Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 1987. november 3., kedd A hobbija: Tardona Dobosi László tanár úr szépen be- • szélhetett a hazaszeretetről. Nem hiszem, hogy nagy szavakat használt, inkább megmutatott egy bölcsőt, egy régi tálast, vagy egy szép háziszőttest és azt mondhatta a fiúknak, látjátok, ez a cserépedény Is egy darabka haza, mert a mi őseink készítették a maguk ízlése szerint az itt található agyagból, ők használták, amikor a földekre mentek aratni. — Ózdon, a 102-es szakmunkásképzőben hallottam először néprajzról. Ott oltott be Dobosi tanár úr, úgy hogy a szenvedélyemmé vált. A 60-as évek végén meg is alakítottuk a községben a honismereti szakkört. A gazdag néprajzi anyagot egyszer, amikor katona voltam széthordták, de szerencsére találtunk még elég eszközt és ma már sok látogatója van a tájháznak, melynek egyik helyiségében rendeztük be 1984-ben a Jókai-em- lékszobát. Az írónak legalább harminc éve szeretett volna emléket állítani Tardona, most már legalább megvan. — Évente két-háromezren látogatják — mo- solyodik el a tardonai kádár, Tóth József. — De van ám itt még sok tennivaló, fel kellene kutatni Jókai Mór festményeiből egy párat, meg kellene menteni azt az öreg házat is, amiben élt a nagy mesemondó a bujdosás alatt. Ide az udvarra pedig összegyűjtjük a régi tardonai mezőgazdasági eszközöket. Van egy vízimalmunk is, amelynek nemrég halt meg a tulajdonosa, most tárgyalunk az örökösökkel... Ahogy hallgatom, az jut eszembe, Tar- donán mindig lesz valami összegyűjteni, megmenteni, létrehozni való, amíg ez a 36 éves férfi itt él. Ő pedig nem megy el innen. — A mi falunkból nem mennek el az emberek, ilyen helyet úgysem találnának. Anyai ágon az őseim 1500-tól, apai ágon 1800-itól élnek Tardonán. Kezdetben a Bükk adott kenyeret az ittenieknek: szénégetés, mészégetés, ölfavágás, később tarvágással jutottak egy kis földhöz. Ma a bányában, a vegyiparban dolgozik a legtöbb férfi, sokan a szabadságuk alatt lejárnak az Alföldre mezőgazdasági munkára, és még az egészen öreg asszonyok is elmennek egy-egy almaszüretre távoli gazdaságokba. Szorgalmas itt mindenki, de meg is van a látszata, csak meg kell nézni a házakat kívül, belül. Tardona eddig 30 kilométerre volt Kazincbarcikától, pár hete már csak 11 kilométer a távolság. Mint már hírül adtuk, a falu népe társadalmi munkában megépített négy és fél kilométer utat. — A tejesautó már az új úton jár, a busz még a régin, de az év végéig, a tél beköszöntéig elkészítjük a busz fordulóhelyét és akkor már biztosabb lesz a téli közlekedés is. Eddig ugyanis a hegyekben még a hómaró sem tudta megtisztítani az utat, nem tudtak elutazni a munkások Barcikára. Igyekszünk minél kellemesebbé tenni az életünket. Jövőre a megyei tanács támogatásával megkapjuk a vizet Lázbércről, lassacskán közeledünk a nagy cél felé, tudniillik, hogy üdülőfaluvá váljék Tardona. Az emberek vendégszeretők, a házaink elég tágasak, látnivalóval is szolgálunk, a Bükk gyönyörű, reméljük hamarosan felfedeznek bennünket a városiak. Türelmetlen kocsiduda hasít a merengésbe, egy teherautó anyagot hozott a gazdasági munkaközösségnek. Tóth József legalább olyan fogékony az új, mint a régi dolgok iránt: annak idején az. elsők között alapított hatodmagávál gazdasági munkaközösségeit. Akkor még gyanakodva nézték a megrendelők az új gazdálkodási formát, kevés volt a munka. A gm asz- szonytagjai húzták ki a kis közösséget a bajból, ők olyan felületvédő port állítanak elő, amely már a kezdetekben is eladható volt, ma is. Egy idő után a férfiak munkája is kelendő lett: fazsindelyeket, esőbeállókat, erdei .szalonnasütőket készítenek, legnagyobb megrendelőjük a Bükki Nemzeti Park. A tanácsok játékokat, falovakat, mászókákat, hintákat rendelnek tőlük óvodákba, játszókertekbe. A keresetük annyi, minit amennyit a környező üzemekben tudnának kapni. — Az a nagy előnye az itthon végzett munkának, hogy annyi szabadidőm van, amennyi szükséges. A tavasszal megválasztottak a községi pártszervezet titkárának, de azelőtt is ott voltam minden községi eseményen. A falu dolgai, a közösségi munkák sok időt igényelnek, de nekem Tardona a hobbim, mindent megteszek érte. * Lévay Györgyi Fatálca Mit gondolnak, mire van manapság a legnagyobb szüksége a magyar embernek? Meg vagyok róla győződve, hogy semmi másra, mint egy fatálcára. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy a népszerű áruház éppen ezt, a mai életünket oly nagyon is befolyásoló tárgyat kínálja árkedvezménnyel. Mert nekünk mostanában már csak ez hiányzik, ergo, ezt kell adni a népnek — 20 százalékos kedvezménnyel. Hiszen, van már mindenkinek (?) automata mosógépe, színes tévéje, fagyasztó ládája, videó-felszerelése, hifi-tornya, jugoszláv és minőségi magyar bútora (et cetera, et cetera). Ezek a termékek tehát már senkinek sem kellenek, valószínű, hogy ezért nem találhatók az üzletekben. Ne is keresse senki. Kereshet viszont fatálcákat a jámbor vásárló. Háromféle méretben, ennek megfelelően, háromféle áron. Még mondja valaki, hogy nem megfelelő a választék! Legyen is megfelelő a meny- nyiség ebből a nélkülözhetetlen termékből, ha jön a vásárlók hada, ne kelljen senkinek azt mondani, hogy már nincs, már elfogyott. Már csak attól félek, hogy ebben a nagy fölvásárlási lázban egyesek két- vagy háromezer fatálcát is vesznek egyszerre. S akkor én min fogom fölszolgálni kis családomnak a mindennapi szódavizet? ... (mészáros) Eredményesek voltak az idei ásatások Zalában. A legtöbb archeológus a hali óti-medencében tevékenykedett: az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázatának elnyerésével a Zala Megyei Múzeumok Igazgar tósága és az MTA Régészeti Intézete közösen vállalkozott a terület átvizsgálására. A „Pannónia—IlLirikum —Itália” elnevezésű hároméves program keretében a neolitikumtól a középkorig próbálják nyomon követni, hogy miként váltották egymást a különböző kultúrák, hogyan befolyásolták az itt élő lakosság sorsát a délről jövő hatások. A minap egy Tüzéptelepen jártam, ahol legalább ötvenen sétáltak fel-alá az udvaron, mustrálva a maradék árut. Bujkáltak a betongerendák között, fölmásztak a deszka- hegyekre, válogatták a selejtes hullámpalát. A telep vezetője megtört arccal figyelte a szorgoskodókat, s kétségbeesve jegyezte meg: a gatyámat is elviszik. Mi magyarok könnyen végletekben esünk. Ha például felvásárolunk, azt nagyon alaposan tesszük: kő kövön, ezesetben áru a polcon nem marad. Tudom, hogy ez a szélsőségesnek nevezhető felvásárlási hajlam nem velünk született tulajdonság, hanem a hiánygazdálkodás okozta beidegződés, de — ugye egyetértenek velem? — mindennek van határa. Az előbb említett telepvezető mesélte, hogy olyan ügyfele is volt, aki az utolsó szögig mindent beszerzett a házához, bár a telket csak jövőre fogja megvásárolni. Egyik ismerősömnek már két hűtőgépe és két automata mosógépe van, hátha éppen akkor romlik el a régi, amikor nem lehet újat kapni az üzletben. Beszéltem olyan fiatalasszonnyal, aki várhatóan csak két év múlva kap lakást, ám a bútorokat már megvette. A drága holmi egy pincében dohosodik, mert az albérleti szobába nem fért be, de így legalább hangosabban lehet szidni a lakáselosztó bizottságot. A példákat vég nélkül lehetne sorolni. Mindnyájan tudunk ennél cifrábbakat is. Meséljük is egymásnak — a saját vásárlásainkat elhallgatva —, mert a mások igyekezetét nem értjük meg. Talán tíz éve, hogy ehhez hasonló hangulat uralkodott el rajtunk, bár akkoriban közel sem voltak olyan pontosak az információk, mint most. A hírekre egy kicsit is odafigyelő magyar állampolgár nagy biztonsággal ki tudja következtetni, hogy mely áruféleségek és szolgáltatások drágulnak a következő esztendőben. Ha ezt szem előtt tartva igyekszik előre hozott vásárlásokkal spórolni, azt még meg lehet érteni. A baj azonban az, hogy olyan cikkek is eltűnnek az üzletekből, amelyek árai változatlanok maradnak, sőt, az általános forgalmi adó bevezetését követően olcsóbbak lesznek. A vásárlási hév azonban nagyon elkapott bennünket. Előkerülnek a spórolt pénzek, a tartalékolt forintok és nekiindulnak a boltoknak. Az egésznek talán csak a kereskedelem látja hasznát, mert ugyan panaszkodnak a vevőinvázió és az üres raktárak miatt, de ennyi gyenge árut talán soha nem fognak eladni, mint most. Mindenre vevők vagyunk. Arra is, amire egyébként alapvetően nincs szükségünk. Egyik ismerősömre gondolok, aki a leértékeléskor nem azért vásárolt, mert kellett a családnak az ing, a cipő, a műanyag edény és az étkészlet, hanem mert akkor olcsóbban jutott hozzá, mint egyébként. Az egyszeri emberről mesélt történetek egyike jut eszembe. Emberünk rogyadozó lábbal cipel hazafelé egy hatalmas vonatütközőt. Minek ez komám? — kérdezik tőle. Majd’ jó lesz valamire !... — fónagy — A Napjaink a Magyar Rádióban Ma este hat órai kezdettel, a Magyar Rádiió felvételt készít a Miskolci Nemzeti Színház társalgójában a Napjaink című folyóirat szerkesztősége, a színház és a Magyar Rádió irodalmi osztálya közös irodalmi estjéről. A felvétel a rádió Borsod- Abaúj-Zemplén megyei heteinek műsorában hangzik majd el, s kapcsolódik a folyóirat negyedszázados jubileumához is. Az est keretében a színház művészei — Kulcsár Imre, Tímár Éva, Matus György és Csapó János — tolmácsolják a Napjaink szerzőinek és munkatársainak — Kalász László, Serfőző Simon, Gulyás Mihály, Ratkó József, Papp Lajos — írásait, valamint beszélgetés hangzik el Miskolc város értelmiségének helyzetéről. A szerkesztő-műsorvezető Stifner Gábor lesz, a rendező pedig Solymosi Ottó. Vasúti híd, iskola és orvosi rendelő avatása Készülődés a 70. évfordulóra Már a hét elején megkezdődnek az ünnepségek megyénkben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére. Ma délelőtt a megyei pártbizottság székházában tartanak kitüntetési ünnepséget, 9 órai kezdettel. Ugyancsak ma délelőtt, fél 11-kor lesz kitüntetési ünnepség a megyei tanács dísztermében. Az SZIMT-székházban kedden 16 órától lesz ünnepség. November 4-én, szerdán a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban rendeznek ünnepi nagygyűlést délután fél 3-kor. Ünnepi beszédet Dud- la József, az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára mond. Tokajban, szerdán 17 óraikor a Petőfi moziban lesz az ünnepi nagygyűlés. Csütörtökön, november 5-én adják át rendeltetésének a bánrévei vasúti Sajó-hidat. A MÁV Miskolci Igazgatósága 13 órai. kezdettel tartja meg ezt az ünnepségét. A miskolci gimnáziumok ugyanaznap délután 15 órakor a városi sportcsarnokban rendezik közös ünnepi műsorukat. Pénteken, november 6-án koszorúzási ünnepséget rendeznek Mezőkövesden, a szovjet hősök emlékművénél, majd 18 órakor a művelődési központ színháztermében, Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet a városi nagygyűlésen. Ezen a napon még egy ünnepség színhelye lesz Mezőkövesd. Délután 14 órakor avatják fel a 120. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskolát a Lenin úton, Miskolcon a Zrínyi Ilona Gimnázium 1(min.t UNESCO-a.sszociált iskola) rendez 6-án fél 12 órakor a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban ünnepi műsort. Ugyaneznap, délelőtt 11 órakor új orvosi rendelőt és orvoslakást avatnak Krasznokvajdán. „Elvetette már a csikófogát” — mondja a népnyelv arra, aki az idősebb korosztályhoz tartozik. Sajnos, manapság a csikó, azaz a tejfogukat azok a gyerékek is gyakran elveszítik, akiknek még nem ütközik a végleges. A szakértők szerint a fogszuvasodás növekedése (a gyermekekről és a serdülőkorúakról van szó) tízévenként megkétszereződik. A fogák romlása, majdnemhagy kinövésükkel egy- időben megkezdődik. Betegségről beszélhetünk egyáltalán ? ... Természetesen arról. Az ép fogsor ugyanis nem csupán esztétikai érték, hanem a jó emésztésnek is feltétele. Arról már nem Is beszélve, hogy eg.y-iegy szuvas fog begyulladása a fájdalmon túl mennyi komplikációt okozhat. Igaz, hogy a fogak épsége részben született adottság, de csupán részben. Helyes táplálkozással és rendszerest szakszerű ápolással azok is megóvhatják fogsorukat, akiket gyengébb rágóikkal áldott meg az ég. A fogorvosak munkája — éppen ezért — nem ott kezdődik, amikor elő kell venni a fúrót, még kevésbé ott, ahol már a fogóra is szükség van, hanem a felvilágosítással, a fogszuvasodás néven emlegetett népbetegség megelőzésével. Így tartja ezt dr. Bohátka László, megyénk fogászati szakfőorvosa is: — Tulajodnfcéppen nem a gyerek a, vétkes. Hiszen mindennyi;ain szeretjük ebben az életkorban a cukorkát, a csokoládét meg a röpít, a többi nyalánksághoz hasonlóan. A szülők felelősségére apellálnék, no meg a bölcsődei, óvodai gondozónőkére és természetesen az egészségügyi dolgozókéra. Nekik, elsődleges szerepük van a fogbetegségek megelőzésében. A szülőiknek például abban, ha már zsebpénzt ad gyermekének az édességekre, akkor arra szoktassák rá, hogy naponta legalább kétszer mossanak fogat, jó alaposan. És ami csaknem ilyen fontos, egyen olyan gyümölcsöt, amely tisztítja, edzi a fogat. — A téma aktualitását indokolja á szakemberek részére legutóbb éppen szű- kebb pátriánkban, Sárospatakon megrendezett vándor- gyűlés, a tudományos előadások sora, fogászati ellátásunk helyzetéről, teendőiről. Még nagyobb jelentősége van annak az országos programnak, amelyet az elmúlt esztendőben hirdetett meg az Egészségügyi Minisztérium. Miről is van szó? — A program, a szuvasodás fluoridokkal történő megelőzésére irányul. A nátriumfluor adagolásának több formája van: ivóvízzel és konyhasóval elegyíthető. Sajnos, az ivóvíz fluorizá- lása még hosszú távon nem oldható meg nálunk, maradt tehát a másik variáció, a fluortartalmú só forgalmazása. Csakhogy még ez a megoldás sem elégséges. Kormányzatunk a megyéket, a lakosság számának függvényében támogatja anyagilag a megelőzésben. Borsod ötmillió forintot kapott öt esztendőre. A propaganda- anyagok és az Elmex-zselék megvásárlása után hamarosan elindítottuk az úgynevezett fluorcseppes módszert. — Mit jelent ez? — A gyermekek fejlettségi fókának megfelelőén, testsúlyuk figyelembevételével, továbbá az ivóvíz fluortar- talimának az ismeretében, különböző mennyiségű adagókban biztosítjuk — jelenleg tabletta formájában — a fluort, a bölcsődétől az általános iskolás korig. Két éves korig egy tablettát, három-négy év között kettőt, öt- és hatesztendős korban három, hét évtől pedig négy tablettát adunk naponta. Hazánkban ezek a tabletták — optimális esetet alapul véve — egy liter víz fluor- tartalmával azonos értékűek. — Mi értendő optimális eset alatt? — Az ivóvíznek literenként egy milligramm nát- rium-fluoridtartalmát. A tabletták hatása egyébként Elmexes fogmosással fokozható. Jelenleg öt évre elegendő mennyiség van a tablettából, melynek alkalmazása természetesen ingyenes. A gyermekorvosok és a körzeti orvosok receptjére a gyógyszertárakban megkapható. Nagy lépést jelent ez a megelőzésben és jó dolog, hogy kiterjeszthettük az egész megyére. Ám nem szabad megfeledkeznünk arról, igazi eredményt csak akkor érhetünk el, ha a tabletták mellett gyermekeink egészségesen táplálkoznak és természetes lesz számukra az alapos, rendszeres fogápolás. (monos)
