Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

1987. december 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Műanyagok a mezőgazdaságban Rangos nemzetközi tanácskozás után Az idei esztendő egyik rangos mezőgazdasági rendezvényének számított, hogy Budapesten tartotta X. kongresszusát a Mű­anyagok a Mezőgazda­ságban Nemzetközi Szer­vezet, a CIPA (Comité In­ternational des Plastiques en Agrikulture). A párizsi székhelyű szervezet há­rom-négy évenként más­más tagországban rendezi meg a nagyszabású ta­nácskozást. Erről beszél­gettünk Riczkó Józseffel, a TVK fejlesztő mérnökével, aki a kongresszus szerve­ző bizottsága tagjaként működött közre a munká­ban. — Honnan érkeztek szak­emberek a nemzetközi ren­dezvényre? — Tulajdonképpen hu­szonöt ország 'képviseltette magát a kongresszuson, s a világ megannyi vezető vegy­ipari vállalata elküldte hoz­zánk megbízottját, össze­sen 350, a műanyagok me­zőgazdasági felhasználásának és alkalmazástechnikájának fejlesztésével foglalkozó szaik- ember volt jelen. Többek között olyan világcégek, mint az angol BP Chemicals, a svájci DOW Chemical Euro­pe, a belga Exxon Chemi­cal, a japán Sumitomo Che­mical szakértői szólaltak fel és tájékoztatták a résztve­vőket a műanyagok szerepé­ről. — Miben lehetne össze­foglalni a kongresszus cél­ját? — A négy napig tartó ta­nácskozáson több, mint száz előadás hangzott el. A leg­több szakember azzal foglal­kozott, hogy miként lehet alkalmazni a műanyagokat a Nap energiájának és a Föld egyre! CSökkertő vízkészleté­nek jobb kihasználásával az emberiség élelmiszer-ellátá­sa, korszerűbb, egészségesebb táplálkozása érdekében. — Feltehetőleg, egy ilyen nemzetközi fórumon a té­makörök is eléggé sokrétű­ek. .. — Valóban, sok előadás foglalkozott egyebek között a szélesfóliák gyártmány­fejlesztésében elért eredmé­nyekkel, a polietilén síkfó­liák használhatóságával a talaj- és növénytakarásban, a fényrebomló fóliákkal, a műanyag fátyollal, a cse­pegtető öntöző rendszerek­kel, valamint a már egyszer használt műanyagok újra­hasznosítási lehetőségeivel. — Lehetett-e tapasztalni fejlődést a polietilén fóliák­ban? — Megemlítendő, hogy to­vábbra is a 12—16 méter széles és polietilén alapanya­gú fóliák az unalkodóak nemcsak Európában, hanem egész Élszak- és Déí-Ameri- kában. A fóliák legkisebb gyártható vastagsága viszont tovább csökken, egészen 0,06—0,08 milliméterre. Ter­mészetesen ezek ,a vékony fóliák a fóliasátraknál csak belső takarókként használ­hatók, s a fénystabilizált fó­liák élettartama több ország­ban már elérte a három évet. — Egyre többet hallani a fényrebomló fóliáról. Mi en­nek a lényege? — Leegyszerűsítve a dol­got: a fólia alapanyagához, a polietilénhez fényérzéke- nyítő adalékot, szerves vas­komplexet adnak, aminek következtében a napfény ibolyántúli sugárzásának ha­tására a fólia degradációja, öregedése felgyorsul. Az ada­lékanyag mennyiségének vál­toztatásával szabályozható a fólia élettartama. Nálunk egyelőre a síkfóldás korai zöldségtermesztésben vi­szonylag keskeny 1,4—1,8—2 méter szélességű és 0,02— 0,04 mm vastagságú fóliák esetében a növények 4—6 hétig tartó takarására hasz­nálják. — Jó lenne tudni, hogy mi az a műanyag fátyol. — Több elnevezése is hasz­nálatos: vlies, nem szőtt textília, agrotextília, fátyol­fólia. Leginkább vékony po­lipropilén szálak rendezetlen szövedékéből készül. A gyár­tás során a különböző irány­ba futó szálakat az érint­kezési pontoknál egymáshoz rögzítik nyomás, hő és vegy­szeres hatásokkal. Mezőgaz­dasági felhasználása csak 20 gralmm/m2 kiadósággal gaz­daságos. Felhasználása a váznélküli síkfóliás termesz­tés egyes területeit érinti, szóba jöhet a rovarkártevők elleni védelemben, továbbá az időjárási viszontagságok (jégeső, vihar) elhárításá­ban. — Nem csupán gazdasá­gossági kérdés a már egy­szer felhasznált műanyagter­mékek újrahasznosítása. — Ebben a témakörben két előadás hangzott el, mindkettőt NSZK-beli szak­emberek tartották. Tulaj­donképpen nincs még ki­alakult gyakorlata a mező- gazdasági hulladékfóliák új­rafeldolgozásának. A végső következtetés szerint a je­lenleg alacsony új granulá­tumárak mellett a hulladé­kok iránt igen mérsékelt az érdeklődés. Az NSZK-ban is csak állami támogatással le­hetne elérni, hogy megoldód­jék a mezőgazdasági mű­anyagok gazdaságos regene­rálása. — Ilyen nemzetközi ta­nácskozás alkalmával bevált gyakorlat a tanulmányi ki­rándulások szervezése. — így volt ezúttal is: Szentesen és környékén több kertészeti üzemet és háztáji fóliatelepet látogattak meg 'a kongresszuson részt vett szakemberek. Különben az országnak ezen a részén ki- zárólág a TVK-ban készült fóliatermékeket használják a kertészetben. A helyszínen szerzett tapasztalatok és a magyar szakemberek vélemé­nye alapján a francia dele­gáció élénken érdeklődött a Tiszai Vegyi Kombinátban gyártott polietilén fóliatípu­sok iránt. Az olasz Agrár­ipari Konzorcium műanyag­feldolgozási szakembereinek figyelmét ugyanakkor a kombinált lineáris 'polietilén termékei kötötték le. L. L. A Honvédelmi Minisztérium pályázata A Honvédelmi Miniszté­rium pályázatot hirdet azok­nak a nyolcadik osztályos fiútanulóknak, akik kedvet, tehetséget éreznek a kato­nai hivatás iránt, és vállal­ják a haza fegyveres szolgá­latát. A pályázók felvételü­ket kérhetik középiskolai honvédkollégiumokba, illet­ve tiszthelyettesképző szak- középiskolákba. Az ország tíz vidéki nagy ­városában működő középis­kolai honvédkollégiumba fel­vett pályázók az adott vá­ros kijelölt polgári közép­iskolájában tanulnak. Sike­res érettségi vizsga után három évig a Magyar Nép­hadsereg katonai főiskoláin folytathatják tanulmányai­kat. A kiemelkedő ered­ménnyel érettségizők egyéb hazai és külföldi lehetősé­gek közül is választhatnak. Tanulmányaik befejeztével a Magyar Néphadsereg hi­vatásos tisztjeként kezdik meg szolgálatukat. A néphadsereg hét vidéki helyőrségében működő — gépjárműtechnikai, szállító- és üzemanyagos, elektromű­szerész, híradásteohnikai mű­szerész, repülőgépszerelő és -műszerész, építőgépszerelő, élelmezési és zenész — tiszt­helyettesképző szakközépis­kolájában a hallgatók a ne­gyedik tanulmányi év végén érettségi, képesítő, valamint tiszthelyettesvizsgát tesznek, és hivatásos tiszthelyettes­ként kezdik meg szolgála­tukat. A tiszthelyettesképző szak- középiskolákban jó rendű tanulmányi eredménnyel végzők — amennyiben ké­rik — a katonai főiskolá­kon folytathatják tanulmá­nyaikat. A kollégiumi, valamint a tiszthelyettesképző szak­középiskolai hallgatók tel­jes és ingyenes ellátást, va­lamint zsebpénzt, tanulmá­nyi pótlékot kapnak, s té­rítésmentesen hivatásos gép- járművezetői jogosítványt szerezhetnek. Emellett uta­zási és számos egyéb ked­vezményben részesülnek. A jelentkezés feltéte­lei: magyar állampolgárság, egészségi alkalmasság a hi­vatásos katonai szolgálatra. A jelentkezőknek a főbb tárgyakból — magyar nyelv és irodalom, történelem, ma­tematika. fizika, orosz nyelv — legalább jó rendű tanul­mányi eredménnyel kell rendelkezniük. A pályázók részletesebb információt, illetve jelent­kezési lapot iskolájuk igaz­gatójától kaphatnak. A la­pokat kitöltés után az is­kola a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi — Budapesten a Fővárosi Had­kiegészítő — parancsnokság­ra küldi meg. A jelentkezé­si okmányok beérkezésének határideje január 31-e. A pályázók egészségi al­kalmassági vizsgálaton, majd a megjelölt tanintézetben felvételi beszélgetésen vesz­nek részt. (MTI) kampány A Központi