Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. november 13., péntek Vállalati, kereskedelmi kapcsolataink Közlemény (Folytatás az 1. oldalról} szolgáltató vállalatnak, mely kisgépeket, szolgáltatással kapcsolatos eszközöket gyárt. A két tanács közötti kapcsolatjavítás érdekében meghívta a megyei tanács valamennyi osztályvezetőjét egy kassai munkatalálkozóra. A megbeszéléseik után ünnepélyes pillanatok következtek. Közelgő születésnapja alkalmából dr. Ladányi Józsefnek a „Kelet-szlovákiai terület fejlesztéséért” című kitüntetést nyújtotta át Schuster Rudolf. A köszöntő szavakban méltatta a nemzeti tanács elnöke azt a munkát, melyet Ladányi József a jó kapcsolatok érdekében évtizedeik óta kifejt. A szlovák vendégek délután az Ortodox Múzeumot tekintették meg, majd Leninvárosba látogattak. A városi tanácson Hegedűs György tanácselnök tájékoztatóját hallgatták meg, majd a városi televízió munkájával ismerkedtek. A TVK- ban Huszár Andor vezér- igazgató fogadta őket. A műanyaggyári látogatás után az első nap a szabadidő- központ megtekintésével zárult. (szatmári) Állami lakáshoz jutnak Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) az igénylés törlését kérték. Az ideiglenes névjegyzéket szeptember 20-án függesztették ki. A megadott határidőn belül 316-an jelentettek be kifogást a listán szereplő nevekkel kapcsolatban. A lakásügyi társadalmi bizottság 85 észrevétel esetében adott helyt a kifogásoknak — ezek az igénylők már szerepelnek a jelenlegi listán. A vb-ülésen választ kaphattunk arra a kérdésre is, milyen vezérlő elvek alapján készült el a névjegyzék. Nos kedvezőbb helyzetben most is a nagycsaládosok voltak, valamint azok, akik az átlagosnál rosszabb körülmények között, zsúfolt lakásban élnek. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakásokba a legalacsonyabb jövedelmű családok költözhetnek. A garzonházba azokat a gyermektelen családokat helyezik, akik 1985-ben adták be igénylésüket, vagy azt 1986-ban nyújtották be, de gyermekük született. Külön névjegyzékek készültek a lakáscseréről. A társadalmi bizottság és a lakáshivatal négy igénylő esetében vett figyelembe úgynevezett rendkívüli méltánylásra érdemes körülményeket. Tavaly nyújtotta be például lakáskérelmét egy rokkant miskolci lakos, akinek élettársa súlyos testi fogyatékos. A szülők 2 szobás családi házában hatan laknak, egyik testvére most nősült. Alacsony jövedelmük miatt az albérleti díj fizetésére nem lenne módjuk, a komlóstetői lakásból télen alig-alig tudnak kimozdulni. Tanácsi bérlakásba költözhet rajta kívül egy 24 éves igénylő. A hölgy állami gondozott volt, havi jövedelmének nagy részét albérletre költi. — A volt állami gondozottak — mondotta az ülésen Kovács László tanácselnök — sorsára megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk. Ügy gondolom, határozott koncepció kialakítása szükséges, ki kell dolgoznunk, milyen eszközökkel vagyunk képesek segítséget nyújtani gondjaik megoldásában. A végrehajtó bizottság a tegnapi ülésen hosszú vitát folytatott a miskolci cigány- gyerekek óvodai elhelyezéséről, általános és középiskolai oktatásáról. Közismert, hogy Miskolcon az országos átlagnál jóval nagyobb számban élnek cigányok. E társadalmi csoport beilleszkedésének elősegítésére, asz- szimilációjuk gyorsítására sokat tett a város, ám az eredmények meglehetősen szegényesek. * (udvardy) Lehetne-e olcsóbban építkezni? A lakáslétrehozás költségeinek vizsgálata volt az első számú napirendi pontja tegnap a Borsod Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak. A vizsgálatot végző 90 népi ellenőr az építési szervezetek mellett széles társadalmi bázisra támaszkodott, segítségükre volt az SZMT, a KISZ, a Hazafias Népfront, kérdezőbiztosok mentek el magánépítőkhöz, hogy tájékozódjanak, miért ilyen elviselhetetlenül magasak ma hazánkban az építési költségek. A vizsgálatot összegző jelentés leszögezi, hogy az építési költségek növekedési ütemének mérséklését célzó kormányprogramnak, intézkedéseknek, megyénkben eddig semmilyen pozitív hatása sincs. A lakásberuházás folyamatában közreműködő összes szervezetnek és azok dolgozóinak nincs anyagi érdekeltségük a takarékos megoldások keresésében, épp ellenkezőleg: ha nőnek a költségek, nő a tervező, beruházó, kivitelező bevétele. Pillanatnyilag egyetlen dolog van, ami mérsékelheti az építtető költségeit, ez pedig — egy építési szervezet fogalmazott így — a lelkiismeret ! A lakás létrehozásának szervezeti rendszere áttételes és minden áttételhez valamilyen költségnövelő tényező tapad. A piacon nincs valóságos verseny. Az ipari szállítók például monopolhelyzetben vannak, a tanácsi lakásépítések vállalkozási versenyére rendszerint csak egy jelentkező van, mégpedig az, akinek a technológiájával készül a ház. Rendkívül magasak a telekárak. A VI. ötéves terv időszakában Miskolcon 40, vidéken 20 ezer forint volt átlagosan az egy lakásra jutó telekár, ma ez az összeg Miskolcon 60, a vidéki városokban 40 ezer forint. Ettől sokkal többet fizetnek telkükért a magánépíttetők. Tapolcán például egy telket 1000 forintos négyzetméterenkénti áron kínálnak. A családiház-építők által bevallott telekárak közül nem egy a 180—200 ezer forintot is elérte a vidéki városokban, Miskolcon 435 ezer forint értékű telket is jeleztek. A költségek növekedéséhez alkalmazkodó támogatási rendszer azt eredményezi. hogy a házépítők, a lakásvásárlók évtizedekre el- adósodnak és a havi hitel- törlesztés mértéke ma már az elviselhetőség határán van. A lakásberuházások költségeinek alakulását a tanácsok döntéseikkel befolyásolhatnák, például az építési területek gazdasági számításon alapuló kiválasztásával, de a megyében elfogytak már a kedvező adottságú területek. A szociális bérlakások iránti erőteljes igény miatt különösen a Miskolci Városi Tanácsnak érdeke a lakásberuházások költségeinek csökkentése. Az erre ösztönző személyes érdekeltségi rendszert most kezdték kidolgozni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy jövőre, amikor ismét emelkednek az építőanyagárak, a mai építkezési szisztéma szerint kritikus helyzet alakulhat ki. (A mostani miskolci lakás- igénylőknek is mindössze 4,9 (!) százaléka tudja a lakásvásárláshoz szükséges anyagi alapot felmutatni). Ugyanis, ha az anyagárak nőnek, a mai gyakorlat szerint nő a tervezői, beruházói, kivitelezői díj is. Szükségszerű-e ez? Nem lehetne-e csökkenteni az áttételek számát. közelebb kerülhetne-e a vevő és az építő? Többek között ezekre a kérdésekre fogalmazta meg javaslatait tegnapi ülésén a megyei NEB. L. Gy. az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről II. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására törekszik' A legutóbbi három évtizedben több ideológiai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mélyreható változások korában élünk, a társadalmigazdasági fejlődés új szakaszához étkeztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gazdagodott, a szocializmus eszméi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi követelményeket támaszt az ideológiai munkával szemben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak, j A gazdasági-társadal- mi kibontakozás programjának megvalósításához elvi következetességre, megújuló elméleti tevékenységre. a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására, az alkotni képes erők ösz- szefogására, eredményesebb eszmei nevelő munkára van szükség. Az oktatás, a pártpropaganda eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunkát, növelje a tudatosságot, ösztönözzön a cselekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítéléséről nemcsak a más világnézetet vallók. hanem a marxisták körében is egymástól eltérő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai-ideológiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorati tapasztalatok alapján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapitalista környezetből beszivárgó; a szocializmussal szemben ellenséges nézetekkel határozottan és következetesen harcolni kell. O Fejlődésünk mai sza- kaszában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A szocialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésének ailapelveivel, értékeivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az eredményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati alakítása azonban a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi szakaszban a szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőeszközök társadalmi tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermelés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A termelőerők fejlődésével a tulajdon- formák sokféle kombinációi jelennek meg. A magántevékenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségletek kielégítésében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka sze-. rinti elosztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a visszaszorítása. O A szocializmus építése nem mentes érdekütközésektől, konfliktusoktól. A társadalmi ellentmondások megoldásának, a szocialista társadalom megújulásának eszköze a reform. Szükségességének felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe van a pártnak. A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társadalmi feltétetektől függ. A reformlépéseket egyeztetni kell egymással, és össze kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. A reform nem lehet öncél, szocialista társadalmunk fejlődését, az ország anyagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk felemelkedését kell szolgálnia. A A dolgozó osztályok- nak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocialista társadalomban is vannak sajátos érdekeik, de az alapvető érdekek közösek. A szocializmus építése során a politikai hatalom a proletárdiktatúrából össznépi hatalommá fejlődött. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg, amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel együttműködve eszmei-politikai eszközökkel vezet. Az állami, a népképviseleti szervek és a társadalmi érdekszervezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesztése a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. A szocialista demokrácia kiszélesítésének útján a fejlődés iránya a marxi értelemben vett társadalmi önigazgatás. A társadalom igazgatása akkor hatékony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakításának és a kérdések eldöntésének is részesei. Ehhez nélkülözhetetlen a valóságismeret, a társadalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás, a végrehajtás ellenőrzése és ,a konstruktív kritika. C A marxizmus—leni- nizmus ideológiája magába foglalja az egyetemes kultúra alapértékeit. Olyan társadalmi értékrend kialakítására irányul, amelynek alapján humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor kibontakozik és gazdagodik az ember személyisége. A mások érdékeit sértő önző törekvésékkel szemben szükséges , a közösségi értékek határozott ideológiai képviselete. Z A szocializmus fel- építése korunkban a magyar nép történelmi vállalkozása, sorskérdéseink megoldásának, nemzetünk felemelkedésének egyedüli útja. Céljainkat társadalmi összefogással, a közjóért végzett állhatatos munkával érhetjük el. A nemzeti öntudat és a hazafiság szocialista társadalmunk fontos eszmei ösz- szetartó ereje. Világnézetünkben a hazafiság az internacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a koz- mopolitizmussal. A szocializmus eredményes építésének elegedhetet- len feltétele az általános törvényszerűségeknék, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű figyelembevétele. Fejlődésünk kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyzetének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. A szocialista országok kapcsolatainak lényeges eleme egymás megértése és támogatása, az együttműködés, a tapasztalatok kölcsönös hasznosítása. "J Az elméleti kutatá- * ■ sokban és az ideológiai munkában nagy figyelmet kell fordítani korunk új általános kérdéseire, amelyek között első helyre került az emberiség fennmaradásához kötődő egyetemes érdek. Ide tartozik: — a béke és biztonság szavatolása, — a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, — új, igazságos gazdasági világrend kialakítása, —• a természeti környezet védelme; minden olyan globális feladat, amely a legszélesebb nemzetközi összefogással és együttműködéssel oldható meg. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy az ideológiai kérdések tanulmányozását folytatni kell a pántszervezetekben és a társadalomtudományi alkotó- műhelyekben, az alapvető témákról újabb tanácskozásokat kell tartani. A tapasztalatok összegezése alapján a Központi Bizottság a kérdést ismét napirendjére tűzi. A Központi Bizottság Kovács Imre elvtársat, a Gazdaságpolitikai Osztály helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. (MTI) Grósz Károly Győr-Sopron megyében Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön Győr-Sopron megyébe látogatott. A miniszterelnök kíséretében volt a kormány több tagja, hiszen a látoglaitás egyúttal folytatása volt annak a néhány napja Budapesten megkezdődött konzultációnak, amelynek során a kormány és a vállalatvezetők egyeztetik a stabilizációs munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat, és további elképzeléseiket. Lakatos László röviden tájékoztatta a vendégeket a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről. Grósz Károly megköszönte az őszinte tájékoztatást és örömét fejezte ki, hogy a megyében — minden gond ellenére — kiegyensúlyozott a politikai helyzet. Elmondta: ma a kormányzati munkában az a legfontosabb feladat, hogy precíz, reális 1988-as terv készüljön. Ez a munka nem látványos, de rendkívül fontos, hogy a szigorúbb követelmények alkalmazásával megteremthessük a későbbi gyorsabb ütemű építkezés alapjait. A felszólaló kormánytagok, Kapolyi László ipari miniszter, Madgyessy Péter pénzügyminiszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter ugyancsak megfogalmazták igényeiket. Egyebek között azt, hogy — a mező- gazdaságban már jól bevált módon — az ipariban is nagyobb aktivitással keressék a gazdálkodóik a társulások lehetőségét. Ebhez hamarosan jogszabályi változások is ösztönzést adnak majd. A több mint ötórás eszmecsere után Grósz Károly a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyárának munkájával ismerkedett, megtekintette a Rába új, százezer négyzetméteres csarnokának építését, majd az esti órákban visszautazott Budapestre. A kormány és a vállalatvezetők közötti konzultáció december elején Miskolcon folytatódik. (MTI) Schuster Rudolf átadja a kitüntetést dr. Ladányi Józsefnek. Ülést tartott a megyei NEB
