Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. november 27., péntek Cél csak a hatékonyság lehet Váncsa Jenő hozzászólt a megyei aktíván Tegnap délután dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg azt az ak­tívaértekezletet, amelyre megyénk mezőgaz­dasági, s élelmiszeripari szövetkezeteinek, vállalatainak vezetőit hívták meg. Pál Jó­zsef, a megyei tanács osztályvezetője ismer­tette gazdaságaink jelenlegi helyzetét, az el­múlt időszak gondjait, a közeljövő ágazati céljait. Idén, az elmúlt év aszályos időjárásának ellenére bizakodva készültek a feladatokra üzemeinkben. Több mint 92 ezer hektáron vetettek búzát, amelyből a rendkívül hideg tél hatására 17 ezer hektár kipusztult. A forró július—augusztus megint nem hasz­nált a gabonafélék hozamainak, hat száza­lékkal kevesebb mennyiséget takarítottak be a kombájnok. Burgonyatermesztő gazda­ságaink még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen a földeken egyharmaddal kevesebb gumó termett, mint tavaly. A szőlőültetvé­nyeken immáron harmadik éve támad a fagy. Idén olyan „sikerrel”, hogy közel hat­száz hektáron kellett a tőkéket kivágni, s az előzetes felmérések alapján az elkövet­kező időszakban még két-háromszáz hektá­ron lesz a puttonyok helyett az ásóké, fű­részeké a főszerep. A biztosító jelentései alapján az idei kár meghaladja az 1,2 mil­liárd forintot, s az elfagyott vesszők mire újra kihajtanak, hárommilliárd forintra nö­velik a kárt. Toka j-Hegyalja átlagában mindössze nyolc mázsa szőlőt szüreteltek le hektáronként, egy jó termés tizedét! Azal-' ma a tavalyival megegyező, a kajszi pedig mintegy 15 százalékkal többet termett. A telepítési kedv egyéni, és szakcsoport for­mában növekedne a gyümölcsök iránt, ami­nek azonban gátat szab a szaporító alap­anyag hiánya. Az állattenyésztésben a sza­bályozórendszer változásának hatására po­zitív irányú folyamat következett be, annak ellenére, hogy a szarvasmarha-létszám to­vább csökkent. A mezőgazdasági üzemek te­lepein 4500 liter tejet fejnek várhatóan egy állattól, több mint 4,5 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. A sertéstartás gon­dokkal küzd, egytizedével csökkent a ko­cák száma, ez valószínűleg azzal magyaráz­ható, hogy a kisüzemek nem jutnak meg­felelő genetikai képességű anyaállathoz. Saj­nos a juhállomány csökkenését nem sike­rült megállítani, a visszaesés okainak feltá­rása egyre sürgetőbb feladat. Mivel me­gyénk állatállományának negyven százaléka kistermelők óljaiban, istállóiban található meg, ennek a szférának fejlesztése fontos feladat. A nagyüzemek ebben az évben jól töltötték be integráló szerepüket, javult a takarmányellátás, s a szabályozó rendszer változásának köszönhetően az értékesített áru mennyisége is. Rendkívül fontos szerepet tölt be me­gyénk gazdaságaiban az ipari ágazat. Az el­múlt esztendőkben elsősorban a foglalkoz­tatási gondok megoldása, a jövedelmezőség javítása érdekében erőteljesen fejlesztették ezeket. A kezdeti fellendülést visszaesés kö­vette, sok át nem gondolt beruházás pénz­ügyi hiányba sodorta a mezőgazdasági üze­meket. Egymás után számolták fel — ter­mészetes reakcióként — ezeket a részlege­ket, hiszen huszonnyolc termelőszövetkeze­tünkben 127 (!) melléküzemágat, szakcso­portot szüntettek meg. Ám napjainkra a jövedelemközpontúság alapján megmaradt részlegek ismét döntően veszik ki részüket az üzemi jövedelmezőség alakításából, a pénzügyi stabilitás megteremtéséből. Mező- gazdasági üzemeink egyre nagyobb felada­tot töltenek be megyénk élelmiszer-ellátá­sában. A gazdaságok több mint fele az el­avult technológia, kézi feldolgozás ellenére vállalkozott lakossági termékek gyártására. Az elmúlt esztendőkben több mint kétszáz­millió forintot fordítottak erre a célra, ame­lyet a megyei tanács is segít, hiszen idén tízmillió forintot adott az encsi tejüzem lé­tesítéséhez. Megyénk élelmiszeripara, a hús­ipart kivéve, több termelési értéket állított elő. Viszonylagos jó hír, hogy a termelőszö­vetkezetek pénzügyi eredményei kedvezőb­bek, mint az elmúlt esztendőben. Felére csökkent — 167,5 millióra — az előzetes fel­mérések alapján a pénzügyi veszteség, s öt­venmillió körül alakul a mérleghiány. Ugyanakkor 362 millió forint jövedelemre számítanak közös gazdaságaink. Természete­sen ezek az adatok önmagukban nem mon­danak sokat. Kifejezőbb, hogy 105 gazda­ságunk közül mindössze huszonhárom képes a bővítésre, újratermelésre, magyarán, tud fejleszteni. Tizenhét átlagos időjárás esetén meg tudja ismételni az idei év eredménye­it. Harminc üzem már nincs olyan fejlesz­tési, üzemfenntartási pénzeszköz birtokában, amellyel stabilitását növelhetné, huszonöt pedig egyenesen kritikus helyzetben van! Két termelőszövetkezetet — a cigándit, s az arlóit már fel kellett számolni, — s ha néhány gazdaságunkban nem váltanak sür­gősen, akkor a szövetkezetek fennmaradá­sát nehéz lesz biztosítani. Pál József előadása végén pontosan erre tért ki: — Ha követelmény a gazdaságosság, s ha az csak úgy valósítható meg, hogy az egyé­ni érdekeltség', s felelősség nőjön, akkor en­nek kell teret hagyni. Erősíteni kell a vál­lalkozói kedvet, az érdekeltséget, s tudo­másul kell venni, ha hagyományos szövet­kezeti feltételek között a jövedelemköz­pontúság nem valósítható meg, akkor új formákat kell találni. A nagyüzem dolga, hogy az új ösvényeket kitapossa. Az előadás után többen szólaltak fel. Bí­ró Sándor a perkupái, Megay Oktáv a kar- csai, Kiss István a tolcsvai termelőszövet­kezet elnöke a kedvezőtlen adottságokból adódó hátrányokról, a szabályozó rendszer hátrányos tényezőiről, vagy az intenzív kul­túrák, termelési vertikum hasznosságáról számoltak be. Dudla József a megyei párt- bizottság első titkára viszont inkább a jövő feladatairól beszélt: — Nemcsak megyénk iparában, hanem mezőgazdasági üzemeink nagy részében is van feszültség. A feladat; megállítani a romló tendenciákat, s most erre a tárca vezetőivel történt találkozás után lehető­ségünk is van. Megértették a mi prob­lémáinkat, s mi szintén az állami elvárá­sokat. Kialakítottunk egy olyan álláspon­tot, amely alapot jelenthet az előrelépéshez. Adottságainkra jobban kell támaszkodnunk, ez legyen a termelés szerkezetének alapja. Ahol a jelenlegi szövetkezeti forma nem ha­tékony, ott változtatni kell. Nem a szövet­kezeti mozgalmat akarjuk ezzel szűkíteni, avagy termelőszövetkezeteket felszámolni, hanem hogy hatékony új formáik — kis szö- - vetkezetek, egyesülések, integrációk — ala­kuljanak ,ki, amelyek a tagok jövedelmét növelik. Növelni kell az érdekeltségi rend­szert, a piacérzékenységet. És még egy lé­nyeges kérdés, növekedjen a vezetés szín­vonala, mert nemcsak a mostoha adottsá­gok, hanem a valós helyzetet rosszul felmé­rő vezetők is hibáztak ábban, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén gazdálkodása itt ta'rt. Erre tért ki felszólalásában Váncsa Jenő miniszter is: — A megye agrárhelyzete közismerten rossz. Az előrelépéshez kettőn áll a vásár. A kormányzati szerveken, amelyek intéz­kedéseikkel segíteni tudják az előremozdu- lást, de a vállalati fogadókészségen is, amelynek szintén nem kicsi a szerepe. Sok kérdésben egy a véleményünk a megye ve­zetésével. Elismerjük, hogy vannak válla­latok, szövetkezetek, amelyek teljes erőbe­dobással, de adottságaikból adódóan kevés sikerélménnyel dolgoznak. De vannak olyan üzemek is, ahol az eredményihez minden fel­tétel megvan, s mégis veszteségről számol­nak ibe. A minisztérium tiszteletben tartja az üzemi önállóságot, de éppen ezért köve­telné meg a nagyobb hatékonyságot. Sokan a foglalkoztatási gondokra hivatkozva ad­nak számot az eredménytelenségről. Tud­juk, hogy a megyében tényleg feszült a helyzet, de ennek ellenére is azt mondjuk, termelő üzemnek nem kell magára vállal­nia ezt a kötelezettséget. A cél a minél hatékonyabb termelés. Ha másképp nem megy, új formákat kell keresni, s ha a je­lenlegi szövetkezeti egység nem megfelelő, egyszerűbbé kell tenni az új, korszerűbb keretek között. Lehet ez kis szövetkezet, leányvállalat, szakcsoport, egyesülés, integráció; megala­kításába senki nem fog beleszólni. A me­gye adottságai több lehetőséget kínálnak a csehszlovák, szovjet együttműködésre. Le­hetőségeink keretén belül igyekezni fo­gunk külföldi tőkét ide irányítani, a kül­földi kapcsolatokat szélesíteni. Jövőre szi­gorúbb lesz az állami költségvetés. Keve­sebb fog beruházásra jutni, de ennek elle­nére ígérem a tárca vezetőivel együtt, meg­értve a megye nehéz helyzetét, a szőkébb pénzügyi keretünkből többet fogunk ide juttatni. Az értekezlet végül egy örökérvényű igazsággal zárult, amit dr. Ladányi József mondott ki: — Saját házunk táján is van még rnit rendbe rakni... Eszmecsere a szabályozásról Dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes. Módosítják a látogatást a megyei Mázban Megváltoztatják a látoga­tás rendjét a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház- és Rendelőintézetben. A jövő­ben hétköznapokon délután fél három és fél négy, va­sárnap és ünnepnapokon délután fél kettő és fél négy között engedélyezik az intéz­ményiben a betegek látogatá­sát. A módosításról és a lá­togatókkal szembeni elvárá­sokról tájékoztatták tegnap a kórházban a sajtó és rádió képviselőit. Amint azt dr. Katona Zoltán, megbízott főigazgató főorvos elmondta: — A kórházi látogatás megfelelő gyakorlatát sajnos ezidáig nem sikerült kiala­kítani. A betegek érdekét szolgáló és a gyógyító szak­emberek kérésének megfele­lő, „ideális látogatói maga­tartásiról ma még koránt­sem beszélhetünk. Számtalan példával lehet igazolni, mennyit ártanak a betegek­nek a hozzátartozók, amikor- műtét után, az előírt diétás menü helyett, ízes „otthoni­val” kínálják őket. Gyakori látvány, hogy tízen, tizen- ketten állják körül a beteg­ágyakat egy-egy látogatás­kor, jóformán elegendő leve­gőt sem hagyva a lábadozó­nak. A folyosón várakozó gyermekek eközben önfeled­ten kiabálnak, futkároznak, minden figyelmeztetés elle­nére. Nem csoda hát, ha a legtöbb gyógyulni vágyó láza felszökik az ilyen „élmények” után. És felszökik hirtelen a „láza” a nővéreknek és a ta­karítónőknek is, amikor a kórtermekben, előterekben hagyott csikkekre, ott felej­tett szemétre pillantanak. Az egészségügyi dolgozók bíznak ábban, hogy az új rend bevezetése után csök­ken majd a mindennapos lá­togatóik száma és végre meg­értik; rajtuk is múlik, hogy hozzátartozóik mielőbb gyó­gyultan, egészségesen távoz­zanak a kórházból. A módosított látogatási rend 19$7. december 1-től lép életbe. (monos) Közlemény A Központi Sajtószolgálat 1987. évi novella- és tárcapályázatá­nak. eredményhirdetése: a bí­rálóbizottság novella-kategóriá­ban az 1. díjat Lázár Ervin: A kovács, a 2. díjat Császár Ist­ván: Egy történet vége, a 3. díjat Szakonyi Károly Ecce vi­deo című alkotásának ítélte. A tárca-kategóriában az 1. dí­jat Marosi Gyula: Csúnya lány a mézes mackóban, a 2. díjat Apáti Miklós: Gyakorlati vizs­ga, a 3. díjat Zelei Attila: Ga­lambposta című írása nyerte el. A bíráló bizottság a következő munkákat különdijban részesí­tette: Csányi László: Ólomka­tona ételhordóval, Fábián László: Csattanások, Iszlai Zol­tán : Mosolyszünet, Kalász Ist­ván: Z., Oláh János: Nagyma­ma, Páskándi Géza: Meséli nagyapám. Szilágyi Szabolcs: Papírból — mi kár! Kétnapos országos szemi­nárium kezdődött tegnap Miskolcon a jövő évi gazda­sági szabályozásról. Négy­száznál több hazad gazdasági szakember eszmecseréjét dr. Miklós Imre, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottságának osztályve­zetője nyitotta meg, miután 'köszöntötte a vendégeket a rendező szerv, a Borsodi Szervezőtovábbképző és Ra­Novemberben mintegy 500 dairab Snaige 15 E típusú — nem ,a magyar szabvány­nak megfelelő földelésű zsi­nórral ellátott — hűtőszek­rényt hozott kereskedelmi forgalomba ,a győri SZÖV- KER és a pécsi Konzum Vállaat. A Konsumex Kül­kereskedelmi Vállalat kéri azokat a vásárlóikat, akik no­vemberben ilyen típusú hű­$ GSFV Gyémánt- és Szerszámforgalmazó Kft. né­ven új magyar—szovjet ve­gyesvállalat alakult — tájé­koztatták az újságírókat az alapítók csütörtöki sajtótá­jékoztatójukon az Atrium Hyatt Szállóban. A társaságot 23,5 millió A SZOT minden évben ösztöndíjlat hirdet íróknak, képzőművészeknek. Az iro­dalmi alkotásokat a szak­szervezet lapjaiban jelentetik meg, a képzőművészek mun­káit pedig kiállítják. A SZOT 86—87 év.i ösztöndíjasainak a munkáit ezúttal a Vasas Mű­velődési Központban állítot­ták ki. A tárlatot Gádor La- josné, a SZOT kulturális és agitációs osztályának veze­cionalizáló Leányvállalat igazgatója, dr. Albert Pál. Az előadások sorát dr. Bé­kési László pénzügyminisz­ter-helyettes nyitotta meg, aki a gazdaságirányítás, a költségvetés és a politika kapcsolatának várható ala­kulását elemezte. Ma szek­cióvitákkal folytatódik, il­letve fejeződik be a szemi­nárium. tőgépet vettek, a garanciális szerviz szakemberével vizs­gáltassák meg a készüléket. Amennyiben a hűtőszekrény földeléssel nem rendelkezik, a berendezést haladéktalanul szállítsák vissza a vásárlás helyére, ahol kártalanítják őket. A Konsumex Külke­reskedelmi Vállalat a vá­sárlók szíves elnézését kéri. (MTI) forintos alaptőkével két szov­jet és két magyar .cég —« a Sztankoimport Külkereske­delmi Vállalat és a Vnyiial- maz Tudományos Egyesülés, továbbá a Ferunion és a Gránit Csiszolószérszám- és Kőedénygyártó Vállalat — alapította. tője nyitotta meg tegnap dél­után háromkor. A következő kilenc művész: Mazsaroff Miklós festő, N'ilkmond Beáta szobrász, Kecdkés Ágnes iparművész, Bojtor Károly iparművész, Kéri Imre grafi­kus, Pauliikovics Iván szob­rász, Korniss Péter fotó, László Ákos grafikus, Szent- györgyi József festőművész alkotásai tekinthetők meg. „Rázós" hűtőgépek? SZOT-isztöndíjasok kiállítása a Vasasban AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÖVID- ÉS KÖTÖTTÁRU KERESKEDELMI VÁLLALAT 6 éves lejárattal, évi 12% kamatozással, 45 millió forint összértékben tevékenységi körének bővítéséhez magánszemélyek által vásárolható kötvényt bocsát ki a Budapest Bank Rt. lebonyolításában A kötvény törlesztése 1991. december 1-től kezdődően, három éven keresztül 30—30—40%-os részletben történik A kötvény 10 000 Ft-os címletekben kapható — 1987. december 1-től — készpénzfizetés ellenében, a kibocsátás teljes összegének eléréséig a Budapest Bank Rt. igazgatóságának pénztárában, Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz. és a Budapest Bank Rt. valamennyi bankszervénél Pénztári órák hétfőtől csütörtökig: délelőtt 8—12 óráig, délután 13—15 óráig pénteken: délelőtt 8—12 óráig A KÖTVÉNY ÁLLAMILAG GARANTÁLT, BIZTOS BEFEKTETÉS A TŐKE ÉS A KAMAT ADÓ- ÉS ILLETÉKMENTES, ÖRÖKÖLHETŐ, ÁTRUHÁZHATÓ K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents