Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ESZA XLIii. évfolyam, 268. szám 1987. november 13. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kelet-szlovák tanácsi delegáció megyénkben Vállalati, kereskedelmi kapcsolataink Dr. Ladányi József kitüntetése Megkezdődtek a tárgyalások. Balról: Krivda Péter, Schuster Rudolf, Márián Krempaszki és Ju­hász Pál. Szemben: dr. Ladányi József, jobbján: Veresné dr. Jakab Zsuzsanna vb-titkár és dr. Makai Tibor, a kereskedelmi osztály vezetője. (Fojtán László felvétele) Tegnap Miskolcra érkezett a Kelet-szlovákiai Nemzeti Tanács delegációja Schuster Rudolf tanácselnök vezeté­sével. A delegáció tagjai: Krivda Péter, a Kassai Já­rás Nemzeti Tanácsának el­nöke, Juhász Pál, a Rozs­nyói Járás Nemzeti Taná­csának elnöke és Márián Krempaszki, a Kelet-szlová­kiai Nemzeti Tanács főmun­katársa. A vendégeket a ha­táron dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és dr. Tóth András, a megyei tanács főműnkatársa fogad­ta és kísérte Miskolcra. A tanácskozásokon dr. La­dányi József ismertette a megye gazdasági és társa­dalmi fejlődéséinek helyze­tét. Őszintén feltárta azokat a gondokat, melyek országos méretekben, de megyénkre különösen jellemzően a bá­nyászatot, kohászatot és a mezőgazdasági üzemeket sújt­ják. Beszélt foglalkoztatási nehézségeinkről, megemlítve a jó példát, mely szerint már magyar munkások dol­goznak Szlovákiában, és szlovákok Sátoraljaújhelyen. Főleg a kassai tanácsi vál­lalátok foglalkoztatnak ma­gyar munkaerőt. Kereskedelmi kapcsolata., ink volumene eléri az évi 5 millió rubelt, de bizonyos, hogy még lehetne bővíteni, sok terméket kellene a kis- határmenti árucsere-forga­lomba bevonni. Szó volt a közös környezetvédelmi fel­adatokról is, különös tekin­tettel a folyók víztisztaságá- ra, amely elsősorban nálunk okoz gondokat. A válaszában Schuster Ru­dolf elmondta, hogy látoga­tásuk célja elsősorban az, hogy a kapcsolatépítésben továbblépve minél több problémát megoldjanak, még akkor is, ha nyilvánvaló, vannak olyan témák, me­lyekben felsőbb szinteken kell dönteni. Elsősorban a mezőgazdaságban és a taná­csi irányítású vállalatok kö­zött lehet bővíteni a .kapcso­lataidat. Jó példaként említette a Tigáz munkáját, amely 300 ezer rubel értékű üzletet kö­tött Kassán, s a helyiek legnagyobb megelégedésére végzik munkájukat. De aján­latot is hozott, partnert és megrendelést szeretnének szerezni annak a kassai (Folytatás a 2. oldalon) Jövőre, vagy 1989-ben Állami lakáshoz jutnak Miskolcon Végleges a névjegyzék — Több mint háromszáz kifogas — Rendkívüli esetek Miskolcon, október végéig összesen 660 tanácsi lakás üresedett meg. A lakások jó részéből — hatvan százalé­kából — önszántukból köl­töztek ki a bérlők, akik új otthont ' vásároltak, vagy építkezésre szánták el magu­kat. Ők a használatba véte­li díj ötszörösét, illetve hat­szorosát kapják kézhez. A miskolci gyakorlat bizonyít­ja, hogy helyes volt ezzel a módszerrel is ösztönözni a lakásmobilitást, mert így jóval több igénylő gondjain lehet enyhíteni. A megye- székhelyen az idén február­ban készült el egy végleges lakásjuttatási lista. A listán szereplő igénylők majdnem háromnegyede azóta beköl­tözhetett új lakásába — teg­naptól érvényes a legújabb lista. Akik ezen szerepelnek, jövőre, vagy 1089-ben jut­nak tanácsi lakáshoz, illetve költözhetnek nagyobb, vagy komfortosabb otthonba, ösz- szesen 554 igénylőről van szó. Ez a szám egyrészt ala­csonynak, másrészt magas­nak tekinthető. Alacsony, mert Miskolcon pillanatnyi­lag 9000 lakásigénylőt tarta­nak nyilván, és magas, mert ebben az esztendőben csak 178 lakás készül el tanácsi beruházásban. Nyilvánvaló tehát, hogy a visszaadott la­kások képezik a gazdálkodás fő pillérét. A miskolci lakáslista ter­vezetére tegnapi ülésén bó­lintott helybenhagyóan a ta­nács végrehajtó bizottsága, így az véglegessé vált. Hosz- szú munka fejeződött be ez­zel, hiszen a névjegyzéket több hónap munkájával állí­tották össze a lakás- és he­lyiséggazdálkodási osztályon. Ebben tevékeny részt vál­lalt a tanács igazgatási osz­tálya, amelynek munkatársai részletes felmérést készítet­tek az igénylők körülmé­nyeiről. A tájékozódásra, az adatok ellenőrzésére feltét­lenül szükség volt. A vb teg­napi ülésén elhangzott: az ínséges körülmények, a hosszú várakozási idő soka­kat késztet hamis adatok közlésére. A felmérés eredményeit a lakásosztályon a lista kiin­dulópontjának tekintették, ugyanakkor hosszas tárgya­lásokat folytattak azokkal, akik 1978. december 31-ig nyújtották be igénylésüket. A beszélgetéseken a lakás­hoz jutás reális lehetőségei­ről tájékoztatták őket, s nem eredménytelenül, mert 31-en (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs el­nökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi­nisztertanács tagjai, az országos főhatóságok, vala­mint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót;- Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájé­koztatót. I. A Központi Bizottság je­lentést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. A Központi Bizottság *“ jóváhagyólag tudomá­sul vette a Kádár János elvtárs vezette küldöttség beszámolóját a nagy októbe­ri szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ün­nepségeiről, a jubileum al­kalmából rendezett széles körű nemzetközi találkozó­ról és a Mihail Gorbacsov elvtárssal folytatott megbe­szélésről. A nagy októberi szocialis­ta forradalom az emberiség legújabb kori történetének legnagyobb hatású esemé­nye volt, amely az emberi társadalom fejlődésének új irányt szabott. A Szovjet­unió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyőzően bizonyítja, hogy a kizsákmányolás nélküli társadalom a népek és nem­zetek fejlődésének új tör­ténelmi lehetőségét jelenti. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli Mihail Gorbacsov elvtárs ünnepi beszédét, a megtett történelmi 'út tanul­ságainak mélyreható elem­zését és azokat a törekvé­seket, amelyek a szovjet gazdaság és társadalom gyö­keres megújítására, a szo­cialista demokrácia kitelje­sítésére, a széles nyilvános­ság megteremtésére, a szo­cializmus tartalékainak fel­tárására és hasznosítására irányulnak. Pártunk és né­pünk megkülönböztetett fi­gyelemmel és rokonszenv- vel kíséri a szovjetunióbeli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a béke minden magyar híve támogatja azokat az állha­tatos erőfeszítéseket, ame­lyeket a Szovjetunió nap­jainkban a béke megőrzése, a kölcsönös és egyenlő biz­tonság megteremtése, a le­szerelés előmozdítása, a minden nép számára elő­nyös együttműködés és az emberiség egyetemes gond­jainak megoldása érdekében kifejt. 2 Kádár János és Mihail ■ Gorbacsov megbeszé­lésükön áttekintették párt­jaink tevékenységét, az or­szágainkban folyó szocialis­ta építés tapasztalatait, két­oldalú kapcsolatainkat. A Központi Bizottság megelé­gedéssel állapította meg: e fontos találkozón ismét ki­tűnt, hogy pártjaink azonos nézeteket vallanak a szocia­lista megújulás és a nem­zetközi helyzet fő kérdései­ben. O A baloldali és más '*• haladó pártok, mozgal­mak részvételével, az évfor­duló alkalmából Moszkvá­ban megrendezett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásáért — a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A tanácskozás egyben bizo­nyította, hogy a jelenlegi viszonyok között szükséges és lehetséges a különböző pártállású és ideológiai né­zeteket valló társadalmi té­nyezők kötetlen, szabad vé­leménycseréje minden olyan kérdésben, amely csak nem­zetközi összefogással oldha­tó meg. A Központi Bizottság - megállapította, hogy az utóbbi időben élénkült és érdemibbé vált a kelet— nyugati párbeszéd, enyhült a nemzetközi légkör. Üdvözöljük a közös szov­jet—amerikai bejelentést ar­ról, hogy december elején Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban ta­lálkozik, és a tervek szerint aláírja a közepes és a rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról szóló szerződést. Ez jelentős lépés a nukleáris leszerelés felé vezető úton. Megteremtheti a két nagyhatalom, a két ka­tonai és politikai szövetségi rendszer közötti nagyobb bi­zalmat, tovább javítja az ál­lamok közötti együttműkö­dést, hozzájárul Európa és a világ biztonságához. C A Központi Bizottság nagy fontosságot tulaj­donít annak, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlő­désének minőségileg új sza­kaszát nyitotta meg Csao Ce-jang elvtárs Magyaror­szágon és Kádár János elv­társ Kínában tett látogatása. A tárgyalásokon kifejezésre jutott: a magyar—kínai kap­csolatok elvi alapokon nyug­szanak, bővítésüket mindkét párt és kormány politikája tartós elemének, fontos fel­adatának tekinti. Jól szolgálta a magyar— mongol kapcsolatok elmélyí­tését Dzsambin Batmönh elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának ma­gyarországi látogatása, a megbeszélések eredménye­ként aláírt hosszú távra szóló együttműködési prog­ram. A magyar—szovjet ál­■ lamközi együttműkö­dés elmélyítésének jelentős eseménye volt Grósz Károly elvtársnak, a Miniszterta­nács elnökének moszkvai megbeszélése Nyiikolaj Rizs- kov elvtárssal, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökével. A tárgyalások tük­rözték azt a közös szándé­kunkat, hogy együttműkö­désünk javításával segítjük elő az országaink előtt álló feladatok megoldását. Miniszterelnökünk buda­pesti megbeszélései Lubomir Strougal elvtárssal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnöké­vel, varsói tárgyalásai Zbi­gniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével előmozdították az országaink közötti együttműködés haté­kony formáinak bővítését Hazánk képviselői a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának októberi rend­kívüli ülésszakán szorgal­maztak az együttműködés formáinak, .módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javítását. 7 A Magyar Népköztár­* ■ saság a békés egymás mellett élés szellemében folytatja a más társadalmi rendszerű országokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműkö­dést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtárs­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének I. János Károly spa­nyol uralkodóval és II. Mar. git dán királynővel folyta­tott tárgyalásaira hazánk­ban. A tárgyalásokon kife­jezésre jutottak az együtt­működés fejlesztésére irá­nyuló közös törekvések. Grósz Károly elvtárs bu­dapesti találkozója Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával tovább erősí­tette a hagyományos jó­szomszédi, kapcsolatainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztár­saságban tett látogatása, tárgyalásai Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi kancellár­jával és más közéleti sze­mélyiségekkel, valamint az aláírt megállapodások a po­litikai, gazdasági, műszaki­tudományos és kulturális együttműködés további le­hetőségeit tárták fel. A szolidaritás és a köl­■ csönös előnyök alap­ján az elmúlt időszakban is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifeje­zésre Kenneth David Kaun- dának, a Zambiai Köztársa­ság elnökének és Mahathir Mohamadnak, Malaysia mi­niszterelnökének magyaror­szági tárgyalásai. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents