Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. december 4., péntek Miskolc városért Kitüntették Dudia Józsefet és Kiss Andrást Sajtónapi ünnepség a megyei pártbizottságon Tizenhárom évvel ezelőtt, Miskolc felszabadulásának 30. évfordulóján alapította meg a megyeszékhely taná­csa a „Miskolc városért” ki­tüntetést. Az adományo­zó tanácsrendelet kimondja, (Folytatás az 1. oldalról) lelkipásztorok többségének aktív közéleti tevékenységé­ről. A hozzászólások közül ki kell emelni Kürti László képviselő, református püs­pök véleményét, aki öröm­mel számolt be arról, hogy a jó kapcsolatoknak is kö­szönhetően a közelmúltban új templomot szentelhettek Mikóházán. Elemezte az ál­lam és a különböző egyhá­zak közötti kapcsolatok ala­hogy ez a kitüntetés azok­nak a személyeknek, a po­litikai és gazdasági élet ki­váló képviselőinek adomá­nyozható, akik folyamato­san; hosszú időn át kifej­tett munkásságukkal ki­kulását, kiemelve, hogy a reformátusok más egyházak kedvezőtlen megítélése alap­ján érdemtelenül szenved­tek hátrányt a múltban. Kérte, hogy az állami, köz- igazgatási vezetés szemében ne az legyen a jó pap, aki nem végzi el rendesen egy­házi munkáját. Ezután dr. Szolyák Fe­renc, a megyei bíróság el­nöke mondta el gondolatait a jogalkotásról szóló tör­vényjavaslatról. Ennek lé­emelkedő érdemeket szerez­tek a város fejlesztésében, anyagi és szellemi értékei­nek gyarapításában. Ez a rendelet azt is tartalmazza, hogy a kitüntetést minden­kor a város felszabadulásá­nak évfordulóján, december 3-án kell átadni. Tegnap délután dr. Ko­vács László, Miskolc tanács­elnöke e jeles nap alkal­mából Dudia Józsefnek, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottsága első titkárának (aki éveken keresztül volt a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára) és Kiss Andrásnak, a városi tanács tagjának nyújtotta át a kitüntetést. A tanácselnök részletesen indokolta a tanács döntését, elmondotta, hogy Dudia Jó­zsef kiemelkedő érdemeket szerzett a városfejlesztés új követelményeinek felismeré­sében, és következetesen, fáradtságot nem ismerve te­vékenykedett ezek megvaló­sításáért. Kiss András szo­ros, élő kapcsolatot épített ki a lakossággal, kiváló szervező munkát végez kör­zetében, példamutató köz­életi munkássága nagy hú­zóerő a területen. A kitüntetések átadásánál ott volt dr. Ladányi József megyei tanácselnök és Tí­már Vilmos, a Miskolci Pártbizottság első titkára. nyege: szolgálja a szocialis­ta demokrácia kifejlődését. A törvényjavaslat paragra­fusain végighaladva a kép­viselők többségét az a kér­dés foglalkoztatta, lesz-e változás abban, hogy az Elnöki Tanács törvényere­jű rendeletéinek tömegével szemben az Országgyűlés nagyon kevés törvényt al­kot, s az Elnöki Tanács rendeletéit csak jóváhagy­ja. így a képviselőtestület­re éppen legfontosabb fel­adatában — a törvényho­A miskolci párt-vb ülése A Miskolc városi párt-vég­rehajtóbizottság tegnapi ülé­sén a testület Székely László tanácséi nők-helyettes előadá­sában tájékoztatót hallgatott meg a Vb 1986. szeptember 24-i állásfoglalásának végre­hajtásáról, amelyet a város környezeti kultúrájának, tisz­taságának javítására hoztak. Ezt követően a tanácsi testü­letek és a tanácstagok vá­lasztásuk óta végzett munká­jának tapasztalatairól tar­tott tájékoztatót Simon Ti­bor, a városi pártbizottság osztályvezetője. A Szovjetuniói A magyar—szovjet barát­sági hét Encs városkörnyéki programja keretében decem­ber 4-én 15 órai kezdettel a forrói művelődési házban Ca- povics A. Vasziljevics, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza osztályvezetője tart előadást A Szovjetunió belpolitikájának aktuális kér­dései címmel. Ugyanebben az időpontban Encsen a vá­rosi tanács nagytermében Kosztyucsenko Nyikolaj Vla- gyimirovics a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza igazgatóját hallgathatják meg az érdeklődők, aki A Szovjetunió a megújulás út­ján címmel tart előadást. Ezt követően Siska András, az .MSZMP Encs Városi Bi­zottságának első titkára ér­tékeli és zárja a barátsági hét városkörnyéki rendezvé­nyeinek gazdag sorozatát. zásban — hárul másodlagos szerep. Több képviselő is jelezte, hogy a törvényja­vaslathoz módosító indít­ványt kíván előterjeszteni. A vita után a téli ülés­szak megrendezésének rész­leteiről tájékoztatta képvi­selőtársait a csoport veze­tője, Kiss Dezső, majd be­nyújtotta a jövő évi cso- por.tülésekre tervezett napi­rendi javaslatait. Ismertette a kormány elnökének szer­dai, Borsod megyei látoga­tásán történteket, majd ez a testület is köszöntötte szü­letésnapja és kitüntetése al­kalmából dr. Ladányi József képviselőt, a megyei tanács elnökét. (sz—i) Tegnap délután Miskolcon, a megyei pártbizottság szék­házában a megye párt- és állami vezetése, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetői köszöntötték a nyomtatott és elektronikus sajtó megyénkben dolgozó vezetőit, munkatársait az idei sajtónap alkalmából. Az ünnepségen dr. Kun Lászlónak, a megyei pártbi­zottság titkárának megnyitó­ja után Dudia József, a me­gyei pártbizottság első tit­kára ünnepi beszédében mindenekelőtt megköszönte azt a felelősségteljes politi­kai munkát, amit a megyei sajtó munkatársai nap mint nap végeznek a tudatformá­lás, a napi agitáció, a meg­győzés, a feladatokkal való azonosulás és tettekre ser­kentés érdekében. — A magyar sajtó napja nem fényes ünnep, nem mun­kaszüneti nap, de sokkal több és más, mint a szoká­sos szakmai napok, mert a teljes szakmai és társadalmi környezetre hatással van. Bár az ünneplésre csupán néhány baráti szó, kézfogás, a munkában pár percnyi megállás jut, számunkra mégis fontos, különleges je­lentőségű ez a nap. A saj­tónak nem egy, hanem há­romszázhatvanöt napja van. Háromszázhatvanöt felelős­ségteljes nap, megannyi ál­lásfoglalás, biztatás, meg­győzés, hitvallás a lapok ha­sábjain, a mikrofon, vagy a tévékamerák előtt. Megannyi olvasó, hallgató, a minden­napos munka szigorú ellen­őrei nevében is tolmácsolom az elismerést, köszönetét a magyar sajtó ünnepén. A pártbizottság első tit­kára beszéde további részé­ben azokról a feladatokról beszélt, amelyek ma és hol­nap várnak a sajtó munká­saira. — Tudjuk, nem könnyű ma az újságíró dolga. .. Most, amikor nem a látvá­nyos, gyors gyarapodás, ha­nem az elért eredmények megőrzése, védelme, ezzel együtt országunk, benne me­gyénk társadalmi, gazdasági kibontakozása kíván min­denkitől keményebb és igé­nyesebb munkát, talán ke­vésbé népszerű a támogató­vállaló magatartás ... Olyan időszakot élünk, amikor az okos érvekre a sajtó hasáb­jain is nagy szükség van. A sajtónak feladata, hogy se­gítse és erősítse a politika melletti kiállást, és olyan módszerekkel, eszközökkel terjessze a politikát, amely­től az emberek nem idegen­kednek, természetesen fo­gadják és cselekvésre kész­teti őket. Beszéde végén Dudia Jó­zsef a megye valamennyi sajtóorgánumánál dolgozó szerkesztőnek, hírlapírónak, riporternek további eredmé­nyes munkát, jó egészséget és sok sikert kívánt. A sajtónapi ünnepség ke­retében került sor az ez évi nívódíjak ünnepélyes átadá­sára. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának nívódíját Brackó István, az Észak-Ma- gyarország rovatvezetője kapta. Pénzjutalomban ré­szesült Kovács Judit, a Bor­sodi Bányász munkatársa. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága nívódíját Fojtán László, az Észak-Magyaror- szág fotóriportere kapta. Pénzjutalomban Mács Ildikó, a Miskolci Rádió munkatár­sa részesült. A Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­ge (a TESZÖV) nívódíjával Hajdú Imrét, az Észak-Ma- gyarország rovatvezetőjét ju-, talmazták. A Szakszerveze­tek Városi Tanácsa nívódí­ját Radványi Eva, a Déli Hírlap főmunkatársa, a KISZ Miskolc Városi Bizott­sága nívódíját Bujdos Attila, a Déli Hírlap munkatársa, a HNF Miskolc Városi Bi­zottsága nívódíját Tolna y Attila, a Miskolci Rádió ri-» portere, az MHSZ Miskolc Városi Vezetősége nívódíját Tarján István, a Déli Hírlap nyugalmazott főszerkesztő­helyettese, az MHSZ Városi Vezetősége és a TESZÖV kö­zös nívódíját Lódi György, a Magyar Televízió munka­társa kapta. A megyei képviselőcsoport tanácskozása ....mikor az ember úgy elaljasult...” E mléktáblát avattak a miskolci gettó helyén nak ünnepi sorába illeszke­dett, jelezve ezzel is, hogy a város tisztelettel emléke­zik azokra, akik már nem érhették meg a szabadsá­got. „Oly korban éltem én e földön, / mikor az ember úgy elaljasult, / hogy ön­ként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,..így kezdő­dik Radnóti Miklós halha­tatlan Töredék-je. Ezt hal­lottuk az avatóünnepség bevezetéseként Kulcsár Im­re színművész mélyen át­élt tolmácsolásában, majd Homolya Gizella, a Haza­fias Népfront Miskolc Vá­rosi Bizottságának titkára rövid avatóbeszédében em­lékezett meg azokról az el­hurcolt miskolciakról, akik már a szabadságol nem érhették meg, s szólt a hajdani zsidóságnak Mis­kolc város fejlődésében, kulturális életében betöltött szerepéről. Megemlítette, hogy a mai város lakossá­ga nagy többségben olyan fiatalkorú, hogy a fasiszta emberirtó tevékenységet már csak történelmi tanul­mányaiból és hallomásból ismerheti, de a kegyeletes emlékezés, a tisztelet rájuk Azon a negyvenhárom év előtti nyáron, 1944. jú­niusában 14 ezer zsidónak minősített miskolci magyar állampolgárt hurcoltak ná­ci haláltáborokba az Arany János utcában felállított gettóból. Döntő töhbsógük ott lelte haiálát. Emlékük­re és a fasiszta emberirtás örök mementójaként avat­ták fel azt a márványtáb­lát az egykori gettó helyén, a mai Arany János utca 4. számú ház sarkin, amely kegyelettel emlékeztet rá­juk és a második világhá­borúban oktalanul elpusz­tított, illetve elpusztult más áldozatokra. Az em­léktábla avatása Miskolc felszabadulása évfordulójá­éi avatóünnepség. Jobbra: Homolya Gizella beszél nézve is kötelező. Ezt kö­vetően Gápelné Tóth Rózsa, a város tanácselnök-helyet­tese, Homolya Gizella és Lautmann András, a Mis­kolci Autonóm Ortodox Iz­raelita Hitközség elnöke közösen megkoszorúzta az emléktáblát. Dr. Schöner Alfréd főrabbi, az Orszá­gos Rabbátanács elnöke, or­szággyűlési képviselő mon­dott emelkedett hangú em­lékbeszédet, majd Tóth Emil főkántor interpretált gyász­imát. Tegnaptól hát márvány- tábla hirdeti Miskolcon is a 43 évvel ezelőtt elpusztí­tott zsidó lakosok emlékét. Utca, vagy tér még nem örökíti őket. Az emléktáb­la melletti új utcácska, — amelyet teljesen oktalanul a köznyelvben Demeter- közként emlegetnek, holott az onnan távolabb volt, — alkalmasnak mutatkozik, hogy nevében az egykor itt senyvedettek emlékét örökítse. Ezzel lenne tel­jest ebb) az őket 43 év múl­tán is megillető emlékezés és emlékeztetés. (bm) t»t ÍKfc/ÜHK . liiiviN ah f ­l'M4 h>aiíá« a <<♦ < ti- i MKiHHaN ft WW m HASAI m A VAK«. 14ÍXXI /WAHA £ Mimi* Stíl WACVA» UKIiíATWSkilUÁ SÍ A.fWII HAS ASIA fcASSSSfíA MIHI»SlÁIHr «ISSIíft SI VII «.illftKIH H : ÁU>U/,AtAfc8A OSíOA MS'.VS SI S SI S Dr. Schöner Alfréd főrabbi emlékbeszédet mond Előadás, filmbemutató Választások, közélet poli­tikai kultúra címmel rende­zett eszmecserét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a MAFILM Mozgókép Innovációs Társulás csütörtö­kön, a TIT Kossuth Klubjá­ban. A résztvevőknek: népfront­aktivistáknak, a sajtó mun­katársainak és töhb művelő­dési intézmény munkatársai­nak levetítették az 1985-ös választáson, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tá­mogatásával készült Jelölöm magam című videófilmet, Er­délyi János és Zsigmond De­zső alkotását. A rendezvé­nyen Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára mondott beve­zetőt. Kiemelte, hogy a film jól ábrázolja a politikai kul­túra két évvel ezelőtti álla­potát. A film forgalmazásá­nak politikai haszna van, hiszen a párt is, a HNF is napirenden tartja a válasz­tási törvény továbbfejleszté­sét. Ehhez is jó előtanul­mányt kínál a „Jelölöm ma­gam” című alkotás — mon­dotta a HNF főtitkára. Dárday István', a Mozgó­kép Innovációs Társulás ve­zetője hangsúlyozta, hogy a társulás főképpen a politikai képzést, ismeretterjesztést se­gítve szeretné forgalmazni ezt a dokumentum-videóal- kotást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents