Észak-Magyarország, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Komplex program a kapcsolatok továbbfejlesztésére Kür János és Uráli Jaruzelski munkatalálkozója Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására baráti munkalátogatásra szerdán Budapestre érkezett Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke. Kíséretében van Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Józef Kozi- ol, a Minisztertanács elnökhelyettese, Boguslaw Kolo- dziejczak, a LEMP KB Titkársági Irodájának vezetője és Ernest Kucza, a LEMP KB Külügyi Osztályának vezető­je. A Ferihegyi repülőtéren Kódár János, valamint Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Kó- tai Géza, a KB osztályveze­tője, a Központi Bizottság tagjai fogadták a lengyel vendégeket. Jelen volt Biczó György, hazánk varsói és Tadeusz Czechowicz, Len­gyelország budapesti nagy­követe. (Folytatás a 2. oldalon) Miskolc felszabadulásának napján Amikor 43 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet Vö­rös Hadsereg II. Ukrán front­jának katonái felszabadították Miskolcot, Borsod megye szék­helyét, a szovjet fővárosban, Moszkvában este fél tizkor 20 ágyúlövéssel, 224 lövegből diszsortűz üdvözölte a dicső harcosokat. Köszöntötte Trofi- menko vezérezredest, Zma- csenko tábornokot, Sarapov tábornokot, Karlov vezérőrna­gyot, Szazsin ezredest, s a többi, itt harcoló |szovjet tisz­tet, katonát. A Szabad Magyarország 1944. december 9-i száma ekképp írt e ,jeles napról: „Miskolc városa hosszú szen­vedések után végre felszaba­dult. Miskolc beírta nevét a történelem lapjaira ... 'A fa­sizmus rablógyilkos, náci ban­dái és Szálasi bérencei által romhalmazzá tett Miskolc vá­rosából olyan várost építsünk, (Folytatás a 2. oldalon) Párbeszéd a kormánnyal Grósz Károly Diósgyőrben Grósz Károlyt Dudla József és dr. Ladányi József fogadta a Ti­száin. A Minisztertanács gazda­sági kérdésekkel foglalkozó tagjai találkoztak tegnap Miskolcon Borsod-Abaúj- Zemplén megye párt-, álla­mi és gazdasági vezetőivel. A találkozón részt vetlek Nógrád megye képviselői is. A konzultáció célja a köl­csönös tájékoztatás és tájé­kozódás volt a gazdasági irányítás és a vállalati ma­gatartás alakításának gya­korlati problémáiról, az idei terv várható teljesítéséről, a jövő évi tervezőmunkáról. Grósz Károly kormány­főt, a Politikai Bizott­ság tagját és kíséretét a Tiszai pályaudvaron Dudln József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára és dr. Ladányi Jó­zsef megyei tanácselnök fo­gadta. A Minisztertanács el­nökét miskolci \ útjára elkí­sérte: Cseliák Judit, a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese; Berecz Frigyes minisz­terelnök-helyettes: dr. Ka- polyi László ipari miniszter; dr. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter; Vnncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter; Urban Lajos közlekedési miniszter; dr. Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője; Nyitrai Fe­rencivé dr., államtitkár, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke; dr. Tímár Má­tyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: dr. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke: Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke: Török Zoltán, a Külkeres­kedelmi Minisztérium ál­lamtitkára: dr. Nagy Sán­dor, a SZOT titkára: Nyers József, a Központi Bizott­ság osztályvezetője; Harsá­nyt Imre, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese; Mül­ler István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökhelyettese; Répa Imre, az Országos Munka- védelmi Felügyelőség elnök- helyettese. A vendégek, autóbuszra szállva végighajtottak az esős városon. A Lenin Ko­hászati Művek kapujában Drótos László vezérigazgató fogadta a közéleti személyi­ségeket, majd a tárgyalás színhelyére, a kombinált acélműbe kalauzolta őket. A tárgyalóasztalnál a me­gye gazdasági vezetői fog­laltak helyet. Ott volt Lako­si Kálmán, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának inst­ruktora; Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára; Básti János, az SZMT ve­zető titkára. A kormány tagjait Dudla József megyei első titkár tájékoztatta Borsod gazda­sági és társadalmi életéről, valamint a lakosság hangu­latáról. Elmondotta, hogy megyénket már évek óta nö­vekvő feszültségek terhelik. A hangulat a Központi Bizott­ság júliusi és az Ország­gyűlés őszi ülésszakát köve­tően valamelyest javult, ré­tegenként, korosztályonként és területenként differen­ciáltan. összességében mind a gazdálkodó szervezetek, mind a lakosság magatar­tásából inkább egy feszült várakozást tapasztalunk most a konkrét lépések iránt. Az emberek többségében továbbra is van tenni aka­rás, cselekvőkészség és bi­zalom. A változáshoz jó programra, a gyakorlat ál­tal igazolt, sok jó döntésre és hosszabb időre van szük­ség. A január közeledése a lakosság többsége számára fokozódó izgalmat okoz az ár- és adórendszer várható és esetenként kiszámíthatat­lan változása miatt. A vál­lalatok egy része jövő évi lehetőségeit pesszimistán íté­li meg, a lakosság körében fokozódik a felvásárlási láz, úgy látjuk, nem tudatosult kellőképpen: mennyire kor­látozott a magyar gazda­ság mozgástere, milyen gazr daságpolitikai dilemmákkal kell a kormányzatnak szem­benéznie. Gondjaink, a köz­érzetet befolyásoló negatív hatások ellenére a politikai helyzet nyugodt, de kiegyen­súlyozatlan, mert erősen el­lentmondásos és differenci­ált. A gondok, a feszültsé­gek gazdasági és szociális természetűek, így feloldásuk is ennek megfelelő megol­dásokat igényelnek, de a nagyságrendek miatt politi­kai kérdéssé is váltak, s így kell kezelni őket. Az első titkár ezek után részletesen ismertette há­romnevű megyénk gazdál­kodási tapasztalatait. Utalt ana, hogy az ipar termelé­se az idén nagyjából a ta­valyi szintnek felel meg, ugyanez mondható el az exportból származó bevéte­lek alakulásáról, ám azt hozzátette, hogy a kivitel struktúrája javult. Az ipa­ri foglalkoztatottak száma mintegy 3 százalékkal mér­séklődött. A lakosság pénz­bevétele az előző évinél és az országos átlagnál egy­aránt kisebb ütemben nőtt, noha a pénzköltés így is nagyobb ütemű, mint a jö­vedelem-kiáramlás. Mind­ebből következik, hogy az utóbbi időben megmozdul­tak a betétek, s ugrássze­rűen nőtt a hitelkereslet. Az iparágankénti részle­tes elemzés summázataként Dudla József azt mondotta: a megyében a jelenlegi gaz­dasági szerkezetben végzett tevékenység szükségszerűen leértékelődik. Ez a leérté­kelődés azonban olyan mér­tékű, ami már a térség gaz­dasági, társadalmi leépülé­sét, ellehetetlenülését okoz­hatja, helyi erőkből e ten­dencia megállítása és meg­változtatása reménytelenné válhat. Borsod hanyatlása nem egyszerűen csak egy régió problémája, hanem országos gond is, és kor­mányzati szintű figyelmet igényel. Végezetül a megyei első titkár örömét fejezte ki az abbéli kollektív tapasztala­tért, mely szerint a kor­mányzat munkáját, prog­ramját megfelelő stílus, munkamódszer és ritmus jellemzi. A borsodiak azzal szeretnék támogatni a kor­mány munkáját, hogy fel­adatát mindenki jó színvo­nalon végzi el. Grósz Károly munkatársai nevében köszönetét mondott a találkozás lehetőségéért, ki­fejezve azt a reményét, hogy az ilyen és ehhez hasonló eszmecserék, amelyeken szembesülnek a törekvések és elképzelések a tapasztala­tokkal. kölcsönösen haszno­sak. A kormánynak nincs szüksége udvarias nyilatko­zatokra, bár a kormány eb­ben a tekintetben mostaná­ban nincs elkényeztetve. A felelős vezetés alapvető mun­kamódszere, hogy az embe­rek, kollektívák véleményét kikérje, meghallgassa és hasznosítsa. A vezetésnek éppen a támogatás reményé­ben van szüksége a központi akarat megerősítésére, vagy cáfolatára. A kapcsolatépítő munka szerves része ez a miskolci találkozó, akárcsak az előző kettő volt, a Tau­rusban és Győrben. A kor­mány igényli az őszinte szót, nincsenek kényes kérdések, ebben a helyzetben értelmes és konstruktív párbeszédre van szükség. Egy kormány­zat csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a vállalatokkal, azok vezetőivel és dolgozói­val keresi a megoldást. A felső vezetés nem akar bele­szólni a vállalati ügyekbe. Az adott munkahelyen dol­gozóknál senki jobban és pontosabban nem tud dönte­ni arról, hogy ott és akkor mit kell tenni, milyenek a tartalékok, mit és mennyit (Folytatás a 3. oldalon) A diósgyőri eszmecsere népes közönsége \

Next

/
Thumbnails
Contents