a póttanácstagság intézménye, amelyhez megítélésem szerint még nem tudunk érdemi módon közelíteni. A póttanácstagok aktivizálására néhány adatgyűjtési, -szervezési akcióban sor került ugyan, de ez nem elegendő. Tevékenységüket a helyi tanácsi, államigazgatási munlka több területén hasznosítani lehetne. A póttanácstagi intézménytől sokkal gyorsabban ível fölfelé a társiközségi elöljáróságok „pályafutása”. Szerepük a szocialista demokrácia kiteljesedésének folyamatában minden bizonnyal növekedni fog. A döntési jogosítványok mellett nem lenne célszerű ezeket a — végső soron társadalmi — szerveket adminisztrációs kötelezettségekkel körülbástyázni. A politikai munkán keresztül is inkább azt a folyamatot indokolt erősíteni, amelyben az elöljáróságok a szó szoros értelmében vett településgazda szerepet töltenek be. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy képessé váljanak a társközségek közéletének folyamatos szervezésére, formálására. Vidák István az Encs Városi PB munkatársa Lenin város... ...az Olefinmű esti kivilágításban. Fotó: L. J. J rr 5 Karácsonyra A jövő évre kilátásba helyezett áremelkedések hírére már a nyár végén megélénkült a kiskereskedelmi forgalom, majd ősszel olyan nagymértékben nőtt a kereslet bizonyos áruk — gyermekholmik, építőanyagok, tartós fogyasztási cikkek — iránt, hogy a jelenséget akár felvásárlási hullámnak is nevezhetjük. Mivel a hazai ipar nem képes kínálatával ilyen gyorsan követni a keresletet, a kormány úgy döntött, hogy a karácsonyi árukínálatot az előirányzottnál nagyobb importtal kell javítani. Lehetővé tette, hogy a külkereskedelmi vállalatok tőkés partnereikkel 2,5 milliárd forint értékben további árucsere-megállapodásokat kössenek, és tárgyalásokat kezdeményezett néhány KGST-tagországgal annak érdekében, hogy — részben a jövő évi kontingensek terhére, előszállításként, részben idei többletszállításként — további fogyasztási cikkek érkezzenek be az országba még a karácsonyi vásár előtt. A Belkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kaptunk arról, milyen eredménnyel jártak eddig az üzleti tárgyalások. ELmondták, hogy az idén forgalomba kerülő fogyasztási cikkeknek mintegy 15—16 százaléka lesz külföldi eredetű, mely arány megfelel a korábbi évek gyakorlatának. Mivel azonban a teljes forgalom várhatóan jóval nagyobb lesz a tavaly ináil, ez egyúttal azt jelenti, hogy az import áruk mennyisége is növekszik. A külföldi fogyasztási cikkeknek, mint más években, úgy az idén is több mint egynegyede — 28 százaléka — az év utolsó két hónapjában jut az üzletekbe. S ezeknék egy része már a soron kívüli behozatal eredményeként. A szocialista partnerekkel a tárgyalások még nem zárultak le. Az eddigi megállapodások értelmében annyi már bizonyos, hagy a Szovjetunióból 3,6 millió rubel értékben érkezik szeszes ital (pezsgő, konyak, vodka), műszaki cikk (vasaló, villanyborotva, húsdaráló, rádió), fotóáru, edény és hangszer. A magyar vállalatok szintén a Szovjetunióból szeretnének még beszerezni hűtőszekrényeket, fagyasztókat, automata mosógépeket és építési vasárut; ezeknek a megállapodásoknak a kimenetele egyelőre bizonytalan. Mintadarabok érkeztek motorkerékpárból, kerékpárból, magnetofonból is; ezek behozatala a KEKMI és a MEEI vizsgálatainak eredményétől függ. A csehszlovákiai vállalatokkal folyó tárgyalások arra engednek következtetni, hogy onnan mintegy 3 millió rubel értékben várható mosógép, sampon, dezodor, gyermekharisnya és méteráru. Az NDK-ból várható szállítmány összetétele még nem ismeretes, a román partnerekkel viszont már megállapodtak a magyar vállalatok. Ennek értelmében Románia a jövő évi kontingens terhére még az idén szállít Magyarországra húszezer tonna cementet, 2 millió rubel értékben bútort, és 6 ezer Dacia személygépkocsit. Az előrehozott szállítás értéke meghaladja a 19 millió rubelt, ami az idei román fogyasztásicikk-im- portnak mintegy 29 százalékát jelenti. A dollár elszámolású országokból — főként Jugoszláviából, Ausztriából és az NSZK-ból — árucsere- megállapodások keretében 2,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikk érkezik még az év végéig. A most kötött üzleteiknek köszönhetően gyermekjátékokból, sportszerekből és déligyümölcsből az év végén a tavalyinál nagyobb mennyiség kerül forgalomba. Érkezik még építőanyag is: cserép, fagyálló padlóburkoló csempe, nyílászáró, de a megnövekedett keresletet teljes mértékben ezzel sem tudják kielégíteni. Gyermekcipőt a Kojjsu- mex és a Hungaroton közvetítésével, gyermek harisnyanadrágot a Ferunion és a Generálimpex közreműködésével szerez be a belkereskedelem. Alsó kötöttárut, csecsemöruházati cikkeket a Konsumex és a Skála World Trade importál soron kívül, magyar áruk ellenében. Felső kötöttáru a Tricotex, férfiing a Skála World Trade árucsere-mégáltapodásai révén érkezik pótlólag az országba. A Keravill megrendelésére a Lignimpex és a Met- rimpex szállít személyi számítógépeket, tartozékokról a Technoimpex gondoskodik. Magnetofon-kazetták at az Elektroimpex szállít a Ra- vilinak, híradástechnikai készülékeket pedig a Délker és a Generálimpex küld az üzletekbe. A Moniimpex által soron kívül beszerzett narancs és banán a Délker és az Alfa forgalmazásában jut a boltokba. A többletimport-szállítmányokban van, illetve le§z még bútor, mélyhűtő, mosópor, mandarin, mazsola, és több háztartási cikk, így egészségügyi papír, mosószer. Mindezeknek az áruknak az ellentételét a magyar iparnak nagyrészt ezután ‘kell legyártania, és a külkereskedelemnek legkésőbb a jövő év közepéig kell exportálnia. Az így késve fizető, illetve késve ellentételező magyar vállalatok nem a legjobb pozícióból tárgyaltak külföldi partnereikkel. Helyzetüket rontotta még az is, hogy partnereik tudták: Magyarországnak sürgősen szüksége van ezekre az árukra. Az üzletkötések rendkívül gyorsan, néhány hét alatt történtek. Hogy miként lehetett ennyi árucsere-megállapodást ilyen szokatlan tempóban tető alá hozni, arra a Belkereskedelmi Minisztériumban figyelemreméltó választ kaptunk. Megtudtuk, hogy a bet- és külkereskedelmi vállalatok még az év elején kimunkálták külföldi partnereikkel a csereügyletek feltételeit, de akkor nem kaptak lehetőséget a szerződéseik aláírására; nem volt annyi devizájuk, amennyivel a magyar ellentételeket ki kellett volna egészíteni. Erre csak most nyílt lehetőség, amikor a lakossági felvásárlás megköveteli a behozatal gyors, azonnali fokozását. Bár a szocialista partnerekkel a tárgyalások még folynak, az szinte biztos, hogy a pótlólagos import sem teremt bőséget a hazai piacon a különösen keresett árukból, például az építő- anyagóléból, Az viszont várható, hogy a karácsonyi kínálat az ilyenkor kelendő cikkek túlnyomó többségéből hasonlóan gazdag lesz, mint más években, amikor kiegyensúlyozottabb volt a kereslet. G. Zs.