Szállítási Ta­nács a MÁV-vezérigazgató­sággal közös szervezésben 1987. december 4—5—6-án kirakási kampányt kezdemé­nyez. A megyei szállítási bi­zottság felhívja a területén működő fuvarozó és fuvaroz­tató szervezetek figyelmét rá, hogy a kampány Borsod me­gyei sikeres lebonyolítása ér­dekében tegyenek meg min­den szükséges intézkedést a ki- és berakási tevékenység fokozására és biztosítsák az érkező árumennyiség folya­matos fogadását. A MÁV Miskolci Igazgató­sága a kampány idejére megerősíti az úgynevezett előjelentési és értesítő szol­gálatát, vállalja, hogy az ez­zel összefüggő szolgáltatásait maradéktalanul teljesíti. 0 Dorkó és Apróhomok tanyaközpontban az utóbbi időkben szívesen telepednek le és építkeznek a fiatal há­zasok. Igényeik kielégítésére a Kossuth Tsz házhelyeket alakított ki és bocsát a fia­talok rendelkezésére. Az épí­téssel kapcsolatos hatósági ügyeket gyorsított eljárással intézik a Sárospataki Városi Tanácson. A járműjavítóban Fojtán l. felv. Kicsi és hatékony üzem Ontja a dobozokat Bihari Istvánné diétás ke­— Amitől (éltünk, az nem következett be - kez­di a beszélgetést Kálmán Géza, a Miskolci Vasipari Szövetkezet Márta-bányai dobotütemének vezetője, majd folytatja - A görö­göknek köszönhető, hogy viszonylag kedvező áron kopunk ónozott acélle­mezt, amiből dolgozunk. Dicséret illeti őket azért is, mert ha október else­jére kérünk egy szállít­mányt, az biztos, hogy aznap meg is érkezik. Nem lett szerencsére iga­za Fehér Miklósnak, a szö­vetkezet elnökének, akivel tavasszal az anyagellátás gondjairól beszéltünk. A ki­lencven embert — köztük hetven nőt — foglalkoztató kisüzem termelése továbbra is dinamikus. — Legfőbb megrendelőnk a TVK és a Budalakk, de szállítunk a Budacolornak, a Chinoinnak, az Egisnek és több kisebb megrendelőnek — sorolja Kálmán Géza. A kérdésre, hogy vajon a nemrégiben tapasztalt fes­tékhiány, aminek oka az im­portalapanyagok beszerzése volt, csökkentette-e a dobo­zok megrendelését, a válasz tagadó. A festékgyárak be­tárolták a vasiparitól kapott dobozokat, kannákat, s ami­kor gyártani kezdték a fes­téket, szinte pillanatok alatt megtöltötték a felhalmozó­dott csomagolóanyagot. Sőt: a Budalakk nemrégiben to­vábbi ötvenezret kért a leg­népszerűbb, 23 literes űrtar­talmú kannákból. Ezért az asszonyok két hete tizenket­tőznek. A hozzá nem értőnek még elképzelni is nehéz, de azért érdemes leírni, miből meny­nyit szállítanak a megren­delőknek. Az ötliteres do­bozból 450 ezer, a 23 lite­resből több, .mint 600 ezer, az egyliteresből 450 ezer hagyja el a kis Márta-bá- nyai üzemet. — De van tartalékunk is, ha nem keresnék a dobozt — .mondja Sulyok István, a szövetkezet műszaki fejlesz­tője —, majd egy békazár­nak nevezett szerkezetet mu­tat. Papíripari vállalatoknak készül, eddig 80 ezret gyár­tottak belőle a központi te­lepen. Mutat még egy cső­végű szegecset, aminek szin­tén lesz jövője. — Jó az ilyen termék, mert akkor is „elvegetálunk” valahogy, ha nincs külföldi alapanyag — teszi hozzá a fejlesztő. A munkateremben csend fogad. Az asszonyok körbe­ülnek egy-egy nagy dobozt. Éppen reggeliznek, jut idő egy kis tere-ferére. Sorol­ják, ki, hány éve van a szö­vetkezetnek ebben az üzemé­ben. Szinte valamennyien törzsgárdatagok, akad köz­tük, aki húsz éve .került ide. — Először patkányfogót szereltem — mondja Sronchk Péterné —, de gyártottunk már sajtos, lisztes dobozt, most éppen a festókes kan­náknál tartunk. Annak ide­jén, amikor kezdtem, öt fo­rint volt az órabérem, most 24,40. Igaz, régebben az az öt forint nem volt rossz pénz .. . Flosznik Zoltánné 14 év­vel ezelőtt a munkahely kö­zelsége miatt lett a szövet­kezet dolgozója. Kiemeli, mennyire fontos, hogy jó legyen a munkahelyen a légkör. Mert náluk bizony az. Éspedig attól, hogy ha valaki új munkafolyamatba kezd, amivel eddig nem volt dolga, mindig akad, aki se­gítsen. Itt a műhelyben, ahol az ónozott acéllemezekből szabják, hegesztik, szigete­lik a festékes dobozokat, kannákat, ügyelnek rá, hogy senki ne unjon rá egy- egy munkafolyamatra. Vált­ják egymást a különböző gépeknél, s ez némileg old­ja az egyhangúságot. nyeret eszeget. — Fogyókúrázik? —. Hát, persze, finom ez a kenyér és úgy érzem, hasz­nál is — mondja mosolyog­va, majd hozzáteszi: — Itt laktunk korábban albérletben a közelben. Idő­közben lakást kaptunk az Avason, mégsem cseréltem munkahelyet. Ügy érzem, jobban megéri naponta két órát utazni, mint új, isme­retlen helyre .menni. Külön­ben is, olyan ez a műhely, •mint egy család, jókat be­szélgetünk, nevetgélünk együtt... Hogy jó-e vasiparisnak lenni? Erdődi Jánosné, Si­mon Józsefné, Sipos Sándor- né és a többiek egyhangú­lag mondják: igen. Többek között, mert a nőbizottság valóban képviseli az érdekei­ket. Azok, akik visszajönnek a gyesről, a gyerek 14 éves koráig állandó délelőttös be­osztásba kerülnek, ha kérik. Üjabban kapnak támogatást lakásvásárláshoz, -építéshez. Persze a tagság is támogatja a közöst: megszavazták és be is fizettek egyhavi fi­zetésüknek megfelelő rész­jegyet. Csak így lehet jó az egyén és közösség kapcsola­ta, adok-kapok alapon. Letelt a reggeli ideje, pontban fél tízkor felzúgnak a pneumatikus vágó- és présgépek. Halász Györgyné, a svájci vonalhegesztő keze­lője felkap egy doboz-palás­tot, a géphez tartja és szin­te pillanat múlva leveszi ró­la a hengerré változott le­mezt. — Ez bizony komoly mun­ka — mondja az üzemveze­tő —, igaz, hogy oetanított, mégis nagy tudást igényel. Elég, ha rosszul állítja be a gépet a kezelő, máris ont­ja a selejtet. Így aztán egyál­talán nem mindegy, kit ül­tetünk mellé. M. Szabó Zsuzsa Távolodó munkahelyek Lyukóbányán Jobb levegőellátás Az elmúlt néhány évben végzett kutatási, feltárási te­vékenység eredményeként a Miskolci Bányaüzem terüle­tén még további, mintegy 30 millió tonna szén kitermelé­sére lesz lehetősége az ott dolgozóknak. Az új szénme­zők azonban mind távolabb kerülnek a függőleges akná­tól, s ennek következménye­ként a leendő bányatérségek légellátása a jelenlegi rend­szerrel már nem oldható meg. Így került sor arra a több, mint 240 méter mély, új légakna építésére, melyet a közelmúltban adtak át. Az új beruházás négy ki­lométerre van az üzemtől, s az ott beáramló levegőmeny- nyiség nemcsak a majdani tömegtermelő munkahelyek friss légellátását biztosítja, hanem jelentősen javítja a korábbi bányatérségek szel­lőztetését is. A több százmillió forintos munkálatok során különleges technológiát alkalmaztak a függőleges akna kialakításá­ra, melynek során megoldot­ták a víztelenítést is. Mint a közelmúltban Szőcs Ele­mér, az üzem főmérnöke el­mondotta, az elkövetkezendő hónapok legfontosabb fel­adata a főszellőztető-beren- dezés egységének szerelése, és nem utolsósorban a villamos alállomás kiépítése lesz. A teljesen automata rendszer felügyeletét az átadást köve­tően szakmailag jól felké­szült villanyszerelők látják majd el. Az üzem vezetése a szükséges létszámot külső szakemberek toborzásával biztosítja. Ezt az indokolja, hogy a jelenlegi villanysze­relő gárda minden tagjára szükség van a tömegterme­lő munkahelyeken és az elő- vájásokon. Az üzem főmérnöke még arról is beszámolt, hogy az új beruházásnak azért is tu­lajdonítanak nagy fontossá­got, mert a teljes rendszer átadását követően megoldó­dik a bányatérségek több ol­dalról történő energiaellátá­sa is, s az új mezőbe tele­pített frontfejtéseket közvet­lenül láthatják majd el ener­giával. — cs —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents