Észak-Magyarország, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

1987. november 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A hazánkban egyre jobban felélénkülő társadalmi, poli­tikai aktivitás a tanácsok te­vékenységében is megmutat­kozik. A korábbinál több a kérdés, nagyobb a vita a testületi üléseken, egyre gyakrabban alternatív ja­vaslatok között kelt dönteni. Az eddiginél mindenképp szervezettebben, üsszehan- goltabban működő szakigaz­gatási szervezetre van szük­ség. Jelenleg a megyei, de még a városi szakigazgatási szer­vek tagolódása is az ágazati és funkcionális minisztéri­umok, főhatóságok szerveze­ti rendszeréhez igazodik, s így lényegében évtizedek óta változatlan. A megyék ta­nácsi apparátusa túlzottan széttagolt, az indokoltnál jó­val több önálló, egymásnak mellérendelt szakigazgatási szervből tevődik össze, sok a párhuzamos, a hasonló munkát végző szervezeti egy­ség, s így túl sok energiát köt le a tanácson belüli egyeztetés. Az elkülönült szákigazgatási szervek elkü­lönült érdekeket hordoznak. A tanácsi munka közszol­gálat, s ennek az államigaz­gatási, közhatalmi feladatok gyakorlása során is ki kell fejeződnie. Most nem első­sorban az ügyfélszolgálati irodákra, és más lakosságot szolgáló szervezetekre gondo­lunk, bár például ezek kö­zül a munkaügyi szolgálta­tó (közvetítő) irodák szere­pe kétségtelenül felértékelő­dik, s szükség esetén min­den érintett városban cél­szerű megszervezésük. A pi­aci szabályozás, az áru- és pénzviszonyok változásainak a verseny felerősödésével azonban nemcsak a gazda­ság élénkülésének, a vállal­kozások virágzásának pozi­tív hatásaival, hanem a tisz­tességtelen áremelések, a gazdasági erőfölénnyel, a pi­aci pozíciókkal való vissza­élések negatív jelenségeivel is számolni kell. Erősíteni szükséges ezért a — lakos­ság érdekeit közvetve szol­gáló — ellenőrző szervek; a kereskedelmi és piacfelügye­let, az árellenőrzés- szerepét és szervezetét. A változó körülményekhez való alkalmazkodás az ed­diginél rugalmasabb, egy­ségesebb és összehangoLtab- ban dolgozó tanácsi appará­tust követel. A hatékonyabb tanácsigazgatásra való tö­rekvés nem merülhet ki lét­számcsökkentési kampányok­ban — a tartalmi munka, s az ehhez igazodó szervezeti rendszer megújítása a cél. A városi és a megyei köz- igazgatási apparátus műkö­dését javító legfontosabb szervezési intézkedés a szak­igazgatási szervek széttagolt­ságának megszüntetése, egy­séges, a feladatokhoz rugal­masan igazodó belső szerve­ződésű szakigazgatási szer­vezet kialakítása. Az egysé­ges apparátust a változó feladatokra lehet mozgósí­tani, minimálisra mérsékel­ve a szervezet önmozgását. Belső átcsoportosítások, ösz- szevonások révén a párhu­zamos, illetve az időközben feleslegessé vált feladatkö­rök megszüntetésével egy­séges és ütőképes tanácsi igazgatási szervezet kialakí­tása válik lehetővé, mely az új feladatokhoz esetenként megfelelő létszámot tud át­csoportosítani, szükség ese­tén új, hatékonyabb szerve­zeti egységet is ki tud állí­tani. Az igazgatási létszám az elkerülhetetlen csökkentés, és az esetleges átszervezés után hosszabb időszak során sem növekedhet újra. A ta­nácsi igazgatásban nem fo­gadható el törvényszerűség­ként a létszám állandó nö­vekedése. Az olcsóbb köz- igazgatás a rendeletek és el­járások egyszerűsítésével, a döntési fórumok számának csökkentésével, a megalapo­zott döntéseket szakértelem­mel előkészítő, jól megfize­tett, de társadalmi ellenőr­zés alá helyezett szakembe­rek alkalmazásával érhető csak el. A lakosság ellen­őrzési lehetőségeit a nyilvá­nos tanácsülések szerepének erősítése, a testületi munika és a szakigazgatás szervezeti különválasztása révén is nö­velni lehet. A tanács elnöke elsősorban a választott tes­tület, és ne az apparátus ve­zetője legyen, ez utóbbi sze­mélyében is váljon külön, s például „közigazgatási tit­kár” elnevezéssel az egységes­sé váló szakigazgatási szer­vezet egyszemélyi felelős ve­zetője legyen. A tanácstes­tület — esetleg bizottságain keresztül — az eddiginél na­gyobb kritikával kontrollál­ná a saját hivatala műkö­dését, az önkormányzat ér­dekeit következetesen kép­viselve. Az államigazgatás szerve­zeti rendszerének korszerű­sítésén belül a tanácsi szak­igazgatási szervezet megújí­tása jól szolgálná a politi­kai intézményrendszer kor­szerűsítését. A viták a szak­emberek körében még foly­tatódnak, döntések még nem születtek. A. Z. Hová kerülnek az üzletek? Az érintettek közül soku­kat megkerestük. Valameny- nyien arra kértek, ne írjuk meg a nevüket. Hogy mi­ért?... A válasz szempont­jából fölösleges a találgatás. Óhajukat természetesen tisz­teletben tartjuk. Egyébként is, jószerivel mindegyik be­szélgetés központi témája azonos volt; a megyeszék­hely főútján lévő és most „kitelepítés” előtt álló — ál­lami és magán — kereske­delmi, avagy szolgáltatást végző üzletek alkalmazottai szeretnének ideiglenes helyü­kön is a jelenlegihez ha­sonló körülmények között dolgozni. S, hogy miért van szük­ség a kitelepítésre? Az isme­retes: a miskolci Széchenyi úton, szakaszosan megkezdett tömbrehabilitációs munka zavartalan elvégzése indo­kolja az érintett házak tel­jes kiürítését. (Lévén, hogy azok legtöbbjére külső-belső felújítás vár.) A rehabilitá­cióval most a Capri környé­kéhez, azaz a Széchenyi ut­ca 12—14—16-os számú há­zakhoz érkeztek. A bennük kialakított kisebb-nagyolbb üzleteknek tehát hamarosan ki kell költözni a jól ismert, megszokott helyekről. Hogy hová?... Ezekben a napok- ban-hetekben dől el. A lehetőségekről kérdez­tük Kovács Gábort, a Mis­kolc Városi Tanács V. B. ke­reskedelmi osztályának ve­zetőjét: — Sajnos Miskolcon a vásárlói szokások meglehe­tősen főutca-centrikusak. A tanács azonban nem, vagy alig rendelkezik olyan he­lyiséggel, amely ennek az igénynek megfelel. Az új üzletközpontokban, mint pél­dául a Marx térnél, a Bükk Áruház környékén, vissza­tartottunk ilyen célra al­kalmas területet és próbál­kozunk a belvárosban lévő üres helyiségek hatósági visszavételével is. A Herbá- ria régi helye mellett, az Avas Ruhaipari Szövetkezet volt részlege — amely már tanácsi tulajdonban van — kitűnően alkalmas arra, hogy a csaknem száz négyzetmé­teres alapterületen, több üz­letet is kialakítsanak. A Széchenyi út 12—14. szám alatti négy kisiparos, ille­tőleg kiskereskedő a jövő­ben várhatóan itt dolgozik majd. A Széchenyi út 16-os számú ház két kisiparosa közül egyikük a Szemere utca 6-ba költözik, másikuk elhelyezése még folyamatban van. A Borsodi Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat Hamg- szerboltját a jövőben a Marx téren kereshetik fel a vásárlók, az új OTP-laká- sok alatti üzletsoron. A Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat Capri cukrászdájának és a mögötte lévő cukrász­üzemének majdani helyét még keressük. A kiürítés előtt álló házakban van egy zöldségesbolt, a Zöldért üze­meltetésében. Ennek elhe­lyezéséről nem kellett gon­doskodni, mert a vállalat nem igényelte. Bizonyára saját lehetőségeiken belül keresnek megoldást. A későbbiek során a vá­ros központjához közeli fej­lesztéseknél egyébként úgy­szintén figyelembe vesszük a költözködők igényeit, azaz visszatartunk üzleteknek al­kalmas helyiségeket. A Sze­les utca déli része, a vásár­lói forgalom szempontjából csaknem egyenértékű a bel­városi üzletsorral, tehát itt majd élhetünk a kínálkozó lehetőséggel. — A költözés előtt állók forgalmát nem csupán az új hely, hanem a „szomszéd” is befolyásolhatja. Hiszen, ha a közelben már működik azonos profilú üzlet, az ko­rántsem szolgálhatja érde­keit ... — Kétségtelen. Egy rossz in­tézkedés az állami üzletekben milliós nagyságrendű forga­lomkiesést okozhat. Érinti ez a maga területén a magán- kereskedőket is. Tisztában vagyunk vele és adottsága­inkhoz képest méltányoljuk majd kérésüket. Ám ami még fontosabb, ügyelünk ar- i a, hogy az Intézkedések részrehajlás nélkül szülesse­nek meg. A dolgozóknak és az üzletvezetőknek azonban meg kell érteniük, a reha­bilitációban ők is érdekeltek. Mert egy, másfél esztendő múltán korszerű, megújult munkahelyen folytathatják tevékenységüket. Egyébkén t valamennyi érintettel elbe­szélgettünk, ismertettük a költözéssel kapcsolatos teen­dőket, jogaikat és lehetősé­geiket. így módjuk volt ar­ra, hogy vevőkörüket, a törzsvendégeket időben ér­tesítsék arról, hol találják meg a jövőben megszokott üzletüket és azoknak vala­mennyi dolgozóját. (monos) Magyar ízek, magyar dallamok Vörös Kálmán zenekará­nak muzsikája mellett is­merkedhetnek a magyar izékkel két héten át a moszkvai Mezsdunarodnaja Szálló egyik éttermének ven­dégei. A szovjet fővárosban mű­ködő nemzetközi kereske­delmi központhoz tartozó szálloda kezdeményezésére a budapesti Novotel Hotel a Malév részvételével magyar gasztronómiai heteket ren­dez. A moszkvai szálloda 150 fős Mercury éttermében zömmel a szálloda külföldi vendégei fogyasztják a ma­gyar menüt, de megfordul­nak itt szovjet üzletemberek is. A magyar vendéglátással való ismerkedést két magyar szakács, egy cukrász, vala­mint a Vörös Kálmán zene­karával szereplő Pécsi Kiss Ágnes segítik. A Novotel Szálloda szíve­sen tett eleget szovjet part­nere meghívásának, hiszen a november 30-ig tartó ren­dezvénytől azt reméli, sike­rül hatékony hírverést csi­nálni a magyar kongresszusi idegenforgalomnak. A drótgyárban Fotó: Balogh Imre __________________ T akarékoskodás és vásárlás Júniustól kezdve csökken az OTP betétállománya. Bár még mindig több pénzünk van a takarékpénztárnál, mint tavaly ilyenkor, de az egyre növekvő kivétel mu­tatja, rendkívül nagy a fé­lelem a jövő évi áremelke­déstől, az új adórendszer hatásaitól. Kétszer nem lehet elkölteni Nem szükséges külön bi­zonyítani, hogy milyen fon­tos érdek fűződik a megta­karítások növeléséhez. És az is köztudott, hogy nálunk az európai országaikhoz hason­lítva nagyon alacsony a meg­takarítási hajlandóság. Ám az utóbbi hetekben tetőzik a felvásárlási hullám, ami valószínűleg meglátszik majd az év végi betétállomány összegén is. A betétek kivétele súlyo­san érinti a népgazdasági folyamatokat — és nemcsak a takarékpénztár költségve­tését —, hiszen a lakossági betétek túlnyomó részét év­ről évre a hosszú lejáratú építési kölcsönök finanszíro­zására fordítják. És ugyanazt a pénzt kétszer elkölteni nem lehet. Másrészről, a most pi­acra áramló miiliárdoik a korábbinál sokkal több árut keresnek. Azt hiszem, alig akad ma olyan család, ame­lyik ne vett volna, vagy ne próbált volna tartós fo­gyasztási cikket szerezni, még akkor is, ha csak a jö­vő évre tervezték az új szí­nes tévé vásárlását, vagy az új hűtőládáét. A felvásárlási hullám nyomán viszont jó néhány cikk eltűnt a polcok­ról, ahogy bútort is alig le­het ma már kapni. Kevesebb a hitel A fogyasztási cikkek pia­cára nehezedő nyomást, sze­rencsére a kötvénykibocsá­tás ez évi rekordja valame­lyest tompította. Sőt, az év végéig az OTP újabb lakos­sági kötvényeket bocsát ki, kedvező feltételek mellett. Választási lehetőségünk nem szűkül le arra, hogy köt­vénybe fektessük-e a pén­zünket, vagy valami tartó- sabb terméket vegyünk. Még október elején született az az intézkedés, amely szerint 1987. október elsejétől a kö­vetkező év végéig a tartó­san lekötött betétek után egyszeri, évi háromszázalé­kos kamatprémiumot adnak a betéttulajdonosoknak. Ter­mészetesen vitatkozhatunk azon, hogy ez sok, vagy ke­vés. Az viszont egyértelmű, a korábbinál mégis kedve­zőbb feltételek mellett tart­ható a pénz akár az OTP- nél, a takarékszövetkezetnél, vagy a postatakarékban. (A bevezetett intézkedés mind­egyikre vonatkozik.) Valószínűleg a vásárlási lázat lehűti az a közelmúlt­ban született intézkedés, amely az áruvásárlási hite­leket megszüntette bizonyos cikkekre: a színes tévére, az automata mosógépekre, hű­tőszekrényekre és -ládákra, és a Hi-Fi tornyokra. Eköz­ben november másodikától emelkedtek a hitelkamatok is: nem évi 9, hanem 12 szá­zalékot kell majd fizetnünk. Nem minden drágul Mindent összevetve ez kö­rülbelül kétmilliárd forint­tal csökkenti majd a vásár­lóerőt, nem is beszélve ar­ról, hogy egyre több termék válik hiánycikké. Talán nem tűnik túlzás­nak viszont az, hogy jövőre éppen fordított lesz a hely­zet. Az előrehozott vásárlá­sok miatt ismét megtelnek a polcok, esetleg éppen a raktározás okoz gondot, s nem a hiány. És a-' „leg­bosszantóbb” talán az lesz, ha ugyanazt a cikket válto­zatlan, netán alacsonyabb áron látjuk majd viszont. L. M. Mától Öregek hete Patakon Évtizedekre visszanyúló kedves hagyomány Sárospa­takon, hogy november utolsó és december első hetében szép rendezvénysorozattal köszöntik, szórakoztatják az öregeket. Az „öregeinkért ’87" elnevezésű színes, válto­zatos rendezvények idei meg­nyitása november 23-án, hét­főn délután 2 órákor lesz a Művelődés Háza színházter­mében. Az ünnepeiteknek műsor­ral kedveskedik Béres Fe­renc énekművész, Sárospa­tak díszpolgára. Ugyancsak ő még négy alkalommal ad műsort az idős embereknek a szociális otthonban. Vég­ardón, Dorkó-tanyán és a Borostyán étteremben. A helybeli iskolák és a szociális otthont évek óta patronáló Sátoraljaújhelyi Egészségügyi Szákiközépisko­la diákjai szintén felkeresik, köszöntik és megajándékoz­zák az idős embereket. A pataki orvosok: dr. Gergye- ni Pál, dr. Gyüre Zoltán, dr. Mátyás Péter, dr. Nagy Béla és dr. Serfőző János előadásokat tartanak nekik az életkori sajátosságokról, az egészséges táplálkozásról, az időskori betegségekről. Az is hagyomány Sáros­patakon, hogy ilyenkor a vá­ros vezetői találkoznak a népfront székházában a nyugdíjas értelmiségiekkel, beszélgetnek velük Sárospa­tak társadalmi, gazdasági kulturális életéről, fejlődésé­ről, gondjairól és jövő ter­veiről is. Kedves befejező eseménye az öregek hetének a Családi Intézet házasságkötő termé­ben az 50 éves házassági év­fordulójukat ünneplők kö­szöntése. Az aranylakoda­lom eseményeit videofelvéte­len megörökítik. Ugyanek­kor otthonukban meglátogat­ják azokat, akik tavaly •ilyenkor tartották aranyla­kodalmukat, és lejátsszák ne­kik az arról készült video­felvételt. h. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents