Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. november 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyenletesen termel Lyukóbánya Terven felül 90 ezer tonna szén A Miskolci Bányaüzem Lyukó-alknája az idén is az egymillió tonnát meghaladó széntermelést tűzte ki célul. E célkitűzés biztonságos el­érését segíti az a munka- verseny-vállalás is, melyet 60 brigád 1117 fővel kötött az év elején. A vállalások­ban foglaltaik teljesítésével egyben a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulója előtt is tiszteleg­nek a miskolci bányászok. Az év eddig eltelt idősza­ka a bányászok helytállását igazolja: november 3-ig ösz- szesen 972 023 tonna szenet küldtek felszínre a tömeg- termelő munkahelyek dolgo­zói. s ez a mennyiség 91 295 tonnával több az időarányos követelménytől. Az elővájó kollektívák sem maradtak el társaik sikerétől. Az úgyne­vezett vágathajtó brigádok az időarányosan tervezett 6425 méterrel szemben 6685 méter vágatot készítettek el, ami 260 méterrel több bá- nyafolyosó kihajtását jelenti. Az év végéig még hátrale­vő. mintegy két hónapban is akad tennivalójuk a lyu- kóiaknak. Mindenekelőtt a fejtések folyamatos üzem­menetének a biztosítását kell megoldaniuk, emellett jelen­tős feladat a minőségjaví­tás, és nem utolsósorban a légakna beruházásának be­fejezése. Ez az új függőleges akna biztosítja majd az el­következendő bányamező munkahelyeinek kellő légel­látását. Az eddig végzett munka értékelése során ar­ról sem szabad elfeledkezni, hogy a Miskolci Bányaüzem a lakossági szénellátást is kellő súllyal kezeli: eddig a Tüzép-telepek részére 270 ezer 532 tonna szenet bizto­sítottak, szemben az egész évre szerződött 180 ezer ton­nával. — cs — Uj igazgató a megyei húsipari vállalat élén Kibővített vezetői értekez­letet tartottak tegnap, ked­den, a Borsod Megyei Áitlal- forgalmi és Húsipari Válla­latnál. Bihall Gyula igazga­tóhelyettes — több hónapon át megbízott igazgató — kö­szöntötte a résztvevőket, köztük dr. Ladányi Józsefet> a megyei tanács elnökét, Kovács Zoltánt, a megyei pártbizóttság titkárát, Mike Imrét, a Húsipari Központ vezérigazgatóját. Nagy László, a Mezőgaz­dasági és 'Élelmiszeripari Minisztérium főosztályveze­tője bejelentette, hogy no­vember l-jei hatállyal a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari miniszter Faragó Ká­rolyt, a megyei tanács elnök- helyettesét kinevezte a me­gyei állatforgalmi és húsipa­ri vállalat igazgatójává. El­mondta, hogy Faragó Károly egyetemi tanulmányai befe­jezése után megyénk mező- gazdaságában, később annak irányításában dolgozott, em­beri kvalitása, szakmai fel- készültsége, szervezőkészsége és alapossága alkalmassá te­szi, hogy az ágazat egyik legnehezebb helyzetben levő vállalatának irányítását el­lássa és a kollektíva támoga­tásával eredményessé tegye működését. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács és annak vég­rehajtó bizottsága, Kovács Zoltán a megyei párt-végre­hajtóbizottság nevében kö­szönte meg Faragó Károly eddigi tevékenységét, és kí­vánt eredményes munkát, a megye ellátása és a népgaz­dasági egyensúly helyreállí­tása szempontjából egyaránt fontos vállalat élén. Vámosok és rendőrök A Vám- és Pénzügyőrség Borscd-Heves Megyei Pa­rancsnoksága, a borsodi és a hevesi rendőr-főkapitánysá­gok. valamint a két szomszé­dos megye pártbizottságainak illetékes osztályai tegnap át­tekintették a két fegyveres testület között meglévő együttműködési megállapo­dást. s megelégedéssel nyug­tázták, hogy a vámosok és a rendőrök együttes fellépésé­nek köszönhetően, javult a vám- és devizabüncselekmé- nyek aránya a 'két megyé­ben. Úgyszintén előreléptek a tiltott szeszfőzdék és szesz­árusítás felgöngyölítésében is. A tegnapi összejövetelen meghatározták az elkövetke­ző időszak feladatait. Hajtóműszerelés A Jászberényi Apritógépgyár gyártmányai egyre keresettebbek a külföldi piacokon. Az itt készülő berendezéseket, pótalkatrésze­ket - amelyekből az idén mintegy 760 millió forint értékben gyártanak - elsősorban az építő-, az élelmiszer-, a vegyiparban és a bányászatban alkalmazzák. A termékeik nagy részét Fran­ciaországba, az NSZK-ba, az NDK-ba és a Szovjetunióba szál­lítják. Az első villamos mozdonyokkal vontatott különvonat érkezése Miskolc-Tiszai pályaudvarra 1962. november 17-én (25 éve). Az első villamos mozdonyokkal vontatott különvonat érkezése után dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója ünnepi beszédét tartja Miskolö-Tiszai pályaudvaron 1962. november 17-én. Huszonöt évvel ezelőtt zú­gott be az első villamos mozdony Miskolcra. Nyugdí­jas és aktív mozdonyveze­tők, szerelők, fűtőházi és vasútigazgatósági vezetők, automatizálási szakemberek, vasútépítők és felsővezeték- szerelők — megkapó felbuz­dulással — végeznék oknyo­mozást. Emléktöredékek, s egykori fényképek segítségé­vel mozaikként rakják össze a villamos vontatás úttörői­nek tetteit. Mindez novem­ber 7. tiszteletére. Kandó Kálmán már 1917- ben irta, figyelmeztetett: „óriási szénproblémák lesz­nek". Kidolgozta a vasút vil­lamosításának elvét, s konst­rukciója szerint alkották meg a róla elnevezett mozdonyt. Munkatársának 1919 márciu­sában kiadott tanulmányá­ban a Budapest—Hatvan— Miskolc vasútvonal villamo­sítását az elsők közé rang­sorolta. A Budapest—Hatvan kö­zötti vasútvonal villamosí­tását jóval a felszabadulás után kezdték meg, s 1956 augusztusában fejezték be. Folytatására némi késéssel került sor. A MÁV felsőbb berkeiben nagy vita dúlt a dízelesítés és a villamosítás hívei között. Az utóbbiak ér­vei győztek. A Hatvan—Mis­kolc közötti törzsvonali sza­kasz villamosításában tagad­hatatlanul érdemei vannak dr. Pásztor Pál akkori vas- útigazgatónak is. Ügy vélte, hogy Észak-Magyarország. s különösen a borsodi ipari üzemek igényeinek gyors ki­elégítését csakis a vasút vil­lamosításával lehet megol­dani. Másik érdeme: jó ér­zékkel választotta ki azokat a vezetőket, szakembereket, akik a technikai forradalom célkitűzéseit meg tudták va­lósítani. Végül is megkezdődött a munka. A miskolci építési főnökség több száz vasút­építője — hóban, sárban, fagyban — hosszú időn át dolgozott az alépítmény megerősítésén, és síncserék­kel a felépítmény korszerű­sítésén. Őket követték a fel­sővezeték-szerelők. Egyúttal „eltüntették” a légvezetéke­ket. s kábelekben a föld alá süllyesztették a telefonhuza­lokat. A vasút villamosításával 1961 nyarán Füzesabonyig jutottak el. Ez azért érde­kes, mert az előrehaladással együtt egyre jobban köze­ledtek hozzánk a budapesti igazgatósághoz tartozó villa­mos mozdonyok is. 1962 már­cius elejétől — igaz csak te- hervonatokkal — a Ward- Leonard (V 41 jelű) gépek Mezőkövesdre, szeptember végétől Ernődre, sőt, Nyék- ládházára is le-, vagy be­jártak. A villamos vontatás úttö­rői nagy előrelátással, cél­tudatosan készültek az új technika fogadására, működ­tetésére. 1961 júliusában a fővárosban — hat hónapos tanfolyam után — 30 fő­vasúti villamosmozdony-ve- zető vizsgázott. Ebből tíz a miskolci fűtöház embere, s akkor, amikor itt se felső­vezeték, se mozdony nem volt. Negyedszázada 1962. június 2-án kaptaka miskolciak két gépet Buda­pesten. A V 41-515-ös szá­mú gép vezetője: Nyirkos József, Veszprémi Mihály, és B. Demeter József lett. A moz­donyvezetők mellé beosz­tottak egy-egy segédkezelőt is. Valamennyi közül kiemel­kedik Nyirkos József. Mun­katársai szerint: zseni volt. A szakmai minősítés alap­ián „technikusi szinten ért a villamos mozdonyokhoz". Sok embert oktatott is. A másik két mozdonyvezetővel együtt később tagja lett a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett Novem­ber 7. brigádnak is. — Az első utat — emlék­szik vissza — felügyelet mellett Budapest—Hegyes­halom között tettem meg. Aztán a saját mozdonnyal Budapest—Füzesabony kö­zött közlekedtem. A Ward- Leonard — igaz erősen zú­gott —, de jobb volt a gő­zösnél. Azon, amíg Mis­kolcról a fővárosba, vagy onnan ide értünk a két fű­tőnek S0—90 mázsa szenet kellett a kazánba lapátolni. Üt közben kétszer kellett vi­zet venni, salakozni, szenei rámolni, ezért is tartott személyvonattal az út 4—5 óráig. A villanygép? Tiszta és kényelmes. Szokatlan volt a sebesség, a mozdony visel­kedése. A technika elsajátí­tásában sokat segítettek a miskolci szerelők. A V 41-514-es számú gé­pet Küllös Sándor kapta meg két mozdonyvezető, és há­rom segédvezető társával együtt. A mozdonyátvevőket Pestre követte hat szerelő társával Ványai Miklós mű­vezető. — Pesten, munkásszálláson laktunk. Lelkes társaság volt. A Keleti pályaudvar mozdonyjavitó csarnokában a Ganz gyári és a vasúti szerelőkkel együtt reggel hattól este hétig dolgoztunk, igyekeztünk ellesni a szak­mai fogásokat. A mozdonyvezetők szerint különösen Ványainak kitűnő érzéke volt a gépekhez. Sok jó tanáccsal segítette őket, s nála mindig volt tartalék a szükséges alkatrészekből. Az első villamos mozdony — több ember visszaemléke­zése szerint — 1962. novem­ber 6-án érkezett Miskolc­ra. Küllös Sándor mozdony- vezető : — Egy óra után a Keleti pályaudvaron megszólalt a hangos beszélő. Az irányító, akivel jó barátságban vol­tam. hívatott magához. Azt kérdezte; megkaptam-e az írásos rendelkezést. „Meg.” Tudod-e mit jelent ez? Te viszed be elsőként villamos mozdonnyal a szerelvényt Miskolcra. — A gépen Oláh Géza gépkezelővel egymásra néz­tünk. Boldog érzés fogott el bennünket. A 420-as sze­mélyvonattal indultunk. Ez nem volt új, hiszen személy- lyel lejártunk Füzesabonyig. Addig a vonat menetideje már a villanygépre volt „ír­va”. Teherrel lementünk egészen Nyékládházáig is. Nyéktől izgultunk egy ki­csit; milyen is lesz a haza­érkezés. Az eset érdekessé­ge, hogy két állomás közt az utat megtettük mondjuk 8 perc alatt, az állomáson hét percig álltunk. És a Tiszá­in... Fél S-kor értünk be. Ekkor jöttek a munkásvona­tok. Több százan csodálták meg az új gépet. Az 517-cs számú személyvonattal 5 órakor indultunk Pestre. Az idő nyálkás volt. E gépek­nek az volt a szokása, ha a kerekek megpörögtek, leol­dott a párhuzamos kapcsoló. A szívem a torkomban do­bogott. Mi lesz, ha... Az indulás sikeres volt, mire a híd alá értünk, sok száz em­ber ámulatára már 50 kilo­méteres sebességgel robog­tam a személyvonattal... A Hatvan—Miskolc vasút­vonal villamosításáról, hiva­talos átadásáról ezt olvas­hatjuk az Észak-Magyaror­szág 1962. november 18-i szá­mában : „Jelentős esemény zajlott le tegnap a 103 éves Tiszai pályaudvaron. Tíz óra 6 perckor futott be az első 6 személykocsiból álló gyors­szerelvény, amelyet két 1350 lóerős Ward-Leonard vil­lamos mozdony vontatott. A . . . Budapest—Miskolc kö­zötti villamos vasút üzembe helyezésével új korszakot nyitott a MÁV történeté­ben". Az avatóünnepséget az Erkel Ferenc Kultúrotthon- ban. közismert nevén a Bun­kóban tartották. Ez az át­adás is ideiglenes állapotot jelentett. Ugyanis a pálya­udvar területén akkor még csak faoszlopokra szerelték a felsővezetéket. A Bun­kót az ünnepség után le­bontották. s megkezdték a Tiszai pályaudvar vágány­hálózatának bővítését, kor­szerűsítését, s 1963-ban az Integra—Dominó rendszerű automatikus biztosítóberen­dezés kiépítését. És ... foly­tatták tovább a villamosítást. Az igazgatóság két határa Hatvan—Mezőzombor közöt­ti törzsvonalon építették ki elsőként az országban a nagy teherbíró vágányokat az összehegesztett, hézag nélkü­li sínszálakkal együtt. Itt építették ki az egységes automatikus biztosítót, vonat­befolyásolót, az ugyancsak automatikus térköz- és útát­járó berendezésekkel együtt. E pályákon 120 kilométeres sebességgel is roboghatnak a V 43-as jelű, 3 ezer lóerős, zajtalan szilíciumos villa­mos mozdonyok. A villamosmozdony-szere- lők 1963 tavaszán tértek vissza Miskolcra. Ványai Miklós elmondja, hogy a körfűtöház 1—2. vágányán kezdték az új gépek javítá­sát. Sűrűn jöttek. 1964 nya­rán a fűtőháznak megköze­lítően 40 villamos mozdonya volt. Bőven adtak munkát. A szerelők havonta 300—400 órán át is dolgoztak. Ud­varhelyi Flórián, az szb munkatársa, egykori szerelő így emlékszik vissza: — Előfordult, vége volt a műszaknak, új gép futott be javításra. Maradtunk. Egy­szer olyan vastag borítékot vittem haza; a feleségem nem akarta elhinni, hogy az tisztességes munka bére. A fűtőháziakat a technikai forradalom lázba hozta. Czimma János, a fűtőház fő­nöke. Hernádi István veze­tőmérnök szinte éjjel-nap­pal együtt voltak a moz­donyvezetőkkel, a szerelők­kel. Hernádi mérnöktársai­val. s a szerelőkkel olyan berendezést szerkesztett, amellyel a mozdonyokat — mivel felsővezeték még nem volt — a helyszínen kipró­bálhatták. Fel-felruccantak a Ganz gyárba a gyártási fo­lyamat „ellesése”, új isme­retek bővítése végett. És a tanulás! B'űtök szá­zai esti iskolán végezték el a VII—VIII. általánost, sze­rezték meg a szakmai kép­zettséget, hogy mozdonyveze­tők lehessenek. 1964 pedig a fűtöházban — mai nevén a vontatási főnökségen — sa- iát szakelőadókkal megtar­tották az első (helyi) villa- mosmozdony-vezetöi tanfo­lyamot, amelyet követett a többi képzés, szakmai to­vábbképzés. Korántsem véletlen hát, hogy az új és új technika meghonosításában a miskol­ci nagy vasutas közösség a kísérleti igazgatóság szere­pét és rangját vívta ki. Csorba Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents