Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
1987. november 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Leninvárosban is az elmúlt napokban zajlottak le a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek. Ezzel jó alkalmat adtak arra, hogy visszatekintsünk az immár történelmi léptékkel médve is jelentős korszakra; azokra a gyökeres változásokra és kibontakozott folyamatokra, amelyek a szocialista forradalom győzelmével vették kezdetüket. Ez a mérlegkészítés azt a lehetőséget is kínálta, hogy áttekintsük a szocializmus magyarországi történetét, ezen belül szűkebb pátriánk fejlődését, jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait. Meggyőződésem, hogy mindenki helyesen értelmezi: Leninváros nem csupán egyike a szocialista városoknak, hanem az a város, amely nemcsak jellegében, hanem nevében is nyilvánvalóan egyet jelent a Nagy Október eszméjével. Ez pedig nekünk, a város lakóinak megtisztelő, de egyben felelősségteljes kötelezettséget jelent. Ha ezt az emberek egymás közötti viszonyára egyszerűsíthetnénk, úgy kellene felfognunk, mint becsületbeli ügyet. Ez magyarázza azt az igyekezetei, amely a nehéz gazdasági helyzetben is határozottan azt célozza, hogy a város tovább szépüljön, gazdagodjon és igazi otthonává váljon annak a húszezer embernek, aki itt él és dolgozik. Nyilvánvalóvá teszi azt is, miért fordítunk nagy gondot arra, hogy Leninváros és a Szovjetunió között rendkívül sokoldalú kapcsolatrendszer épüljön ki és ez változatlan dinamizmussal fejlődjék tovább. A kapcsolatok kialakulása és fejlődése az általános történelmi vonatkozásokon túl mindenekelőtt szilárd gazdasági alapokon nyugszik, de átszövik a tudományos, a kulturális, a személyes emberi, a baráti kapcsolatok ezernyi szálai is. Reményeink szerint ezt erősíti majd a város új létesítménye, a Leninváro- si Múzeum is, amely kiegészíti a már meglévő hely- történeti gyűjteményt és a továbbiakban Lenin-emlék- helyként is működik. Leninváros lakossága kollektív tagcsoportja a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak. Kiemelt gazdasági, termelési együttműködése révén a Tiszai Vegyi Kombinát kollektívája külön tagcsoportot képez. Barátsági munkánk sok új elemmel is gazdagodott. Megszűnt a kizárólag eseményekhez kötődő kampányjellege. Nemcsak ünnepi eseményeken kell a barátságnak megnyilvánulnia — mi azt tartjuk, hogy nekünk mély emberi kapcsolatokon nyugvó, közvetlen és őszinte — a hétköznapok ■ barátságára kell összpontosítanunk. Természetes, hogy egy ilyen széles körű kapcsolatrendszer mellett Leninvárosban a magyarországi átlagnál nagyobb figyelemmel kísérik a Szovjetunióban lezajlott ás folyamatban lévő változásokat. A peresztrojka és glasznoszty tartalmában is jól ismert kifejezések. Korábban sosem tapasztaltunk ilyen egészen aprónak tűnő részletekre is kiterjedő figyelmet a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet kérdései iránt. Egyes kérdések természetszerűen hazai dolgainkkal összevetve, azokkal összefüggésben vetődnek l'el. A nyitottság és a társadalmi, gazdasági kibontakozást célzó offenzív politikára irányuló figyelem oka egyértelműen a mai belső helyzetünk aktualitásában keresendő. Élesen vetődik fel itt és ott is a gazdasági munka korszerűtlensége, a társadalmi intézményrendszer megújításának szándéka és igénye. 1984. január elsejével Leninváros a közigazgatási rendszer korszerűsítése révén körzetközponti funkciót kapott, mivel intézményrendszerének fejlődése. kereskedelmi és szolgáltatási hálózatának bővülése révén alkalmassá vált erre a szerepkörre. A politikai irányító munka hatásköre ezáltal Leninvárosra, Me- zőcsát nagyközségre és további 17 községre terjed ki. Leninváros és vonzáskörzete ma közel 50 ezer ember otthonát jelenti, akik közül 28 ezren nem a városban, hanem a községekben élnek, de közülük több mint 4 ezer ember a város üzemeiben dolgozik. Ez a munkaképes lakosság több mint egyharmada. Községeink jelenlegi helyzete nem sokban különbözik a megye községeinek, az ország hasonló településeinek helyzetétől. Azaz, a várostól jelentősen eltérő feltételek között élnek, dolgoznak. Ennek figyelembevételével kell politikai munkánkat is végezni és elősegíteni a falusi életvitel, életmód mind tartalmasabbá, vonzóbbá válását. Nem tagadjuk, sőt büszkék vagyunk arra, hogy mindenekelőtt a három nagyvállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Erőmű Vállalat jelenléte és eredményes gazdálkodása kedvezően hat az ott dolgozók közérzetére és családjuk életszínvonalára, fokozza biztonságérzetüket. Emellett pozitívan befolyásolja a város közvetlen vonzáskörzetének fejlődését is. Természetes, hogy ezek jótékony hatásával számolunk és igyekszünk jól sáfárkodni vele a tömegpolitikai munkában. A gazdaság stabilizáló szerepe valóban jól érvényesül Leninvárosban. 1987. gazdálkodásának eddigi tapasztalatai is azt igazolják, hogy iparvállalataink jövedelemtermelő képessége jobb az országos és a megyei átlagnál. A műszaki fejlesztés, a termékszerkezet korszerűsítése nem új fogalmak a mi területünkön, vállalataink nemcsak terveznek, nemcsak elképzelnek, hanem végre is hajtják célkitűzéseiket. A városi pártbizottság a közelmúltban vizsgálta meg a III. negyedév gazdálkodási helyzetét, és valóban pozitív tendenciákat regisztrálhatott. Ebben a nehéz időszakban is sikerült vállalatainknál a műszaki fejlesztést szolgáló beruházásokat biztosítani, és ez a jövő szempontjából is meghatározó. Folytatódik a termékszerkezet korszerűsítése: a TVK Polipropilén III. beruházás megvalósítása már folyamatban van. A Tiszai Vegyi Kombinát és a Tiszai Kőolajipari Vállalat termelési értéke — a bázishoz és a tervhez viszonyítottan is nőtt. Mutatóikat elemezve azt állapította meg a pártbizottság, hogy nőtt a jövedelmezőségük és tovább javult a hatékonyság. Kimagasló eredménynek tudjuk be, hogy a TVK-nál ebben az évben 120 millió dollár értékű tőkés export realizálódik. A Tiszai Erőmű Vállalatnál magas színvonalú az igényekhez igazodó villamosenergia-termelés. A városkörnyék, illetve az irányítás alá tartozó mezőgazdasági ágazat szintén rendelkezik sajátosságokkal, de ez sajnos negatív előjelű. Termelőszövetkezeteink — kettő kivételével — kedvezőtlen körülmények között gazdálkodnak, s az utóbbi időben az időjárás is nagy próbatétel elé állította őket. Továbbra is eredményes viszont a Hejőmenti Állami Gazdaság gazdálkodása. A mai helyzetei figyelembe véve, a gazdasági mutatókat elemezve azt állapítottuk meg, hogy szaporodtak az objektív gondok mellett a szubjektív eredetűek is, ez számos vonatkozásban új megközelítést jelent és esetenként a vezetési, gazdálkodási szemlélet átalakítását, megújítását is igényli. Fejlődött a város és a városkörnyék infrastruktúrája, ami a csökkenő pénzügyi lehetőségek miatt valóban komoly eredmény. Ugyanakkor községeink ellátási viszonyainak egyik jellemzője, hogy néhány helyen az alapvető szükségleteket sem tudjuk tel- jeskörűen biztosítani. A városiban ötödik éve nem épült állami lakás, ezért a jogos igények kielégítése fokozatosan növekvő időt igényel. De még ma is elmondható, hogy a szociális alapon rászoruló lenin- városiak igényeit 2—2,5 éven belül általában ki tudjuk elégíteni. A fejlesztések, korszerűsítések hatására bővült és kiteljesedett az egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat, javult a hírközlő rendszer, az ivóvízellátás, az iskolák komfortossága, az úthálózat. Mindez a tanácsok önálló, a lakosság igényét jól ismerő alapos tervezőmunkájának és a viszonyokhoz igazodó jó gazdálkodásának tudható be. Mi abban bízunk, hogy eredményeinket nem minősíti a megye közvéleménye egy ünnepi alkalomra időzített egyoldalúan előnyösnek tűnő magamutogatás- nak, tárgyilagosan fogja megítélni a helyzetet. Hiszen nem ünneprontóan, de arról is szólni akarunk, hogy milyen gondok foglalkoztatják az itt élő embereket, milyen a társadalmi közérzet Leninvárosban. Nyilvánvaló és kijózanító valóság, hogy a szocializmus építése nem egyetlen hatalmas, lendületes diadalmenet. Leninvárosban talán túlzottan is erőre kapott és mélyen a tudatba rögződött a korábbi évek sikerpropagandája és máig érezteti a hatását. Megnyilvánul ez abban is, hogy nagyon nehéz elfogadtatni azt, hogy a lendület visszafogottabb, az eredmények nem magától értetődőek, hanem kemény áldozatokat követelnek. A viszonyok alakulásával természetesen a szemlélet is változik, kevesebb a követelődző felhang, a realitásoktól elszakadt demagóg hangnemű megjegyzés. Mi most úgy ítéljük meg, hogy általában nem sokkal kedvezőtlenebbek a politikai munka feltételei, mint korábban. Ezt arra alapozzuk, hogy ismerjük a becsületes, szorgalmas többség véleményét, és tenni akarását. Leninvárosban a politikai helyzet stabil, de a felhalmozódott feszültségek —, amelyek szinte minden réteget érintenek — a hangulat rosszabbodásához vezettek ez évben. A lakosság érdeklődésének középpontjában szinte kizárólag belpolitikai kérdések — az ország gazdasági helyzetének alakulása és jövőbeni kilátásaink — állnak. A vélemények és a vitákban elhangzottak alapján az eszmei-politikai arculat ellentmondásosabban ítélhető meg: nőtt a bizonytalanok, a kétkedők, az elkeseredettek száma, jobban kitapinthatóbbá vált a közömbösség, és találkozunk cinikus, elégedetlen megnyilvánulásokkal is. Felerősödött a kritika a párton belül és kívül is. Meg kell mondani, ezek egy része nem építő jellegű, előfordul az egyoldalú megközelítés, a demagógia is. Az MSZMP KB júliusi állásfoglalása és az Ország- gyűlés országos nyilvánossága előtt zajló felelősségteljes munkája, demokratikus légköre szimpátiát váltott ki és pozitív irányú elmozdulást eredményezett a közhangulatban. Az aggodalom azonban továbbra is jelen van és jelentős még a várakozók száma, de a tenni akarók köre újra bővül. A bizalom bizonyos fokú erősödése tapasztalható, melynek további erősítésében a tagkönyvcserévei kapcsolatos elbeszélgetéseknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ezzel egy időben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a kibontakozás elősegítésére elfogadott helyi feladattervek minél eredményesebben megvalósuljanak. Szükségét érezzük mi is annak, hogy munkamódszerünket, munkastílusunkat megújítsuk. A pártapparátus ennek érdekében többet tartózkodik a területen és aktívabban politizál. A pártbizottság tagjait is felkértük, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az általuk patronált terület munkájának segítésére. Tudomásul kell vennünk. hogy az emberek bizalmáért meg kell küzdeni, ez magától nem alakul ki. Sok, ma még nehezen emészthető és érthető dologban kell személyes beszélgetést. agitációt végezni. Mi akkor látjuk biztosítottnak területünkön a kormányprogram végrehajtását, ha sikerül kialakítani az egyezséget mindenkivel abban, hogy kibontakozást megvalósítani csak akkor lehet, ha nemcsak megértjük, hanem azonosulunk is a célokkal és ennek megfelelően cselekszünk. Dóka Ferenc a Leninvárosi Pártbizottság első titkára Kedvező határkép A korszerű technológia betartása, sok üzemünkben mélyforgatás nélküli talajművelést jelent. Kimaradnak a folyamatból az ekék, mert helyettük olcsóbban dolgoznak a tárcsalevelek ... Soha jobb ősz végét! Lényegében ezzel a rövid mondattal össze lehet foglalni mezőgazdasági üzemeink helyzetét, hiszen a határban alig van betakarítani való, a menetrendszerűen érkező esők fellazították a talajt, könnyítették a szántóföldi munkákat, s elősegítették az őszi gabonák vetését. Hogy mégsem elégedettek termelőszövetkezeteink vezetői, s dolgozói, az szintén az időjárásnak köszönhető. A tavaszi, nyári csapadékhiánynak, amely milliókat vett el a gazdaságok zsebéből. Bár menet közben gyors intézkedések születtek, hogy csökkenteni tudják az árbevétel-kiesést, november elején mégis kedvezőtlenebb a pénzügyi mérleg egyensúlya, mint tavaly ilyentájt. Ráadásul még mindig nem egyértelmű a jövő évi pénzügyi szabályozás, a rendeletekből még nem derül ki, hogy a szövetkezetek gazdasági vezetése milyen feltételekre támaszkodjon. De akármilyen nagy a bizonytalanság, az őszi munkákat a talajelőkészítéstől kezdve a vetésig mindenhol elvégezték, s a kedvező időjárásnak köszönhetően megerősödve várják a fagyokat az őszi vetések. Három termelőszövetkezetünk elnökét kérdeztük meg a még hátralevő feladatokról. Sajóvámos, Aranykalász Termelőszövetkezet, Pócza István elnök: — Ennek az évnek az eredménye biztos, hogy nem fog bekerülni szövetkezetünk dicsőségkönyvébe. Az aszály közel tízmillió forintos kórt okozott a növénytermesztésben, s mivel mindössze 1650 hektáron gazdálkodunk, gondolom ez a termelési mutató önmagáért beszél. Minden idők leggyengébb termését takarítottuk be búzából, s kukoricából, s mivel potenciálisan a két gabonaféle a meghatározó növényünk, a kórunk is óriási. Le is csökkentettük a kenyérgabona vetésterületét, mert megítélésünk szerint az új szabvány fantasztikum. Harmincöt százalék fehérjetartalmú búzát képtelenség termeszteni. Nincsenek meg hozzá a feltételek, olyan fajták, amelyek a kért (?) minőséget biztosítani tudnák. Helyette borsót, fénymagot, mustárt fogunk tavasszal vetni. A szövetkezetnek idén tényleg nem volt szerencséje. Tűz pusztította el az egyik gabonatáblájukat nyáron, s rá pár hétre ipari üzemük is — a gyártócsarnok — a lángok áldozata lett. — Menet közben kellett olyan döntéseket hozni, hogy pénzügyi tervünk visz- szanyerje az egyensúlyát. Legalábbis annyira, hogy ne zárjuk veszteségesen az évet. Két és fél millió forintért vásároltunk a BVK-tól egy olyan műanyagforrasztó, -vágó gépet, amely a későbbiekben harmincmillió forintos termeléssel kecsegtethet. De az idei év, bár csak ! 250 hektár szántás van hátra, legyen inkább elfelejthető. A sajópetri Egyetértés i Termelőszövetkezet megyénk egyik legkisebb gazdasága. Mindössze ezer hektáron termelnek árunövényt, ami j; már egy közepes területű i gazdaságban a búza vetés- j terület egészét jelenti. Ért- i hetően nem örülnek az | aszály okozta 3,7 millió j forintos árbevétel-kiesésnek, j Vígh György elnök: — És ráadásul pont akkor, amikor a termelés feltételei nehezednek, kell meg- ; szüntetnünk sertéstenyésztésünket. Olyan betegség lépett fel a telepen, amely lehetetlen helyzetbe hozott | bennünket. Az állományt ki kell vágni, csak jövedelemkiesésünk 2,6 millió, s évekig nem hozhatunk malacokat az istállókba. Sajnos a libatartás — amedy másik | jól jövedelmező ágazatunk lehetne — sem találkozik újabban az eredménnyel. A toll árát kilogrammonként 240 forinttal csökkentették, így nem akad vállalkozó, aki hajlandó lenne a húsliba tartására. A baromfinál hasonló a helyzet. Meg- s szüntetjük a broylercsirke j nevelését, s helyette tenyész- tojást akarunk törzsállománnyal előállítani. Jőve- delmezőbbnek ígérkezik. Magyarán: a piaci helyzet egyre jobban meghatározó lesz. Nem a dotációra, hanem a pillanatnyi árakra kell az ágazatok fennmaradását ala- jl pozni. A leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezet idei új- i1 donsága a krizantém. Nem is kellett más hozzá, mint egy 58 Celsius-fokos termálkút, s 12 millió forint, amely felhasználásával létre lehet majd hozni egy tízezer négyzetméteres, korszerű fóliatelepet. Horváth József elnök: — Jelenleg ötezer négyzetmétert fed fólia. A sátrakban hatvan százalékban virágot termesztünk. A jövedelmezőség itt is a leglényegesebb dolog. A virág szabadáras, hatékonyan termeszthető. Talán még így is csak a TVK-nak köszönhető, amely a fény stabil fóliát kísérletként szinte ingyen adja, hogy a telepre ne fizessünk rá. Viszont ha beáll a termelés, s a palántanevelésen túl uborkát, salátát, karalábét, retket, vagyis jövedelmező primőröket is tudunk nevelni, akkor a városkörnyéken kívül a megye lakossága is jól jár telepünkkel. Szeretnénk létrehozni itt helyben egy olyan szakcsoportot, amely bázisunkra támaszkodva szántóföldi kertészet kialakítását tenné lehetővé, ahol a vállalkozók olcsó technológiára támaszkodva elősegíthetnék — egyéni érdekeiket is figyelembe véve — a magas zöldségárak letörését. — Kármán — Az ekék tavasznak dolgoznak
