Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
1987. november 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Á vegyiparban ........A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív f ejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szogláló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, mindezekkel a hatékonyság javítását. .(Idézet a párt gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából.) A vegyipart megyénkben húzóágazatként tartják számon. Joggal, hiszen a világgazdaságban végbemenő változások nem sokkolták az iparágat, másrészről a vegyiparban mindig rugalmasan tudtak igazodni a kül- és belpiaci viszonyokhoz. Abban, hogy két nagy vegyipar vállalatunk, — a BVK és a TVK — minden más iparvállalatnál eredményesebben gazdálkodik (az idei várható együttes nyereségük megközelíti az 5 milliárd forintot szerk.) nagy szerepe van az ésszerű kockázat válla lásnak, öntevékenységnek is. Vegyük a Tiszai Vegyi Kombinát példáját. Hazánkban egyedül a leninvárosi nagyüzem gyártja a polipropilén elnevezésű műanyagot, amely igen keresetit a világpiacon, ráadásul az ára sem csökkent az utóbbi két évben, ellenkezőleg napjainkban 800 dollárt is adnak tonnájáért. Ezért aztán a kombinát vezetése — miután felmérte a tartalékait, erejét — úgy határozott, hogy a meglévő két polipropilén gyár mellé megépíti a harmadikat is. A döntésben az az újszerű, hogy az évi 60 ezer tonna kapacitású gyár megvalósítását nem a rendelkezésre álló költségvetésiből (az új nagyberuházás terve ugyanis nem szerepel a mostani tervidőszak központi előirányzatai között), hanem az eddigiektől teljesen eltérő, újszerű lizing-konstruk- cióban biztosítják. Ennek lényege, hogy a technológia, illetve a berendezések vásárlásához szükséges mintegy 70 millió nyugatnémet márkának megfelelő devizát oly módon teremtik elő, hogy az a nemzetközi hitelpiacon teljes mértékben független legyen a Magyar Nemzeti Bank hitelfelvételeitől. Vagyis a finanszírozásban — amelyre eddig még nem volt példa, — részt vesz a Citibank és egy olasz bankokból álló szindikátus. Ezzel a fejlesztéssel a TVK megoldja a hazai polipropilén ellátásban meglévő feszültségeket, ugyanakkor jelentős tőkés exportra is megvan a reális lehetőség. A különböző marketing tanulmányok bizonyítják, hogy a polipropilén még piaci életgörbéjének emelkedő szakaszán van és értékesítése, felhasználása) az új termék alkalmas különböző műszaki cikkek, mint például hűtőgépburkolatok, akku- mulátortesték, gépjárműalkatrészek és több más olyan cikk előállítására is, amelyeket eddig hazánkban még nem gyártottak) jelentős hasznot hoz. A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának helyreállításához szervesen kapcsolódik az említett beruházás és várhatóan hatvain-hetven millió dollár export-többlet árbevételt eredményez. A Borsodi Vegyi Kombinátban sem tétlenkednek a struktúra-váltással. Azt vallják a nagyüzemben, hogy sok mindent el lehet érni, ha nagyon akarják a változást. — Vitatkozók azokkal, akik a legkisebb elmozdulást is nagy pénzből, különböző támogatások révén képzelik el — mondja dr. Tolnai Lajos, a BVK vezér- igazgatója. — Mi nem vártunk semmilyen támogatásra, magunk erejéből megtettük az első lépéseket a struktúra-váltásban. Az első dolgunk volt, hogy leállítottuk a gazdaságtalanul termelő kis PVC-üzemünket, amely háromszázmillió forint veszteséget „termelt”. Ugyanerre a sorsra jutott a kaprolaktám-üzem is, a maga hetvenmilliós ráfizetésével. Az épületek egy részét azonban meghagyták. A kis PVC-gyár polimer üzemét például úgy hasznosították, hogy benne megkezdték a polisztirol gyártását, amely korábban nem létezett hazánkban. Mindössze öt millió forintot költöttek az új profil kialakítására és létrehoztak egy évi 200 millió forintnak megfelelő új termelőkapacitást. Üj profilnak számít a nö- vényvédőszer-,gyártás meghonosítása is, amely jövőre 250 milliót hoz a BVK-nak, ráadásul bizonyos mennyiséget tőkés exportra gyártanak belőle. Az ipari tárca szerkezet- átalakítási programjában is szerepel, hogy a hetedik ötéves terv hátralevő időszakában jelentősen csökkentik a karbamid-műtrágya termelést. Az ok kézenfekvő, nincs rá igény a piacon. Tehát azt kell gyártani, amit megvásárolnak. A BVK ezúttal sem várt felsőbb utasításra, csökkentette a kar- bamid-termelést, ugyanis nem volt iránta fizetőképes kereslet. Időközben azonban kikísérleteztek egy újfajta műtrágyát, a kardonitot, amelyből a belföldi piacon 30 ezer tonnát rendeltek. Erre az igen jelentős termékszerkezet-váltásra mindössze 7 millió forintot költöttek, ezzel szemben tíz és százmilliókat nyertek vele. Ez is bizonyíték rá, hogy kellő mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással meg lehet felelni a piac követelményeinek, s megteremthető a termelés és a kereslet összhangja. Lovas Lajos LKM—ÓKÜ Együttműködés hosszú távon A kapcsolatok helyzetét tekintették át az elmúlt napokban a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői. A találkozón, amelyet Diósgyőrben rendeztek, képviseltette magát az Ipari Minisztérium is. A szakemberek a különböző szakterületeken lehetséges együttműködés további lehetőségeit tekintették át, elsősorban a mindkét vállalat szempontjából előnyös gazdálkodást segítő megoldásokat tárták fel. Az együttműködés főbb területei az anyagellátás, az értékesítés, a fejlesztési-kutatási munka. Szén helyett földgáz Ha csak részben is, de megyénk újabb településén, Hernádnémetiben tértek át most a hagyományos széntüzelésről, a korszerűbb föld- gáztüzelésre. Azért csak részben, mert a napokban kapcsolták be az első ötven háztartást ebbe a rendszerbe. Mint máshol is, úgy Hernádnémetiben is a lakosság önerős anyagi hozzájárulásával építették ki a hálózatot. Borsod és Heves megyékben az ipari üzemeken kívül már több, mint 30 település kapott vezetékes földgázt. Sokkal nagyobb azoknak a száma, ahol pb- gázt használnák. Szentistvánban a tsz kezdeményezésére vezették be a földgázt, a közös gazdaság létesítményeinek üzemeltetésére. Ennek után valósult meg a lakosság ellátása. Hasonló a helyzet Borsodná- dasdon is, ahol a gyár üzemei után került sor a lakossági vezetékhálózat kiépítésére. Mindez természetesen a lakosság önerős hozzájárulásával. A vezetékes gázellátás kiépítése megyénk más településein napjainkban is tart. Így többek között Ózdon, ahol a közelmúltban kapcsolták be a fogyasztókat például a Március 15-e lakótelepen. Tart a vezeték kiépítése Nyékládházán, de újább utcákat kapcsolnak be a földgázellátásba Mezőkövesden. Megtörtént az igények felmérése a következő évre is. A lehetőségeket felmérve, a döntést még az idén meghozzák. Nyereséges pótvállalás Pótvállalással egészítették ki a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója akalmából tett felajánlásukat a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dolgozói. A szövetkezet párt-, gazdasági vezetése, valamint a szakszervezeti és KISZ-bi- zottsága által kezdeményezett pótvállalás szerint az 1987. évi üzletpolitikai célkitűzésekben szereplő 72,5 millió forintos nyereségtervet három százalékkal teljesítik túl. Céljuk, hogy 1987. december 31-éré így a szövetkezet nyeresége elérje a 75 millió forintot. A közelmúltban volt olyan két éve a termelőszövetkezetnek , amelyről legszívesebben elfelejtkeznének. Tizenhétmillió forintjukba _ került az erőltetett ipar, — s a szolgáltató üzemág fejlesztése, látványos kudarcot könyvelhettek el. Magyarán: a mezőgazdasági nagyüzem padlóra került, s a képzeletbeli bíró már a nyolcat számolta, amikor sikerült fel- tápászkodni. Ám, továbbra is maradva a sportnyelvnél, a megroggyanást azért nem követte kiütés, mert megszólalt a mentő gong. Ezt a bizonyos gongütést, elsősorban az új vezetőség döntései, mégpedig villámgyors döntései jelentették. Radikális létszámcsökkentés, a veszteséges üzemágak azonnali felszámolása, meglevő, nagyértékű létesítmény eladása, vagyis a jól ismert (ön)szanálási recept alkalmazása, a jövedelmező termelés kialakítása érdekében. Pataki László az encsi Zó- ja Tsz elnöke: — Az ipari ágazatok hozták össze a veszteséget, s mivel azokat csak megszüntethettük, elsősorban az alaptevékenységben kellett a hatékonyságot növelni. Bevezettük az önelszámoló ágazatokat, teljesítményérdekeltségű munkafeltételeket teremtettünk meg. Sokkal gyorsabban sikerül elvetnünk, a szokásostól korábban betakarítanunk, az állattenyésztőink elképedtek, hogy három nap alatt ösz- szeállítanak nekik —, s jól — egy-egy 1200 tonnás silót. Á jó munkaszervezés, s jó hozzáállás következménye, szeptember elejére négyszáz hektáron például már végeztünk a napraforgó betakarításával! Két héttel előbb, mint bármikor. Az eredmények kétségkívül látványosnak tűnnek. Egyre magasabb fokon szervezettebb a növénytermesztés, sőt, az állattenyésztés is, s az eredmények mégis elmaradtak. Ok: az aszály. Márciusban, júniusban ebben az országrészben esett a legkevesebb eső. Pár milliméterrel jegyezhető. Négytonnás hektáronkénti búzával, 2,3 tonnás napraforgóval, vagy az öt tonna feletti kukoricával éppenséggel nincs szégyenkezni valójuk, de ezek a hozamok a boldoguláshoz kevesek. Az időjárás nem állandósítható tényező. Az eredmény, a szövetkezet felemelkedéséhez az út lényegesen hosszabb lesz, mint amire számolni lehetett.- A kedvezőtlen időjárás hatásait nem lehet kivédeni. Itt, igaz egy másik ágazatban, de mégis sikerült. Kegyetlennek tűnő intézkedéseket hoztak. A kétezer darabot számláló szarvasmarha-állományt a felére csökkentették. Szintúgy a juhok felét is eladták. Első hallásra ezek a döntések eléggé negatívak. (Manapság már szinte divat, hogy a bajba került szövetkezet az állattenyésztés felszámolása felől dönt. És itt bizony, az első lépést hozzá megtették!) — Ez csak a látszat. — Mintegy gondolataimra reagálva szól közbe az elnök. — 'Mi lényegében az úgynevezett „főkönyvelői” teheneket, anyajuhokat kínáltuk fel megvásárlásra, hogy ne az állami dotáció, hanem a tényleges termelés indokolja tartásukat. A feltételeket természetesen igyekszünk a szelektált állomány tartásához megteremteni. Példaként: egész nyáron öntöztük a legelőinket. Mivel így is kevesebb volt a fű, még éjszaka is legeltettünk, s háromszor fejtünk. Így sikerült elérni azt, hogy amíg máshol ezekben a hónapokban csökkent a tej, nálunk tehenenként egy literrel többet fejtünk. Talán a növénytermesztés bizonytalansága, talán az állattenyésztés folyamatos árbevétele, párosulva a telepek létesítésére, korszerűsítésére nyújtott állami támogatással, indította el a szövetkezet vezetését, hogy ezeket az ágazatokat erőteljesen fejlessze. — Van Forrón egy 1962- ben épített állattenyésztési telepünk. Sajnos, leromlott. Sikerült előteremteni több, mint hétmillió forintot, az épületek egy részét megmentve, átalakítva, korszerű technológiával berendezve, egyévi 200—250 ezer broy- lercsirkét nevelő telepet létrehozni. Két hét múlva már meg is érkezik az első előnevelt szállítmány. Hozzátéve, hogy még három épületet lehet hasonló céloki-a átalakítani, s az adótörvény „megértése”, s felismerése nyomán egyre több vállalkozó akadna baromfi- tartásra, akár egymillió csirkét is fel lehetne Encs környékén nevelni. És mivel terveznek ide egy baromfivágó üzemet, erre a meny- nyiségre szükség is van. A javuló hatékonyság, s jövedelmezőbb ágazatok megszületése ellenére a köz- gazdasági számítások még mindig csak azt igazolják, hogy meg kell maradni az ipari ágazatoknál, még annak ellenére is, hogy majdnem tönkretették a szövetkezetei. Hitelképes a Zója? A kérdésre talán felelet, hogy több pályázatukat elfogadták. A térségi fejlesztési program keretében 5,5 millió forintot kaptak az államtól, amit termelési adóvisszatartásból további négymillióval növelhettek, egy elvan vasüzem létesítésére, amelynek árbevétele évi harmincmillió forint. Az elemzések szerint a visszatérülés is gyors, így az üzem saját részről befektetett tízmillió forintja is gyorsan fordul. A háromműszakos munkahelyen negyven dolgozó (!) évente két-kétés fél millió geocsavart sajtol, s ad át a vasutaknak. — Szintén hasonló feltételek mellett kezdhettük meg idén tejfeldolgozó üzemünk létesítését. Jövő év végére el kellene készülni ennek a Borsodterv által tervezett létesítménynek, amely évi tizenötmillió liter tej palackozását, feldolgozását tenné lehetővé. Kilencven embert tudnánk két műszakban dolgoztatni... Ezek az üzemek minimális nyereséghányaddal is mentesíteni tudnák az éghajlati bizonytalanságtól a nagyüzemet. Mert arról még álmodni sem lehet, hogy a mezőgazdasági termékek árában olyan változás következik be, hogy közepes hozam is biztosíthat az állandó fejlődést megalapozó nyereséget. — kármán — Rendszerelemző szolgáltató szervezetek A döntések előkészítését segítő rendszerelemző szolgáltató szervezetek alakulnak a jövőben hazánkban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia elkészítette ezek elvi tervét, s megkezdték már a szervezeti keretek kimunkálását. Az elmúlt napokban Pécsett megtartott rendszerelemzési ankéton többek között erről adott tájékoztatót Kiss István, az OMFB rendszerelemzési irodájának igazgatója. A pécsi ankéton többek között hangsúlyozták, hogy a világszerte sikeres korszerű rendszerelemzési módszereket a hazai gyakorlatba is haladéktalanul be kell vezetni. ' Hűvös, ködös reggelekre ébredünk napok óta. A minap a rádióban már elhangzott, hogy a magasabb hegyekben esetleg havazásra számíthatunk. Csúszósak az utak, óvatos, körültekintő vezetésre intik az autósokat. A biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtése, a tél beállta előtt, minden évben kiemelt feladata a Miskolci Közúti Igazgatóság dolgozóinak. Borsod és Heves megye területén — összesen 3538 kilométeres útszakaszon — már szeptemberben megkezdődtek a téli üzemelésre való átállás előkészületei. Hol tartanak most? Erről tájékoztatta a szakembereket és a sajtó képviselőit tegnap a vállalat műszaki igazgatója, Stoll Gábor. Az elhangzottak szerint változott a téli útüzemeltetés technológiája, gépesítettsége, a szolgáltatás színvonala. Ez egyben szükségessé tette a vállalatnál a forgalombiztosítási feladatok újraszabályozását. Az energiatakarékosság jegyében például, ma már a nagyfogyasztású járművek helyett, URH ‘ készülékkel felszerelt kiskocsik járják a kijelölt utakat, hogy továbbítsák az üzemmérnökségekre a legfrissebb információkat és jelezzék, hol, mikor van szükség a beavatkozásra. A jól működő útellenőri és információs rendszer mellett szoros kapcsolatban vannak az Országos Meteorológiai Intézettel, ahonnan naponta kétszer adják a megye területére vonatkozó időjárás- jelentést. Az állomás radarfigyelő szolgálatának a segítségével előre kiszámítható a csapadókfelhő mozgása, a csapadékhullás várható mennyisége. Gyors időjárásváltozásnál az intézet külön riasztja a Közúti Igazgatóság szakembereit. A téli üzemeltetés legnagyobb és legköltségesebb feladata a síkosság elleni védekezés. Ez a munka télen jószerivel megszakítás nélküli felkészültséget jelent. Az igazgatóság nagyrészt rayonos szolgálatban védekezik a síkosság ellen. Ez azt jelenti, hogy — bizonyos sorrend betartásával —, sózás helyett érdesítő anyagot szórnak a meredek emelkedőknél, veszélyes íveknél, vasúti kereszteződéseknél az utakra. Az üzemmérnökségeken állandó az éjjelnappali készenléti szolgálat, az úgynevezett hóügyelet. A munkák megkönnyítésére az elmúlt esztendőben az igazgatóság hét Tátra-típusú gépkocsit is beszerzett, amelyek közül kettőre korszerű homlok és oldaltoló ekét, NYDO típusú szórógépet szerelhetnek fel, öt pediig kétszárnyú nyitóekével járhatja a havas utakat. A saját gépkocsik mellett nyolc Tátrát bérelnek télen a Volán Vállalatoktól. A már említett rayonos szolgálattal párhuzamosan, az őrjáratos utakon sószóró, seprő, homokszóró gépkocsik és sószóró vonatok segítik a zavartalan közlekedést. A téli üzemelésre átalakított gépek állapotát a napokban szemlén tekintik meg a szakemberek. A felkészülés kapcsán a műszaki igazgató elmondta azt is, befejezték az utak kátyúzását, a padkákat és az árkokat rendbehozták és lemosták, felújították, illetőleg újrafestették — ahol kellett kicserélték — aköz- lékedési jelzőtáblát is. A legtöbb helyen pedig már kiszállították a kritikus szakaszok mellé a hófogókat. (monos)
