Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. november 27., péntek Cél csak a hatékonyság lehet Váncsa Jenő hozzászólt a megyei aktíván Tegnap délután dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke nyitotta meg azt az aktívaértekezletet, amelyre megyénk mezőgazdasági, s élelmiszeripari szövetkezeteinek, vállalatainak vezetőit hívták meg. Pál József, a megyei tanács osztályvezetője ismertette gazdaságaink jelenlegi helyzetét, az elmúlt időszak gondjait, a közeljövő ágazati céljait. Idén, az elmúlt év aszályos időjárásának ellenére bizakodva készültek a feladatokra üzemeinkben. Több mint 92 ezer hektáron vetettek búzát, amelyből a rendkívül hideg tél hatására 17 ezer hektár kipusztult. A forró július—augusztus megint nem használt a gabonafélék hozamainak, hat százalékkal kevesebb mennyiséget takarítottak be a kombájnok. Burgonyatermesztő gazdaságaink még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen a földeken egyharmaddal kevesebb gumó termett, mint tavaly. A szőlőültetvényeken immáron harmadik éve támad a fagy. Idén olyan „sikerrel”, hogy közel hatszáz hektáron kellett a tőkéket kivágni, s az előzetes felmérések alapján az elkövetkező időszakban még két-háromszáz hektáron lesz a puttonyok helyett az ásóké, fűrészeké a főszerep. A biztosító jelentései alapján az idei kár meghaladja az 1,2 milliárd forintot, s az elfagyott vesszők mire újra kihajtanak, hárommilliárd forintra növelik a kárt. Toka j-Hegyalja átlagában mindössze nyolc mázsa szőlőt szüreteltek le hektáronként, egy jó termés tizedét! Azal-' ma a tavalyival megegyező, a kajszi pedig mintegy 15 százalékkal többet termett. A telepítési kedv egyéni, és szakcsoport formában növekedne a gyümölcsök iránt, aminek azonban gátat szab a szaporító alapanyag hiánya. Az állattenyésztésben a szabályozórendszer változásának hatására pozitív irányú folyamat következett be, annak ellenére, hogy a szarvasmarha-létszám tovább csökkent. A mezőgazdasági üzemek telepein 4500 liter tejet fejnek várhatóan egy állattól, több mint 4,5 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. A sertéstartás gondokkal küzd, egytizedével csökkent a kocák száma, ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a kisüzemek nem jutnak megfelelő genetikai képességű anyaállathoz. Sajnos a juhállomány csökkenését nem sikerült megállítani, a visszaesés okainak feltárása egyre sürgetőbb feladat. Mivel megyénk állatállományának negyven százaléka kistermelők óljaiban, istállóiban található meg, ennek a szférának fejlesztése fontos feladat. A nagyüzemek ebben az évben jól töltötték be integráló szerepüket, javult a takarmányellátás, s a szabályozó rendszer változásának köszönhetően az értékesített áru mennyisége is. Rendkívül fontos szerepet tölt be megyénk gazdaságaiban az ipari ágazat. Az elmúlt esztendőkben elsősorban a foglalkoztatási gondok megoldása, a jövedelmezőség javítása érdekében erőteljesen fejlesztették ezeket. A kezdeti fellendülést visszaesés követte, sok át nem gondolt beruházás pénzügyi hiányba sodorta a mezőgazdasági üzemeket. Egymás után számolták fel — természetes reakcióként — ezeket a részlegeket, hiszen huszonnyolc termelőszövetkezetünkben 127 (!) melléküzemágat, szakcsoportot szüntettek meg. Ám napjainkra a jövedelemközpontúság alapján megmaradt részlegek ismét döntően veszik ki részüket az üzemi jövedelmezőség alakításából, a pénzügyi stabilitás megteremtéséből. Mező- gazdasági üzemeink egyre nagyobb feladatot töltenek be megyénk élelmiszer-ellátásában. A gazdaságok több mint fele az elavult technológia, kézi feldolgozás ellenére vállalkozott lakossági termékek gyártására. Az elmúlt esztendőkben több mint kétszázmillió forintot fordítottak erre a célra, amelyet a megyei tanács is segít, hiszen idén tízmillió forintot adott az encsi tejüzem létesítéséhez. Megyénk élelmiszeripara, a húsipart kivéve, több termelési értéket állított elő. Viszonylagos jó hír, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi eredményei kedvezőbbek, mint az elmúlt esztendőben. Felére csökkent — 167,5 millióra — az előzetes felmérések alapján a pénzügyi veszteség, s ötvenmillió körül alakul a mérleghiány. Ugyanakkor 362 millió forint jövedelemre számítanak közös gazdaságaink. Természetesen ezek az adatok önmagukban nem mondanak sokat. Kifejezőbb, hogy 105 gazdaságunk közül mindössze huszonhárom képes a bővítésre, újratermelésre, magyarán, tud fejleszteni. Tizenhét átlagos időjárás esetén meg tudja ismételni az idei év eredményeit. Harminc üzem már nincs olyan fejlesztési, üzemfenntartási pénzeszköz birtokában, amellyel stabilitását növelhetné, huszonöt pedig egyenesen kritikus helyzetben van! Két termelőszövetkezetet — a cigándit, s az arlóit már fel kellett számolni, — s ha néhány gazdaságunkban nem váltanak sürgősen, akkor a szövetkezetek fennmaradását nehéz lesz biztosítani. Pál József előadása végén pontosan erre tért ki: — Ha követelmény a gazdaságosság, s ha az csak úgy valósítható meg, hogy az egyéni érdekeltség', s felelősség nőjön, akkor ennek kell teret hagyni. Erősíteni kell a vállalkozói kedvet, az érdekeltséget, s tudomásul kell venni, ha hagyományos szövetkezeti feltételek között a jövedelemközpontúság nem valósítható meg, akkor új formákat kell találni. A nagyüzem dolga, hogy az új ösvényeket kitapossa. Az előadás után többen szólaltak fel. Bíró Sándor a perkupái, Megay Oktáv a kar- csai, Kiss István a tolcsvai termelőszövetkezet elnöke a kedvezőtlen adottságokból adódó hátrányokról, a szabályozó rendszer hátrányos tényezőiről, vagy az intenzív kultúrák, termelési vertikum hasznosságáról számoltak be. Dudla József a megyei párt- bizottság első titkára viszont inkább a jövő feladatairól beszélt: — Nemcsak megyénk iparában, hanem mezőgazdasági üzemeink nagy részében is van feszültség. A feladat; megállítani a romló tendenciákat, s most erre a tárca vezetőivel történt találkozás után lehetőségünk is van. Megértették a mi problémáinkat, s mi szintén az állami elvárásokat. Kialakítottunk egy olyan álláspontot, amely alapot jelenthet az előrelépéshez. Adottságainkra jobban kell támaszkodnunk, ez legyen a termelés szerkezetének alapja. Ahol a jelenlegi szövetkezeti forma nem hatékony, ott változtatni kell. Nem a szövetkezeti mozgalmat akarjuk ezzel szűkíteni, avagy termelőszövetkezeteket felszámolni, hanem hogy hatékony új formáik — kis szö- - vetkezetek, egyesülések, integrációk — alakuljanak ,ki, amelyek a tagok jövedelmét növelik. Növelni kell az érdekeltségi rendszert, a piacérzékenységet. És még egy lényeges kérdés, növekedjen a vezetés színvonala, mert nemcsak a mostoha adottságok, hanem a valós helyzetet rosszul felmérő vezetők is hibáztak ábban, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén gazdálkodása itt ta'rt. Erre tért ki felszólalásában Váncsa Jenő miniszter is: — A megye agrárhelyzete közismerten rossz. Az előrelépéshez kettőn áll a vásár. A kormányzati szerveken, amelyek intézkedéseikkel segíteni tudják az előremozdu- lást, de a vállalati fogadókészségen is, amelynek szintén nem kicsi a szerepe. Sok kérdésben egy a véleményünk a megye vezetésével. Elismerjük, hogy vannak vállalatok, szövetkezetek, amelyek teljes erőbedobással, de adottságaikból adódóan kevés sikerélménnyel dolgoznak. De vannak olyan üzemek is, ahol az eredményihez minden feltétel megvan, s mégis veszteségről számolnak ibe. A minisztérium tiszteletben tartja az üzemi önállóságot, de éppen ezért követelné meg a nagyobb hatékonyságot. Sokan a foglalkoztatási gondokra hivatkozva adnak számot az eredménytelenségről. Tudjuk, hogy a megyében tényleg feszült a helyzet, de ennek ellenére is azt mondjuk, termelő üzemnek nem kell magára vállalnia ezt a kötelezettséget. A cél a minél hatékonyabb termelés. Ha másképp nem megy, új formákat kell keresni, s ha a jelenlegi szövetkezeti egység nem megfelelő, egyszerűbbé kell tenni az új, korszerűbb keretek között. Lehet ez kis szövetkezet, leányvállalat, szakcsoport, egyesülés, integráció; megalakításába senki nem fog beleszólni. A megye adottságai több lehetőséget kínálnak a csehszlovák, szovjet együttműködésre. Lehetőségeink keretén belül igyekezni fogunk külföldi tőkét ide irányítani, a külföldi kapcsolatokat szélesíteni. Jövőre szigorúbb lesz az állami költségvetés. Kevesebb fog beruházásra jutni, de ennek ellenére ígérem a tárca vezetőivel együtt, megértve a megye nehéz helyzetét, a szőkébb pénzügyi keretünkből többet fogunk ide juttatni. Az értekezlet végül egy örökérvényű igazsággal zárult, amit dr. Ladányi József mondott ki: — Saját házunk táján is van még rnit rendbe rakni... Eszmecsere a szabályozásról Dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes. Módosítják a látogatást a megyei Mázban Megváltoztatják a látogatás rendjét a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház- és Rendelőintézetben. A jövőben hétköznapokon délután fél három és fél négy, vasárnap és ünnepnapokon délután fél kettő és fél négy között engedélyezik az intézményiben a betegek látogatását. A módosításról és a látogatókkal szembeni elvárásokról tájékoztatták tegnap a kórházban a sajtó és rádió képviselőit. Amint azt dr. Katona Zoltán, megbízott főigazgató főorvos elmondta: — A kórházi látogatás megfelelő gyakorlatát sajnos ezidáig nem sikerült kialakítani. A betegek érdekét szolgáló és a gyógyító szakemberek kérésének megfelelő, „ideális látogatói magatartásiról ma még korántsem beszélhetünk. Számtalan példával lehet igazolni, mennyit ártanak a betegeknek a hozzátartozók, amikor- műtét után, az előírt diétás menü helyett, ízes „otthonival” kínálják őket. Gyakori látvány, hogy tízen, tizen- ketten állják körül a betegágyakat egy-egy látogatáskor, jóformán elegendő levegőt sem hagyva a lábadozónak. A folyosón várakozó gyermekek eközben önfeledten kiabálnak, futkároznak, minden figyelmeztetés ellenére. Nem csoda hát, ha a legtöbb gyógyulni vágyó láza felszökik az ilyen „élmények” után. És felszökik hirtelen a „láza” a nővéreknek és a takarítónőknek is, amikor a kórtermekben, előterekben hagyott csikkekre, ott felejtett szemétre pillantanak. Az egészségügyi dolgozók bíznak ábban, hogy az új rend bevezetése után csökken majd a mindennapos látogatóik száma és végre megértik; rajtuk is múlik, hogy hozzátartozóik mielőbb gyógyultan, egészségesen távozzanak a kórházból. A módosított látogatási rend 19$7. december 1-től lép életbe. (monos) Közlemény A Központi Sajtószolgálat 1987. évi novella- és tárcapályázatának. eredményhirdetése: a bírálóbizottság novella-kategóriában az 1. díjat Lázár Ervin: A kovács, a 2. díjat Császár István: Egy történet vége, a 3. díjat Szakonyi Károly Ecce video című alkotásának ítélte. A tárca-kategóriában az 1. díjat Marosi Gyula: Csúnya lány a mézes mackóban, a 2. díjat Apáti Miklós: Gyakorlati vizsga, a 3. díjat Zelei Attila: Galambposta című írása nyerte el. A bíráló bizottság a következő munkákat különdijban részesítette: Csányi László: Ólomkatona ételhordóval, Fábián László: Csattanások, Iszlai Zoltán : Mosolyszünet, Kalász István: Z., Oláh János: Nagymama, Páskándi Géza: Meséli nagyapám. Szilágyi Szabolcs: Papírból — mi kár! Kétnapos országos szeminárium kezdődött tegnap Miskolcon a jövő évi gazdasági szabályozásról. Négyszáznál több hazad gazdasági szakember eszmecseréjét dr. Miklós Imre, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg, miután 'köszöntötte a vendégeket a rendező szerv, a Borsodi Szervezőtovábbképző és RaNovemberben mintegy 500 dairab Snaige 15 E típusú — nem ,a magyar szabványnak megfelelő földelésű zsinórral ellátott — hűtőszekrényt hozott kereskedelmi forgalomba ,a győri SZÖV- KER és a pécsi Konzum Vállaat. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat kéri azokat a vásárlóikat, akik novemberben ilyen típusú hű$ GSFV Gyémánt- és Szerszámforgalmazó Kft. néven új magyar—szovjet vegyesvállalat alakult — tájékoztatták az újságírókat az alapítók csütörtöki sajtótájékoztatójukon az Atrium Hyatt Szállóban. A társaságot 23,5 millió A SZOT minden évben ösztöndíjlat hirdet íróknak, képzőművészeknek. Az irodalmi alkotásokat a szakszervezet lapjaiban jelentetik meg, a képzőművészek munkáit pedig kiállítják. A SZOT 86—87 év.i ösztöndíjasainak a munkáit ezúttal a Vasas Művelődési Központban állították ki. A tárlatot Gádor La- josné, a SZOT kulturális és agitációs osztályának vezecionalizáló Leányvállalat igazgatója, dr. Albert Pál. Az előadások sorát dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes nyitotta meg, aki a gazdaságirányítás, a költségvetés és a politika kapcsolatának várható alakulását elemezte. Ma szekcióvitákkal folytatódik, illetve fejeződik be a szeminárium. tőgépet vettek, a garanciális szerviz szakemberével vizsgáltassák meg a készüléket. Amennyiben a hűtőszekrény földeléssel nem rendelkezik, a berendezést haladéktalanul szállítsák vissza a vásárlás helyére, ahol kártalanítják őket. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a vásárlók szíves elnézését kéri. (MTI) forintos alaptőkével két szovjet és két magyar .cég —« a Sztankoimport Külkereskedelmi Vállalat és a Vnyiial- maz Tudományos Egyesülés, továbbá a Ferunion és a Gránit Csiszolószérszám- és Kőedénygyártó Vállalat — alapította. tője nyitotta meg tegnap délután háromkor. A következő kilenc művész: Mazsaroff Miklós festő, N'ilkmond Beáta szobrász, Kecdkés Ágnes iparművész, Bojtor Károly iparművész, Kéri Imre grafikus, Pauliikovics Iván szobrász, Korniss Péter fotó, László Ákos grafikus, Szent- györgyi József festőművész alkotásai tekinthetők meg. „Rázós" hűtőgépek? SZOT-isztöndíjasok kiállítása a Vasasban AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÖVID- ÉS KÖTÖTTÁRU KERESKEDELMI VÁLLALAT 6 éves lejárattal, évi 12% kamatozással, 45 millió forint összértékben tevékenységi körének bővítéséhez magánszemélyek által vásárolható kötvényt bocsát ki a Budapest Bank Rt. lebonyolításában A kötvény törlesztése 1991. december 1-től kezdődően, három éven keresztül 30—30—40%-os részletben történik A kötvény 10 000 Ft-os címletekben kapható — 1987. december 1-től — készpénzfizetés ellenében, a kibocsátás teljes összegének eléréséig a Budapest Bank Rt. igazgatóságának pénztárában, Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz. és a Budapest Bank Rt. valamennyi bankszervénél Pénztári órák hétfőtől csütörtökig: délelőtt 8—12 óráig, délután 13—15 óráig pénteken: délelőtt 8—12 óráig A KÖTVÉNY ÁLLAMILAG GARANTÁLT, BIZTOS BEFEKTETÉS A TŐKE ÉS A KAMAT ADÓ- ÉS ILLETÉKMENTES, ÖRÖKÖLHETŐ, ÁTRUHÁZHATÓ K. I.
